Szalma, József

Hungarian

Repository of the Academy's Library

JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY1 ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 302.2 Ld. Földi András–Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996, 40.SZALMA JÓZSEFegyetemi tanárKároli Gáspár Református Egyetem(Budapest)Gondolatok Hamza Gábor: A római jog hatása a modern jogok fejlõdésérecímû munkájárólI.A könyvrõl2013. decemberében jelent megHamza Gábor akadémikus leg-újabb tematikus – monografikuskötete, mely a szerzõ korábbanmegjelentetett tanulmányait tar-talmazza, egy közös cím alá fûzve:„A római jog és hatása a modern jo-gok fejlõdésére”.1 A kötet olyan(al)témákat taglal, melyek egyfelõlcivilisztikai, magánjogi, másfelõl acivilisztika mentén közjogi jelle-gûek. A civilisztikai tanulmányokkörébõl kiemelném az elbirtoklásés az elévülés (11-44.), a felelõsség-tan (ad 67.), a nemzetközi magán-jog (ad 125.) mai intézményeiregyakorolt római jogi hatásokrólszólóakat. Ide tartozik, természete-sen, és nem utolsó sorban, a rómaimagánjog XIX-XX. századi, konti-nentális európai, klasszikus polgá-ri jogi kodifikációiban (ABGB,BGB, Cc, Codice civile, svájci Ptkés Kt) az európai polgári jogi dokt-rína mentén modernizált recepció-ja.(Hamza, op. cit. ad 146.) Fontosrészei e könyvnek a közjogikéntminõsíthetõ, a morális teológiánakszentelt fejezet (Hamza, op.cit.161-176.), valamint a római jogmodern korban való továbbélésé-rõl, az európai jogtörténet kulturá-lis jelentõségérõl, továbbá a mo-dern európai jogharmonizációról(Hamza, op. cit., 239.) és jogössze-hasonlításról (konvergencia és di-vergencia) szól. Közös nevezõje akár a magánjo-gi, akár a közjogi fejtegetéseknek,az európai és magyar jogi kultúrá-ban mély nyomokat hagyó jogintéz-mény-gondolat. A római jogi tapasz-talatok, a modern kor civilisztikaidoktrínája mentén, ma is idõszerû-ek. Hiszen ezek tartalmazzák aközjog területén a népek jogát, va-lamennyi népnél érvényesülõ jusgentiumot,2 azt, amit mai megfo-galmazásban, a jogi kultúra egyfe-lõl nemzeti, másfelõl közösségi ér-tékekként tart számon. A klasszi-kus német civilisztikai irodalom aközösségi jogi értékeket GemeinesRecht-nek, a mai európai civil-isztikai irodalom ezt aquis commu-nautaire-nek nevezi. A római jog-ban fogant, a modern (polgári)korban, Hugo Grotius által értelme-zett természetjog szerint a ius natu-rale-t az emberi törvények nemronthatják le. (Földi- Hamza, op.cit., 41.). Ennek nyomait megtalál-hatjuk akár a Werbõczy Tripar-titumában (1514) is, mely a késõiközépkorban európai szinten fo-gant jogi kultúrát fogadta el, vagyisazt, hogy a szokásjog, ha a törvény-nél nem is „erõsebb”, de a „rossztörvényt” lerontja. Ez abban azidõben volt, amikor az európai ró-mai jogi hagyományok alapjánegyfelõl az ún. dekretalis (királyi)jog érvényesült, másfelõl a helyiszokások. A dekretális jog az egyeskorabeli országokban, így Magya-rországon is, nagyrészt konvergen-sek voltak. A dekretális jog azon-ban nem szüntette meg a helyi szo-kásjog konkurrenciáját, sõt ezek-nek elsõbbségét támogatta. (Ld.errõl Mezey Barna számos figye-lemre méltó