Csányi, Károly

Repository of the Academy's Library

A HERCEG ESZTERHÁZY KINCSTÁR .. MAGYAR ÖTVÖSMŰVEIA magyar ötvösség történetét csak abban az esetben lehet jól megírni, ha ismeretesek lesznek az idevágó történeti adatok, elsősorban a céhiratok. Továbbá szükséges az emlékanyag is­merete.Ilyen emlékanyag székesegyházaink kincstáraiban és fő­uraink gyűjteményeiben található nagyobb számban. Ez utóbbiak közt az első helyet foglalja el az Eszterházy hercegi hitbizo mányhoz tartozó kincstár, melyben szép számmal találunk külföldi és magyar eredetű ötvösműveket.E tárgyak jórésze az 1884. évi ötvöskiállítás, majd az ezred­év! kiállítás révén vált ismertté és az azok nyomán megjelent publikációkban volt több-kevesebb részletességgel méltatva.Ezúttal az alábbiakban a magyar ötvösművek csoportját óhajtom összefoglalóan ismertetni, mert e csoport oly kiváló alko­tásokkal van képviselve, hogy azok méltán sorakoznak a külföldi ötvösművek mellé.Az Eszterházy hercegi kincstár tulajdonképpeni megalapítója Eszterházy Pál nádor, aki 1687-ben elsőszülöttségi jogon lett her­ceggé, 1712-ben pedig az egész hágra kiterjedően elnyerte a római sz. birodalmi hercegi rangot. A kor divatja szerint Pál herceg is kincstárat alapított, melynek az volt a hivatása, hogy a család fényét és tekintélyét emelje. De azért találunk e kornál régibb tárgyakat is a gyűjteményben.Ezek közt legkiválóbb az a nagyméretű (77*5 cm), hólyagos díszű, részben aranyozott ezüst, Mátyás-korabeli talpas kulacs, mely a magyar ötvösművek legjelesebb darabjai közé tartozik. (Lásd XV. tábla 1. és Ötvösség remekei II. k.) Kerek testén alkalmazott, későbbi két, egyező, címeres korong körirata C. NICO:AZ ESZTERHÁZY K INCSTÁR MAGYAR ÖTVÖSMŰVEIEZTERHAZI : REG : HVN : PALATÍNUS : EQVES AVREIVEL- LERIS. 1642. igazolja, hogy ezt a pompás ötvöstárgyat gróf Esz- terbázy Miklós nádor szerezte meg 1642-ben, tehát jóval a her­ceggé lett Pál nádor kora előtt.Tudjuk, hogy Miklós nádor az Eszterházy család nagyságá­nak és gazdagságának az első megalapítója, Dersffy Orsolyát, a gazdag Mágócsy Ferenc özvegyét vette nőül, miáltal hatalmas vagyon birtokába jutott.A kulacs testén trébelt és öntött díszítő részleteket látunk. Talpa tagozott, nyolckarélyos; öntött talpsávja á későgót stílust jellemző, hullámos és halhólyagos díszítésű. A talp felső része és a szárba hajló felülete hólyagos és gerezdes. A szárnak a testhez való csatlakozásánál, a Mátyás-korabeli ötvösművekre jellemző, aranyozott, öntött ezüstből készült, hat gótikus levél­ből álló, kúpos gallért alkalmazott az ötvösmű névtelen, de min­denesetre kiváló magyar mestere.A test kerek, lapos, tagozott korongalak, két oldalát sugara­san, három sorban elhelyezkedő, trébelt aranyozott bordás hólya­gok díszítik, ennek közepén maszkos keret övezi, a már említett címeres lapot. A hólyagokat pártadísz övezi, a test szélét áttört, öntött levéldísz szegi, a gerincen pedig faágas tagozaton, hajlott levelek sorakoznak. Négy kiálló kengyel a tartószíj megerősítésére szolgált.Az orsós nyak hólyagos és gerezdes, pereme tagozott, melyre sarok körül felnyíló koronához hasonló, hólyagos és két sor pártá- zattal díszített fedő borul, tetején az előbbinél kisebb átmérőjű címeres ezüstlap (ágaskodó griff karddal és az aranygyapjas rend­jellel) van alkalmazva.Ez a nagyméretű kulacs, a Mátyás király által Bécsújhely­nek adott nagy hólyagos serlegen kívül, a legjelentősebb XV. szá­zadi magyar ötvösmű.A renaissance-kori alkotások közül úgy méretre, mint mű­vészi érték szempontjából méltó párja az előbbi ötvösműnek Losonczi Antal hatalmas kancsója és tálja. (Lásd XV. tábla 2. és Ötvösség remekei II. k. 68. lap.)A Losonczi család, kihaltáig fontos szerepet játszott hazánk történetében. Tagjai nádori, báni és egyéb méltóságokat visel­tek. Losonczi Antal, aki 1527-ben lett főpohárnok, I. Ferdinánd királynak volt kedvelt embere.C SÁ N YI KÁROLY1 9 0Ez a pompás kancsó és tál, miként azt a tál közepén ki­emelkedő, tagozott dudor felső lapján, kék, zöld, fekete, arabesz- kes zománcdísz közé foglalt, páros címer és körirata : ANTONIVS LOSONCI 1548. — BATORY . CLARA . 