Csire, Márta

Seidler, Andrea

Repository of the Academy's Library

Csire Márta1—Seidler Andrea2HUNGAROLÓGIA AUSZTRIÁBAN: OKTATÁSÉS KUTATÁS A BÉCSI EGYETEMENAz utóbbi években felélénkültek a szakmai viták a hungarológia fogalmánakújradefiniálásáról mind a magyarországi, mind a külföldi szakemberek köré-ben. Ennek szükségessége vitathatatlan, hiszen a fogalom tartalmának újratörténõ meghatározása segíthet a hungarológia új helyének kijelölésében az egyébdiszciplínák között, ill. velük együttmûködve. A 2006-os jyväskyläi hungarológiaikongresszus óta a hungarológia mibenlétérõl és feladatairól továbbra is folyik aszakmai együttgondolkodás és vita.A hungarológia fogalmának és feladatainak meghatározásában a különbözõ ok-tató- és kutatóhelyeket képviselõ szakemberek véleménye az alábbi pontokbanmegegyezik:a hungarológia– interdiszciplináris;– külföldön mûvelt magyarságtudomány3, amelynek célcsoportját a nem magyaranyanyelvû külföldiek alkotják;– kultúrák találkozásának, dialógusának és kölcsönhatásának vizsgálata, ezáltalegyfajta állandó változás jellemzi;– nem szûkíthetõ le a magyar mint idegennyelv oktatására;– elsõsorban a bölcsészettudományokat foglalja magában, de bármely más tudo-mányág (földrajz, kémia stb.) is beletartozhat a hungarológiába, amennyiben azadott témát magyar vonatkozásain keresztül közelíti meg;1 Csire Márta, magyar lektor a Bécsi Egyetem Európai és Összehasonlító Nyelv- és Iroda-lomtudományi Intézetének Finnugor Tanszékén, marta.csire@univie.ac.at2 Seidler Andrea, a Bécsi Egyetem Európai és Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudomá-nyi Intézetének vezetõje, a Finnugor Tanszék irodalomprofesszora, andrea.seidler@univie.ac.at3 Tuomo Lahdelma felfogása szerint kizárólag a külföldiek által végzett magyarságtudo-mányi kutatások értendõk a hungarológia fogalma alatt.– a jövõ hungarológiája az ún. Hungarian Studies programok felé mutat, amelyekbármilyen tanulmányokba integrálhatóak és kreditálhatóak;– minden országban kissé másként definiálható, nem kell s lehet egységesíteni;– a külföldi hungarológiai oktatóhelyeknek oktatási és kutatási tevékenységet egy-aránt kell folytatniuk;– a hungarológia fejlõdésének meghatározó feltétele a nemzetközi együttmûködésaz oktatásban és a kutatásban (Fischer 2002; Európai Utas 2006).Ha ezeket a kritériumok végigtekintjük, elmondhatjuk, hogy a bécsi hungarológiamindegyiknek kivétel nélkül megfelel. Az alábbiakban ezt a hungarológiai tevé-kenységet kívánjuk bemutatni részletesebben.A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének múltja és jelenlegihelyzeteA Bécsi Egyetem Finnugor Intézetének alapításáról 1974-ben döntött a Bécsi Egye-tem, az intézet vezetõjévé pedig Rédei Károlyt, a nemzetközileg is elismert finn-ugor-kutató nyelvészprofesszort nevezték ki. Rédei nyugdíjba vonulása után 2000-tõl az intézet (jelenleg tanszék) Johanna Laakso nyelvészprofesszor irányítása alattmûködik.A Finnugor Intézet 1974-tõl 2004-ig a Bécsi Egyetem önálló intézete volt, majd a2004-ben lezajlott egyetemi integráció során három másik volt intézettel együttegy nagyobb intézet egyik tanszékévé (Abteilung) vált. Ezen intézet elnevezése:Európai és Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet/Institut fürEuropäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft. Az intézetbetartozó további tanszékek: Skandinavisztika Tanszék, Néderlandisztikai Tanszék,Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék.Az integráció nem korlátozta vagy szûkítette a tanszék tevékenységét, ellenkezõ-leg: hatékony és pozitív együttmûködési lehetõségeket