Mózesné Kabán, Annamária

Annamária Kabán

Crossref

Magyar Nyelv

Diszciplináris kölcsönhatások. Emlékezés a 90 éve született és 10 éve elhunyt Szabó Zoltánra

Repository of the Academy's Library

 Tudománytörténet  357bagoly. A különlegesebb viselkedésre utalhat, hogy palatoveláris párhuzamok is kialakulhat-tak: dong ~ döng, gyúr ~ gyűr stb. – tehát hangutánzó alakpárok azonos nyelvállásfokon is létrejöhetnek. A búg palatális hangrendű párja viszont a bőg lehet (sőt a bagoly keletkezés-módjára lehet példa a bögöly is), ezért feltételezhető egy eredetibb *bog vagy *bóg ige is.Kicsit messzebbre vezet, de talán a bagzik ige korai előfordulásai és elsődleges je-lentése (ti. ’párosodik’) is ehhez a szótőhöz kapcsolódik, szemben a későbbi k-t mutató alakokkal. A két különböző szó (a búg és bak esetében *bag- ’búg’ × bak : bakzik, l. pl. kos : koslat) a nyelvérzékben a hasonló alaki felépítés és szemantikai tartalom alapján ke-veredhetett, ez (is) okozhatta a bakzik alakok megszületését. Lehetségesnek tartom, hogy a bagzik ige esetében szintén a hangadáson alapuló névadás mutatkozik meg, elég, ha csak a bőgő szarvasbikákra vagy kandúrokra gondolunk, de a pár megtalálása utáni folyamatok bizonyos körülményei is szintén a búg igéhez köthetik e szót.Hivatkozott irodalome. abaffy erzsébeT 2003. Hangtörténet (ómagyar kor). In: kiss Jenő – pusZTai Ferenc szerk., Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 301–349.balázs JáNos 1976. A belső keletkezésű szavak etimologizálásának problémáiról. In: benkő Lo-ráNd – K. sal éva szerk., Az etimológia elmélete és módszere. Akadémiai Kiadó, Budapest. 68–73.benkő Loránd 1980. Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest.CzF. = czuczor gergely – fogarasi JáNos, A magyar nyelv szótára 1–6. Emich / Athenaeum, Pest / Budapest, 1862–1874.EWUng. = Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2. Hrsg. benkő, Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–1995. TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976. ÚMTsz. = Új magyar tájszótár 1–5. Főszerk. b. LőrincZy éva. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979–2010.NémeTh dáNielEötvös Loránd TudományegyetemT U D O M Á N Y T Ö RT É N E TDiszciplináris kölcsönhatásokEmlékezés a 90 éve született és 10 éve elhunyt Szabó ZoltánraA magyar nyelvtörténet, ezen belül az irodalmi nyelv története, a nyelvjárástan, a sti-lisztika és a szövegtan kiemelkedő tudósa, Szabó Zoltán professzor 90 éve született és 10 éve hunyt el. A kolozsvári egyetem magyar nyelvészeti tanszékének hosszú ideig vezetője, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények főszerkesztője. Sokoldalú és igen gazdag tudományos tevékenysége mellett igazi tanár volt, iskolateremtő. Számos tanítványa ma is módszeres tanításának hatása alatt végzi kutatómunkáját, tanít és nevel. Intézményte-DOI: 10.18349/MagyarNyelv.2017.3.357358  Tudománytörténetremtő is volt. Állandó munkahelye mellett, amely kezdettől a kolozsvári egyetem magyar nyelvészeti tanszéke, a bukaresti egyetemen és a marosvásárhelyi főiskolán is oktatott, a hungarológiai képzést mindkét helyen ő szervezte meg. Nemcsak számos publikációjával, hanem az élő szó erejével is hatott, hiszen rengeteg országos és nemzetközi konferen-cián, kongresszuson szerepelt. Nyugdíjba vonulása után tudományszakjának valóságos utazó nagykövetévé vált: az 1989-es határnyitás után több magyarországi egyetemen, így Szegeden, Budapesten, Pécsett, Debrecenben és a miskolci magánegyetemen is tanított. A legtöbb helyen külön névtáblával is megtisztelték jelenlétét. Szabó Zoltán 