Bérces, S.

Csányi, B.

Gábris, V.

Gál, B.

Gönye, Zs.

Répás, E.

Seprős, R.

Szendőfi, B.

Tóth, B.

Weiperth, A.

Repository of the Academy's Library

Pisces	Hungarici	12	(2018)	47–51	          47		Egzotikus	halfajok	és	decapodák	a	Barát‐	és	Dera‐patakban,	valamint	a	torkolatuk	dunai	élőhelyein		Occurrence	of	exotic	fish	and	crayfish	species	in	Barát	and	Dera	creeks	and	their	adjacent	section	of	the	River	Danube		Szendőfi	B.1,	Bérces	S.2,	Csányi	B.3,	Gábris	V.4,	Gál	B.5,6,7,	Gönye	Zs.8,	Répás	E.	4,	Seprős	R.8,	Tóth	B.2,	A. Kouba9, J. Patoka10, Weiperth	A.6	1Magyar	Haltani	Társaság,	Tiszafüred	2Duna‐Ipoly	Nemzeti	Park	Igazgatósága,	Budapest	3Független	kutató,	Göd	4ELTE	TTK	Környezettudományi	Kar,	Budapest	5ELTE	TTK	Környezettudományi	Doktori	Iskola,	Budapest	6MTA	Ökológiai	Kutatóközpont,	Duna‐kutató	Intézet,	Budapest	7MTA	Ökológiai	Kutatóközpont,	Balatoni	Limnológiai	Intézet,	Tihany	8Szent	István	Egyetem,	Mezőgazdaság‐	és	Környezettudományi	Kar,	Gödöllő	9University	of	South	Bohemia	in	České	Budějovice	10Czech	University	of	Life	Sciences	Prague		Kulcsszavak:	biológiai	invázió,	termálvíz,	befolyó,	Duna	Keywords:	biological	invasion,	thermal	water,	tributary,	Danube		Abstract	Thermal	 and	 urban	 waters	 are	 frequently	 subjected	 to	 the	 releases	 of	 aquatic	 pets,	 which	 often	 occur	 in	unexpected	assemblages	of	native	and	non‐native	species.	To	document	this,	we	conducted	a	half‐year‐long	(January	 –	 July	 2018)	 field	 survey	 the	 crayfish	 and	 fish	 species	 present	 in	 Barát	 and	 Dera	 creeks	 (two	sampling	 sites	 per	 each)	 and	 sections	 adjacent	 to	 their	 mouth	 in	 the	 River	 Danube.	 Sampling	 sites	 were	inspected	monthly	using	a	 combination	of	 catching	methods.	Altogether,	 four	non‐native	crayfish,	 ten	non‐native	 and	 twelve	native	 fish	were	 recoded.	 Several	 individuals	 of	 spiny‐cheek	 crayfish	 (Faxonius	 limosus),	marbled	crayfish	(Procambarus	virginalis),	red	swamp	crayfish	(Procambarus	clarkii)	and	Australian	redclaw	(Cherax	quadricarinatus)	were	sampled	in	the	thermal	water	tributary	of	Barát	creek.	The	Dera	creek	was	not	influenced	with	 the	 thermal	 or	 industrial	 warm	water,	 but	 the	 urbanised	 area	 affected	 the	 water	 quality,	which	was	still	acceptable	for	occurrence	of	spiny‐cheek	crayfish,	marbled	crayfish	and	red	swamp	crayfish.	Besides	 already	well	 established	 population	 of	 spiny‐cheek	 crayfish,	 also	marbled	 crayfish	 and	 red	 swamp	crayfish	inhabited	the	River	Danube	itself.	Seven	non‐native	decapods	have	been	reported	in	the	Hungarian	wild	 so	 far.	