Tuomo, Lahdelma

Repository of the Academy's Library

Tuomo Lahdelma*A NEMZETKÖZI MAGYARSÁGTUDOMÁNYITÁRSASÁG ÚJ FELADATAI**A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, régi nevén Magyar FilológiaiTársaság pontosan harminc éve, 1977. augusztus 25-én alakult meg Nyír-egyházán. Az akkor tartott alakuló közgyûlésen elfogadták a Társaság alap-szabályát, és megválasztották vezetõségét: Bo Wickmant az elsõ elnökké, KlaniczayTibort pedig fõtitkárrá. Egy olyan tudományos társaság jött ezzel létre, amelynekfeladata az volt, hogy egy nemzeti tudományt nemzetközivé tegyen. Abban az idõ-ben ez egyáltalán nem volt megszokott dolog. Sõt, elmondható, hogy a Társaságlétrejötte nem is lett volna lehetséges Klaniczay Tibor rendkívül komoly tudomá-nyos és kultúrpolitikai tekintélye nélkül.A jelen pillanat perspektívájából nézve a Társaság akkori élettere természetesmódon erõsen körülhatároltnak tûnik. A politikai szabályok jelenléte már a Társa-ság nevében és a hungarológia fogalmának definiálásában is kifejezõdött. A hunga-rológia terminusnak nemigen lehetett helye sem a Társaság alapszabályában, seméletében, mivel igen könnyen összekeverhetõ lett volna a hungarista kifejezéssel.A hungarológia, illetve magyarságtudomány fogalma pedig leginkább csak a nyelv-és irodalomtudomány alkotta egységre – amit leginkább csak a néprajz, a népkölté-szet-kutatás, a mûvészettörténet és a zenetudomány egészíthettek ki – vonatkoz-hatott, a történelem mint „politikailag veszélyesebb” tudományág nem lehetett je-len, a társadalomtudományokról nem is beszélve. A 2006-os debreceni kong-resszuson elfogadott új alapszabály a Társaság mûködési területét illetõen mind„hungarológiáról”, mind „magyarságtudományról” beszél, de egyáltalán nem defi-niálja annak tartalmát. Így lévén az új alapszabályban megjelenõ hungarológia fo-galom nem zár ki, de nem is emel ki semmit, de annál is inkább további vitákat pro-vokál ki.* Tuomo Lahdelma, elnök, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, lahdelma@cc.jyu.fi** A 2007. aug. 21–22-i lektori konferencián elhangzott elõadás írásos változata.ISMERTETÉSA Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság nemzetközisége is sajátosan értelme-zett nemzetköziségre célzott. A Társaság hagyományainak megfelelõen a Társaságmindenkori elnöke külföldi volt, így a Társaság elnöke képviselte a külföldi tagsá-got. Ennek a képviseletnek a viszonylagosságát mutatja, hogy – a fõtitkárral szem-ben – az elnöktõl inkább reprezentatív jelenlétet vártak el, és nem annyira az aktívrészvételt. A fõtitkár és az elnök, valamint a magyar és külföldi tagság szereposztásahíven tükrözte a szocialista Magyarország kultúrpolitikai elképzeléseit, amelynekegyik alapköve az volt, hogy a tudományos és a kulturális önismeret nem proble-matikus kérdés. A kulturális közösség, vagy talán inkább az állam öndefiniálása amérvadó, és ez az öndefiniálás egyszersmind azt a programot is alkotja, aminekalapján a kultúrát kifelé lehet terjeszteni – fõleg a külföldön létrehozott magyar tu-dományos és kulturális intézetek segítségével.Harminc év hosszú idõ, és Magyarország legutóbbi évtizedekbeli történelméreez különösen igaz. Mostanra a légkör, lehetõségek és a játékszabályok egészen má-sok lettek. Az említett három tényezõt alaposan át kell gondolni, és ennek az alap-ján a Társaságot új módon kell bemutatni, és az így létrejövõ információt a jelenpillanatban, a technológia mai szintjének megfelelõen hozzáférhetõvé kell tenni.A Társaság neveA Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság megnevezés helyébe a Nemzetközi Ma-gyarságtudományi Társaság név lépett, és a hungarológia – amelynek külföldi meg-felelõi eddig is hordozták a hungarológia kifejezést (német: Hungarologie, angol:Hungarian studies, francia: études Hongroises) – mint terminus szalonképessévált belföldi használatra is.A hungarológia fogalmaMindig is a parázs viták kiváltójának bizonyult, egyre szélesebb értelmet nyert.Mára a hungarológia filológiaként való értelmezése elavultnak tûnik, és egyre in-kább valamilyen a magyarsággal kapcsolatos tudományként tartják számon. A hun-garológia fogalmának természetes részei a hagyományosan is elfogadott tudo-mányágak mellett olyan területek, mint filmesztétika, médiatudományok, történe-lem, és személy szerint nem látom semmi okát, hogy a hungarológia ne vonatkoz-hasson a társadalomtudományokra is. Sõt, az elkövetkezõ kongresszusokon éppenennek a területnek az erõteljes jelenléte volna kívánatos.A magyar képA jelen perspektívájából egyre inkább megkérdõjelezhetõ, hogy a magyarok ma-guk képesek-e választ adni arra a kérdésre, hogy kicsodák is õk. Egyre nyilvánva-lóbb, hogy a „Kicsoda a magyar?” kérdés megválaszolása