1927. február 18-án született, és 2007. június 19-én hunyt el. Kolozs-várt, a Kismezői temetőben helyezték nyugalomra. Középiskolai tanulmányait Marosvá-sárhelyen kezdte, Székelyudvarhelyen fejezte be, 1948-ban érettségizett. Kolozsvárt, a Bolyai Tudományegyetemen angol−német szakra iratkozott be, de mivel a szak a Bolyain az egyetemi rendszer átalakítása következtében megszűnt, magyar nyelv- és irodalom sza-kon folytatta tanulmányait, és szerzett tanári oklevelet 1952-ben. Negyedéves korában már gyakornok a magyar nyelvészeti tanszéken, 1953-tól tanársegéd, 1957-től adjunktus, 1961-től docens, 1971-től 1993-ig, nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanár, nyugdíjasként doktorátusvezető professor emeritus. A Román Akadémia magyar nyelvű folyóiratának, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményeknek 1984-től főszerkesztője. Kezdetben a leíró nyelvtan, a nyelvjárástan és a bevezetés a nyelvtudományba elő-adója, majd az 1956/57-es tanévben ő adja elő a magyar nyelvtörténetet, 1959-től pedig a magyar irodalmi nyelv történetét. Tudományos érdeklődése fokozatosan fordult a stilisz-tika és a szövegnyelvészet felé. Erre elsősorban az ötvenes és hatvanas években kibonta-kozó új nyelvészeti irányzatokkal való megismerkedése késztette. Az ötvenes évek közepétől kapcsolódott be a tanszék nyelvjáráskutatási program-jába. Kalotaszegi falvakban gyűjtött nyelvjárási szövegeket, és vizsgálta ezek igeképzőit. E témából írta doktori értekezését is, amelyet 1958-ban védett meg és 1965-ben közölt. Több tanulmányában foglalkozott a képzőkkel, például: A nyelvjárási igeképző-használat-ról (szabó 1959a), Észrevételek a képzők szinkrón vizsgálatához (szabó 1961a), Nyelv-járás-történeti megjegyzések a -kod igeképző használatához (szabó 1961b), A lexikoló-giai és a grammatikai szóképzésről (szabó 1969). A hatvanas években a román−magyar kölcsönhatás kérdéseinek vizsgálatából is részt vállal. Nyelvtörténeti érdeklődéséről az ötvenes évek második felében megjelent szófejtései, szómagyarázatai árulkodnak leginkább: Kérmezik (szabó 1958a), Keres (szabó 1958b), Okád, ökrendezik, bokátol (szabó 1959b), Lődörög (szabó 1959c), Or-dít, ordas (szabó 1960).E munkákkal párhuzamosan publikációinak tanúsága szerint tudományos érdeklő-dése egyre inkább a stílustörténet, a stíluselmélet és a stíluselemzés felé is fordult: A mo-dern stilisztika vitás kérdései (szabó 1958c), Petőfi és Arany népi realizmusának főbb stílusjegyeiről (szabó 1964), Megjegyzések József Attila stílusáról (szabó 1966).Az 1970-es évektől írott tanulmányai már a stilisztika és a szövegnyelvészet kölcsön-hatásának kérdéseivel foglalkoznak (l. pl. A stilisztikai elemzés az újabb szövegelméletek megvilágításában, szabó 1974; Stilisztika és stílus a szövegnyelvészetben, szabó 1975). A kérdésről több angol nyelvű tanulmánya is megjelent (l. pl. szabó 1970b, 1979b, 1981, 1985). Majd a szöveg szemiotikai megközelítése felé nyitott, ezen belül a szöveg pragmatikai, szemantikai és szintaktikai vizsgálata foglalkoztatta: A szövegszemantika stilisztikai jelentő- Tudománytörténet  359sége (szabó 1977b), A szövegpragmatika stilisztikai jelentősége (szabó 1983), Mondatszer-kezetek és szövegszerkezetek stílustörténeti megközelítésben (szabó 2001a). Elképzeléseit önálló könyvekben is kifejtette. A mai stilisztika nyelvelméleti alapjai (szabó 1977a) című könyvében a 20. század nyelvelméleti irányzatait vette számba, és arra próbált fényt deríteni, hogy a strukturalizmus, a szemiotika, a szemantika, a matematikai nyelvészet, a generatív grammatika, a kommunikációelmélet, a