Kerekes, Erzsébet

Repository of the Academy's Library

Amennyi ben a te o ló gia a nyu ga tiszekuláris modernitás kor sza ká banmar gi na li zá ló dott, most úgy tû nik, hogyszin te „bosszú val” tér vissza. Nap ja ink -ban a te o ló gia új ra for mál ni lát szik ál ta -lá ban a hu mán tu do má nyo kat, olyandisz cip lí ná kat, mint a fi lo zó fia, po li ti ka -tu do mány, iro da lom, tör té ne lem, pszi -cho a na lí zis és kri ti kai el mé let, me lyekmeg ér zik vissza té ré sé nek ha tá sát. Egyikma gya rá zó ok le het a kom mu niz musbu ká sa az 1980-as évek vé gén, az 1990-es évek ele jén, va la mint a ka pi ta liz musglo bá lis ex pan zi ó ja (az Ame ri kai Glo bá -lis Bi ro da lom zász la ja alatt). Annyi ra ki -ter jedt és mély volt ez az ame ri kai ha tás,hogy egye sek nem csak gaz da sá gi vagyide o ló gi ai té ren lát tak gyõ zel met, ha -nem az élet nek ma gá nak a gyõ zel me -ként ün ne pel ték. Fukuyamával együttso kan azt gon dol ták, hogy az élet, a tör -té ne lem, az em be ri ség el ér te a vé gét. Bárúgy tûnt, hogy az em be ri ség el ér te fej lõ -dé se csúcs pont ját, fel éb redt egy kü lö nösér zés a fi lo zó fu sok, kri ti ku sok, köl tõk éste o ló gu sok kol lek tív tu da tá ban. Sze rin -tük va la mi el ve szett, el fe lej tõ dött. A hu -ma ni tás rend kí vü li mély sé gét el árasz -tot ta az esz te len anya gi fo gyasz tás rosszszel le me, az em be ri ség és tör té ne lem ti -tok za tos igaz sá gai és re mé nyei ki let tekáru sít va a pi ac nak: az új vi lág rend új lo -gi ká ja nem más, mint az új gaz dag ságfel tû nõ en lát ha tó lo gi ká ja. Vá lasz ként eka pi ta lis ta ni hi liz mus ad vent jé re a gon -dol ko dás nak új utat kel lett ke res nie, újre mény for rást. Olyan ha gyo mány hoz le -he tett vissza for dul ni en nek ér de ké ben,amely el len áll hat a ka pi ta lis ta he ge mó -ni á nak és elõ fel te vé se i nek – az egyé niha ta lom aka rás nak. In nen a te o ló gia fe léva ló nyi tás – mert a ka pi ta liz mus vég sõso ron egy ön ma gá ba zárt struk tú ra, a te -o ló gia vi szont utat nyit szá munk ra ah -hoz, hogy meg ha lad juk a tõ két a vi -szony ra és nem az egóra ala poz va. Žižek szer kesz té sé ben je le nik meg aThe MIT Press ki adó nál a Short Circuits(Rö vid zár lat ok) cí mû so ro zat, mely bena kri ti kai el mé let, a pszi cho a na lí zis és ate o ló gia szik rá zó ta lál ko zá sa megy vég -be. A „rö vid zár lat” okoz ta sokk a kri ti kaiol va sat me ta fo rá ja ként ér tel mez he tõŽižek sze rint, hi szen (egyik) kri ti kai el -já rá sá nak te kin ten dõ az olyan szá lak ke -resz te zé se, me lyek szo ká so san nem ta -lál koz nak: pl. egy nagy klasszi kus hoz(szö veg, szer zõ, fo ga lom) nyúl ni és rö -vid zár la tos mó don ol vas ni egy kis(minor) szö veg vagy fo ga lom kész let len -csé jén ke resz tül. A „ki csi” itt – deleuze-i ér te lem ben – nem csök ken tett mi nõ sé -get je lent, ha nem az ural ko dó (he ge -món) ide o ló gia ál tal