eredményez a társtanszé-kekkel, pl.: közös szemináriumok/elõadások meghirdetése, közös rendezvények,kiadványok. Így az összehasonlító irodalomtudományi tanszék elõadásainak tema-tikájába bekerülnek magyar irodalommal foglalkozó elõadások, ill. a tanszékek kö-zösen szélesebb tematikájú kurzusokat tudnak meghirdetni, amelynek eredmé-nye, hogy más intézetek és tanszékek hallgatói is felveszik és látogatják ezeket azórákat. (Közös elõadássorozat volt pl. Az erotika az irodalomban a 2006/07-estanévben ; a 2008/09-es tanévre tervezett elõadássorozat a filmmel foglalkozik.)A tanszék továbbra is a finnugor elnevezést viseli, ugyanakkor hangsúlyoznunkkell, hogy a hungarológia (a fennisztikával együtt) nem a finnugor összehasonlítónyelvtudományi stúdiumokba ágyazódik be, ahogy a 80-as évek gyakorlata mutatta,hanem a finnugor nyelvészet kereteibõl kilépve önálló diszciplínaként mûködik.30 Csire Márta—Seidler AndreaA tanszéken folyó oktatásVálasztható szakokA Finnugor Tanszéken jelenleg felvehetõ szakok a következõk:– hungarológia bachelor (6 szemeszteres képzés), hungarológia master (4 sze-meszteres képzés);– fennisztika bachelor (6 szemeszteres képzés), finnugor nyelvtudomány master(4 szemeszteres képzés);– magyar tanári szak (1982 óta; egyelõre a régi curriculum szerint folyó 10 sze-meszteres, egységes képzés. Az új Bologna-folyamat szerint átstrukturálandó újtanári szak curriculumáról jelenleg viták folynak az egyetemen belül, de az új tan-terv kidolgozása már folyamatban van;– doktori tanulmányok nyelvészetbõl és irodalomból (min. 4 szemeszter). Azegyetem meg kívánja tartani a jelenlegi Doktorvater/Doktormutter-rendszerenalapuló doktori képzést, bár kis doktori iskolák jelenleg is mûködnek és fognakmûködni.A jelenleg még futó, a bolognai típusú képzési rendszernek megfelelõ bachelor–master képzést 2003 õszén indították be a tanszéken. Ezeket a programokat 2008.október 1-jétõl egy átdolgozott változat váltja majd fel, amely 150 kreditpontosmaior és 30 kredites, szabadon választható minor szakból áll. Az új master-prog-ram pedig 120 kreditpontos képzés lesz.A régi BA/MA programok kifutásához három és fél ill. két és fél év áll rendelke-zésre.Az oktatással kapcsolatosan szeretnénk hangsúlyozni, hogy a tanszék Ausztriábanaz egyetlen hungarológia bachelor és master szakkal rendelkezõ, ill. magyarnyelvterületen kívül az egyetlen, magyar szakos tanárokat képzõ felsõoktatási in-tézmény. [Magyar tolmács- és fordítóképzéssel a bécsi egyetem Fordítástudomá-nyi Központja (Zentrum für Translationswissenschaft) és a grazi egyetem Alkal-mazott és Elméleti Fordítástudományi Intézete (Institut für theoretische undangewandte Translationswissenschaft) foglalkozik].A tanszék a tanárképzésen keresztül részt és felelõsséget vállal a burgenlandimagyar népcsoport nyelvének megõrzésében, és tanárokat képez az ausztriai ma-gyar mint idegennyelv oktatáshoz.A Bécsi Egyetem (a magyarországi felsõoktatáspolitikával ellentétben) nem kívánjakorlátozni a master képzésben résztvevõ hallgatók számát; amennyiben a bachelorszintû képzés után valaki folytani akarja a tanulmányait, lehetõséget kap rá.Személyi feltételekA tanszéken az oktatást jelenleg a Bécsi Egyetem fõállású munkatársaként két nyel-vészprofesszor, két irodalomprofesszor, egy magyar, egy finn és egy észt lektor lát-ja el. További óraadók oktanak bizonyos nyelvészeti, irodalmi, kultúrtörténeti, mé-Hungarológia Ausztriában: oktatás és kutatás a Bécsi Egyetemen 31diahasználati és didaktikai (tanári szak) tárgyakat, továbbá finn és észt nyelvet.Bilatrális szerzõdések keretében minden tanévben