Bańczerowski, Janusz

Banczerowski, Janusz

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Nyomárkay István akadémikus nyolcvan éves

Repository of the Academy's Library

3ELTE BTKSZLÁV ÉS BALTI FILOLÓGIAI INTÉZETSZLÁV FILOLÓGIAI TANSZÉKBUDAPEST, 2017Szerkesztette Lukács IstvánNEXUS LINGUARUMKÖSZÖNTŐ KÖTET A 80 ÉVES NYOMÁRKAY ISTVÁN AKADÉMIKUS TISZTELETÉRE4© szerzők  © ELTE BTK Szláv Filológiai TanszékSZAKMAI LEKTOROKBańczerowski JanuszJászay LászlóMŰSZAKI SZERKESZTŐ ÉS TÖRDELŐ Janiec-Nyitrai AgnieszkaKiadja az ELTE BTK Szláv Filológiai TanszékFelelős kiadó a Szláv Filológiai Tanszék vezetőjeSorozatszerkesztő: Lukács IstvánA borítót tervezte: Sellyei Tamás OttóNyomdai kivitelezés: Robinco Kft.ISSN 1789-3976ISBN 978-963-284-859-45TARTALOMBańczerowski JanuszNyomárkay István akadémikus nyolcvan éves.............9Bajzek Lukač MarijaSlovenska zemljepisna lastna imena na Gornjem Seniku in v Porabju...............................................................15 Bańczerowski JanuszNéhány gondolat a nyelvhasználat alapegységéről...25Császári ÉvaA szlovák szótárirodalom legújabb mérföldköve. Az első szlovák etimológiai szótár.................................43Дудаш МарияГневът в унгарската и българската фразеология...51Dudás ElődKaj-horvát anyag Maks Pleteršnik szlovén–német szótárában.........................................................................61Dziewońska-Kiss DorotaCzłowiek człowiekowi wilkiem – obraz wilka w języku polskim (w świetle związków frazeologicznychi przysłów)........................................................................71Федосов ОлегКак достичь совершенства?...........................................81Gyivicsán (Divičanová) AnnaRozmýšľanie o slovenskom národnom hnutí, o jazyku, o kultúre (Štefan Leška, Karol Straka, Ľudovít Haan).................93Gyöngyösi MáriaA „törpe” Alekszandr Blok mitopoétikájában (Alakváltozatok és forrásaik)........................................101Imrichová MáriaSlovenská právnická terminológia a problematika polysémie termínov............................115Jakovljević DraganКnjiževnost, novi mediji i postčitalačкa generacija...1256Janiec-Nyitrai AgnieszkaNarośle postpamięci. Na marginesie węgierskiej trylogii Krzysztofa Vargi Gulasz z turula, Czardasz z mangalicą i Langosz w jurcie...........................................135Janurik SzabolcsAngol mintára keletkezett tükörszavak a magyarban és az oroszban........................................147Ясаи ЛаслoСредства грамматики и картина мира в русском языке.............................................................161Kiss Szemán RóbertA katolikus irodalom mint újkori kulturális képződmény sajátosságai.............................................173Kroó KatalinAz irodalmi szövegben rejlő megszólítás szemiotikai alakzatáról.......................................................................183Лявинец-Угрин МарианнаСовременная лексикография русинского языка..195Лебoвич ВикторияК вопросу литературной ономастики у И. Нечуя-Левицкого.................................................207Lukács IstvánA horvát Sibila.................................................................219Menyhárt Krisztina„Zöldségeket beszél”. A zöldségek a magyar és a bolgár közmondásokban.......................................231Михайлов КаменVia Danubius..................................................................243Milosevits PéterJovan Dučić versei Babits Mihály fordításában..........255Nagy IstvánÍráspoétika, írásethosz. Marina Cvetajeváról.............271Палоши