Huszonnyolc év telt el a jugoszláv rendszerváltás óta, amelyet Európa egyik legvéresebb háborúja követett, megannyi politikai konfliktus azonban lezáratlan maradt Jugoszlávia szétesése után. A három ország eltérő utakon indult el, és Szlovénia 2004-től, Horvát ország pedig 2013-tól az Európai Unió tagja, míg Szerbia tag-jelöltként reménykedik a 2025-ös csatlakozásban.A három ország eltérő történelmi hagyományokkal vágott neki a demokratikus politikai rendszer kiépítésének, amelyet több tényező össze hasonlító elemzésével szemléltetünk. Az alkotmányos keretek, a pártrend-szerek töredezettsége, a társadalomban meg bújó tö-résvonalak nagymértékben befolyásolják a választási rendszereket, a parlamentek működését, a kormányzás módját, továbbá a miniszterelnöki és államfői tisztségek gyakorlását. A monográfiában a demokráciafelfogások balkáni jellemzőit mutatjuk be, arra összpontosítva, hogy ezen államok berendezkedései az eltelt negyed-század tapasztalatai alapján hasonlóak-e, vagy sokkal inkább különbözőek. Nem utolsósorban pedig szándékunk, hogy jobban megértessük a három ország működését az e csodás térség iránt érdeklődőkkel