csak interkulturális köl-csönhatásban lehetséges, vagyis szükség van olyan kultúraközi folyamatokra, amiklétrehoznak egyfajta magyar önismeretet. A dolog természetébõl adódik, hogy ezaz önismeret, bár folyamatosan létrejön, soha sem válik véglegessé és lezárttá. Eb-bõl értelemszerûen következik az, hogy a magyaroknak maguknak nem lehet olyanmagyarságképe, amit ki lehetne sugározni. A Nemzetközi Magyarságtudományi166 Tuomo LahdelmaTársaságra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a külföldiek jelenléte a Társaságbanminél erõsebb és valódibb legyen. Ennek részét képezi egyrészt az, hogy a fõtitkárés az elnök ideális szereposztása úgy képzelhetõ el, hogy az elnöki poszt ne csupánreprezentatív legyen, hanem hogy az elnök a fõtitkárral együtt aktívan részt vegyena döntéshozatalban és ebbe a procedúrába belevigye a saját hátterét is, másrésztpedig az, hogy a jövendõbeli kongresszusokon a legkívánatosabbak az olyan mû-ködési formák lennének, amik a magyarokat és külföldieket közös eredményhoza-talra ösztönöznék.A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság idõszerû feladatai az elõzõ megálla-pításokból vonhatók le. Személy szerint a következõket tartanám fontosnak ki-emelni:Az új honlap megtervezéseFeltétlenül fontosnak tartom, hogy a Társaságnak legyen egy különálló angol nyel-vû honlapja, ami nem azonos a magyar nyelvûvel, mivel elsõsorban a külföldieket,a magyarul nem tudó kollégákat kell szem elõtt tartania. Az angol nyelvû honlap-nak a feladata, hogy elegendõ információt nyújtson azoknak, akik tájékozódniakarnak a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság mibenlétérõl, és partnereketkeresnek a saját tudományos terveikhez. Ezért külön fontos, hogy az angol nyelvûhonlap adatokat tartalmazzon az aktuális hungarológiai projektekrõl, és azokról akollégákról, akik ezekben részt vesznek. Ezek a szempontok természetszerûen fi-gyelemre méltók a honlap magyar változatánál is, de emellett a magyar honlaptólvárható el az, hogy a Társaság, valamint az egész tudományág jelenlegi helyzetét éstörténeti fejlõdését részletesen bemutassa. Ennek az igénynek a megvalósítása el-sõként hozná létre a nemzetközi hungarológia történetét is, esetleg egy életrajzi le-xikon formájában. A honlap természetesen nagy publikálási lehetõséget is rejt ma-gában, ezért meggondolandó: nem volna-e célszerû a Társaság hagyományosangazdag publikációs tevékenységét (a három külön sorozatot) részben átalakítani ahonlap szerves részévé.A nemzetközi hungarológiai kongresszusokTöbb száz hungarológust szoktak a világ minden tájáról összehozni, a NemzetköziMagyarságtudományi Társaság legfontosabb mûködési formái voltak. Ez mindenvalószínûség szerint így lesz a továbbiakban is. Leginkább csak azt kell megfontol-ni, hogy a kongresszusok tematikája minél adekvátabb legyen, és hogy a jó temati-ka milyen struktúrát kíván. Már a legutóbbi jyväskyläi és debreceni kongresszusokalkalmával is teljesen világossá vált, hogy a plenáris és a szekció elõadásokból állókongresszusi forma nem ideális. A plenáris elõadások mellé egy-egy részkérdésrõlszóló vitaindítások kívánkoznak, a szekció-elõadásokat pedig minél nagyobb mér-tékben gondosan elõkészített szimpóziumokkal kell helyettesíteni. A szimpóziu-mokon ebben az összefüggésben több éves folyamatokat értek, amiknél a kong-resszus nem feltétlenül a végsõ cél, hanem esetleg éppen az a stáció, ami leginkábba problémák átgondolására készteti a résztvevõket. A szimpózium az a mûködésiA Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság új feladatai 167forma, amiben az interkulturális párbeszéd sikeresen megvalósítható. Ha egy-egyszimpózium szervezõjének két vagy három nemzetközi szakembert kérünk fel, ezmajdnem szükségszerûen létrehoz egy erõsen nemzetközi résztvevõ közösséget ésegyfajta interkulturális problémamegoldást.A konferenciákA nagy kongresszusok mellett szükségesnek találom tudományosan koherens kon-ferenciák szervezését. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság fontos feladatá-nak tekintem, hogy az egyetemeket a hungarológiai doktori képzésben támogassa,ezért ezeket a konferenciákat elsõsorban doktorandusz hallgatók számára kelleneszervezni. Elsõsorban olyan témákat tudnék ajánlani, amik széleskörûen érintik ahungarológia fogalmát és nemzetközi érdeklõdésre számíthatnak. Így megvalósul-na a hungarológiára jellemzõ tudományköziség és interkulturalitás. Ilyen témánakgondolom például a hungarológia önértékelését, amit a 2008. augusztusában ese-dékes doktori konferencia témájának tervezünk.168 Tuomo Lahdelma

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társáság új feladatai

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library