However,	 this	 is	 to	 our	knowledge	 the	 first	 published	 report	 on	 co‐occurrence	 of	 three	North‐American	crayfish	as	well	as	a	combination	of	North‐American	and	Australasian	crayfish	species	in	Europe.	The	 new	 faunistic	 records	 of	 exotic	 live‐bearing	 fish	 species	 from	 the	 family	 Poeciliidae	 and	 their	 hybrids	from	Barát	creek	were	also	obtained.	These	findings	highlight	the	significance	of	pet	trade	as	an	introduction	pathway	and	thermal	as	well	as	urban	waters	as	target	sites	for	new	introductions.	Roles	of	established	non‐native	species	and	their	possible	spread	are	issues	requiring	further	targeted	research.			Bevezetés	Az	 idegenhonos	 halfajok	 és	 decapodák	 kutatása	 napjainkra	 kiemelt	 jelentőséggel	 bír	világszerte,	 mert	 megtelepedésükkel	 súlyosan	 megzavarhatják	 az	 őshonos	 közösségeket.	Predáció	és	egyéb	kompetitív	mechanizmusok	során	képesek	kiszorítani	az	őshonos	fajokat,	ezáltal	 természetvédelmi	szempontból	 is	károsak	 lehetnek	 (Takács	et	al.	2017,	Copp	et	al.	2017),	valamint	egyre	több	vizsgálat	igazolja	több	inváziós	halfaj	és	decapoda	faj	közvetlen	gazdasági	kártételét	is	(Veer	&	Nentwing	2015,	Dana	et	al.	2011).		Szendőfi	et	al.	/	Pisces	Hungarici	12	(2018)	47–51	 48	Az	utóbbi	években	végzett,	országos	 léptékű	hidrobiológiai	 felméréseink	során	számos	egzotikus	halfaj	mellett	hét	idegenhonos	nagy	méretű	tízlábúrákfaj	(Decapoda)	állományát	sikerült	 felmérni	 és	 egyes	 esetekben	 a	 terjedésük	 ütemét,	 fajegyüttesekre	 gyakorolt	hatásaikat	 nyomon	 követni	 (Gál	 et	 al.	 2018).	 Vizsgálatainkat	 a	 termál‐	 és	 ipari	melegvíz‐kibocsátások	által	terhelt	élőhelyeken	kezdtük	(Weiperth	et	al.	2015),	majd	kiterjesztettük	a	városi	 környezetben	 található	 mesterséges	 és	 természetközeli	 élőhelyre,	 ahonnan	napjainkra	 számos	 új	 idegenhonos	 állatfajt	 sikerült	 leírnunk	 (Takács	 et	 al.	 2017).	 A	fővárosban	 és	 agglomerációjában	 található	 dunai	 élőhelyek,	 befolyók,	 mellékágak	rendszeres	vizsgálata	kezdetektől	fogva	kiemelt	jelentőséggel	bírnak	kutatásainkban,	mivel	számos	 állatfaj	 hazai	 előfordulását	 e	 vizekből	 sikerül	 először	 igazolnunk,	 esetenként	terjedésüket	dokumentálnunk	(Weiperth	et	al.	2015,	2018).				Anyag	és	módszer	Kutatásunk	 során	 2018	 januárja	 és	 júliusa	 között	 a	 NBmR	 protokollnak	 megfelelően	elektromos	 kutató	 halászgép	 (DEKA	 3000	 Lord)	 segítségével	 halfaunisztikai,	 valamint	nyeles	 kézi	 hálókkal	 és	 különböző	 rákvarsákkal	 makroszkopikus	 vízi	 gerinctelen	mintavételt	 végeztünk	 a	 Barát‐	 és	 a	 Dera‐patakban	 a	 11.	 számú	 főút	menti	 és	 a	 torkolati	szakaszain,	valamint	a	torkolatoknál	található	dunai	élőhelyeken	(1.	