könyvét, tanulmá-nyát). Magyarország akkoribanvégveszélyben volt és Werbõcy kó-dexe, mely a szokásjogot érvénye-sítette, hosszú ideig a szétdaraboltországban, a „nemesi” jog helyé-ben, a népi szokásjogot érvényesí-tette (Pl. az Erdélyi Approbaták).A magyar polgári korban (1830,1848, 1861, 1867. évi „állomások-kal”), a szokásjog helyett, a jogin-tézmények mentén, konvergenskódexjog, a polgári törvénykönyvmegalkotása került elõtérbe, amiMagyarországon is kifejezésre ju-tott, az európai és magyar kodi-fikációs doktrína és precedenciális,jogalkalmazási tapasztalatok alap-ján. A modern (polgári) korban, aXIX. és XX századi európai kóde-xekben érvényre jutott a közösségijog, melyet minden nép elfogad:ezek ma, a XX. század utolsó kétévtizedében, és a XXI. századbanaz emberi jogok gondolatában, azállampolgárok törvény elõtti jog-egyenlõségében, a jószokások (amagyar jogban jóerkölcs), ajóhiszem (Treu und Glauben, bonnefoi) tiszteletében nyilvánulnak meg.Az európai jogi kultúra, azazdoktrína, mely a polgári jogegyen-lõséget tûzte ki célul, nem tartottaelegendõnek a generálklauzulákat,polgári jogi kódexekben jogintéz-ményi szinteken operacionalizálta,konkretizálta ezeket. Megmutat-kozott, hogy a csupán az absztraktértékek, nem elegendõek a jogvi-ták méltányos rendezésére. A ge-nerálklauzulák (konkrét) jogintéz-mények hiányában, nem mutat-koztak elegendõnek a jogvitákmegoldása tekintetében. Áttétele-sen: a szín fogalma magában fog-lalja a feketét és a fehéret, egy-aránt. A jogintézményi opera-208 JOGIRODALOM–JOGÉLET 2014. ÁPRILISJOGIRODALOM–JOGÉLETJOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNYcionálizáció, konkretizáció, közelítaz egyes színekhez és azok érték-ítéletéhez. Ami tegnap jónak tûnt,ma már rossznak tûnhet, vagymegfordítva. Mégis, a kétes túl tágértelmezést lehetõvé tevõ, abszt-rakt tartalmuk ellenére, a polgárijogi alapelvek (akaratszabadság,jóhiszem és tisztesség, a polgári jogalanyainak mellérendeltsége a pol-gári jogi kapcsolatokban), – tartal-mazták azokat az etikai értékeket,amelyek tartósnak bizonyultak.Ide tartoznak azok az alapelvek,amelyek az emberi élet tiszteletét(pl. öröklésnél a nasciturus pro iamnato vélelme), a személyiségi jogo-sultságokat, az adott szó (consensus,pacta sunt servanda) betartásánakkötelezettségét, szorgalmazzák.Igaz, a clausula rebus sic stantibus„lazításával”. Utóbbi a tartós ma-gánjogi szerzõdéseknél, jutott kife-jezésre. A „lazítási” feltétel az lett,hogy a szerzõdés megkötésénekpillanatában fennálló körülmé-nyek teljesítés idején elõre nemlátható és elháríthatatlan külsõ kö-rülmények hatására, elnehezítet-ték a teljesítést. (Theorie de l’im-prévision). Ami óhatatlanul a szer-zõdés, a szorult helyzetben levõ félkérelmére, bírói közremûködés ál-tal történõ méltányos módosítását,vagy felbontását helyezte elõtérbe.Ide tartoznak továbbá az akaratsza-badságot, magánautonómiát korlá-tozó általános szabályok, pl. a köz-rend (l’ordre public), a különlegestörvényi tilalmak, vagy korlátozá-sok, melyek érinthetik a szerzõdéstárgyát, jogcímét (les causes desobligations) és alaki kellékét. II.A recepciórólAz antik jog jogintézményi