két szemeszteren át magyar iro-dalom vendégprofesszor is tanít a tanszéken, finn vendégprofesszor pedig mindentanévben egy szemeszterre érkezik. Ezenkívül a nemzetközi csereprogramoknakköszönhetõen külföldi vendégtanárok elõadásai is biztosítják a tanszék tantárgykí-nálatának sokrétûségét és változatosságát.Hungarológia — kinek?A bécsi hungarológia speciális, kedvezõ helyzetben van, hiszen Magyarország elér-hetõsége/közelsége miatt intenzívek a két ország (különösen a nyugat-magyaror-szági régió) közötti kapcsolatok. A 2004-es EU-csatlakozást követõen hirtelenmegnövekedett az érdeklõdés a magyar nyelv és a hungarológiai stúdiumok iránt,s a hallgatói létszám is jelentõsen megugrott. Megnõtt a hallgatói mobilitás is: Ma-gyarországról is szép számmal járnak át hallgatók s választják a Bécsi Egyetemet atovábbtanuláshoz, ill. az osztrák hallgatók is többet és szívesebben utaznak Ma-gyarországra résztanulmányokra.A tanszék hallgatóinak összetétele meglehetõsen heterogén. Vannak köztük:– német anyanyelvû osztrák hallgatók [motivációjuk részben személyes vagy a ma-gyar kultúra iránti érdeklõdés. Sokszor valamely fõszak mellé mellékszakként(politológia, publicisztika, jog, orvos stb.) veszik fel a hungarológia stúdiumotvagy annak egy részmodulját];– magyar anyanyelvû, Magyarországon érettségizett hallgatók, akik egyetemi tanul-mányaikat Ausztriában kívánják elvégezni;– magyar anyanyelvû, a határokon túli kisebbségek valamelyikéhez tartozó hallga-tók (Erdély, Szlovákia, Vajdaság);– Ausztriában élõ (már ott született vagy kisgyermekkorában Ausztriába került)migráns szülõk (akik általában munkavállalás céljából érkeztek Ausztriába) gyer-mekei, akik kisgyermekkorukban kerültek Ausztriába, vagy már itt születtek.Ezek a fiatalok másod- vagy harmadgenerációs, a magyar nyelvet származásnyelv-ként beszélõ hallgatók, és a hungarológiát vagy a magyar tanári szakot a nyelv-megtartás miatt választják. Pozitív változás figyelhetõ meg ezzel kapcsolatban aszülõk nyelvhez és kultúrához való viszonyulásában: céljuk – az ’56-os menekül-tek többségével ellentétben – már nem az asszimilálódás és a nyelv feladása, ha-nem az integráció a nyelv megtartásával. Ez egyben a magyar nyelv presztízsénekjelentõs növekedését is jelenti;– végül a burgenlandi magyar népcsoport képviselõi (amely szintén heterogéncsoport, hiszen közöttük is vannak Burgenlandban letelepült másod-, harmadge-nerációs migráns gyermekek).Az oktatás és a hallgatók heterogenitása — problémákA következõkben néhány problémára szeretnénk felhívni a figyelmet, amely a hall-gatók összetételének heterogenitásából adódhat.32 Csire Márta—Seidler AndreaNyelvoktatás: a nyelvoktatás során, ha minden célcsoportnak meg kívánnánk fe-lelni, a magyar nyelvet idegen nyelvként és anyanyelvként is kellene oktatni. To-vábbá a kétnyelvû hallgatók számára speciális nyelvoktatásra volna szükség, amelyaz anyanyelv és az idegen-nyelv oktatásának módszertanát ötvözi.A nyelvi lektor számára a legnagyobb problémát a különbözõ szintû nyelvtudá-sok, a különbözõ nyelvi kompetenciák, a különbözõ tanulási stratégiák és tanulásicélok jelentik. A csoportbontás sajnos anyagi kérdés: nincs anyagi keret magasabbóraszámra, így minden hallgató számára ugyanazok a nyelvi órák állnak rendelke-zésre.Irodalomtudomány és mûvelõdéstörténet, kultúratudomány: ezeken a terü-leteken a legnagyobb problémát a mûveltségi háttér heterogenitása jelenti. A ma-gyarországi érettségivel rendelkezõ diákok számára elõny a nyelvtudás és a magyarirodalomban, történelemben, kultúrtörténetben való jártasság. Õk ugyanakkornemzeti