Tudósítás a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 11. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciájáról („MI mit tud?” – 11. DE! Konferencia, Budapest, Magyarország, 2017. november 28.).&#x0D;
&#x0D;
---&#x0D;
&#x0D;
Who wants to be a millionAIre?&#x0D;
&#x0D;
Conference report on the 11. Digital Equality (DE!) Conference. Budapest, Hungary, November 28th 2017.</jats:p

Képes, Gábor

Információs Társadalom

Repository of the Academy's Library

Hivatkozás/reference:Képes Gábor: "MI mit tud?", Információs Társadalom, XVII. évf. (2017) 4. szám, 97–99. old.http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVII.2017.4.7A folyóiratban közölt művek a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használhatók.Képes Gábor: MI mit tud?Tudósítás a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 11. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferen-ciájáról („MI mit tud?” – 11. DE! Konferencia, Buda-pest, Magyarország, 2017. november 28.).Who wants to be a millionAIre?Conference report on the 11. Digital Equality (DE!) Conference. Budapest, Hungary, November 28th 2017. 97Képes GáborMI mit tud? – Beszámoló a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 11. DE! konferenciájáról11. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) Konferencia – „MI mit tud?”Budapest, Magyarország, 2017. november 28. Immár 11. alkalommal került megrendezésre a Neumann János Számítógép-tudományiTársaság (NJSZT) szervezésében a Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferencia. Az idei,„MI mit tud? – Tudósítások a mesterséges intelligencia világából” című, MI tematikájúrendezvény telt házat vonzott, az előző éveket is felülmúlta az érdeklődés a konferenciairánt, melynek előadásai online szintén követhetőek voltak, illetve archiválásra kerültek,így utólag is megtekinthetők.1 Ez volt az első olyan DE! konferencia, melyet az Informá-ciós Társadalom szakmai partnerségével rendezett meg az NJSZT. Meghallva az idők sza-vát – és értékelve a folyóirat megújulását – az NJSZT kiemelten fontosnak tartja ezt azegyüttműködést.Egy év az informatikában nagy idő: hisz ez a terület óráról órára fejlődik, mégis – ahogya moderátor, Bőgel György, az NJSZT alelnöke is kiemelte – van összekötő kapocs az előzőévi, jubileumi DE! konferenciával: akkor a robotoké volt a főszerep – de már hallhattunkelőadást például az IBM Watsonról is –, idén a mesterséges intelligencia (MI) aratott. Hogymiért ez volt a téma a digitális esélyegyenlőség konferenciáján? Mert az írástudók nemhalogathatják tovább: szembe kell nézni a MI társadalomra és az egyénekre gyakorolt ha-tásával. Ezt vállalta fel a 11. DE! konferencia, melyet Friedler Ferenc, a Neumann JánosSzámítógép-tudományi Társaság (NJSZT) elnöke nyitott meg. Köszöntő szavaiban különkiemelte Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója érdemeit, aki a konferenciasorozatkitalálója és tizenegyedszerre is a professzionális rendezvény megálmodója és fő szervezőjevolt, így neki köszönhető, hogy ilyen tematikával és előadásokkal jött létre a konferencia.A kilenc előadás rendkívül sokoldalúan mutatta be a mesterséges intelligencia kihívásait.A MI mit tud?-on adták át az NJSZT 2017. évi díjait, továbbá az év informatikai újságírójánakjáró Kovács Attila-díjat, e cikkben viszont csak az előadások ismertetésére szorítkozom.2Reszkess, Félvezető! Jön a RobobossFolytonosan visszatérő félelem: elveszi-e a robot, elveszi-e az MI a munkánkat? És általá-ban: félnünk kell-e a mesterséges intelligenciától? Papp László, a Gartner képviselet ügyve-zető igazgatója 3 éve már tartott előadást a DE-konferencián, de a világ azóta is változott.Az okostelefon az egyik legintimebb társunk lett: tudja, merre járunk, kivel beszélünk,hamarosan azt is tudni fogja, milyen a hangulatunk. Közeledik az önvezető autók kora is– a Papp László által bemutatott, nullától ötig terjedő skálán ezek fejlettsége talán a má-sodik-harmadiknál tarthat – és a teljesen automatizált, akár ipar4.0 megoldások a vállalatigyakorlatban is megjelennek. A vállalatok fele aktívan foglalkozik MI-projektekkel. Kiklesznek a munkatársaink 2027-ben? – kérdezte Papp László. S első körben: kiket vált kielőször? A várakozásokkal ellentétben jelenleg nem a gépjárművezetők és még csak nem1 http://njszt.hu/de/hir/20171205/a-11-digitalis-eselyegyenloseg-konferenciank-videoi 2 A díjazottak bemutatása: http://njszt.hu/neumann/hir/20171129/dijazottaink-2017 infotars2018.qxp_Layout 1 copy  2018. 