ábra).		A	hidrobiológiai	 vizsgálatokkal	párhuzamosan	minden	mintavétel	 során	Hanna	Combo	pH‐,	EC‐	és	TDS‐teszter	eszközzel	a	helyszínen	mértük	a	vízhőmérsékletet	(0C),	a	pH‐t,	és	a	fajlagos	 vezetőképességet	 (µS/cm),	 valamint	Milwaukee	MW	600‐as	 általános	 hordozható	oldottoxigén‐mérőműszerrel	az	oldott	O2	koncentrációt	(mg/l).					1.	ábra.	Mintavételi	szakaszok	a	Barát‐	(B1,	B2)	és	a	Dera‐patakon	(D1,	D2),	valamint	a	dunai	torkolati	élőhelyeken	(B3,	D3)	Fig.	1.	Sampling	sites	in	the	Barát	and	Dera	creeks	and	adjacent	sections	of	the	River	Danube		Eredmények		Vizsgálataink	során	a	két	patakban	és	a	dunai	élőhelyeken	összesen	négy	 idegenhonos	tízlábúrákfaj	 mellett	 12	 őshonos	 és	 10	 idegenhonos	 halfaj	 több	 korosztályából	 sikerült	egyedeket	gyűjtenünk	(1.	táblázat).		A	mintavételek	során	a	Barát‐patakban	és	az	abba	torkolló	melegvízcsatornában	először	észleltük	 cifrarákkal	 (Faxonius	 limosus)	 közösen	 a	 márványrák	 (Procambarus	 virginalis)	tömeges	 jelenlétét,	 továbbá	 a	 vörös	 mocsárrák	 (Procambarus	 clarkii)	 és	 az	 ausztrál	vörösollós	rák	(Cherax	quadricarinatus)	szórványos	előfordulását	(1.	táblázat,	2.	ábra).	A	mintavételi	program	során	a	Barát‐patakba	torkolló	‐	a	11.	számú	főúttal	párhuzamos	‐	mellékágának	 kijelölt	 szakaszáról	 először	 sikerült	 a	 szúnyogirtó	 fogasponty	 (Gambusia	affinis),	 a	 mexikói	 karfarkúhal	 (Xiphophorus	 helleri)	 és	 különböző	 platty‐hibridek	(Xiphophorus	 sp.)	 előfordulását	 kimutatni.	 A	 B1	 mintavételi	 szakaszon	 legnagyobb	egyedszámban	 a	 tüskés	 pikó	 (Gasterosteus	 aculeatus)	 egyedeit	 gyűjtöttük.	 E	 szakaszra	jellemző,	 hogy	 a	 csapadékvíz	 mellett	 egész	 évben	 termálvíz	 is	 folyik	 a	 kibetonozott	patakmederben	(1.	táblázat).			Szendőfi	et	al.	/	Pisces	Hungarici	12	(2018)	47–51	 49	1.	táblázat.	A	mintavételi	helyszíneken	gyűjtött	halfajok	és	decapoda	fajok	egyedszáma	Table	1.	Number	of	individuals	of	fish	and	crayfish	species	at	the	sampling	locations		Mintavételi	szakaszok	Barát‐patak	/	Duna	 Dera‐patak	/	Duna	Faj	Species	 B1	 B2	 B3	 DI	 D2	 D3	Bodorka	(Rutilus	rutilus)	 ‐	 ‐	 1	 ‐	 2	 ‐	Domolykó	(Squalius	cephalus)	 ‐	 ‐	 2	 9	 4	 1	Jász	(Leuciscus	idus)	 ‐	 ‐	 ‐	 1	 6	 3	Balin	(Leuciscus	aspius)	 ‐	 ‐	 3	 ‐	 2	 4	Küsz	(Alburnus	alburnus)	 ‐	 ‐	 16	 8	 1	 22	Szilvaorrú	keszeg	(Vimba	vimba)	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	 1	 4	Márna	(Barbus	barbus)	 ‐	 ‐	 ‐	 1	 3	 4	Fenékjáró	küllő	(Gobio	gobio	sp.)	 ‐	 ‐	 ‐	 19	 8	 1	Razbóra	(Pseudorasbora	parva)	 ‐	 3	 1	 5	 6	 16	Ezüstkárász	(Carassius	gibelio)	 ‐	 1	 ‐	 1	 4	 1	Vágócsík	(Cobitis	elongatoides)	 ‐	 1	 3	 1	 9	 2	Kövicsík	(Barbatula	barbatula)	 ‐	 ‐	 ‐	 9	 4	 ‐	Szúnyogírtó	fogasponty	(Gambusia	affinis)	 28	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	Platty	hybrid	Xiphophorus	sp	 3	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	Mexikói	kardfarkú	hal	(Xiphophorus	helleri)	 11	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	Tüskés	pikó	(Gasterosteus	aculeatus)	 147	 28	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	Selymes	durbincs	(Gymnocephalus	schraetser)	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	 1	 1	Süllő	(Sander	lucioperca)	 ‐	 ‐	 1	 ‐	 1	 3	Folyami	géb	(Neogobius	fluviatilis)	 ‐	 ‐	 6	 ‐	 7	 4	Kessler‐géb	(Ponticola	kessleri)	 ‐	 ‐	 4	 ‐	 1	 1	Feketeszájú	géb	(Neogobius	melanostomus)	 ‐	 ‐	 18	 ‐	 1	 4	Takra	géb	(Protetrorhinus	semilunaris)	 ‐	 ‐	 ‐	 4	 8	 6	Ausztrál	vörösollós	rák	(Cherax	quadricarinatus)	 3	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	 ‐	Cifrarák	(Faxonius	limosus)	 72	 47	 14	 6	 5	 8	Márványrák	(Procambarus	virginalis)	 96	 58	 9	 7	 3	 1	Vörös	mocsárrák	(Procambarus	clarkii)	 5	 1	 ‐	 1	 1	 2	Halfajok	száma	Number	of	fish	species	 4	 4	 10	 10	 18	 16	Tízlábúrákfajok	száma	Number	of	crayfish	species	 4	 3	 2	 3	 3	 3	Halak	egyedszáma	Number	of	individuals	of	fishes	 189	 33	 55	 61	 70	 77	Tízlábúrákok	egyedszáma	Number	of	individuals	of	crayfishes	 176	 106	 23	 14	 9	 10		A	víz	ezen	a	szakaszon	a	termálvíz‐bevezetés	hatására	a	leghidegebb	téli	időszakban	sem	fagy	be,	 és	 télen	11,2±3,2	 0C	hőmérséklettel	 éri	 el	 a	Barát‐patakot.	 Itt	 a	befolyó	 termálvíz	méréseink	 alapján	 a	 felszínen	 körülbelül	 700	m	 után	 teljes	 mértékben	 visszahűl	 a	 patak	hígító	vizének	hatására.		A	 Dera‐patakban	 a	 mintavételek	 során	 ‐	 egészen	 február	 közepéig	 ‐	 szintén	 sikerült	kimutatni	 a	 cifrarák	mellett	 a	 márványrák	 és	 a	 vörös	mocsárrák	 jelenlétét.	 Ezt	 követően	csak	 a	május	 végi	mintavételek	 során	 sikerült	 újabb	adult	 egyedeket	 gyűjtenünk	 a	 három	Szendőfi	et	al.	/	Pisces	Hungarici	12	(2018)	47–51	 50	idegenhonos	 rákfajból.	 A	 halfaunisztikai	 vizsgálatok	 során	 a	 Dera‐patakból	 nem	 került	leírása	 melegkedvelő	 idegenhonos	 halfaj,	 ellenben	 számos	 védett	 fajból	 több	 korosztály	előfordulását	 igazoltuk	 (1.	 táblázat).	 A	 Dera‐patakba	 sem	 felhasznált	 termálvíz,	 sem	 ipari	melegvíz	nem	kerül	kibocsátásra,	ugyanakkor	a	településekről	bevezetett	vizek	hatására	téli	időszakban	a	D1	mintavételi	szakaszon	sem	hűlt	le	a	víz	4,2	0C	alá.				2.	ábra.	Vizsgálataink	során	kimutatott	idegenhonos	rákfajok		A:	ausztrál	vörösollós	rák	(fotó:	Weiperth	András),	B:	cifrarák	(fotó:	Gábris	Veronika),	C:	márványrák	(fotó:	Szendőfi	Balázs),	D:	vörös	mocsárrák	(fotó:	Weiperth	András)	Fig	2.	