Az 1956-os magyar forradalom nemzetközi visszhangjáról írt tudományos munkák főleg az események döntő szereplőivel, a Szovjetunióval és a nyugati hatalmakkal, közülük is főként az USA-val foglalkoznak. Ellenben az esemény magyar-magyar szempontú, tehát határokon átívelő, de nem nemzetközi alapú értékelése gyerekcipőben jár. (Cseh)szlovákiai magyar vonatkozásban legalábbis ez a helyzet, aminek részben ideológiai, részben módszertani okai vannak
