Süli, Attila

Repository of the Academy's Library

LXXI. évfolyam 2018. március • 9emlék-lapokárcius 15-én a világ magyarsága az 1848-49-es forradalom és szabadságharc év-fordulóját ünnepli . Felidézzük a sza-badságharc kiemelkedő vezetőinek és hétköznapi tanúinak, polgárainak, ka-tonáinak, egyszerű kétkezi munkásai-nak emlékét . Általános és középiskolai tankönyveinkből szinte már-már kívül-ről tudjuk, hogy mi történt március 15-én . Petőfi, Jókai és Vasvári vezetésével a márciusi ifjak 1848-ban e napon dé-lelőtt indultak meg a Pilvax kávéházból a népgyűlés megtartására, remegésre kényszerítetve a Helytartótanács addi-gi mindenható urait . Ezt követte az Új-épületben fogva tartott Táncsics Mihály kiszabadítása és diadalmenete a főváro-sok utcáin .Március 15 . jelentőségének értéke-lése a mai napig megosztja a történet-tudományt . Volt időszak, amikor olyan eseményként ábrázolták, amely teljesen elsöpörte a régi rendszert a márciusi ifjak, a fővárosi polgárság és munkás-ság segítségével . Ezzel szemben mások azt hangsúlyozták, hogy az érdemi át-alakulás az utolsó rendi országgyűlé-sen Pozsonyban történt, március 15-e, különösen a Rákos mezején gyülekező parasztsereg álhíre és rémképe csak a politikai nyomásgyakorlás eszköze volt a liberális reformerek eszköztárában . Például az 1867 . évi kiegyezés után nem március 15 . volt a hivatalos állami ün-nep, hanem április 11-e, az áprilisi tör-vények uralkodói szentesítésének évfor-dulója – igaz az utóbbi is csak 1898-tól .Jelen írásunkban nem kívánunk a kérdésben döntőbíróként fellépni, ehelyett néhány sorban felidézzük azo-kat a pillanatokat, amikor az ország elő-ször ünnepelte március 15-ét: ez a nap 1849 . március 15 . volt . Pontosabban az országnak csak a kisebb része ünne-pel(het)te, mivel a nagyobb rész ekkor ellenséges megszállás alatt állt . A ma-gyar főerők támadása 1849 . február 26-27-én Kápolnánál ugyanis nem hoz-ta meg a remélt győzelmet, e nyomott hangulatban pedig két magyar katonai siker oldotta a feszült légkört: Damjani-ch János és Vécsey Károly gróf vezérőr-nagyok hadtestei 1849 . március 5-én el-foglalták Szolnokot, illetve a Józef Bem vezérőrnagy vezérlete alatt harcoló er-délyi magyar csapatok bevették Nagy-szebent, az erdélyi főhadparancsnokság székhelyét . Mindkét győzelmet nyomta-tott falragaszokon tudatta a lakossággal a végrehajtó hatalmat gyakorló Orszá-gos Honvédelmi Bizottmány, amely Bu-dapest feladása után Debrecenbe tette át a székhelyét 1849 . január elején .A katonai sikerek hatására az Orszá-gos Honvédelmi Bizottmány az aláb-bi szavakkal rendelte el március 15-e megünnepelését: „A honvédelmi bi-zottmány rendeletéből martius 15-dike, melynek szent emléke előtt leborul a szabadság fia, országos népünneppé tétetvén, központi városunkban meg-tartatott, nem fényével a külső máz-nak, nem fitogtatásával az aranyos öl-tönyök, s drága készületű fogatoknak, melyeken azonban a nép vére szokott piroslani, hanem egyszerűen, minő az őszinte kebel becsületes hálája .” Vagyis MSüli AttilaAz első március tizenötödike a két testvérhazában... néhány sorban felidézzük azokat a­pillanatokat,­amikor­az­ország­először­ünnepelte március 15­ét: ez a nap 1849. március 15. volt. Csányi László (1790–1849)10 • www.muvelodes.netaz Országos Honvédelmi Bizottmány egyszerű, fényűzéstől mentes, de ma-gasztos megemlékezést akart az első évfordulón .Az esemény történéseit a Közlöny 1849 . március 16-i debreceni tudósítása örökítette az utókorra . Az ünnepség már reggel katonai szemlével kezdődött . Elől állt a 17 . Bocskai-huszárezred felfegy-verzett és begyakorlott osztálya, mely „minden percben készen áll indulni sza-badságunk ellenségeinek tűzzel-vassa-li pusztítására” . Ez a huszárezred 1848-ban alakult a Hajdúságban, jellegzetes fegyverük volt a csikósok karikás ostora . Őket követte az 5 . huszárezred tartalék osztálya, mivel az ezred többi osztálya Itáliában harcolt . Az alakulat az itáli-ai osztrák csapatok főparancsnokának, az ezredtulajdonos nevét, Joseph Wen-zel Radetzkyét viselte (de megmaradt a Császár- és Nádor-huszárok elneve-zés is), korábbi ezredparancsnoka éppen az első magyar hadügyminiszter, Mé-száros Lázár volt . Következett egy szá-zad fegyveres gyalogság, egy fegyverte-len osztály az I . honvéd vadászezredből, melyet az Aradon kivégzett Ormai (Au-fennberg) Norbert alezredes, Kossuth Lajos szárnysegédje szervezett, majd a debreceni gyalog és lovas nemzetőr-ség teljes díszben .