Cseres, Judit

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Bűnmegelőzés az iskolában DADA - a Magyar Rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programja Megértük, hogy a biztonságos élet önálló, egyre többet emlegetett értékké, s mint ilyen, a szülő és a pedagógus számára önálló nevelési feladattá vált. Tekintve, hogy a világban - elsőként talán Amerikában - a bűnmegelőzés már a nyolcvanas évek elejétől az iskolai curriculumok részét képezi, mindenképpen az alkalmasnak ítélt program hazai alkalmazása tűnt első, biztonságos lépésnek. Amellett, hogy érdemes, lassacskán pedig szükséges a bűnmegelőzés fogalmának pedagógiai szempontú értelmezése, most egy olyan adaptációról esik szó, mely már magyar alcímében is tartalmazza az egyik lehetséges - képességfejlesztő - vonatkozását. N em haszontalan egy gondolat ere­jéig elidőznünk a magyar DADA program eredetijénél, a DARE ke­letkezésénél. A nyolcvanas évek elején Los Angelesben a kábítószer-probléma már az utcára került, azaz a gyerekek már nemcsak a kábítószeresek szánalmas látványával ta­lálkozhattak nap mint nap, hanem egyre gyakrabban a kábítószer szülte erőszakkal, sőt az egyre erőszakosabb kábítószeráru­sokkal is. A szülők, a helyi iskolaszövetség és a rendőrség ellenlépésekre szánta el ma­gát, s elhatározta, hogy amennyire csak le­hetséges, a gyerekeket megvédi a kábító­szer ártalmaitól, s célzott programmal a ve­szély felismerésére, elkerülésére neveli őket. így született meg a Drug Abuse Resistance Education, a DARE, amely al­kalmazása során egyre több általános bűn­megelőzési gondolattal bővült. A kilencve­nes évek legelején budapesti és veszprémi rendőrtisztek amerikai tanulmányútjuk ke­retében DARE-órán vettek részt és nyom­ban elhatározták, hogy a programot itthon is kipróbálják. Már a program hevenyészett nyersfordításával is elsöprő sikert arattak, bizonyítva, hogy bár talán más okból, de a magyar szülők és pedagógusok is igénylik gyermekeik és tanítványaik felvértezését a bűnözéssel szemben, ezért a DARE-DADA-program tantervi adaptációja gyor­sított ütemben indult be. Az 1996-1997-es tanévben már mint­egy 20 000 tanuló vett részt a DADA-pro¬ gramban. Erre a tanévre készült el a teljes DADA-munkafüzet-sorozat, az elsősök kifestőkönyvet kaptak, a további évfo­lyamok pedig színezhető, rajzolható, írha­tó, kiegészíthető, azaz aktív eszközként használható munkafüzeteket. Nem mellé­kes, hogy ugyancsak erre a tanévre alakult ki a munkafüzetek egységes képi világa Eszes Hajnal grafikusművész jóvoltából. Nánási Andrea, friss diplomás pszicho­lógus diplomamunkájában a DADA tan­tervi anyagának kognitív, erkölcsi-érzelmi, valamint az énkép alakulására ható és kommunikációs tartalmát követte nyomon és elemezte Piaget és Mérei normaként is érvényes rendszerezésével egybevetve. Ugyanő vállalkozott az angol adaptáció során kidolgozott eredményességmérő teszt „magyarítására", illetve az így kiala­kult mérőeszköz kipróbálására és az ered­mények feldolgozására. Ezek szerint a DADA-programban résztvevő gyermekek között már egy tanév elteltével is szignifi­káns különbségek mutathatók ki a kulcsfo­galmak és az összefüggések megfelelő használatában. A DADA-program természetesen meg­tartotta a DARE lényeges, tartalmi-kon­cepcionális elemeit: - a gyermekek olyan képességeit fej­leszti, amelyek birtokában felismerik a szenvedélybetegségeket, illetve az azok­hoz vezető veszélyeket, és ismerik azok elkerülésének, elhárításának módjait; - a gyermekek önismereti igényére épít­ve fejleszti önértékelési képességüket; - m ó d o t ad a kockázatfelismerési és döntési helyzetek gyakorlására; - a drogok használata helyett pozitív al­ternatívákat mutat be és tanít; - továbbépíti a kommunikációs képessé­gek sorát, miközben ügyel a különféle köz­lésmódok hátterét jelentő tulajdonságok (a másik megértésére való törekvés, türelem, kontaktuskészség stb.) fejlesztésére is. Lényeges koncepcionális