diszciplínaként tanulták ezeket a tárgyakat, s rendkívül nehezen váltanakszemléletet. Hiányos német nyelvtudásuk miatt gyakran problémát jelent számuk-ra a német (vagy egyéb idegen) nyelvû (szak)irodalom olvasása.Az osztrák hallgatók nehézsége: nagy hátrányt kell behozniuk az olvasottságbanés a kultúrtörténetben, továbbá a megfelelõ szintû magyar nyelvtudás megszerzéseis kemény munkát jelent számukra. Ugyanakkor õk rendelkeznek azzal a szemlé-letmóddal, amely a hungarológia sajátossága: kívülrõl, egy másik kultúra szem-pontjából vizsgálni a magyar tematikákat.A nyelvtudomány talán a legkevésbé problematikus terület ebbõl a szempontból.Bár a tanárképzés során különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az anyanyelvû ta-nárjelöltek felkészítésére, hogy anyanyelvük rendszerét az idegennyelv-oktatásszemszögébõl vizsgálják.A tanszéken folyó kutatásokA tanszéken folyó kutatásokat az interdiszciplinaritás, a nemzetközi együttmûkö-dés, a modern nemzetközi tudományos kutatási módszerek átültetése és alkalma-zása jellemzi. Ez rendkívül fontos, hiszen így a hungarológiai kutatások nemzetkö-zi tudományos kontextusba helyezhetõk. Néhány kutatási súlypont: a gender azirodalomban és a nyelvben, többnyelvûség, kisebbségi nyelvhasználat, kulturáliskapcsolatok a magyar irodalom- és kultúrtörténetben, nyelvi kontaktusok, történe-ti és összehasonlító finnugor nyelvtudomány.A tanszéken folyó kutatási tevékenységek közül itt most a legfontosabb projekte-ket szeretnénk kiemelni. Az Osztrák Kutatási Alap (Österreichiser Forschungs-fond) által finanszírozott projektek jelentõsége, hogy doktoranduszok és projekt-munkatársak is dolgoznak bennük, ami egyben kis szakmai mûhelyek létrejöttét isjelenti.Hungarológia Ausztriában: oktatás és kutatás a Bécsi Egyetemen 33Nyelvészeti projektekBurgenlandi nyelvészeti terepgyakorlatA 2004/05-ös tanévben a tanszék hallgatói tanáraik vezetésével szocioligvisztikai te-repgyakorlaton vettek részt. Nyelvhasználati interjúkat készítettek felsõõri magyarajkú adatközlõkkel. A projektet többek között az Osztrák-Magyar Akció Alapítványfinanszírozta.Magyar—német kontaktnyelvészeti adatbázisSzintén az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány segítségével valósult meg 2006-ban aza projekt, melynek során elkészült a Felsõõrött gyûjtött interjúk transzkripciója ésdigitális formában történõ közreadása. Az anyagokat regisztráció után kutatási cé-lokra lehet felhasználni.A tagadás tipológiája az obi-ugor és szamojéd nyelvekben2008. május elsejével indult el az az Osztrák Kutatási Alap által finanszírozott há-roméves projekt, amely az obi-ugor és a szamojéd nyelvek tagadásának vizsgálatát,leírását és tipológia osztályozását tûzte ki célul. Emellett a vizsgált nyelvekbõlelektronikus formában közreadott szövegmutatványok is készülnek, melyeket to-vábbi kutatásokhoz is fel lehet használni.Az uráli nyelvek tipológiai adatbázisaA tanszék részt vesz abban a 2008 õszén induló többéves nemzetközi kutatási pro-jektben, amely az uráli nyelvek tipológia adatbázisát hivatott létrehozni.Irodalomtudományi projektekA Preßburger Zeitung repertóriumaEgy néhány éve folyó projekt keretében készül a 18. századi Preßburger Zeitung(Pozsonyi Újság) cikkeinek repertóriuma. Ez egy adatbázis is egyben, melybenkulcsszavak, személy és helynevek alapján lehet keresni és információkat lekérni.A német nyelv és kultúra befolyása a Magyar KirályságbanSzintén több éve zajló, a Bécsi Egyetem Germanisztikai Intézetével és a SzegediEgyetem Régi Irodalom Tanszékével közös kooperáció. A kutatási tematikákat aprojektben