szövegnyel vészet milyen elméleti és módszertani alapokat nyújt a modern, korszerű stilisztika megerősödéséhez. A szövegnyelvészet és a sti-lisztika összefüggéseinek alapvető elméleti és módszertani kérdéseit legteljesebben Szöveg-nyelvészet és stilisztika című könyvében foglalta össze (szabó 1988a). Ebben arra keresi a választ, hogy a szövegnyelvészet miben segítheti a stilisztikát. Ez a segítség szerinte elsősor-ban a stilisztika elméleti alapjainak kidolgozásában és a konkrét elemzésekben valósulhat meg: a stilisztikai minősítésben, a stilisztikai elemzésben és a stílustipológiai vizsgálatokban. Ennek megfelelően a könyv előbb a stilisztika elméleti alapjainak megrajzolásával foglal-kozik. Ezt követően három stilisztikai vizsgálati módot különít el: a stilisztikai minősítést, amely a szöveg alkotóelemeit vizsgálja, a stilisztikai elemzést, amely a globalitás szöveg- és stílusszervező elveit tekinti át, és végül a stílustipológiát, amely a szöveg feletti szintet érinti.Külön és kiemelten foglalkozott a különböző stílusirányzatokkal, főleg a szecesszi-óval (l. pl. szabó 1976, 1988b, 1989, 1992b).  Három kiadást is megért könyve, a Kis magyar stílustörténet, amely először a Kriterion Könyvkiadónál (Bukarest) látott napvilá-got 1970-ben (szabó 1970a), majd második és harmadik átdogozott és bővített kiadásban Budapesten a Tankönyvkiadó gondozásában 1982-ben és 1986-ban, a stílusváltozatokban érvényesülő tendenciákat mutatta be. A stílustörténet elméletéről és módszertanáról közölt több tanulmányt (l. pl. szabó 1979a, 1992b). Külön foglalkozott az intertextualitás és a tematikus progresszióváltozatok stílustörténeti szerepével (Szabó 2001c, 2003). A stílustör-téneti változások szövegnyelvészeti megalapozását A stílustörténet egy szövegnyelvészeti modellje című nagy ívű tanulmányában fejtette ki (szabó 1995), majd a kérdést részletesen A magyar szépírói stílus történetének fő irányai (szabó 1998) című könyvében tárgyalta. Ebben a könyvben jóval nagyobb teret szentel a stílustörténet elméleti kérdései tisztázásá-nak, illetőleg egy újabb stílustörténeti korszakról szóló fejezetet is beiktat a posztmodernről. A stílustörténet szűkebb értelmezését vallja, amely szerint a diszciplína a szépírói stílus történetét jelenti, és a stilisztika egyik diakronikus ága, nem tévesztendő össze tehát a történeti stilisztikával. A stílust szegedy-maszáK mihályhoz (1980: 13) hasonlóan kifejező nyelvi formaként fogja fel. Szerinte a stílust stiláris sajátosságok (például egysze-rűség, díszítettség) és az ezeket a sajátosságokat alakító nyelvi elemek, stíluseszközök al-kotják. Mindezek a legnagyobb nyelvi egység szintjén, a szövegben funkcionálnak. „Ezért is szükséges – állapítja meg – a stilisztikának, stílustörténetnek a szövegtannal való össze-kapcsolása, a stílustörténet-elméletnek szövegtani alapon, szövegtani modellként való ki-dolgozása” (szabó 1998: 15). Erre tesz maga is kísérletet a könyv következő fejezeteiben. A szövegtan mint interdiszciplináris, sőt multidiszciplináris  tudomány javítani tudja sze-rinte a stílustörténet elméleti alapjait. Az új elmélet valamennyi részletében a szövegség a kiindulópont: a szépirodalmi művek szövegek, kapcsolataik az intertextualitást jelentik, a szépírói stílus, valamint diakronikus alkotórésze, a stílusfejlődési tendencia (stílusirány-zat) szövegtani kategória, szöveg feletti minőség, ez a fejlődési tendencia egységes egész, amelyet valamilyen princípium jellemez, a változások magyarázata az intertextuális kap-csolatokban rejlik, a stílustörténeti vizsgálat alapja a szöveg történetisége.360  TudománytörténetÖsszefoglaló könyve után tovább finomította a szövegstilisztikáról, az összehason-lító stilisztikáról, az összehasonlító stilisztika és összehasonlító szövegtan kapcsolatáról, az összehasonlító stílustörténetről, illetőleg a stílustörténetről mint alkalmazott diszciplí-náról kialakított nézeteit (szabó 2001b, 2001d, 2002, 2004, 2005, 2006a, 2006b).Szerkesztésében több társszerzős tanulmánykötet is napvilágot látott. Ezek közül kiemelendő a Kis magyar stilisztika (szabó szerk. 