szin-ten történõ recepciója (ld. Hamza,op. cit., 146-180.) a modern polgá-ri kor európai kontinentális polgá-ri jogi kódexeiben nemzetinek mi-nõsíthetõ kódexeket egymássalkonvergenssé, összehasonlíthatóvá,azonos jogelvi értékek mentén azo-nos értelmezéshez (pl. WilhelmBrauneder) vezettek. Kialakult ajogértelmezés doktrínája, köszönve aXIX-XX század modern civil-isztikai jogelméletnek. Elsõsorbanaz akarati és nyilatkozati doktríná-nak (Savigny, Windscheid, Zittel-mann, Thöl-G, Saleilles-Fr, stb.)Ezek mentén jöttek létre a kóde-xekben az ún. nem tudatos akarat-hibás (tévedés, megtévesztés, kény-szerhatás) szerzõdések és a tudatosakarathibás (a színlelt és titkosfenntartású) szerzõdések jogkövet-kezményei. Az akarati és nyilatko-zati elmélet végül is nem csupán abelsõ pszichológiai értelembenvett szubjektív jogügyleti akaratot,hanem a nyilatkozat objektív értel-mezését is figyelembe vette. (Wil-lens- und Erklärungstheorie). A jog-ügyletek értelmezési doktrínája,ennél fogva, figyelembe vette anyelvi, logikai, ún. történeti, sziszte-matikus értelmezés módszerét, be-leértve a fõszabály szerinti restriktív(exceptiones non sunt extendendae) éskivételes extenzív értelmezést, to-vábbá a precedensjogban szigorútényállási azonosság esetében, azanalógiát, mely pótolhatja a joghé-zagot (a régi magyar jogi szak-nyelvben: jogûrt). Habár a kódexek nemzetiekkéváltak, a jogintézmények recepció-ja és a jogintézmények értelmezésidoktrínája alapján, azonos jogintéz-mények alkalmazása a nemzeti jogok-ban azonos, vagy nagyon hasonlószankciókhoz, jogkövetkezményekhezvezettek. Pl. a jó erkölcsbe, jó szo-kásokba ütközõ szerzõdések sem-misek; vagy az akarathibás (téve-dés, megtévesztés, kényszerhatásalatt létrejövõ szerzõdések) megtá-madhatóvá (relatív semmissé)nyilváníthatóakká váltak. A szerzõ-dési akarat autonómiája tehát nemabszolút, annak közrendi (l’ordrepublic), vagy magánjogi korlátozá-sai (jogügyleti akaratok valósegyetértése) alakultak ki. Az abszo-lút semmisség a közrendsérelmes éskényszerítõ jogszabályokat sértõszerzõdést sújtja. Kialakult a részle-ges semmisség doktrínája, mely sze-rint csupán a kényszerítõ joggalszembeni szerzõdési klauzula nyer,bírói marasztalás alapján, semmis-ségi kérelem mentén, semmissé-get, s amennyiben a megsemmisí-tett klauzula a szerzõdés érvény-ben tartása, a felek akarata szerintis mérlegelve, elfogadható, akkor abíró az érvényben tartás mellettszáll síkra. A megtámadható, akarat-hibás szerzõdéseknél pedig, a megtá-madás hiányában, a megtámadásihatáridõ lejártával, a konvalidációelve, tehát a megtámadható szerzõ-dések érvényesülése, ex lege hatá-lyosítása jutott kifejezésre. A kon-verzió doktrínája szerint, a közér-deket sértõ semmis szerzõdésekegyedüli érvényben tartási módja,az, hogy a jóhiszemû szerzõdõ félkérelmére, a bíróság a semmisszerzõdést (pl. tilos tárgyú adásvé-telt), a kölcsönös kötelezettségekátalakításával engedélyezett (pl.haszonbérleti) szerzõdéssé alakítsaát, természetesen, a felek közremû-ködésével. A feltétel és idõtûzés dok-trinája az akarati elmélet értelmé-ben lehetõvé tette, hogy a felek aszerzõdés hatályát