elem maradt a DADA-program foglalkozásait vezető egyenruhás rendőr személye, aki sajátos tapasztalataival, a „másik oldal" kompe­tenciájával hat a gyermekek nézeteinek alakulására. A rendőr a bűnös viselkedés formáit és következményeit ecseteli szak­szerűen és meggyőző módon. Ugyancsak lényeges a módszerek kivá­lasztásának eredeti elve, mely szerint a prog­ramot a gyermekek érdeklődését felkeltő, il­letve fenntartó tevékenységek jellemzik. A DADA-program, megtartva a DARE koncepcionális elemeit, a hazai viszonyok figyelembevételével vált koncentrikusan építkező, az általános iskola 1-8. osztályai számára feldolgozható tantervi tartalom­egységgé. Szándékaiban nem az ismeret­közlés áll az első helyen, mivel azzal szá­mol, hogy különféle forrásból a gyerme­kek már rendelkeznek ismeretekkel, ta­pasztalatokkal az érintett témákban. Ezek pedig azok a lényeges veszélyforrások, amelyek hatásait a program megelőzni igyekszik, azaz a űohányzás, az alkohol, a űrog és az ^IDS. A vezértémák mellett lé­nyegesek a képességek fejlesztését célzók is, hiszen például az önismeret, a szabá­lyok és a döntés kérdése önálló témaként is visszatér az egyes évfolyamokban. így az önismereti gyakorlatok eleinte mindenkinek a maga és társai külső tulaj­donságainak megfigyelésétől a belső tulaj­donságok felismerése felé haladva, a kü­lönböző ellentmondásokra is kitérnek. Az alsó tagozatosoknál alapvetően arra, hogy a kedvező külszín mögött nem mindig jó szándék rejtezik, azazhogy a bizalomnak jól alkalmazható szabályokon kell alapul­nia. A nagyobbaknál pedig ezen túl arra, hogy a csoporthoz tartozás feltételei, pró­bái viszonylag jól megítélhetők, s ki-ki a maga tulajdonságai, hiányérzetei és vágyai ismeretében és azok átgondolásával tudja mérni a kockázatokat, a következménye­ket, egyszóval azt, hogy megéri-e. A szabályokat pedig a program eleinte az ismert és fontos közlekedési szabályok alkalmazásával kezdi tárgyalni, s csak ez­után következik az ontológiai megközelí­tés: a játékszabályok, az illem- és a társa­sági szabályok keletkezésének, betartásá­nak és megszegésének eseteitől egészen a jogszabályok érvényesüléséig. A törvé­nyek sorában vissza-visszatérő figyelmet kap az ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Egyezménye és a büntető törvénykönyv. Ezek és más képességek lényeges szere­pet játszanak a vezértémák feldolgozásá­ban, a veszélyek felismerésében és lehető­ség szerinti elkerülésében. A program a kul­túránkban kialakult szokások folytán „lágy" szemlélettel közelít az alkohol kérdéséhez, inkább a fogyasztás életkorhoz és alkalom­hoz kötődő feltételeit segíti megfogalmaz­ni, s nem a kategorikus tiltás eszközével, nem az absztinencia követelményeivel lép fel. A kockázatokkal, a gyerekek szemszö­géből is jól látható káros következmények­kel azonban megfelelően sokat foglalkozik. Keményedik azonban a program szemlélete a dohányzás kérdésében, bár ez ügyben is figyelembe veszi az általános szokásokat, de a serdülőkor különösen veszélyeztetett időszakában - miként az alkoholfogyasztás esetében is - szigorú szabályokat állít fel. A feldolgozás itt a csoporthoz tartozás kritéri­umaihoz, az ezekhez fűződő megfontolá­sokhoz kapcsolódik, de szóba kerül a köve­tendő példa, minta kérdése is. A program szemléletében kategorikusan elutasítóan lép fel a kábítószerek, azaz a til­tott kábítószerek használatának kérdésé­ben. Nem tanúsít megértést a „honosításu­kat", legalizálásukat, szorgalmazó törekvé­sek iránt, már csak azért sem, mert a kábí­tószer alkalmazása a legcsekélyebb ha­szonnal sem jár, és annak hagyományai, szokásai nálunk nem alakultak ki. A szóban forgó törekvések különben is híján vannak mindenfajta pedagógiai szempontnak, ezért a program a szenvedélybetegségek egész­ségügyi és bűnügyi kockázatit tárgyalja. Az AIDS kérdését a DADA-program ugyancsak a kockázatok oldaláról közelíti meg. Mindezekből talán világos, hogy a DADA-programban