1968), a Tanulmányok a magyar imp-resszionista stílusról (szabó szerk. 1976), A szövegvizsgálat új útjai (szabó szerk. 1982), valamint az „Arany-alapra arannyal” (Tanulmányok a magyar irodalmi szecesszió stílusá-ról, szabó szerk. 2002). Egy évtizeddel elhunyta után bizton állíthatjuk, hogy Szabó Zoltán műveinek szá-mottevő a szerepe a diszciplináris kölcsönhatások tudományszakokat megújító fel- és meg-ismerésében.Hivatkozott irodalomszabó zolTáN 1958a. Kérmezik. Magyar Nyelv 54: 359−360.szabó zolTáN 1958b. Keres. Magyar Nyelv 54: 547.szabó zolTáN 1958c. A modern stilisztika vitás kérdései. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemé-nyek 2: 263−268. szabó zolTáN 1959a. A nyelvjárási igeképző-használatról. Magyar Nyelvőr 83: 92−95.szabó zolTáN 1959b. Okád, ökrendezik, bokátol. Magyar Nyelv 55: 129−131.szabó zolTáN 1959c. Lődörög. Magyar Nyelv 55: 416−417.szabó zolTáN 1960. Ordít, ordas. Magyar Nyelv 56: 374−377.szabó zolTáN 1961a. Észrevételek a képzők szinkrón vizsgálatához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 5: 161−165.szabó zolTáN 1961b. Nyelvjárás-történeti megjegyzések a -kod igeképző használatához. Magyar Nyelv 57: 106−108.szabó zolTáN 1964. Petőfi és Arany népi realizmusának főbb stílusjegyeiről. Nyelv- és Irodalom-tudományi Közlemények 8: 45−57. szabó zolTáN 1966. Megjegyzések József Attila stílusáról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közle-mények. 10: 31−43.szabó zolTáN 1969. A lexikológiai és a grammatikai szóképzésről. Magyar Nyelv 65: 39−45.szabó zolTáN 1970a. Kis magyar stílustörténet. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.szabó zolTáN 1970b. The Types of Stylistic Studies and the Characterization of Individual Style: An Outline of Problems. Linguistics 62: 96−104.szabó zolTáN 1974. A stilisztikai elemzés az újabb szövegelméletek megvilágításában. Magyar Nyelv 70: 315−324.szabó zolTáN 1975. Stilisztika és stílus a szövegnyelvészetben. Magyar Nyelvőr 99: 135−142.szabó zolTáN 1976. Impresszionizmus és szecesszió a századforduló prózájában. In: szabó zol-TáN szerk., Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. 49−88.szabó zolTáN 1977a. A mai stilisztika nyelvelméleti alapjai. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár.szabó zolTáN 1977b. A szövegszemantika stilisztikai jelentősége. Magyar Nyelvőr 101: 468−481. szabó zolTáN 1979a. A stílustörténet elmélete és módszertana. Problémavázlat. Magyar Nyelv 75: 283−297.szabó zolTáN 1979b. Stylistics within the Interdisciplinary Framework of Text Linguistics. In: Pe-TőFi s. János ed., Text vs Sentence: Basic Questions of Text Linguistics. Hamburg. 433−450. Tudománytörténet  361szabó zolTáN 1981. Text Levels and their Historical Dimensions: Viewed from a Stylistics Point of View. Revue Roumaine de Linguistique 26: 455−468. szabó zolTáN 1983. A szövegpragmatika stilisztikai jelentősége. Magyar Nyelvőr 107: 207−219.szabó zolTáN 1985. The Importance of Text Coherence for the Global Stylistic Analysis. In: emeL sÖZer ed., Text Connexity, Text Coherence: Aspects, Methodes, Results. Helmut Buske Verlag, Hamburg. 