Bilicsi, Erika

Holl, András

Repository of the Academy's Library

Kézirat. Megjelent a Könyvtári Figyelő 2017. 3. számábanORCID – egy újabb szerző-azonosító tudományos közleményekhezHoll András1 – Bilicsi Erika2A szerzők  azonosítása  –  vagy  éppenséggel  eltitkolása  –  a  könyv-  és  folyóirat-kiadás  alapvető kérdése,  amely továbbgyűrűzik például a szerzői jogkezelő szervezetek és a könyvtárak felé.  A jogdíjak  számontartása  fontos  a  jogkezelőnek,  az  álneveken  vagy  név  nélkül  közölt  művek szerzőjének azonosítása az irodalomtudománynak, az egyértelmű szerzőazonosítás a tudományos teljesítmény  mérése  szempontjából  a  kutatást  végző  vagy  támogató  szervezeteknek,  a  szerző szerinti keresés lehetősége minden olvasónak. Mivel a könyvtárak hivatottak a dokumentumok megőrzésére, feltárására és szolgáltatására, ehhez olyan nyilvántartást vezetnek, melyben pl. szerző szerinti keresés is lehetséges. Minden bizonnyal a könyvtár volt az első intézmény, ahol felmerült a szerzők azonosításának kérdése, bizonyítja ezt, hogy az ókor első rendezett könyvtáraként számon tartott ninivei könyvtár katalógusa tekinthető a világ első könyvtári katalógusának, mely szerzői és szakrendi részből állt (a könyvtárat Asúrbanipal i.e.  668-626  közötti  uralkodása  idején  alapította).  Kezdetben  maguk  a  szerzők  sem fordítottak figyelmet  arra,  hogy  egyértelműen  fel  legyen  tüntetve  a  nevük  a  közleményeiken,  ezen  a könyvnyomtatás  feltalálása  változtatott.  Miután  a  kézi  másoláshoz  viszonyítva  gyorsan,  nagy példányszámban jelentek  meg  a  kiadványok,  kialakult  a  maihoz  hasonló  kinézetű  és  funkciójú címoldal,  amin a szerző,  cím, nyomda/kiadó, megjelenés dátuma adatok igen hamar „kötelező” elemekké  váltak.  Egyre  nőtt  a  szerzők  száma,  egyre  nagyobb  feladatot  jelentett  a  nagy gyűjteményekben a szerző szerinti  nyilvántartás,  ill.  a  visszakeresés biztosítása.  De nem csak a nyilvántartás  miatt  vált  fontossá  az  azonos  névalakkal  rendelkező  szerzők  megkülönböztetése. Maga a  tudomány is  igényt formált  arra,  hogy a tudósokról nyilvántartások készüljenek,  ennek eredményeként születtek meg az egy-egy tudományterület neves képviselőinek rövid életrajzát és bibliográfiáját tartalmazó lexikonok. Az informatika forradalmasította a könyvtári nyilvántartást, egyre több és több adat tárolását tette lehetővé, aminek segítségével hihetetlen mennyiségű, különböző szempont szerinti visszakeresés valósítható meg, arról nem is beszélve, hogy az egyes könyvtárak adatbázisai összekapcsolhatóak, így névterek hozhatóak létre (és itt természetesen nem csak a személynév besorolási adatokról van szó).1Az egységes nyilvántartást és így az összekapcsolhatóságot a szabványok hivatottak biztosítani. A szerző  azonosítás  tekintetében  mérföldkövet  jelentett,  mikor  2009-ben  bekerült  a  MARC21 szabványba a 046-os mező, melyben szerzők esetében a születés és a halálozás dátuma vehető fel az authority  rekordba,  valamint  a  37X  adatmezők,  melyek  pl.  a  személynevekhez  kapcsolódó  pl. születési  hely,  foglalkozás,  munkahely  adatok  felvételét  biztosítják.  