Sampled	individuals	of	non‐native	caryfish	species		A:	redclaw	crayfish	(Photo:	András	Weiperth),	B:	spiny‐cheek	crayfish	(Photo:	Veronika	Gábris),	C:	marbled	crayfish	(Photo:	Balázs	Szendőfi),	D:	red	swamp	crayfish	(Photo:	András	Weiperth)		Mindkét	 vízfolyás	 dunai	 torkolata	 körül	 regisztráltuk	 a	 cifrarák	 és	 a	 márványrák	előfordulását.	 A	 Barát‐patak	 torkolatának	 környezetében	 mindkét	 fajból	 adult	 és	 fiatal	példányok,	míg	a	szentendrei	mellékágban	(a	Dera‐patak	környezetében)	a	márványráknak	csak	adult	egyedeit	sikerült	begyűjtenünk.		Értékelés	Eredményeink	igazolják,	hogy	a	 jelentős	mértékben	átalakított,	valamint	a	termálvízzel	és	 ipari	 melegvízzel	 terhelt	 vízfolyásokban	 megjelenő	 egzotikus	 fajok	 sikeres	megtelepedésük	esetén	a	környező	természetes	élőhelyeket	is	kolonizálhatják.		Vizsgálataink	során	sikerült	detektálnunk	a	márványrák	és	a	vörös	mocsárrák	terjedését	két	 újabb	 dunai	 befolyóban,	 valamint	 a	 torkolatuknál	 lévő	 dunai	 élőhelyeken.	 A	 Barát‐patakban	 leírt	 négy	 idegenhonos	 tízlábúrákfaj	 együttes	 jelenlétére	 eddig	 nem	 volt	 adat	Európa	vizeiből.	A	két	patak	halfaunáját	összehasonlítva	kitűnik,	hogy	a	jelentős	predációs	nyomást	kifejtő	 tízlábúrákfajok	 teljes	mértékben	képesek	átalakítani	 a	halfaunát.	A	Barát‐patak	 mellékágából	 a	 patak	 felső	 szakaszáról	 korábban	 jelzett	 halfajok	 (pl:	 razbóra,	ezüstkárász,	szivárványos	ökle,	vágócsík)	mára	teljesen	eltűntek	és	a	korábbi	kutatásokban	Szendőfi	et	al.	/	Pisces	Hungarici	12	(2018)	47–51	 51	is	kimutatott	tüskés	pikó	vált	dominánssá	(Harka	és	Szepesi	2010),	valamint	megjelentek	a	feltételezhetően	akvaristák	által	telepített	elevenszülő	fogaspontyfélék.	A	hazai	Duna‐szakaszon	a	márványráknak	és	a	vörös	mocsárráknak	az	elmúlt	években	tapasztalt	 gyors	 terjedése,	 továbbá	 az	 ausztrál	 vörösollós	 rák	 egy‐egy	 újabb	 példányának	előkerülése	 felhívja	 a	 figyelmet	 a	 befolyó	patakok,	 valamint	 azok	 torkolatainak	 közelében	található	dunai	élőhelyek	vizsgálatának	fontosságára.		Köszönetnyilvánítás	A	kutatásokban	Gál	Blanka	részvételét	az	Emberi	Erőforrás	Minisztériuma	Új	Nemzeti	Kiválóság	Program	(UNKP‐17‐3)	 támogatta.	 Antonín	 Kouba	 acknowledges	 the	Ministry	 of	 Education,	 Youth	 and	 Sports	 of	 the	Czech	Republic	−	projects	 “CENAKVA”	(No.	CZ.1.05/2.1.00/01.0024)	and	“CENAKVA	II”	(No.	LO1205	under	the	NPU	I	program).		Irodalom	Copp	G.H.,	Godard	M.J.,	Vilizzi	L.,	Ellis	A.,	Riley	W.D.	(2017):Predation	by	invasive	signal	crayfish	on	early	life	stages	of	European	barbel	may	be	limited.	