„A kíváncsi nép mint tenger hullám-zott a főutcákon, mindnyájan telhetőleg ünnepiesen öltözködve .” Reggel kilenc órakor a katolikus templomban Brémer László báró nagyváradi római-katoli-kus püspök tartott hálaadó misét, ahol a képviselők (felsőház, alsóház), az Or-szágos Honvédelmi Bizottmány tag-jai, a hivatalnokok és a katonai vezetők mellett a polgárok vettek részt . Ezt kö-vetően a tömeg átvonult a református Nagytemplomba, ahol Tóth Mihály lelkész tartott istentisztelet március 15 . tiszteletére . „Zsúfolásig volt a nagy egyház, minden szem a lelkes szóno-kon; szavainak igazságát mohón nyelte a hallgatóság .”Az egyházi szertartások után kö-vetkezett a felsorakozott katonaság parádéja . Mészáros Lázár tábornok, hadügyminiszter előtt vonultak el dísz-menetben az alakulatok, amelyhez a Kápolnai ütközetben fogságba esett olasz legénységű 16 (Zanini) sorgyalog-ezred Debrecenben maradt zenekara játszotta a zenét . A polgárság nagy lel-kesedéssel szemlélte a parádét, azonban még nagyobb népszerűségnek örvendett az, hogy a városon kívül népünnepélyt tartottak, és „túl az árkon egy halom te-tőjén osztogatták korsók és kulacsokban az ingyen jó bort; tömör embererdő fon-ta körül a hordót, mindenki inni akar-ván egészségére martius 15-kének . A de-rék férfiak, kik az osztogatást kezelték, szörnyű népszerűséggel bírtak .”A halom másik oldalán „izmos fanyársokon” sütötték a jó kövér alföl-di ökröt, amely a cikkíró szerint „egyi-ke a jó kövér falatoknak”, amelyért az osztrák csapatok szeretnének Debrecen-ben látogatást tenni . Az ökörsütő helytől balra egy faállványt helyeztek el, ahol többen is szónoklatot intéztek a néphez . akik kárhoztatták a bécsi udvari pártot, a kamarillát, emellett ecsetelték ön-védelmi harcunk keresztényi voltát és igazságát .Az ünnepség lefolyása „dacára az igen hűvösen fúvó szélnek, jól és mu-latságosan ütött ki .” A nap az egész ün-nepség alatt „teljes fényében derengett”, aminek a hatására még a „félénkeb-bek is teljes bizonyossággal jóslák szent ügyünk diadalát” . Alkonyatkor a tömeg „víg társalgás között” vonult be a város-ba, amelyet este nyolc órakor kivilá-gítottak .Az ünnepségről tudósító újságíró az alábbi reménnyel zárta cikkének so-rait: „Legmelegebb óhajtásunk, hogy ap-ril 15-két Budapesten ünnepeljük meg” . Sajnos, a kívánság nem teljesült, mivel a magyar csapatok csak május 21-én vették be a Budai várat, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Debrecen polgárságának és az Országos Honvé-delmi Bizottmánynak az első március 15-ke megünneplésével sikerült – az or-szág nehéz helyzetét az pillanatig elfe-ledve – egy egyszerű, de magasztos ha-gyományt teremtenie .Március 15-ét 1849-ben nem-csak Debrecenben, az ország akkori „fővárosában”, hanem Kolozsváron, Er-dély központi városában is megünne-pelték . Erről az erdélyi magyar polgári és katonai vezetés sajtorgánumának, a Honvédnek az 1849 . március 16-i szá-mában szemléletes leírás maradt fenn . 1848-ban, a pesti márciusi események híre gyorsan a Kincses városba érke-zett, ahol március 21-én népgyűlést tartottak, követelve a polgári átalaku-lás alapvívmányait, amelyek közül ki-emelkedett a két testvérhaza egyesülé-sének követelése .A cikkíró szerint 1849 . március 15-én kettős ünnepe volt Kolozsvárnak . Már megkezdődtek az előkészületek a ne-ves esemény megünneplésére, amikor megérkezett Bem fentebb már említett győzelmének a híre, azaz Nagyszeben bevétele . A városban már kora reggel „szokatlan mozgás” keletkezett, ugyan-is megjelentek azok a falragaszok, ame-lyek az erdélyi magyar haderő sikeréről számoltak be . Az utóbbit még hajnali fél három órakor írta alá Csány László telj-hatalmú országos biztos, akinek a ha-tásköre Szatmár megyére is kiterjedt .Délelőtt 10 órakor a helyőrség, a nem-zetőrség és a polgárság nemzeti színű zászlókkal felsorakozott, és báró Kemény Farkas alezredes, katonai parancsnok ünnepi lelkesítő beszédet tartott .  