Ezek  kitöltésével  részletes személyi  nyilvántartást  vezethetnek  a  könyvtárak,  aminek  eredményeképpen  létrehozható nemzetközi névtér is.1 http://orcid.org/0000-0002-6873-34252 http://orcid.org/0000-0003-2651-29551. képMARC21 authority rekordIlyen  nemzetközi  kezdeményezés  a  VIAF Konzorcium (VIAF -  Virtual  International  Authority File), ami a United States Library of Congress, a Deutsche Nationalbibliothek és az OCLC 1998-as kezdeményezését követően 2003-ban alakult meg és mára 46 tagszervezet adatait szolgáltatja (ez még több  könyvtárat  jelent,  hiszen  pl.  nem az  olasz  nemzeti  könyvtár  tagja  a  konzorciumnak, hanem a Central  Institute for the Union Catalogue of the Italian Libraries,  de együttműködik a VIAF-al pl. az ISNI és a Wikidata is). A VIAF célja, hogy a nemzeti besorolási adatokat egy közös keresőfelületen tegye elérhetővé – így az egységesített szerzői nevek mellett pl. földrajzi nevek, testületi nevek is kereshetőek benne. Az adatokat a központi rendszerben összefésülik - ez hivatott biztosítani,  hogy minden  besorolási  adat  csak  egyszer  szerepelhessen  –,  az  így  létrejött  rekord egyedi azonosítót kap, melynek alapján hivatkozni lehet rá.2 Azonban meg kell jegyezzük, hogy az adatokat nem egy központi rendszerben tárolja az OCLC, csak egy felületen szolgáltatja. Azaz ha az egyes könyvtárak javítanak a besorolási adatokon vagy új könyvtár csatlakozik a konzorciumhoz, az OAI protokoll használatával a VIAF-ban elérhető adatok is módosulnak. Ez azt jelenti, hogy bár egyedi  azonosítót  kapnak  a  központi  rendszerben  összefésült  rekordok,  azok  adattartalma  nem állandó.Szintén  2009-ben  került  be  a  MARC21 szabványba  a  024-es  mező,  mely  a  besorolási  adatok nemzetközi szervezet által szabványosított azonosítójának felvételét teszi lehetővé, azaz pl. a VIAF azonosító  ebben  a  mezőben  feltüntethető.  Ezáltal  pedig  eljuthatunk  a  szerző  VIAF-ban  tárolt munkásságához is.Manapság,  az  interneten  egyre  szaporodó adatbázisok világában már  nem csak a  könyvtárosok problémája  a  szerzők  egyértelmű  azonosítása.  A citizen  science  felé  hajló  kezdeményezés  a nevpont.hu.3 2014  óta  működik,  alapvetően  lexikonok  anyagára  épít,  és  a  hozzá  kapcsolódó Facebook oldal lehetőséget adhat arra, hogy a közösség is hozzájáruljon az adatok kiegészítéséhez.Az azonosítók történetének következő állomását az ellenőrző funkció bevonása jelentette, mégpedig olyan ügynökségek személyében, melyek egy-egy terület szerzőinek adataiért felelősek, tekintettel arra, hogy a szerzők adatai a birtokukban vannak.Ilyen azonosító az International Standard Name Identifier  (ISNI),  mely a kreatív művek – nem kizárólag írott anyagok – szerzőinek azonosítására szolgáló megoldás. Az ISNI azonosító hátterében az ISO 27729:2012 szabvány áll, a VIAF-hoz hasonlóan, szintén az OCLC üzemelteti. Az ISNI – az ISBN  vagy  az  ISSN  azonosítók  kiadásának  mintájára  –  helyi  regisztrációs  ügynökségek segítségével  működik.4 A  beküldött  adatoknak  meg  kell  felelni  egy  minimális  minőségi követelménynek,  ami  az  bekerülő  adatok  minősége  mellett  a  duplumok  elkerülését  hivatott biztosítani.5 A rendszerben tárolt adatok nem közvetlenül hozzáférhetőek, a nyilvános keresőben csak egy szűkített adattartalom érhető el, ld. http://isni.org/isni/0000000109273206. Számos adatbázis üzemeltető a saját rendszerén, termékein belül használ saját egyedi azonosítót a szerzők azonosítására, mint pl. a Scopus Author ID, amit az Elsevier használ adatbázisában, de ilyet alkalmaz  a  Microsoft  Academic  Search  is.  Ezek  előnye,  hogy  segítségükkel  többé-kevésbé megkülönböztethetőek az azonos névalakú szerzők, így egy-egy kutató munkássága megjeleníthető az adatbázisokban, ehhez kapcsolódóan pedig tudománymetriai adatok, statisztikák kérdezhetőek le az  adott  adatbázisban  tárolt  közleményekre  vonatkozóan.  Azonban  a  szerzők  azonosítása  nem megbízható.  