felfüggesszék,vagy hatályának beálltát halasszák,jövõbeni bizonytalan esemény be-álltától függõen (bontó és halasztófeltétel). III.A precedens- és kódex-jogrólA polgári korszak polgári jogidoktrínája szigorúan elválasztjaegymástól, a hatalom-megosztásdoktrínájának mentén, a törvényho-zási funkciót, mely kizárólag a par-lament dolga, a végrehajtási funkci-ót, mely a törvények megvalósítá-sának feltételeit biztosítja, mint akormányzat és az ügyintézési szer-vek feladata, az igazságszolgáltatásifunkciót, melynek szerepe az egyesjogviták megoldása, tehát csupán ajogalkalmazás. A szigorú hatalom-ági megoszlás elmélete szerint a bí-róságnak, a közigazgatásnak nincsjogalkotási szerepe. Legalábbisolyan értelemben, hogy jogforrás-ként szolgáljon, új alanyi jogok lé-tesítése céljából. A kormányzathozhat rendeleteket, de kizárólag aSZALMA: GONDOLATOK HAMZA GÁBOR: A RÓMAI JOG HATÁSA A MODERN… 209JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNYtörvény végrehajtása céljából. Erendeletek nem lehetnek törvé-nyen kívüli alanyi jogosultságokforrása. Mint Peschka Vilmos jog-forráselméletében találóan kifejtet-te, a jog egyedüli forrása a parla-menti törvényhozási tevékenység.A jogforráselmélet precedensjogiváltozata, ezzel szemben azt vallja,hogy a jog forrása lehet a bírói állás-foglalás, ami korábbi jogesetekmentén jött létre és új analóg tény-állású jogesetekre is egyaránt kiter-jeszthetõk. A precedensjog elsõsor-ban olyan jogrendszerekben jutottkifejezésre, melyeknél elmaradt aparlament törvényhozási funkciója.A magyar történelmi jogban, kez-detben pl. a (Pozsonyi) Diéta erede-tileg nem törvényhozási funkciót,hanem az igazságszolgáltatási fel-adatot látta el. Mint Mezey Barnavonatkozó munkáiban kimutatta, aDiéta, csupán a relatív monarchiaidején vette át fokozatosan, a tör-vényhozási funkciót. Ez, tenden-ciálisan, majd csak a Széchenyi tör-vényhozási korszakban (1830-1844)jutott kifejezésre. A precedensjog forrásait legfejlet-tebb változataiban, a mai európaijogi kultúra, melyhez az autentikusmagyar civilisztikai jogi kultúra,hosszú fejlõdésmenetében, folya-matosan tartozott, és tartozik – el-sõsorban az angolszász joghoz fûzi.Kevesebben gondolják azt, hogy aprecedensjog eredeti forrása gya-korlatilag a római jogban fogant.Pedig úgy tûnik, igazán így volt. Arómai jogi precedensjogi gondolatabban a „kezdetleges” római jogikorban fogant, amikor a törvényekhiányában (pl. a senatus consulta ré-vén), az igazságszolgáltatási szervekaz egyes jogvitákra nézve, ad hocmódon, a méltányosság alapján, pó-tolták az általános jogszabályok hiá-nyát. Az eredeti római jog inkábbvolt precedensjog, mint kódex-jog,lévén, hogy a XII táblás törvénynem nyújtott elegendõ keretet ajogviszonyok konkrétabb szabályo-zására. A kódexjog egyfelõl a nyu-gati régióban indult meg, Burgun-diában, majd a birodalom szétsza-kadása során a kelet-római biroda-lomban, Diokleciánusz (III. sz.) ésJusztiniánusz (VII. sz.) császárokjogalkotásaiban alakult ki. (Ld.Hamza, A római jog és hatása, op.cit., 113–125. old.). Ezek azonbanelsõsorban kazuisztikusak voltak. Ekódexek szisztematikus szemléletétés