1548. tanúsítja, Losonci Antalnak Bátory Klárával való házassága alkalmával készült. Bizonyára a lakodalomkor asztaldíszül szolgált és a talpas kancsó hordóalakú testén kiálló csapokból tokaji bort eregetett a násznép.Anyaga aranyozott ezüst, trébelt, öntött és beágyazott zo- máncos díszítéssel.A 106 cm magas kancsó talpa kerek, tagozott, talpperemén domború akantuszlevelek sorakoznak; függélyes talpsávját Al- degrewer modorú leveles inda díszíti, közben hat ovális médaillon emelkedik ki, Ábrahám áldozata, Szent János fejét vivő Herodiás, Vénusz és Mars, három nőalak, Fortuna és Jupiter alakjával. A talp felső része gerezdes.A szár alsó dobján, beágyazott, zöld-fekete, arabeszkes zo­máncdísz közt K —F betűk és középen e betűk összekapcsolásából alkotott monogrammos mesterjegy látható ; az eddig ismeretlen magyar ötvös nevének kezdőbetűi ezek. A szár felső része vázaalakú, három füllel ; oldalán trébelt dísz közt három légy és három, feketezománcos alapú dudor, kiálló maszkkal. Amint a továbbiak­ban is látni fogjuk, az állatalakokat (rák, béka, kecskefej) előszere­tettel alkalmazta e hatalmas ötvösmű ismeretlen mestere.A test tojásdadalakú. derekán a testet összeszűkítő öv felüle­tén beágyazott, zöld-fekete zománcos arabeszk-dísz közt, hosszú­kás kartusokba foglalt felirat : ENGEM—CHENÁLTATOTT— LOSONCI—ANTAL— 1548. —, közben e szavakat szétválasztó hat emberi maszk, szájában emberi félalakot ábrázoló csappal. A test fent és lent gerezdes, a gerezdek legömbölyített végei közt maradó, háromszöges mezőkben egy-egy kecskefej, légy vagy béka domborodik. Az alsó akantuszleveles tagozaton három kosfejes csap áll ki. A testhez elől S alakban hajló, sárkányalakú kiöntő cső csatlakozik, rajta zománcos alapú griffes címerpajzs (Losonczi Antal címere), alatta vörös, hidegzománccal bevont domború rák. Hátul ívesen hajlott, akantuszleveles és gyűrűs tagozatú fül alkotja az edény fogantyúját. A száj peremén arabeszkes fonadék­dísz van bevésve.A sarok körül felnyíló fedő felülete sugarasan gerezdes, közepén hatszöges, zománcos díszü oszlop emelkedik, rajta háromAZ ESZTERHÁZY K INCSTÁR M AGYAR ÖTVÖSMŰVEI I 9 Iszatírfej, tetején gömbön álló kiterjesztett szárnyú sas, fején korona.Ez a hatalmas kancsó, egy 80 cm átmérőjű, hasonlóan gaz­dag, öntött, trébelt és zománcos díszítésű kerek tálon áll. Peremét 12 domborműves, ismétlődő jelenet díszíti: Tomiris királyné Cyrus fejét vérrel telt hordóba mártja ; közben 12 ovális medallion ; négyszer ismétlődve, három különböző allegorikus nőalakkal : Justitia, Fides, Geometria. Mélyedése sugarasan gerezdes. A tál közepén leveles díszű, gyűrűs taggal övezett dudor emelkedik, mely a tálon nyugvó kancsó üreges talpába illeszkedik. Oldala tagozott, vésett arabeszkes, áttört, figurális és zománcos díszítésű. Felső hajlott tagozatát zöld zománc borítja, szétszórt arany csillagokkal, négy öntött, domború angyalfejjel és négy S alakú kiálló bordával.Hozzá fogható nagyméretű és jelentőségű ötvösmű a renais­sance korból csak egy ismeretes, a gráci Joanneum-múzeumban őrzött «Fandschadenbund Becher» aranyozott ezüstből, mely a XVI. századvégén