Kifejezetten problémás a  magyar  nevek adminisztrációja  a keleti  névsorrend és az ékezetek  miatt,  a  hibák  javítása  pedig  gyakorlatilag  kivitelezhetetlen,  hiszen  olyan  nagy mennyiségű adattal dolgoznak ezeknek az adatbázisoknak az üzemeltetői, hogy az egyedi javítási kérések  teljesítése  csak  ritkán  valósul  meg  –  bár  a  hibabejelentésre  kialakított  felülettel  is rendelkeznek. Sokkal pontosabb eredményt értek el azok az adatbázisok, melyek engedik a szerzők közreműködését  vagy  arra  alapozzák  működésüket,  mint  pl.  a  Google  Scholar  author  ID,  az amerikai  Clarivate  Analytics által használt ResearcherID a Web of Science adatbázisban és pl. az EndNote-ban vagy a hazai adatbázisok közül pl. a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT).A tudományos művek szerzőinek azonosítása sok szempontból  az említett  törekvésekkel  átfedő követelményeket támaszt, mégis elég speciális terület, ahol érdemes volt egy külön kezdeményezést létrehozni – ez az ORCID (Open Researcher and Contributor ID). Az  ORCID  2009-ben  alapított  szervezet,  kiadók,  kutatást  végző  intézmények  hozták  létre,  de együttműködik pl. az ISNI International Authority szervezettel is, azonosítója az ISO szabványnak megfelel.  Nem csupán azonosítók  kiosztásával  foglalkozik,  az  azonosítóval  rendelkező  kutatók tudományos profilját is megjeleníti, továbbá infrastruktúrát biztosít a tudományos művek szerzőségi információinak  hiteles  és  pontos  áramlásához  a  tudományos  kommunikációban  érdekelt  felek között.6 Non-profit  alapon  működik,  a  tagdíjakból  fedezi  a  költségeit.  A  tagok  között megtalálhatóak kiadók a legnagyobbaktól a feltörekvőkig (mint az Elsevier, Springer Nature, Wiley, Taylor & Francis, az eLife és a PLoS), tudományos társaságok (mint az American Association for the  Advancement  of  Science,  az   American  Astronomical  Society  vagy  a  Royal  Society  of Chemistry),  egyetemek  (közöttük  a  Harvard,  az  MIT,  valamint  az  University  of  Oxford)   és nemzetközi  kutatási  szervezetek  (mint  a  CERN).  2017  nyarán  a  tagintézmények  száma megközelítette a 700-at, a regisztrált kutatóké pedig elérte a 3,5 milliót.Az  ORCID  szolgáltatásai  nyílt  forráskódú  szoftvereken  alapulnak,  elterjedten  használt,  szabad szoftver  komponensekből  építkeznek  (PostgreSQL  adatbázis-kezelő,  Solr  keresőmotor).  A szabványos alkalmazásprogramozási felület (API) RESTful webszolgáltatásokat használ XML és JSON kimenettel.Mint  már  említettük,  az  ORCID  azonosítók  egyben  ISNI  azonosítók  is,  az  ISNI  azonosító-tartományából  egy  elkülönített  részt  használnak  fel.  Egy  azonosító  –  mint  az  ISNI  azonosítók általában – 16 számjegyből áll, négy számjegyenként kötőjellel elválasztva jelenik meg (az utolsó pozícióban  nem  csak  számjegy,  hanem  egy  „X”  betű  is  szerepelhet).  Az  ORCID  azonosító „actionable” - azaz URL-é alakítható, ami a kutató adatlapjára mutat.7Több, mint 3000 folyóirat gyűjti be szerzőitől az ORCID azonosítókat jelenleg, de egyes kiadók az azonosító  használatát  meg  is  követelik.  Néhány  kiadó  nyílt  levélben8 felhívást  adott  közre  az ORCID bevezetéséről – a levélhez folyamatosan csatlakoznak új aláírók. A levél végén található táblázat tartalmazza az aláírók nevét, és az időpontot, amitől kezdve kötelező az ORCID megadása. A nyílt levél szerint nem csupán elő kell írni az ORCID használatát, de a kiadónak az ORCID API-t használva kell ezeket begyűjtenie; használni kell a CrossRef „auto-update” funkcióját (a cikk DOI-jának regisztrálásakor a CrossRef automatikusan frissíti az új közleménnyel a szerző publikációs listáját az ORCID adatbázisban); és végül az ORCID azonosítókat meg kell jeleníteni a cikkekben – a metaadatokban és a szövegben is (legalábbis az elektronikus változatban). 