01. 22.  13:41  Page 9798KONFERENCIABESZÁMOLÓis feltétlenül a rutinmunkákat végzők vannak veszélyben – hanem a középvezetői réteg(őket hívja a munkahelyi kockahumor félvezetőnek). Ők azok, akik felügyelik a munkát,jóváhagynak és riportoltatnak – de úgy tűnik, a hamarosan érkező Roboboss egyben aklasszikus munkajelentések korának végét is jelenti. A 21. század írástudatlanja az, akinem tud újratanulni – idézte Papp László Alvin Tofflert. Ezért is nagyon fontos, mit tanulnaka gyerekek az MI korában. Az argentin hangya szuperkolóniájához hasonlóan a gépek so-kaságából összeálló gépi társadalom is egyfajta intelligencia lesz – fel kell készülnünk rá.Mihálydeák Tamás, a Debreceni Egyetem dékánja is a digitális írástudók felelősségefelől közelítette meg a kérdést, hogy kell-e félnünk az MI-től. Marvin Minsky ötvenesévekbeli kutatásaiig visszanyúlóan mutatta be az MI-terület kialakulását, amelyet hullám-zás jellemez: most viszont egyértelműen felívelő szakaszban vagyunk. Algoritmizálhatóemberi problémamegoldó tevékenység informatikai eszközökkel – így írható le az MI,mely nem összekeverendő a Dolgok Internetével – és ügyelnünk kell rá, hogy a mester-séges intelligencia kifejezés ne járjon úgy, mint a Smart (okos), melyet már indokolatlanulis használnak. Mihálydeák professzor alaposan mutatta be az MI paradigmáit, s előadásánakvégkicsengése optimista: ha az MI-t problémamegoldásra korlátozott eszközként értel-mezzük, nem illik félni tőle, ahogy a kalapácstól sem félünk. Az embertől, aki használja,azonban igen…Csáji Balázs Csanád, az MTA SZTAKI tudományos főmunkatársa is a téma egyikklasszikusával, Alan Turinggal kezdte tanuló gépek nyomában tett kalandozását. A gépitanulás az MI egyik részterülete, melynek komoly szerepe van napjainkban, a spamszű-réstől kezdve az orvosi diagnosztikáig. Előadásában bemutatta a gépi tanulás fajtáit (fel-ügyelt tanulás, önszervező tanulás, megerősítéses tanulás) és kihívásait. Jensen Huangot,az NVIDIA atyját idézte: „Emberek helyett ma már adatok írják a programokat.” CsájiBalázs Csanád sem magát az MI-t tartja kockázatosnak, de az emberi tényező, így a hibázás,a fegyverkezési versengés és az etikai problémák még nagy veszélyt rejthetnek – ahogyaz is, hogy jelenleg úgy tűnik: az MI és a gépi tanulás növelheti az egyenlőtlenségeket.„Az egyiket egy sajtburger, a másikat két atomerőmű táplálta”A kávészünet után Török Ágoston, az MTA SZTAKI tudományos munkatársa gondolataivalfolytatódott a konferencia. A mély tanulás alapja egy mesterséges neurális hálózat – ezértis fontos végiggondolni, miben hasonlítanak és miben különböznek a mesterséges neurálishálók az emberi agytól? Előadását az AlphaGo legendás partijának felidézésével kezdte,hiszen a mesterséges intelligencia diadala volt, amikor a sakknál is jóval bonyolultabb Gojátékban győzedelmeskedett a gép. Kevesebbszer emlegetett szempont, hogy mekkoravolt az energiaigénye: egymillió watt, vagyis – ahogy azt az előadó tréfásan kommentálta– az élő ellenfél egy sajtburgert fogyasztott, az MI-t két atomerőmű táplálta. Cégünk ol-csón, jól és gyorsan dolgozik – ebből kettőt választhat! Ez a humoros szlogen az emberiagyra nem vonatkozik, ahol akár mindhárom feltétel is teljesülhet, némi apróbetűs résszel.Az előadás bemutatta, hogyan tanul az agy és ebből milyen tanulságok vonhatóak le azMI-re. Szükség lesz-e Robotpszichológia MSc-képzésre? – kérdezte Török Ágoston, majdmeg is válaszolta a kérdést: még ne akkreditáltassuk – de lassan érdemes lesz.