ИльдикоМультисубъектность как семантическая категория в русском языке.............................................................2837Pátrovics PéterAspektualität – Temporalität – Kasus – Referentialität und Wortstellung im Deutschen und in den slawischen Sprachen. Mutmaßliche Zusammenhänge.................297Pavičić MladenIvan Prijatelj A szlovének irodalma című irodalomtörténeti áttekintéséről..................................307Péter MihályKét költő a szerelem másodvirágzásától (Puskin és Tyutcsev)......................................................317Ráduly ZsuzsannaEponimák a lengyel és a magyar egyházi terminológiában..............................................323Sárköziné Vandan EnhzayaВдруг Достоевского в монгольском переводе романа  «Братья Карамазовы»..................................335Urkom AleksanderUčenje stranog jezika u digitalnom dobu...................343Várnai DorotaRenesans w Polsce i na Węgrzech.................................353Vig IstvánPrebacivanje kodova u djelu „Az török áfium ellen való orvosság” (’Lijek protiv turskoga opijuma’) Nikole Zrinskog..........................................................................365Zoltán AndrásRégi keleti szláv jövevényszavaink kérdéséhez........377Zsilák MáriaA budai Egyetemi nyomda szlovák kiadványainak nyelvváltozatai az egységes modern irodalmi nyelv kialakulása tükrében......................................................3859NYOMÁRKAY ISTVÁN AKADÉMIKUS NYOLCVAN ÉVES                                               Nyomárkay István professzor 1937 március 16-án Budapes-ten született. Elemi iskolába Makón járt, általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte. 1955-ben tett érettségi vizsgát az Eötvös József Gimnáziumban. 1956 és 1961 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudo-mányi Karának hallgatója volt magyar-délszláv (szerb-hor-vát) szakon. Egyetemi tanulmányai alatt Kniezsa István és Hadrovics László szlavisztikai előadásai gyakoroltak rá nagy hatást. Hadrovics László ösztönzésére kezdett el már hallga-tó korában nyelvészettel foglalkozni. Részt vett a Nyelvészeti Tudományos Diákkör munkájában. 1961 és 1973 között kö-zépiskolai tanárként dolgozott. 1964-ben doktorált „summa cum laude” minősítéssel Hadrovics Lászlónál. Az 1973/74-es tanévben a szentpétervári (akkor: leningrádi) Zsdanov Egye-temen dolgozott magyar lektorként, majd a lektori munkát az 1974/75-ös tanévtől a Zágrábi Egyetemen folytatta. 1975 szeptember 1-je óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kara Szláv Filológiai Tanszékének ok-tatója; 1975 és 1981 között egyetemi adjunktus, l981 és 1989 között egyetemi docens, l989-től egyetemi tanár. Kandidátusi értekezését 1979-ben védte meg („Az idegen szavak alaktani és mondattani beilleszkedése a szerbhorvát nyelvbe”; 1984-ben „Strane riječi u hrvatskosrpskom /srpskohrvatskom/ jeziku” címmel a Tankönyvkiadó gondozásában meg is je-lent). Akadémiai doktori értekezését 1987-ben védte meg („A horvát nyelvújítás magyar mintái”; „Ungarische Vorbilder der kroatischen Spracherneuerung” címmel az Akadémiai Kiadó gondozásában l989-ben jelent meg). Ez a munka jelen-tős nemzetközi visszhangot keltett, eddig kevéssé kutatott kérdésre irányította a kroatisták és általában a szlavisták fi-gyelmét, nevezetesen a tükörszavak vizsgálatára. Nyomár-kay professzor 1987-től 2004-ig vezette a Szláv Filológiai Tan-széket, 1993-tól pedig a Szláv és Balti Filológiai Intézetet. Az 10egyetemi közéletben jelentős szerepet játszott, 1987-től két cikluson keresztül a Kari Gazdasági Bizottság elnöke, 1995-től 2003-ig, majd 2005-től ismét a Kari Habilitációs Bizottság elnöke. A Szlavisztikai Doktori Iskola alapító tagja. 