lényeges szerepet kap a módszerek kérdése. A program hazai al­kalmazása azonban olyan előzményekre, hagyományokra talált, amelyek a lehető legkedvezőbb módszertani környezetet kí­nálták számára. így a DADA-program adaptációjára a Lénárd Ferenc által a hat­vanas években kidolgozott, nemzetközi hí­rűvé vált pedagógiai pszichológia kísérle­tek eredményeképp megszületett problé­mamegoldó gondol­kodást fejlesztő isko­lai eljárás értékrend­szerében került sor. Ennek megfelelően a DADA-program a tanulók folyamatos, tevékeny, és eredmé­nyes közreműködé­sét igényli. A tanulók változa­tos formában szerzett többé-kevésbé es megőrzött ismeretei­re számító program tartalmából követke­zően minden évfolya­mon az ismeretek fel­idézése, rendezése és átrendezése jelenti az egyik lényeges mód­szertani elemet. A munkafüzet „intonálja" a problémafelvetés módját, melynek alapján a problémák köre az érdeklődés és a teljesí­tőképesség függvényében tovább bővíthető. A program célja pedig a helyzetgyakor­latok által alkotott másik módszertani ele­met hordozza magában. A helyzetgyakor­latok a kommunikációs képességek, azaz a szóbeli kifejezés és a metakommunikáció fejlesztésével olyan rutin birtokába juttat­ják a gyerekeket, amelyet váratlan helyze­tekben is eredményesen alkalmazhatnak. A DARE- és a DADA-program bemuta­tásakor lényeges és közös sajátosságként került szóba a rendőri részvétel, pontosab-A szabályokat a program eleinte az ismert és fontos közlekedési szabályok alkalmazásával kezdi tárgyalni, s csak ezután következik az ontológiai megközelítés: a játék­szabályok, az illem- és a társasági szabályok keletkezésének, betartásának és megszegésének eseteitől egészen a jogszabályok érvényesüléséig. A törvények sorában vissza-visszatérő figyelmet kap az ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Egyezménye és a büntető törvénykönyv. szerű vagy csupán tájékoztató jellegű.) Az iskolának az élet­vezetési, bűnmegelő­zési programokat il­lető szükségletei , igényei pedig már helyi nevelési prog­ram kialakulása so­rán jól körvonala­zódnak, s elvezethet­nek a legközelebbi vagy éppen a megyei rendőrséghez. Cél­szerű az ifjúságvéde­lemmel megbízott rendőrtisztnél érdek­lődni, mert nagy va­lószínűséggel vala­milyen mértékben ő is foglalkozik a DADA-programmal, vagy ha nem, akkor pontos útbaigazítást ad e tekintetben. Az Országos Rendőrfő-kapitányság a rendőri bűnmegelőzési fel­adatok sorában lényeges szerepet tulajdo­nít a DADA-programnak, ezért - legalább­is a tantervfejlesztés és a kipróbálás idő­szakában - különös figyelmet szentel az iskolai tapasztalatoknak. Ezek elemzése azután természetesen a program tartalmára is kihat, de a DADA-rendőrök képzése, to­vábbképzése szempontjából is fontos le­het. Az ORFK munkatársaként Szabó Zsolt rendőr főhadnagy irányítja, hangolja össze a DADA-program alkalmazásának és további fejlesztésének munkálatait. Cseres Judit ban az, hogy a programot minden tanuló­csoportban egy erre felkészült egyenruhás rendőr vezeti. Mindkét program fontos szempontokat említ e sajátosság magyará­zatára, amelyeket a gyakorlati tapasztala­tok is egyértelműen igazolnak. Az iskola és a rendőrség együttműködésében termé­szetesen mindkét fél lehet a kezdeménye­ző. Az egy-egy településen működő - vagy ott illetékes - rendőri szerv mintegy fel­ajánlhatja a programot a körzetében műkö­dő iskolák számára. (Ez az ajánlattétel le­het hangsúlyos, tény­

Bűnmegelőzés az iskolában : DADA - a Magyar Rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programja

Repository of the Academy's Library

Bűnmegelőzés az iskolában.

DADA - a Magyar Rendőrség Biztonságra Nevelő

Iskolai Programja

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/18692/18482/

Bűnmegelőzés az iskolában. DADA - a Magyar Rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programja

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Repository of the Academy's Library