A történelem tanításában megnőtt a legújabb kori történelem súlya – most már megvan az a történelmi távlat, amely lehetővé teszi a történelmi folyamatok vizsgálatánál nélkülözhetetlen objektivitást. Fel kell tehát vállalni a 20. század második felében zajlott események objektív átadását. Idesorolandó a Holokauszt témája is

Simon, Mária

Repository of the Academy's Library

Gondolataink sokfelé kalandozhatnának, ha tüzetes elemzés alá akarnánk vonni az idé-zett – helyenként meghökkentõen egybecsengõ – szövegeket. Nem tesszük ezt. Végül iscsak ízelítõt kívántunk adni egy rendkívül gazdag és tanulságos dokumentumgyûjte-ménybõl. A tanulságok levonása legyen az Olvasó (világért sem harci) feladata.P. Miklós Tamás (2004): Gyermek- és serdülõkori szervezetek. Gyermek- és Ifjúságszervezet-történeti Múzeum – Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. Zánka Trencsényi ImreBudapestA vihar közepénA cionista ifjúsági mozgalmak ellenállása a német megszállás idejénA történelem tanításában megnőtt a legújabb kori történelem súlya –most már megvan az a történelmi távlat, amely lehetővé teszi atörténelmi folyamatok vizsgálatánál nélkülözhetetlen objektivitást.Fel kell tehát vállalni a 20. század második felében zajlott eseményekobjektív átadását. Idesorolandó a Holokauszt témája is. Magyarországon a Holokauszt még mindig a „rázós” témakörbe tartozik. Többfelmérés tanúskodik arról, hogy az emberek ismeretei e tekintetben hiányosak.Ez a hiány maga után vonja a helytelen következtetéseket, elõítéleteket is. Azismeretek elõsegíthetnék a kritikus magatartás kialakulását is a történtekkel kapcsolat-ban, végbemehetne a nélkülözhetetlen katarzis, a Holokauszt témája nem lenne „rázós”,„szemlesütõs” „szégyenlõs”.Tehát sok oka van annak, hogy meg kell emlékezni a Holokausztról és meg kell ismer-tetni a gyerekekkel az iskolai oktatás keretein belül. Szándékosan nem  a „megtanítani”kifejezést használom, mert inkább meggyõzni, megértetni kell, mint szigorúan tananya-got leadni és számon kérni, osztályozni. A Holokauszt problematikája nem osztályozha-tó és nem is kérhetõ számon, de tudomásul vétele kötelezõ.Az MTI  2004. február 25–i jelentése szerint (1), amely a Holokauszt Dokumentáci-ós Központ április 15-i megnyitása elõtt készült felmérésrõl számol be, a megkérdezet-tek 22 százaléka nem tudta idõben elhelyezni a Holokausztot, 4 százalék nem hitte el agázkamrák létét, 35 százalék szerint a Holokausztból a zsidók elõnyöket kovácsolnak, 45százalék nem ért egyet azzal, hogy a magyar állam kárpótlást adjon, 33 százalék nemtartja fontosnak azt, hogy az iskolában tanítsák a Holokausztot, 20 százalék nem ért egyeta múzeum megnyitásával, 2 százalék Holokauszt-tagadó.Ezek az adatok is azt támasztják alá, hogy még mindig intenzíven foglalkozni kell máraz iskolában a Holokauszttal. Az Európa Tanács állam- és kormányfõinek bécsi és stras-bourgi csúcstalálkozóján elfogadták ,A 20. századi Európa történelmének tanulása és ta-nítása’ elnevezésû projektet. Ebben a Holokauszt témája is szerepel, mint olyan, amellyelkiemelten kell foglalkozni. Az Európai Unióba újonnan felvett államokban különösennagy jelentõsége van annak, hogy szó legyen errõl a történelemoktatás során, hiszenezekben az országokban nem történt meg a szembesülés és a „megtisztulás” az adott or-138Trencsényi Imre: Húzd meg, ereszd meg…szág zsidóságának és az európai zsidóság történelmének 1939–1945 közötti korszakávalkapcsolatban. Éppen ezért a Holokauszt megismerése és megismertetése speciális mód-szertani kérdéseket vet fel, hiszen még mindig rengeteg szubjektív elem kapcsolódik afogalomhoz. Mondjuk ki õszintén, még mindig érzékeny pontokat érint. A gyerekek sok-féle véleményt hoznak otthonról, amelyek meghatározzák hozzáállásukat a témához. AHolokauszt hagyományosan tananyagként való kezelése és számonkérése nem segít ab-ban, hogy meggyõzzünk gyereket és felnõttet arról, hogy foglalkozni kell a kérdéssel ésállást is kell foglalni. Csak a meggyõzés az az út, amellyel szabad gondolkodásra lehetnevelni embereket. Tehát a hagyományos, frontális, elõadásos, számonkérõs, katedrárólleszóló módszert a Holokauszt feldogozása kizárja! Fel sem merülhet ez a felfogás!A modern történelemoktatás sem nélkülözheti a jó tankönyveket. Szerepük nagyonfontos, mert azon kívül, hogy a gyerekek tanulnak belõlük, a késõbbi felnõtt könyvtárukbázisát is adhatják, hiszen alapvetõ ismereteket foglalnak össza és így kézikönyvként ishasználhatóak. A történelem tankönyv piac óriási. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tan-könyveink megfelelõen mutatnák be a magyar Holokauszt eseményeit. Hiányoznak a ki-fejtések. Ezt azonban ne vessük a tankönyvírók szemére, hiszen kifejezetten a magyaror-szági zsidóság történetével foglalkozó szakmunkákból is hiányzik a budapesti gettó tör-ténete. Az igaz, hogy ez 7 hét története, de 70 000 ember sorsa (lakásonként 14 ember),azaz a budapesti zsidóság története. Egyedül ,A zsidó Budapest’ címû (2) kötetben talál-ható részletes eseménytöreténet. Így minden tanulmány, cikk, visszaemlékezés, doku-mentumfilm, CD, videóanyag kiemelt fontosságú e témakörben. Ilyen értelemben kell ér-tékelni azt az oktatási anyagot is, amelyet az izraeli Magyarországi Cionista Ifjúságimozgalmakat Kutató Társulat adott ki ,A vihar közepén’ címmel. Az oktatási segédanyagegyik összeállítója David Gur, aki a cionista zsidó ellenálló csoportok tagja volt Buda-pesten 1944–ben. Tehát résztvevõ, túlélõ, aki történészként közismert Izraelben és a vi-lágon, vagyis többszörösen is a téma avatott szakértõje.Ennek a kiadványnak a megjelenése egybeesett és természetesen összefüggött a BálintKözösségi Házban 2004 november 5–6–7-én megrendezett hétvégi szemináriummal,melynek címe: ,Második szeminárium a Holokauszt és az ellenállás oktatásáról’, aHolokauszt 60. évfordulójának elõkészítésére. A szeminárium célcsoportját oktatók al-kották. Az „oktatók” kifejezést a rendezõk használták azzal a céllal, hogy szélesebb le-gyen a megszólítottak köre, ne csak a tanárokra vonatkozzon. 2004–ben dokumentum-film is készült a magyarországi cionista ellenállásról, ,Tettük a dolgunkat’ címen. A filmkészítõi: Büchler András, Donner Andrea és Nagy Ákos.Sokan azt mondhatják, hogy a magyar Holokauszt történetében igen kis fejezet a cio-nista fiatalok cselekedete, hiszen kis csoportokról van szó, „kis” tettekkel.Léteznek-e kis tettek egy háborúban? Kis tett-e az, ha védlevelek tízezreit hamisítjákemberek életének megmentéséért, kis tett-e, ha gyerekek százait próbálják megmenteni agettósítástól, kis tett-e, ha a nyilas halálbrigádok meneteibõl mentenek ki embereket?A válasz egyértelmûen nem! Ezek történelmi tettek, amelyekrõl tudnia kell az utókor-nak, és szerves részét képezik a nemzeti történelemnek, nemcsak zsidó-ügyek. A törté-nelmi tetten kívül óriási nevelõ erõ is van abban, ha ezeknek a fiataloknak a tevékenysé-gét megismerik a gyerekek. A hõsi romantikán kívül azt is megérzik, megértik, hogymindig van lehetõség „nem”-re, még egy totális állam keretein belül is. Ez a kiadványazért is fontos, mert választ ad arra a kérdésre is, amely gyakran felmerül a háború utánszületett generációban, hogy miért tûrte ennyi ember a vágóhídra hajtást és senki nem tettsemmit ez ellen. A zsidó identitástudat alakításában is jelentõsége van az összeállításnak.Azt is fontos tudni errõl a füzetrõl, hogy a Magyarországi Hasomer Hacair kezdemé-nyezésére született meg. Ennek azért van jelentõsége, mert a zsidóságon belül egy cso-portról van szó, saját világszemlélettel és zsidóságfelfogással. A közvélemény hajlamosarra, hogy ne árnyaljon, hanem egy tömbként kezelje a zsidóságot. A zsidók között kü-Iskolakultúra  2006/1139David Gur (szerk.): A vihar közepénlönbözõ világnézetû, politikai gondolkodású emberek, csoportok vannak, köztük a cio-nisták is, illetve a cionista szervezetek. Hazánkban ezeket a Magyarországi Cionista Szö-vetség fogja össze. A Szövetség célkitûzései között szerepel, hogy „elõmozdítsa a