Érti-e a szöveget a mesterséges intelligencia? – ezt a kérdést már Farkas Richárd, aSzegedi Tudományegyetem adjunktusa tette föl. Röviden bemutatta a számítógépes nyel-vészet fejlődését – melyről az NJSZT épp a konferenciát megelőző héten szervezett szak-mai estet a magyar MorphoLogic cég kapcsán –, érdekes példákkal illusztrálva a területfonákságait, így számunkra is kiderült: a statisztikai megközelítés nem elég ahhoz, hogyinfotars2018.qxp_Layout 1 copy  2018. 01. 22.  13:41  Page 9899MI MIT TUD – BESZÁMOLÓ A NEUMANN JÁNOS TÁRSASÁG 11. DE! KONFERENCIÁJÁRÓLa gép tökéletesen tudjon fordítani – és a valódi szövegértéstől még messze vagyunk.A Turing-tesztről és Eugene Goostmanról is mesélt – ne vegyük műveltségbeli hiánynak,ha nem tudjuk, ki ő. Eugene egy chatbot volt, aki magát 13 éves ukrán kisfiúnak kiadvasokakat megtévesztett – és azt hitték, élő emberrel beszélgetnek. Nem aratott ekkora si-kert a Microsoft tanítható chatbotja. Őt 24 óra után leállították, mert elkezdték a beszél-getőtársak szándékosan ostobaságokra, náci és pornográf mondatokra tanítani… A hibamegint az emberben és nem a „készülékében” volt…A lényegi egyenlőség feléA délutáni ülésszakot Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem docense nyi-totta. A kutató egy másik M.I.-t, jelesül az idén elhunyt, Nagy-Britanniában élő, világhírűmagyar filozófust, Mészáros Istvánt idézte, aki a normaként működő, lényegi egyenlőségelvárását írta le kései munkáiban. Míg korábban azt hallhattuk, hogy az MI növelheti azegyenlőtlenségeket, a digitális kultúrában szövetségesre is találhatunk az esélyegyenlőségérdekében. A mai iskolának romlik az esélyt kiegyenlítő szerepe, pedig egy társadalomjól-léte szempontjából döntő az esélyegyenlőség. A mesterséges intelligencia támogathatjaegy gyermekbarát oktatás létrejöttét – és fontos tudni azt is, hogy rengeteg humántech-nológusra van szükség ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a lényegi egyenlőség világához.Bátfai Norbert, a Debreceni Egyetem adjunktusa Neumann János Az automaták ál-talános és logikai elmélete című munkájából kiindulva egy programozói szemléletmódotmutatott be a jövőről, melyben a számítógépes játék és az e-sport is kiemelt szerepet ját-szik. Hiszen a számítógépes játékok tömegesen fogyasztható szellemi táplálékok, míg aze-sportok ma már elfogadott sporttevékenységek, melyek éppúgy hozzájárulnak egy tel-jesebb élethez, mint az algoritmikus gondolkodás és az emberi kultúra entrópiáját alacsonyszinten tartó MI. Bátfai Gábor Dénest idézte: „A jövőt nem lehet megjósolni. Azt föl kelltalálni.”Olyan rendszereket építünk, amiket nem is értünk! – erre a különös vonásra márMészáros Tamás, a BME MIT docense figyelmeztetett. Megszelídül vagy elszabadul a mes-terséges intelligencia? Hogyan biztosítható az egyre egyszerűbben készíthető intelligensés tanuló rendszerek helyes működése, miként kezelhető az esélyegyenlőség és a felelős-ség, ha a kifejlesztésükhöz felhasznált adataink esetenként súlyosan torz képet festeneka világról? – tette föl a kérdést, az intelligens és tanuló rendszerek kapcsán több aktuálisesettanulmányt, például a robotizált ügyfélszolgálatot és a felhőbe költöztetett mesterségesintelligenciát bemutatva.Szathmáry Eörs, az MTA Ökológiai Kutatóközpont projektvezetője a biológiai evo-lúció hihetetlenül teremtő folyamatát, az agyban történő, evolúciós jellegű, darwini folya-matokat és a mesterséges intelligenciára vonatkoztatható tanulságokat mondta el rendkívülmagas tudományos színvonalon. E sorok íróját ugyanaz a biológiatanár tanította az ApáczaiGimnáziumban: egyikünkből akadémikus lett, másikunk viszont nagyon megküzdött azelhangzottakkal (én). Megnyugtató tudat, hogy közben új szinapszisok jelentek meg azagyamban.Látókört bővítő, problémafelvető, izgalmas előadásokat hallhattunk – köszönet ezérta mesterséges intelligencia (MI) kutatóinak –, várjuk a folytatást a 12. DE! konferencián.infotars2018.qxp_Layout 1 copy  2018. 01. 22.  13:41  Page 99

MI mit tud? – Beszámoló a Neumann János

Számítógép-tudományi Társaság 11. DE! konferenciájáról

Gábor Képes

Crossref

MI mit tud?

http://real.mtak.hu/74568/1/it_2017_4_7_kepes.pdf

MI mit tud? – Beszámoló a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 11. DE! konferenciájáról

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

Crossref