2. képAz ORCID működése A kutatók  számára  ingyenes  az  ORCID  azonosító  létrehozása  és  a  profil  fenntartása,  ha  ezt egyénileg  teszik  meg.  Az  egyetemek,  kutatóintézetek  beléphetnek  az  ORCID-ba,  és  elláthatják kutatóikat, oktatóikat azonosítókkal – de megtehetik azt is, hogy kötelezik őket arra, hogy egyénileg regisztráljanak.  Ez  utóbbi  megoldás  az  intézménynek nem kerül  pénzbe,  a  tagság viszont  jobb hozzáférést biztosít az ORCID adatbázisához, valamint lehetővé teszi azonosítók készítését az API-n keresztül. A legolcsóbb intézményi tagsági kategória éves díja 5000 USD. A hazai egyetemek közül tudomásunk szerint  az ELTE9 és  a Miskolci Egyetem rendelkezett  az  ORCID azonosítók használatáról.Egy  ORCID azonosító  létrehozása  mindössze  néhány  percbe  kerül.  Amennyiben  a  kutató  nem biztos benne, nincs-e már azonosítója, érdemes saját nevére rákeresnie – ékezetes és ékezet nélküli változatban  is  próbálkozva.  Ha  nincs  találat,  a  regisztrációs  űrlapon  nevét,  e-mail  címét  kell megadnia  (és  egy  jelszót  választania).  Itt  kiválaszthatja,  hogy  általánosságban  az  adatait mindenkivel meg kívánja-e osztani, esetleg csupán egyesekkel, vagy senkivel sem. Ezt a választást minden egyes adat esetében külön-külön felül lehet majd bírálni. Ugyancsak meg kell adni, milyen gyakran  kívánunk  leveleket  kapni  az  ORCID-tól  (a  „soha”  is  lehetséges  választás).  A sikeres regisztráció után általános adatokat (foglalkozás, stb.), valamint tanulmányokat és munkahelyeket, elnyert  pályázatokat  és  publikációs  listát  lehet  létrehozni.  Az  utóbbinál  a  kézi  felvitel  mellett importálni is lehet különböző adatbázisokból, például a CrossRef-ből, a Scopus-ból vagy a kutató esetleges  korábbi  ResearcherID profiljából.  Ez egyúttal  azt  is  jelenti,  hogy az  ORCID gyűjti  a szerző egyéb, bibliográfiai adatbázisokban használatos azonosítóit. Ezt teszi számos bibliográfiai adatbázis is, mivel az egyes szerző azonosításra létrehozott adatbázisok között egyre nagyobb az átfedés, de még nem váltható ki egyik a másikkal.10Az ORCID infrastruktúrája lehetővé teszi a szerzőségi adatok automatikus áramlását, hitelesen, a forrás feltüntetésével. A folyóirat a kéziratbeküldésnél az ORCID-on keresztül történő azonosítást kér: a szerző előtt felbukkan egy ablak, ahol az ORCID-os jelszavával engedélyezheti az azonosítóátadását a kiadónak. Így biztosított, hogy a beküldő szerző azonosítója helyesen kerül a rendszerbe, és valóban ő végezte a feltöltést. A cikk megjelenésekor a szerzők azonosítói átkerülnek a CrossRef adatbázisába (a legtöbb folyóirat CrossRef DOI-kat használ). A CrossRef viszont az auto-update szolgáltatásával  a  cikk  megjelenésekor  frissítheti  a  szerző  ORCID-os  publikációs  listáját  (a szerzőnek  lehetősége  van  ezt  esetenként  vagy  általánosságban  engedélyeznie).  A  szerzői publikációs listát  viszont  az ORCID API használatával  további bibliográfiai  adatbázisokkal  lesz majd lehetséges szinkronizálni - például az MTMT-vel.Az ORCID azonosítók használata már beépült  egyes szabad szoftverekbe,  mint az EPrints  és a DSpace repozitóriumi szoftverek, és az Open Journal Systems folyóirat szerkesztőségi és publikáló szoftver. Felhő-alapú kollaboratív kéziratszerkesztőt ajánl szerzőinek az EDP Sciences: a  Writing  studio-t. Ebbe a rendszerbe is be lehet lépni az ORCID API autentikációs szolgáltatásán keresztül. Megjelentek az ORCID használatával kapcsolatos feltételek egyes támogatások ajánlásai között is. Az  Európai  Bizottság  OpenAIRE  FP7  Post-Grant  Open  Access  Pilot  alternatív  támogatási mechanizmusára olyan Open Access folyóiratok pályázhattak, amelyek nem számolnak fel közlési díjat.   