készült, domborműves jelenetekkel és zománc­cal díszített, trébelt munka. A tetején álló nőalak Ferdinánd fő­hercegnek, később reá alkalmazott címerpajzsát tartja. Ez a ha­talmas augsburgi ötvösmunka nagyságra az Eszterházy gyűjte­mény kancsóját megközelíti, mert magassága 100 cm, de idő­ben későbbi eredetű.Az ötvösművek közé csak az aranyozott ezüst foglalata ré­vén tartozik az a ritka, gótstílü cserépedény, melynek rendkívüli­ségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy már 1500 körül művészi értékű foglalattal látták el.A 31*5 cm magas edény felfelé kúposán szélesedő, felső ré­szén 17 íves fül sorakozik (kettő letört). Felülete rücskös, helyen- kint vízszintes, kissé kiálló csipkézett ővgyűrükkel. Anyaga barnás­vörös cserép.Talpa trébelt ezüst, talppereme kihajló, függélyes talpsávja áttört díszítésű : száron sorakozó rozetták, levelekkel. Felső része ívesen hajló taggal csatlakozik az edény talpához, rajta csavaros drótőv.A száj peremfoglalata kissé kúpos alakú, rajta a talpéhoz hasonló csavart drót. A boltozatos, aranyozott ezüst fedőt csava­ros drót szegi, tetején a felnyúló szárat, leveleken ülő,. gerezdes' gránátalma alakú gomb koronázza1 9 2 C SÁ N YI KÁROLYAz edény a középkori cserépedények ritka példája ; foglalata jellegéből ítélve, magyar munka és 1500 táján készült.A renaissance korában a különleges, ritka anyagokat szíve­sen foglalták ötvösművekbe. így különösen kedvelték az elefánt- csontot, a strucctojást, á kókuszdiót és a különféle féldrágakövek­ből (kristály, achát, ónix, jaszpisz) köszörült edényeket.Ebbe a csoportba tartozik az Eszterházy-gyüjteményben az a német renaissance-stílusú, bivalyszarvból készült serleg is, mely asztaldíszül szolgált. Foglalata aranyozott ezüst ; testén elől ágaskodó griff címerpajzsot tart. A kartusalakú pajzson a korábbi tulajdonos címere van bevésve : jobbra fordult, növekvő oroszlán, előtte hatágú csillag, sisakdísz gyanánt csukott szárnyak közt a címeralak van alkalmazva. Ez a tárgy 1600 körül készült német eredetű munka és a XVII. században került az akkor még grófi rangban levő Eszterházy Pál birtokába. Ő a címerpajzsra udvari ötvöse által a régi címert beborító lapra saját címerét alkalmaztatta és a hiányzó fedőt is elkészíttette. Ez boltozatos alakú tetején hárfázó szirén. Eszterházy Pál gróf 1687-ben lett herceggé, a fedő tehát az azt megelőző időben készült, úgyszintén az edény felületén dúsan alkalmazott ékkő dísz is a fedővel egy­korú. (Képét lásd : Ötv. rem. I. és Magyarorsz. tört. eml. II., 375. á.)A XVII. század gazdagságot kedvelő ízlésének eredménye az a zománcos díszű, drágakövekkel ékített, trébelt arany fedeles kupa, (XVI. tábla 1.) mely a talpon beütött, bányászt ábrázoló ötvösjegy alapján Bergmann Erazmus besztercebányai ötvös munkái közé sorozható. (Lásd: Kőszeghy, Magyarországi ötvös­jegyek. Muz. és Könyvtári Értesítő, 1914.)Domború tagozatú talpán trébelt, késő renaissance dísz közt három kartus van elhelyezve állatalakokkal. Hengeres testén az applikált, áttört színes, zománcos dísz három pilaszterrel, három mezőre van osztva, benne csigás részletek közt szimmetrikus virá­gos indák, helyenkint szétszórva befoglalt gyémántok, rubinok és gyöngyök. Testén elől ovális zöld koszorúban, az osztrák császári kétfejű sas látható.A sarok körül felnyíló fedő dudoros oldalát szárnyas angyal­fejek és gyümölcsfüzérek élénkítik, fedőlapját pedig körben, át­tört dísz borítja, zománcozva, madarakkal és drágakövekkel. Közepén félgömbös dudor emelkedik. A fedő belsejében, kerek lapon, beágyazott zománcos virágdísz van alkalmazva. A fülAZ ESZTERHÁZY KINCSTÁR M AGYAR