Magyar Biológiai Társaság. Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály
Abstract
A városiasodás növényzetlakó pókokra gyakorolt hatását vizsgáltam urbanizációs élőhely-gradiens mentén (természetközeli erdő – városszéli erdő – városi erdős park) a debreceni Nagyerdő területén. A mintavételezés fűhálózással történt 2011-ben áprilistól októberig, négyhetenkénti gyakorisággal. A növekvő zavarási hipotézist, a mátrix faj hipotézist, az opportunista faj hipotézist és az élőhely-specialista hipotézist teszteltem. Az urbanizáció okozta mikroklimatikus változásokhoz kapcsolódóan további három hipotézist is teszteltem: a szárazságkedvelő fajok és a fénykedvelő fajok száma a városi mintavételi helyeken, míg a hálószövő fajok száma a természetközeli erdőben a legnagyobb. A természetközeli erdőben szignifikánsan magasabb volt a fajszám, mint a városi és városszéli területeken. Eredményeink nem igazolták a mátrix faj és az opportunista faj hipotézist, mivel a nyílt élőhelyhez kötődő fajok száma a természetközeli erdő és a városi erdős park területein hasonló volt, a generalista fajokat pedig legnagyobb számban a természetközeli erdőből gyűjtöttem. Az élőhely-specialista, a szárazságkedvelő és a fénykedvelő fajok hipotézisét sikerült igazolni. A hálószövő fajok száma a magasabb aljnövényzetű természetközeli erdőben volt a legnagyobb, ami igazolta a hálószövő fajok hipotézisét