jogintézmény megalapozását,majd csak a morális teológia közép-kori képviselõi, pl. Bartolus, Baldusés mások végezték el. A polgári korszakban, a XIX.század közepén az európai és ezzelszinkronban a magyar jogelmélet, aprecedensjogi, mint bírói jogi jog-forrás helyett a kódexjogot, tehát atörvényi jogot helyezi elõtérbe. Kö-vetkezménye ez, a rendi társadal-mat felváltó, jogegyenlõséget meg-hirdetõ filozófiának és annak, hogyegymástól elvált a törvényhozói, ál-lamigazgatási- végrehajtói és jogal-kalmazási (bírói) hatalom, továbbáa jogállam fogalma. Ezeknek men-tén az egyes eseteket elemzõ prece-dens, azaz bírói jog – melynek fo-gódzói a korábbi hasonló jogese-tekben kimondott ítélet, a méltá-nyosság – helyett az elõre ismerttörvény a Ptk. a mérvadó, általá-nos, mindenkire egyaránt érvényestörvény. Sõt, az állami szervekre is, amen-nyiben ezek az állam nevében pl.természetes személlyel kötött szer-zõdési jogi kapcsolatba lép. Az ál-lam ez esetben nem alkalmazhatjaaz adminisztratív (ügyintézési) jog-ra jellemezõ szubordinációt (fölé-rendeltséget), köteles a polgári jogikoordinácót (mellérendeltséget) el-fogadni. Ennél fogva, az állam, haszervei által jogellenesen, visszaélõ-en kárt okoz állampolgárának, kö-teles azt megtéríteni ugyanúgy,mintha azt természetes személyokozta volna. Az európai kódexjo-gok (BGB, Cc, OÁPTK), elõzete-sen, nem minden diskurzus nélkül,elfogadták az általános károkozásitilalmat, ebben azt is, hogy a kár-okozási jogviszonyban, az államiszuverenitás örve alatt, az államnem mentheti ki kárfelelõsségét, azáltala, azaz szervei által jogellene-sen okozott kárért, amit az állam-polgárnak okozott. A magyar jogi gondolkodásra,akár a precedenciális, akár kódexfelé törekvés idõszakában (XIX. sz.közepétõl az XX. század elsõ évti-zedéig), nem volt jellemzõ az államautomatikus kárfelelõsségi kimen-tése. Gondoljunk csak a Széchenyikorszakra, mely a fejlesztést jelentõkisajátítást térítéses kárpótlás útjánvalósította meg. Az állami kárki-mentést a szovjet oktrojált rendszerkényszerítette rá Magyarországra(1945–1989), és „természetesen”,beleértve a Kárpát medence egé-szét, az ún. utódállami „ölelésben”.IV.Elévülés és elbirtoklásHamza a római jogi hagyomá-nyok elemzése alapján, a mai euró-pai civilisztikai jogfelfogással össz-hangban állapítja meg (Hamza, op.cit. ad 22–45.), hogy az elévülés(praescripctio) és az elbirtoklás(mint tulajdonképpen ún. eredeti,jogelõd nélküli és jogelõdtõl törté-nõ derivatív tulajdonszerzés), azusucapio, egymással nem párhuza-mos, tehát az elévülés egymagábannem vonja magával az elbirtoklást.Egyiknek és másiknak, külön fel-tételei vannak. A mai európai jog aklasszikus polgári jogi kódexekmentén, elsõsorban az ún. kötelmijogi követelések elévülését irányoz-za elõ. Ami azt jelenti, hogy a tör-vényben megszabott (szubjektív ésobjektív) elévülési határidõ múltá-val a kötelmi követelés természeteskötelemmé alakul, azaz elvben bí-rói jogérvényesítés lehetõsége nél-kül marad. Marasztaló kereseti ké-relem ellenére azonban, alperes el-évülési kifogásának benyújtása ese-tén, a bíróság elutasító ítéletet hoz,ugyanis a bíróság az