ÖTVÖSMŰVEI 1 9 3kérdöjelalakú, angyalhermát ábrázol, gyöngyökkel és helyenként zománcdísszel. A fedő billentője ívesen hajlott, kettős borda, csigás végződéssel.Bergmann Erazmus, besztercebányai ötvös 1647-ben halt meg, e munkája tehát ez időpont előtt és pedig bizonyára gróf Esz- terházy Miklós nádor rendeletére készült ; a kétfejű sas tanúsága szerint császári ajándéknak. De valamilyen okból megmaradt a rendelő család birtokában.A kupa magassága i9 ‘5 cm és testének átmérője 9 cm. (Öt­vöskiállítás 1884.)Selmecbányán 1650 június 27-én egy tárnát nyitottak meg, melyet III. Ferdinánd király tiszteletére Ferdinánd-tárnának neveztek el Erre az alkalomra készült az a különös díszű födeles, aranyozott ezüst bányász serleg, melyen a Selmecbányán található ércek egy-egy darabját alkalmazta ismeretlen mestere.Kerek talpa sziklás hegy alakjában emelkedik ki, oldalán három tárnanyílás, egy bányakocsival és egy bányásszal. Kívül két bányász egy aknanyílás felett emelőt hajt, más helyen két bá­nyász áll, az egyik serleggel, a másik érckövekkel. A négyzetes, hasábalakú szárat, hengeres bányafából felépített pillér alkotja, rajta négy sashermás, csigásdíszű fül, melynek aljáról bányász­jelvények (szerszámok párosával) lógnak le. Kupája virágkehely- alakú, alsó részén, hat dudoros médaillonban az érc feldolgozását ábrázoló egy-egy jelenet. A felálló, hengeres perem egyik oldalán vésettrajzú jelenet: aknaszáj emelővel, négy bányásszal és SIC. FODIENDVM REGALE felirat ; a másik oldalon kétfejű sas koronával és a következő kronosztikonos felirat van bevésve : HVngarlae VIVat ReX—FerDInanDVs et Vnä Ipsa FoDIna Vas Largare. VeLet opes. Erre a peremre még négy érckő van karmos foglalással erősítve.A lapos, trébelt fedő teteje dombokat ábrázol növényzettel, fákkal, épületekkel és madarakkal, közben sugárirányban el­helyezett, hat bányászteknő, egy-egy ércdarabbal és három bá­nyász áll ; a középen kiemelkedő hengeres részen pedig egy na­gyobb bányász térdel, a fedő oldalán felnyúló, csigásvégű karra erősített, érckövet megmunkálva. A fedő belsejében vésettrajzú, a bányászatra vonatkozó ábrázolás — szerencsekerék — van, né­met felirattal. A serleg fedővel együtt 42 cm. (Ötvösség Remekei I. k. Magyarország történeti emlékei II. k. 378. ábra.)O. M. Régészeti Társ. Évkönyve. 13194 C SÁ N YI KÁR O LY  : AZ ESZTER H Á ZY  KIN CSTÁ R  M AGYAR ÖTVÖSMŰVEIHann Sebestyén nagyszebeni ötvösmestertől jelentékeny számú művet ismerünk. Ezt a sorozatot gyarapítja az Eszter- házy-gyüjteménynek az a jellegzetes, aranyozott ezüst gyömbér- tartója, mely a termékeny mester trébelö kedvének és tudásának újabb bizonyítéka. (XVE tábla 2.)A nyolcgerezdes, hordóalakú test négy almát ábrázoló, gömbös lábon nyugszik. A gerezdek felül-alul csúcsívben végződ­nek, bennük egy-egy allegorikus nőalak van trébelve : Charitas, Justicia, Fides, Spes, Fortitudo, Temperantia, Patientia és Pru- dentia. Felül és alul a kiálló hólyagokon, valamint a csavaros fedőn mesterünkre jellemző domború virágok sorakoznak, melyek a XVII. század második felének jellegzetes formakincséből vannak merítve. Hann Sebestyén bizonyára Augsburgban járhatott ván­doréveiben és itt sajátította el a késő német renaissanceban is kedvelt virágmotivumokat. A 18 cm magas edény fenekén beütött SH betűs ötvös jegy megerősíti, hogy ez a szép munka csak­ugyan Hann Sebestyén mesteri alkotása.Csányi Károly.

A herceg Eszterházy kincstár magyar ötvösművei

http://real.mtak.hu/80014/1/csanyi_regeszeti_tarsulat_evkonyv_1923.pdf

A herceg Eszterházy kincstár magyar ötvösművei

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library