A pályázatok  elbírálásánál  előnyben  részesített  vállalások  között  szerepelt  az  ORCID bevezetése is. 2017-ben több ORCID témájú rendezvény volt Magyarországon. Május 25-én az MTA Könyvtár és Információs Központban tartottak előadást a szervezet vezetői.3 A THOR (Technical and Human Infrastructure  for  Open  Research)  szintén  az  Európai  Bizottság  támogatásával,  és  az  ORCID részvételével  létrehozott  projekt.  Célkitűzése,  hogy a kutatási  folyamat során egyedi  azonosítók használatával akadálymentesítsék a tudományos kommunikációt. A THOR projekt 2017 szeptember végén kétnapos rendezvényt szervezett Magyarországon.11Számos  egyetemi  könyvtár  illesztette  be  a  hallgatóknak  nyújtott  szolgáltatásai  közé  ORCID azonosítók  készítését.  A Texas  A&M University  ezen túl  integrálta  az azonosítók  használatát  a 3kampusz  különböző  információs  rendszereibe  (Clement,  2014).  Az  első  ORCID-dal  megjelölt publikáció a hallgatók disszertációja lehet. Mint láthatjuk, az ORCID megoldást jelent az ezután megjelenő tudományos művek szerzőinek azonosítására. Az elhunyt szerzők azonosítása, úgy tűnik, továbbra is gondos nyomozómunkát igényel majd.1 Bővebben ld. UNGVÁRY Rudolf: A besorolási adatcsere-formátum bővülése. A legutóbbi két évtized fejleménye.  = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 58. évf. 2011. 9. sz. 371-386. p.http://epa.oszk.hu/03000/03071/00047/pdf/EPA03071_tmt_2011_09_371-386.pdf 2 VIAF permalink pl. http://viaf.org/viaf/95251869. Azonban a résztvevő könyvtárak rekordjainak minősége, részletessége igen változatos, így a megfeleltetés nem maradéktalanul sikeres, pl. Arany János legteljesebb adatait tartalmazó VIAF rekord a 95251869 számú, de megtaláljuk a 285393883, 89023145, 246767100 azonosítókon is. Az adattisztításban a VIAF munkatársai együttműködnek az ISNI munkatársaival, az ISNI azonosítót a VIAF rekordok tartalmazzák, ahogy az ISNI rekordok is a VIAF azonosítókat.3 http://www.nevpont.hu 4 http://www.isni.org/content/isni-registration-agencies 5 ISNI Data Quality Policy: http://www.isni.org/content/data-quality-policy 6 CLEMENT, Gail: Establishing Your Scholarly/Professional Identity with ORCID: A Care and Feeding Manual for Graduate Students. Instructional booklet for Texas A&M Graduate Students. 2014. http://hdl.handle.net/1969.1/1514837 A szerző ORCID azonosítójából képzett URL: http://orcid.org/0000-0002-6873-34258 Requiring ORCID in Publication Workflows: Open Letter: https://orcid.org/content/requiring-orcid-publication-workflows-open-letter9 5/2017. (V. 2.) számú rektori utasítás 4. paragrafusa: https://www.elte.hu/file/ru_2017_05.pdf 10 A MATARKA 2016-ban vezette be a VIAF, az ORCID, az MTMT és a nevpont.hu azonosítókat, de a szerzők azonosítása a mai napig is tart, mivel a szerzők száma a 320 ezret is meghaladja. Bővebben ld. BURMEISTER Erzsébet: Szerzők nevének egységesítése, szerzők szétválasztása, egyedi azonosítók. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 63. évf. 2016. 7-8. sz. 244-250. p.  https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/viewFile/77/78Az MTMT-ben jelenleg megadható nemzetközi szerző azonosító az ORCID, a GoogleScholar ID, a Researcher ID, a Scopus Author ID, de ezeken kívül számos hazai azonosító is megadható, mint pl. az ODT ID vagy a Neptun azonosító.11  Az előadások elérhetők a rendezvény weblapjáról: https://orcid.org/content/2017-hungary-workshop

ORCID – egy újabb szerzői azonosító tudományos közleményekhez

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library