elévülésre hi-vatalból nem ügyel, de kifogásra(exceptio) igen. Az elévülési kifogáshiánya esetén pedig a bíróság az al-perest akkor marasztalja, ha megál-lapítást nyer a felperes kereseténekjogszerû jogcíme, jogossága. Vitás amai polgári jogban, hogy a dologi(tulajdoni) jogosultságok (ún. doritéternelle) elévülhetnek-e. Ám, nemvitás, hogy az ingó dolgokon meg-valósítható, jóhiszemû birtok alap-210 JOGIRODALOM–JOGÉLET 2014. ÁPRILISJOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY3 Ld. pl. Szalma József: Szerzõdésen kívüli (deliktuális) felelõsség, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008, 236.ján, a törvényben megállapított ha-táridõn belül, az elbirtoklási tulaj-donszerzés. Ehhez az szükséges,hogy az eredeti tulajdonos nemgyakorolja tulajdoni jogosultságát,a jogszerzõ a dolog birtoklását, há-boríthatatlanul abban a hiszembengyakorolja, hogy õ a tulajdonos. Arosszhiszemû birtok címzettje atörvényben megszabott, általábanhosszabb határidõn belül szerezhe-ti meg tulajdoni jogosultságát a bir-tokában levõ dolgon. Bejegyzett in-gatlan dolog esetében a tulajdonosellenében azonban az elbirtoklásnem valósítható meg, a magyar jog-ban az az ingatlan-nyilvántartásrólszóló törvény szabályai értelmében,újabban az új magyar Ptk. ingatlan-nyilvántartási elvi rendelkezései-nek nyomán, a bejegyzett, bekebe-lezett jogosultságok erga omnes ha-tálya miatt.V.A római jogi pönális ésmodern polgári jogi kárpót-lási jellegû deliktuális fele-lõsség elválásának tenden-ciális fejlõdésmenetérõlVannak a római jognak olyan ré-szei, melyek a mai civilisztikairendszerekben, római jogi felelõs-ségi rendszerhez képest csupán aterminus technicus szintjén marad-tak azonosak (delictum), egyébkéntjogi tartalmukban jelentõs, lénye-ges változást mutatnak fel (Ld.Hamza op. cit. ad 80-94.) A rómaijog hosszú fejlõdésmenete soránnem választotta el egymástól abüntetõ és a polgári jogi delic-tumot. Ebbõl következett a rómaijogban a polgári és büntetõ jogi fe-lelõsség pönális jellege (a rómaijogban pl. a duplum intézménye,mely szerint a károkozó akár azokozott kár dupláját is köteles voltmegfizetni). A modern kor civil-isztikájában a két felelõsségi rend-szer egymástól céljaiban és ennélfogva szankcióiban is különvált: abüntetõjogi felelõsség célja a delic-tum okozójának közjogi büntetése,vétkességének arányában, míg apolgári jogi felelõsség rendeltetésemagánjogi, a károsult vagyonihelyzetének helyreállítása. Ezért amai polgári jogi felelõsség nem is-meri el a punitív jellegû duplum,vagy triplum fogalmát. Ehelyett azin integrum restitutio (a károkozástmegelõzõ helyzet helyreállításá-nak) szankcióját tartja helyesnek,vagyis azt, hogy a térítés csupánakkora lehet, amekkora az okozottkár – vagyis a damnum emergens ésa lucrum cessans mértékében.3SZALMA: GONDOLATOK HAMZA GÁBOR: A RÓMAI JOG HATÁSA A MODERN… 211

Gondolatok Hamza Gábor: A római jog hatása a modern jogok fejlõdésére címû munkájáról

http://real.mtak.hu/108757/1/jk1404_6.pdf

Gondolatok Hamza Gábor: A római jog hatása a modern jogok fejlõdésére címû munkájáról

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library