marginalizáltat. Haez a kis re fe ren cia jól vá lasz tó dik ki, ezaz el já rás ké pes olyan be lá tá sok hoz ve -zet ni, ame lyek tel je sen alá ás sák a szo ká -sos per cep ci ó kat. (Ezt te szi Fre ud ésNietz sche a mo ra li tás sal, rö vid re zár va a leg ma ga sabb eti kai fo gal ma kat a tu dat -ta lan libidinális öko nó mi á já nak len csé -jén ke resz tül.) Amit az ilyen ol va sat el -ér, az nem egy egy sze rû deszublimáció,egy ma ga sabb in tel lek tu á lis tar ta lom re -du ká lá sa ala cso nyabb öko nó mi á já ravagy libidinális oká ra. Žižek so ro za tá -nak alap pre misszá ja az, hogy a lacanipszi cho a na lí zis ki tün te tett esz kö ze egyilyen kri ti kai ol va sat nak, mely tel je senúj fény be he lye zi a szö ve ge ket, és új mó -don te szi ol vas ha tó vá azo kat. Lacanhoz zá szól fi lo zó fi á hoz, val lás hoz, ze né -hez, iro da lom hoz, vi zu á lis mû vé sze tek -hez, po li ti kai ideológiákhoz.1 A Rö vid - téka119RÖ VID ZÁR LAT OKSlavoj Žižek – John Milbank: The Monstrosityof Christ: Pa ra dox or Dialectic?Ed. Creston Da vis. (Short Circuits) MIT Press, Camb rid ge, Mass, 2009.1202016/12zár lat ok te hát egy ol va sá si gya kor la totsze ret ne új ra élesz te ni, mely a klasszi -kus mû ve ket, szer zõ ket, fo gal ma katkonf ron tál ja rej tett elõ fel te vé se ik kel, ésfel tár ja ek ként fel nem is mert vagy benem is mert igaz sá gu kat. A so ro zat ban meg je lent szö ve gekpub li ká lá sá nak alap kri té ri u ma az, hogylét re kell hoz ni uk ilyen te o re ti kus rö vid -zár la to kat. Az ol va só, mi u tán el ol va sottegy ilyen köny vet, nem pusz tán va la miújat ta nul. A lé nyeg in kább az, hogy tu -da to sít sa va la mi ál ta la már min dig is tu -dott do log nak egy új, fel ka va ró as pek tu -sát. Cél ja in kább az in terp re tált szö veginherens decentrálása, mely nap fény rehoz za el gon do lat lan ját, be nem is mertfel té te le zé se it és kon zek ven ci á it. A so -ro zat ed dig meg je lent kö te tei közt ta lál -juk töb bek kö zött: Slavoj Žižek: ThePuppet and the Dwarf: the Per ver se Coreof Christianity, Alenka Zupanèiè: TheShortest Shadow:Nietzsche’s Philosophyof the Two, Jerry Aline Flieger: Is OedipusOnline? Siting Fre ud after Fre ud, AlexMon roe: Interrogation Machine: Laibachand NSK, Slavoj Žižek: The Parallax View,Mladen Dolar: A Voice and Nothing Mo re,Lorenzo Chiesa: Lacan and Subjectivity:A Philosophical Introduction, AlenkaZupanèiè: The Odd One In: On Comedy,va la mint Slavoj Žižek – John Milbank:The Monstrosity of Christ: Pa ra dox orDialectic? Ez utób bi ról szól nék még egyke ve set, mely kö tet egy szel le mi össze -csa pás nak ad te ret. Egyik sa rok banSlavoj Žižek, aki (a fül szö veg sze rint) akri ti kai-ma te ri a lis ta be ál lí tó dást kép vi -se li a val lá si il lú zi ók kal szem ben, a má -sik sa rok ban John Milbank ra di ká lis or -to dox te o ló gus, egy be fo lyá sos és pro vo -ka tív gon dol ko dó, aki azt ál lít ja, hogy ate o ló gia az egyet len alap, amin a tu -dás/is me ret, po li ti ka és eti ka áll hat.Több for du ló ban es nek egy más nak, ésgaz dag esz köz tá rat vo nul tat nak fel sa játál lás pont juk vé del mé re és tá ma dás ra is.A vi ta vé gé re ki de rül, hogy hit és rá ciónem hajt ha tat lan el len sé gei egy más nak.