1995-től a Szlavisztikai Doktori Iskola, majd 2001-től a Nyelvtudományi Doktori Iskola és a Szláv Nyelvtudományi Doktori Program vezetője, a Kari Doktori Tanács tagja. 2000 és 2003 között a Kar általános és külügyi dékánhelyettese. 1999 és 2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjas, 1999 és 2005 között a Zág-rábi Egyetem Hungarológiai Tanszékének vendégprofesszo-ra. Az 1990/91-es és az 1994/95-ös tanév őszi szemeszterében a münsteri Westfälische Wihelms Universität vendégprofesz-szora. 2000 januárjában összevont kurzust tartott a Sassari Egyetem (Olaszország, Szardinia) Bölcsészettudományi Ka-rán „Bevezetés a szláv nyelvtudományba” címmel. Számos vendégelőadást tartott horvát, szerb, osztrák és német egye-temeken (Zágráb, Belgrád, Ljubljana, Bécs, Graz, Klagenfurt, Münster, Erlangen, Bamberg, Köln, Mannheim, Trier). 1996-tól a Magyar Tudományos Akadémia Modern Filo-lógiai Társaságának elnöke. A Magyar Nyelvtudományi Tár-saság választmányi tagja, majd 2005-től alelnöke. Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja. 1997-ben választotta levelező tagjául a Horvát Tudományos és Művészeti Akadé-mia. 2000-től a Magyar Tudományos Akadémia tanácskozási jogú, 2004-től levelező, 2010-tól rendes tagja. 2000-től az Oszt-rák Tudományos Akadémia Balkanisztikai Bizottságának tagja. Részt vesz a Balkanisztikai Bizottság tudományos pro-jektumaiban. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy 1989-ben tagjául választotta a Nemzetközi Szlavisztikai Komité. Nyomárkay professzor 2000-től a legrangosabb magyar szlavisztikai folyóirat, nemzetközileg is regisztrált és elismert Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae főszer-kesztője. Tagja továbbá a Studia Slavica Savariensia (Szom-bathely), az eszéki Riječ szerkesztő bizottságának is. 2009-től főszerkesztője az MTA Modern Filológiai Társaság online folyóiratának. 2010-től az ELTE BTK Trefort-kert Alapítvány kuratóriumi tagja.11Nyomárkay professzor a hazai doktori képzésen kívül részt vesz a Zágrábi Egyetem és az eszéki Juraj Strossmayer Egyetem posztgraduális képzésében. Külső tagja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Habilitá-ciós Bizottságának, valamint a Magyar Akkreditációs Bizott-ság Nyelvtudományi és Filozófiai Szakbizottságának. Szak-dolgozatok, PhD-értekezések, akadémiai doktori értekezések rendszeres bírálója, valamint a védési bizottságok elnökeként is gyakran szerepel. Legutóbb a poznani Adam Mickiewicz Egyetem kérte fel egy lengyel-magyar nyelvi kölcsönhatások-ról írt habilitációs dolgozat bírálatára. Tudományos munkásságának központi területe a déli szláv nyelvek, valamint a szláv-magyar, magyar-szláv nyelvi kontaktusok kutatása. Magyar nyelvtudományi kérdésekkel is foglalkozik. Amint a bibliográfiából is kitűnik, pályájának korai szakaszában a magyar mondattani kérdésekről tett köz-zé több dolgozatot. 