526−554.szabó zolTáN 1988a. Szövegnyelvészet és stilisztika. Tankönyvkiadó, Budapest.szabó zolTáN 1988b. A szecesszió főbb stiláris sajátosságai Hortensia Papadat-Bengescu és Kaffka Margit prózájában. Összehasonlító stilisztikai vizsgálat. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 32: 99−110.szabó zolTáN 1989. A szecesszió főbb stiláris sajátosságai Alexandru Macedonski és Kosztolányi Dezső prózájában.  Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 33: 107−122.szabó zolTáN 1992a. A szöveg történetisége. In: peTőFi s. János – békési imre szerk., Szemio-tikai szövegtan 4. JGYTK Kiadó, Szeged. 34−39.szabó zolTáN 1992b. Szecesszió vagy utószecesszió? A szecesszió főbb stiláris sajátosságai Bán-ffy Miklós két késői művében. Magyar Nyelvőr 116: 150−168.szabó zolTáN 1995. A stílustörténet egy szövegnyelvészeti modellje. Magyar Nyelvőr 119: 68−80.szabó zolTáN 1998. A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Corvina, Budapest.szabó zolTáN 2001a. Mondatszerkezetek és szövegszerkezetek stílustörténeti megközelítésben. In: KabáN aNNamária szerk., Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési straté-gia. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc. 105−112.szabó zolTáN 2001b. Gondolatok az összehasonlító stilisztikáról. Magyar Nyelvőr 125: 30−46.szabó zolTáN 2001c. Az intertextualitás stílustörténeti jelentősége. In: mózes huba szerk., A próza intertextualitásának retorikája és pragmatikája. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc. 76−80.szabó zolTáN 2001d. Összehasonlító stilisztika és összehasonlító szövegtan. In: peTőFi s. Já-Nos – sziKszaiNé Nagy irma szerk., Grammatika – szövegnyelvészet – szövegtan. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 125−132.szabó zolTáN 2002. Linearitás és összehasonlító stilisztika. In: peTőFi s. János – sZiksZainé Nagy irma szerk., A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai. Linearizáció: téma−réma szer-kezet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 123−128.szabó zolTáN 2003. Tematikus progresszióváltozatok stílustörténeti megközelítésben. In: Pe-TőFi s. János – sZiksZainé nagy irma szerk.,  A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai. Linearizáció: tematikus progresszió. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 81−90.szabó zolTáN 2004. Az „irányzatiság” mint egy lehető stilisztikai vizsgálati elv. A stílustörténet mint alkalmazott diszciplína. Magyar Nyelvőr 128: 23−36.szabó zolTáN 2005. Egy lehető szövegstilisztikáról. Magyar Nyelvőr 129: 437−451.szabó zolTáN 2006a. Az asszociatív viszonyok stílustörténeti jelentősége. Nyelv- és Irodalomtu-dományi Közlemények 50: 7−14.szabó zolTáN 2006b. Gondolatok az összehasonlító stílustörténetről. Magyar Nyelv 102: 143−154.szabó zolTáN szerk. 1968. Kis magyar stilisztika. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest.  szabó zolTáN szerk. 1976. Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról. Kriterion Könyvki-adó, Bukarest. szabó zolTáN szerk. 1982. A szövegvizsgálat új útjai. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.szabó zolTáN szerk. 2002. „Arany-alapra arannyal.” Tanulmányok a magyar irodalmi szecesszió stílusáról. Tinta Könyvkiadó, Budapest.szegedy-maszáK mihály 1980. Világkép és stílus. Történeti-poétikai tanulmányok. Magvető Ki-adó, Budapest. KabáN aNNamáriaMiskolci Egyetem

Diszciplináris kölcsönhatások : Emlékezés a 90 éve született és 10 éve elhunyt Szabó Zoltánra

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Crossref

Repository of the Academy's Library