résztvevõk közösen határozzák meg, s a kutatási eredményeket rend-szeresen ismertetik konferenciákon ill. kötetekben publikálják.34 Csire Márta—Seidler AndreaHungarus Digitalis – a nyelvrõl és a kollektív identitásról folytatottnémet nyelvû diskurzus a Magyar Királyságban 1740 és 1918 között2006 õszén indult el az a nagyszabású, az Osztrák Tudományos Alap által finanszí-rozott projekt, amelynek célja olyan digitális forráskiadás, amelyen keresztül nyo-mon követhetõ és dokumentálható a különbözõ kollektív identitásmodellek kiala-kulása és fejlõdése a XVIII. és XIX. században.KiadványokA Finnugor Intézet sorozataként 1978 és 2001 között jelentek meg Rédei Károlyszerkesztésében a Studia Uralica címû sorozat kötetei. Majd 2004-ben az intézet(jelenleg tanszék) egy új kiadványsorozat alapításáról döntött, amelynek címeFinno- Ugrian Studies in Austria. A sorozatnak eddig három kötete jelent meg, egyjelenleg nyomdában van.2001 õszén indította útjára az akkori intézet a saját elektronikus szakmai folyó-iratát, a WEB-FU-t , amelyben rendszeresen jelennek meg változatos tematikájú ta-nulmányok, amelyek kapcsolódnak a tanszék tantárgykínálatához és az oktatók ku-tatási területeihez.Nemzetközi együttmûködés az oktatásban és a kutatásbanAz intézmény nemzetközi együttmûködései elsõsorban két nemzetközi programkeretén belül valósulnak meg: ezek az Erasmus és a CEEPUS programok.A tanszéknek 8 európai egyetemmel közösen létrehozott Erasmus-hálózata van,amelynek keretén belül évente négy vendégtanár oktat Bécsben, s aktív a hallgatóimobilitás is. Ezek az intézmények a következõk: Hamburgi Egyetem Finnugor/Ura-lisztikai Intézet, berlini Humboldt Egyetem Hungarológiai Szeminárium, Jyväs-kyläi Egyetem Hungarológiai Intézet, Párizsi Egyetem III Hungarológiai Intézet,Padovai Egyetem Finnugor Intézet, Tartui Egyetem Finnugor Tanszék, DebreceniTudományegyetem Finnugor Tanszék, ELTE Történelmi Intézet (Budapest). A tan-szék Erasmus-kapcsolatainak száma (elsõsorban a hallgatói mobilitást támogatásá-ra) a következõ tanévtõl további magyarországi és finnországi társtanszékekkel kö-tött szerzõdéseknek köszönhetõen bõvül.A CEEPUS (Közép-Európai Diák- és Tanárcsere Hálózat) program keretébenszintén a tanári és hallgatói mobilitást támogatjuk és biztosítjuk. A CEEPUS prog-ramban résztvevõ partneregyetemek a következõk: Szegedi Tudományegyetem,Újvidéki Egyetem és Pozsonyi Egyetem.Feltétlenül meg kell említenünk, hogy a kisebb, bilaterális tudományos és okta-tási projektekhez jelentõs támogatást nyújt az Osztrák–Magyar, illetve az Oszt-rák–Szlovák Akció Alapítvány. Segítségükkel konferenciák, kiadványok, magyar-országi, illetve szlovákiai egyetemekkel közösen meghirdetett órák, továbbá a többmint 15 éve folyó osztrák és magyar hallgatók számára megrendezett osztrák–ma-gyar nyári egyetem (Sommerkolleg) valósulhat meg.Hungarológia Ausztriában: oktatás és kutatás a Bécsi Egyetemen 35IrodalomEurópai Utas 2006. Végeredmény vagy kiindulópont? Kerekasztal-beszélgetés a hungaroló-giáról. In: Európai Utas 16 (2006) 2–3. Európai Utas Alapítvány. Budapest. 130–141.(http://www.hhrf.org/europaiutas/6364/130–141.pdf)Fischer, Holger 2002. Hungarologie–Entwicklungen, Probleme, Perspektiven. In: Lahdel-ma, T.–Jankovics J.–Nyerges J.–Laihonen, P. (szerk.): Hatalom és kultúra. Plenáris elõ-adások & Kerekasztal vitaindítók V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä,2001. augusztus 6–10.). Jyväskylä.36 Csire Márta—Seidler Andrea

Hungarológia Ausztriában: oktatás és kutatás a bécsi egyetemen

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library