2002-ben jelent meg az a munkája, amely-ben a XVIII. század végi bécsi grammatikáknak a magyar és a környező szláv nyelvek grammatikográfiájára gyakorolt hatását elemezte. E munka több horvát kutatót is arra ösz-tönzött, hogy a horvát nyelvtanokat ebből a szempontból is vizsgálják. Nyomárkay professzor konferenciák szervezőjeként is sikeres. A Modern Filológiai Társaság minden esztendőben nemzetközi tanácskozást szervez aktuális nyelvi kérdések megvitatása céljából. A professzor úr, mint a Társaság elnöke, e rendezvények kezdeményezője.Külön kell szólnunk Nyomárkay professzor úr tanszékve-zetői és intézetigazgatói munkájáról. Vezetési stílusát egész-séges nagyvonalúság, a lényeges kérdéseknek a lényegtele-nektől való biztos elkülönítése jellemezte. Nagy része van benne, hogy a Tanszékre és az Intézetre is jellemző nyugodt, egyéni ellentétektől és áskálódásoktól mentes légkörét meg tudta őrizni. Kollégái ma is elismerik, értékelik és tisztelik. Több mint másfél évtizedes vezetői munkája során nemcsak a Tanszék, hanem az Intézet valamennyi munkatársa is elő-re lépett a tudományos minősítés és az egyetemi karrier te-12kintetében. A fiatalabb kutatókat mind szakmai, mind - az előmenetellel kapcsolatosan más - módon is segítette.  Mun-kásságát több kitüntetéssel is elismerték: Fran Miklošič Em-lékérem (1994), Matija Petar Katančić Emlékérem (1998), Pro Universitate Emlékérem (1999), Ivan Antunović Emlékérem (1999), Szentgyörgyi Albert – díj (2002), a Horvát Köztársaság Hajnalcsillag rendje (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2007),Vatroslav Jagić-emlékérem (2010)Manapság, amikor az emberek népszerűséget keresve igyekeznek alkalmazkodni a világhoz, Nyomárkay István professzor – mint rendkívül szerény, munkát szerető, tole-ráns, jóindulatú, melegszívű és humort értő és kedvelő em-ber – mindig tekintély marad azok számára, akik az igazi és tartós értékeket keresik. Amit most írok Róla, nem udvari-assági gesztusból szármázó reflexió, hanem kizárólag a Róla bennem kialakult képnek a rövid vázlata.Nyomárkay István, mint köztudott, a nagy tekintélyű magyar szlavista, Hadrovics László akadémikus tanítványa. Kitűnő tudós és egyetemi oktató, aki elismert tekintélyre tett szert nemcsak a magyarországi tudományos közegben, ha-nem a nemzetközi életben is jelen van, mint elismert és nagyra becsült nyelvész. Erről tanúskodik a munkáira történő nagy számú hivatkozás, valamint a különböző külföldi egyetemek-ről jövő meghívások és felkérések előadástartásra. Minden új elképzelést, elméletet csak akkor tud elfogadni, ha letisztulva látja az alkalmazhatóságát. Így egyesíti Ő a hagyományt és az újat, mert meggyőződése, hogy csak ezen az úton halad-hat eredményesen tovább: megőrizni önmagunk tradícióit, és befogadni a tudományt előrevivő új gondolatokat. Eddigi életútja bizonyítja, nem lehetetlen és nem összeegyezhetetlen a hagyományok megtartása és az új értékek összeházasítása. Nyomárkay István professzor nem csak sikeres tudós, akinek tudományos teljesítménye tiszteletre méltó. Aki talál-kozott vele, leült mellé beszélgetni csak egy rövid időre is, bi-zonyára egyetért velem, hogy Ő olyan ember, aki mindig se-gítőkész, észrevételei, bírálatai, tanácsai előrevivők, szakmai értékelései mások munkájának is javára válnak. Munkatársai 13számára a kulturált viselkedés példája, olyan ember, aki sze-rénységéről és jóindulatáról ismert, amivel kivívta kollégai elismerését és tiszteletét. A kötetben szereplő pályatársak, barátok, kollégák, tanítványok írásaikkal köszöntik Nyomár-kay István akadémikust e jeles és különleges évforduló alkal-mából.Mikor a jelen emlékkönyvet átnyújtjuk az ünnepeltnek, kí-vánjuk, hogy jó egészségben, töretlen kedvvel munkálkodjék tovább a tudomány és valamennyiünk javára.  Budapest, 2016. november          Bańczerowski Janusz   

http://real.mtak.hu/102435/1/Banczerowskieloszo.pdf

Nyomárkay István akadémikus nyolcvan éves

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Repository of the Academy's Library