Aquatic	Conservation	Marine	and	Freshwater	Ecosystems	27/5:	1056‐1060.	Dana	E.D.,	Garca‐deLomas	J.,	González	R.,	Ortega	F.	(2011):	Effectiveness	of	dam	construction	to	contain	the	invasive	 crayfish	 Procambarus	 clarkii	 in	 a	 Mediterranean	 mountain	 stream.	 Ecological	 Engineering	37/11:	1607‐1613.	Gál	B.,	Kuříková	P.,	Bláha	M.,	Kouba	A.,	Jiří	P.,	Danyik	T.,	Farkas	A.,	Farkas	J.,	Weiperth	A.	(2018):	Distribution	of	Decapoda	in	Hungary	and	the	impacts	of	the	invasive	red	swamp	crayfish	(Procambarus	clarkii,	Girard	1852)	to	the	native	ecosystem.	5th	European	Congress	of	Conservation	Biology	‐	ECCB	2018,	12‐15.	06.	2018.,	University	of	Jyväskylä,	Finnland.	https://peerageofscience.org/conference/eccb2018/107373/	Harka	Á.,	Szepesi	Zs.	(2010):	Hány	pikófaj	(Gasterosteus	sp.)	él	magyarországon?	Pisces	Hungarici	4:	101‐103.	Takács	 P.,	 Czeglédi	 I.,	 Ferincz	 Á.,	 Sály	 P.,	 Specziár	 A.,	 Vitál	 Z.,	Weiperth	 A.,	 Erős	 T.	 (2017):	Non‐native	 fish	species	 in	 Hungarian	 waters:	 historical	 overview,	 potential	 sources	 and	 recent	 trends	 in	 their	distribution.	Hydrobiologia	795:	1‐22.	Van	der	Veer	G.,	Nentwig	W.	(2015):	Environmental	and	economic	 impact	assessment	of	alien	and	invasive	fish	species	in	Europe	using	the	generic	impact	scoring	system.	Ecology	of	Freshwater	fish	24/4:	646‐656.		Weiperth	A.,	Csányi	B.,	Gál	B.,	György	Á.I.,	Szalóky	Z.,	Szekeres	J.,	Tóth	B.,	Puky	M:	(2015).	Egzotikus	rák‐,	hal‐	és	kétéltűfajok	a	Budapest	környéki	víztestekben.	Pisces	Hungarici	9:	65‐70.	Weiperth	A.,	 Gál	 B.,	Kuříková,	 P.,	 Langorova,	 I.,	 Kouba,	 A.,	 Patoka,	 J.	 (2018):	Risk	 assessment	 of	 pet‐traded	decapod	 crustaceans	 in	 Hungary	 with	 evidence	 of	 Cherax	 quadricarinatus	 (von	Martens,	 1868)	 in	 the	wild.	North‐Western	Journal	of	Zoology,	e171303		Authors:	Balázs	 SZENDŐFI,	 Sándor	BÉRCES,	Béla	 CSÁNYI,	Veronika	GÁBRIS,	Blanka	GÁL,	 Zsuzsanna	GÖNYE,	Edit	RÉPÁS,	Richárd	SEPRŐS,	Balázs	TÓTH,	Antonin	KOUBA,	Jiři	PATOKA, András	WEIPERTH	(weiperth.andras@okologia.mta.hu)	

Egzotikus halfajok és decapodák a Barát‐ és Dera‐patakban, valamint a torkolatuk dunai élőhelyein = Occurrence of exotic fish and crayfish species in Barát and Dera creeks and their adjacent section of the River Danube

http://real.mtak.hu/90296/1/Szendofi_et.al_GalB_Pisces.Hungarici_.pdf

Egzotikus halfajok és decapodák a Barát‐ és Dera‐patakban, valamint a torkolatuk dunai élőhelyein = Occurrence of exotic fish and crayfish species in Barát and Dera creeks and their adjacent section of the River Danube

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library