A pis-ki hős üdvözölte „a mai nap emlékét”, fel-elevenítve az elmúlt egy év eseményeit, majd hitet tett a magyar fegyverek győ-zelme mellett .Március 15­ét 1849­ben Kolozsváron és Tordán is megünnepelték. ­Petőfi­Sándor­(1823–1849) Honvéd vadászLXXI. évfolyam 2018. március • 11emlék-lapok11 órakor a „tenger nép és katona-ság” a Bánffy palota elé vonult, amely-nek erkélyéről Csány teljhatalmú orszá-gos biztos „tarta remek beszédet .”  Ő szintén felelevenítette a magyar nép szabadságharcának főbb eseménye-it, fordulatait . Az utóbbiak számtalan szomorú emléket is magukban rejte-nek . Azonban szavai szerint „a ború-ra derű következik, tavaszodik, s e ta-vasz szabadságunk s függetlenségünk tavasza is leend” . Mint mondta, Nagy-szeben, a reakció fészke be van véve, 50 ezer fős táborunk Pestre indult, és „al-kalmasint Pesten foga elkölteni a hús-véti bárányt” .A beszéd után a tömeg éltette Kossuth Lajost, Nyáry Pált, Batthyány Lajos gró-fot és az egész hadsereget .A cikkíró szerint „öröm sugárzott minden arcról az ünnepély alkal-mával” . Este a várost kivilágították, a színházban kettős fény mellett „e napra célszerűen választott egyveleg darabok közt Kölcsey himnuszát is énekelték” . A tisztikar barátságos po-harazgatásra gyűlt össze egy neves vendéglőben, ahol „vidám poharazá-sok” közt elhatározták, hogy a főtér közepén lévő Ferenc oszlopot a szabad-ság szobrává, a főtér nevét szabadság és unió térre változtatják . A cikkíró szerint: „Ekképp inneplők mi kolozs-váriak meg martius 15-kének évfor-dulati ünnepét s a sors különös sze-szélyénél fogva egyszersmind Szeben bevételének napját” .A sort végül a tordai megemlékezés-sel zárjuk, amelyről szintén a Honvéd-ban maradt fenn egy élvezetes beszá-moló . Igaz, az utóbbi egy kicsit később, egy héttel az ünnepély után, március 22-én jelent meg, szószent idézzük:„Torda . Mart[ius] 15-kén szívre ható, lélekemelő innepélynek valánk Tordán tanúi . A helybeli honvéd katonaság, va-dászcsapatok, lovasság, tüzérség sat . katonai zene mellett, kísérve a helybeli s vidéki nép ezreitől, a Keresztes mező azon részén szállánák ki (…) .Az isten szabad ege alatt ülte meg a szabaddá lett nép a szabadság dia-dal innepét . A katonaság négyszögöt képezett . Közből a tüzérség ágyúival fogalt helyet . Az innepélyt a szeretett térparancsnok Egloffstein1 ezredes cél-szerű beszéddel nyitá meg . Ezután a polgár Miklós Miklós2 – lévén a szószék egy ágyú – erőteljes hangon szónokolt . Előadta az innepély magas jelentőségét s végül azon szent kötelességet, mely-re minden becsületes magyar föl van ezen nap sokszoros emlékei által szólít-va . Az éljen hangokat, melyekkel a ma-gyar nemzet szabadság férfiai, a dicső Kossuth Lajos s Erdély szabadító nem-tője, a derék Bem tábornok idevezeltet-tek, a katonaság és nép ezrei által, ezer-szeresen hangozták vissza a históriai emlékű völgy hegyei, a festői szépségű halmok s kőszirtek . Végre díszlövések, apró fegyverek s ágyúk tüzelése fejezte bé az innepélyt . A remek szónoklat köz-költségen ki fog nyomtatni . Estve a vá-ros kivilágíttatott .József napja új innepélyre szólítá a város lakóit . Egyszerű, de hasonlít-hatlan lelkesedéssel párosult lakoma adatott, mely alatt a lelkesedés sűrű él-jenzésekben tört ki a hon szabadítóiért . Közbe nemzeti hymnusok s az innepelt tábornok3 kedves lengyel dala töbszö-rösön zenekíséret mellett énekeltet-tek . Estve ismét ki volt világítva a vá-ros s a tábornok tiszteletére adatott báli mulatságban a nők egyszerű magyar díszruhában jelentek meg .”Ezen rövid írásunkkal nemzeti ünne-pünk történetének első fontos évfordu-lójáról kívánunk megemlékezni .Jegyzetek1  Egloffstein Albert alezredes, tordai ka-tonai parancsnok . 2  Ótordai református lelkész .3  Józef Bem altábornagy . Kolozsvár látképe a 19. században

Az első március tizenötödike a két testvérhazában

http://real.mtak.hu/79203/7/9_Suli_2018-03.pdf

Az első március tizenötödike a két testvérhazában

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library