Žižeket rég óta ér dek li a ke resz tény te o -ló gia eman ci pá ci ós po ten ci ál ja. Milbank,aki a glo bá lis ka pi ta liz must az új szá zadleg na gyobb eti kai ki hí vá sá nak te kin ti,sa ját on to ló gi á ját politikaibb és ma te ri á -li sabb irány ba kez di tol ni. A Monstrosityof Christ-beli vi tá juk nem ke ve seb betérint, mint a val lást, a szekularitást, apo li ti kai re ményt egy sa já tos ese mény –Is ten em ber ré vá lá sa – fé nyé ben. Azered mény messze túl mu tat a nép sze rû -sí tett ate is ta/te is ta el len pont okon, me -lye ket pl. Christopher Hitchens, RichardDawkins köny ve ik ben ki fej te nek. Slavoj Žižek szlo vén fi lo zó fus éskultúrkritikus több mint har minc köny -vet pub li kált. 1999-ben The TicklishSubject: The Absent Cent re of PoliticalOntology cí mû mo nu men tá lis mû vé nekegyik fe je ze té ben elem zi Alain Badioufran cia fi lo zó fus Pál-köny vét (Saint-Paul: La fondation de’l universalisme).Pál ra va ló uta lá sok az óta is ál lan dó anfel buk kan nak mû ve i ben, pl. The FragileAbsolute, or Why is the Christian LegacyWorth Fighting For? (2000), On Belief(2001), The Puppet and the Dwarf –Christianity between Perversion andSubversion (2009), The Monstrosity ofChrist stb.2 Slavoj Žižek – Alain Badiou-tkö vet ve – pár hu za mot von nap ja inkame ri kai glo bá lis dominációja és a ké -sei Ró mai Bi ro da lom kö zött, mely szin -tén „multikulturális” glo bá lis ál lamvolt: sok fé le et ni kai cso port vi rág zottben ne a ró mai jog rend nonszubsztan-ciális lán ca ál tal egye sít ve (aho gyan maa tõ ke egye sít). Ma egy olyan gesz tus ravan szük sé günk a két fi lo zó fus sze rint,mely alá ás ná a ka pi ta lis ta globalizációtaz egye te mes igaz ság szem pont já bólúgy, ahogy a páli ke resz tény ség tet te aRó mai Bi ro da lom mal. Ke re kes Er zsé betJEGY ZE TEK1. Lacan fo gal mai (pl. szim bo li kus, ima gi ná ri us, Va lós) ins pi rál ják Žižeket is, aki le lep le zi pl. a tár -sa dal mi gya kor la tok ban kol lek tí ven per for mált, tu dat ta lan ide o ló gi ai fan tá zia mû kö dés me cha niz mu -sa it (Žižek: The Sublime Object of Ideology. Lon don, 1989).2. A té ma iránt ér dek lõ dõk nek aján lom még: Ke re kes Er zsé bet: The Figure of the Apostle Paul inContemporary Philosophy (Heidegger, Badiou, Agamben, Zizek). Jo ur nal for the Study of Religionsand Ideologies vol. 14, issue 42, 2015. 27–53; Sza vak közt az idõ. Egye te mi Mû hely Ki adó – Bo lyaiTár sa ság, Kvár, 2015. 109–151.

Rövidzárlatok : Slavoj Žižek – John Milbank: The Monstrosity of Christ: Paradox or Dialectic?

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library