zsidónemzeti tudat fejlõdését és küzdjön az asszimiláció ellen”.Természetesen vitatható ez a cél, de ettõl el kell tekintenie annak, aki ezt a kiadványthasználni fogja. Sokkal fontosabb az, hogy fontos történeti kérdést vet fel: a zsidó ellen-állás kérdését. Ezt a kérdéskört kívánják beépíteni a magyarországi Holokauszt oktatás-ba és ez által a történelem oktatásába is. Kiadványuk – alcíme szerint – oktatási program,segédanyag. Az igazság az, hogy inkább szöveggyûjtemény. Szerepelnek ugyan kérdéseka fejezetek végén, mint egy munkafüzetben szokás. A kérdések a leíró jellegû szövegekés a tanúk összehasonlítását érintik. Tehát megerõsítõ jellegûek, egymásnak felelnek.Nem biztos, hogy kreativitást igényelnek. Kicsit mechanikusak a kérdésekre adandó le-hetséges válaszok. Például: „Hõsies tettként határozhatjátok-e meg az ifjúsági mozgal-mak magyarországi mentõtevékenységét?”Nem eléggé átélhetõk a szerepjátékok sem, és nem biztos, hogy elvárható egy mai gye-rektõl, hogy a háború alatti fiatalok bõrébe bújjon.A kötet összeállítói feltételezik, hogy a magyarországi történem tanítása során a gye-rekek ismernek olyan fogalmakat, melyek amagyar zsidósággal kapcsolatosak, például:ortodox, neológ, cionista. Nem biztos, hogyegy diáknak ismernie kell az ifjúsági cionis-ta mozgalom irányzatait. Jól használható a Bevezetés azon fejezete,amely a II. világhábrú kitörése utáni zsidóel-lenes politikát mutatja be. Vitathatatlan érde-me, hogy szövegértésre és értelmezésre ne-vel, segít idõben tájékozódni, dokumentu-mokat elemezni. Végül is megfelel az érett-ségi kompetenciáknak. Értékesek a fotók, avisszaemlékezések. A kötet jól illeszkedikebbõl a szempontból a már meglévõ oktatásisegédanyagok tematikájába. (Dokumentu-mok, források a magyar zsidóság 20. századitársadalom történetébõl – Segédanyag a ma-gyar társadalomtörténet, a holocaust történetének tanításához –  Lauder Javne CD –http://www.lauder.hu)A kötetet áthatja némi szubjektivizmus, mert cionista szempontból a magyar cioniz-mus történetének egy fejezetét dolgozza fel. Vannak vitatható megállapítások vagy szük-ségtelen értékelések. Például Horthy Miklós méltatása: „… kitûnõ admirális volt…”„Mind az asszimiláns, mind a vallásos zsidóság többsége elutasította a cionista eszméketés a magyar nacionalizmushoz asszimilálódott.”Ha valaki ezt a segédanyagot használja, akkor kellõ kritikával tegye. Ennek a recenzi-ónak nem feladata a fent idézett mondat értékelése, de kritikusan kell fogadni. Szerepel-nek fogalmak magyarázat nélkül. Például: a haluci ifjúsági mozgalom. A kiadvány vitat-hatatlan érdeme, hogy a gyerekekhez közelebb hozza ennek a korszaknak a mindennap-jait. Képet alkothatnak a mindennapi történelemrõl, ami igen hiányzik a magyarországitörténelemoktatásból. Abban is nagy segítséget nyújt, hogy a gyerekek a kor szereplõi-nek motivációit megértsék. Nem jelent az sem problémát, hogy sajátos szempontból mu-tat be folyamatokat, mert a gyerekek különbözõ megközelítéseket kapnak.Ma már Magyarországon léteznek olyan kiadványok, amelyek nemcsak a holokausztemléknapra való felkészülést segítik elõ kampányszerûen, hanem a Holokauszt tanításá-140Simon Mária: A vihar közepénA megkérdezettek 22 százalékanem tudta időben elhelyezni aHolokausztot, 4 százalék nemhitte el a gázkamrák létét, 35százalék szerint a Holokauszt-ból a zsidók előnyöket kovácsol-nak, 45 százalék nem ért egyetazzal, hogy a magyar állam kár-pótlást adjon, 33 százalék nemtartja fontosnak azt, hogy az is-kolában tanítsák a Holokausz-tot, 20 százalék nem ért egyet amúzeum megnyitásával, 2 szá-zalék Holokauszt-tagadó.ban, vagyis a magyarországi zsidóság történetének tanításában is segítséget nyújtanak.,A vihar közepén’ ilyen kiadvány.Jegyzet(1) http://www.magyarorszag.hu(2) Frojmivics Kinga – Komoróczy Géza – Pusztai Viktória – Strbik Andrea (1995): A zsidó Budapest. Város-háza MTA Judaisztikai kutatócsoport, Budapest.David Gur (2005, szerk.): A vihar közepén. Yad Vashem Holocaust Oktatási Intézet – Magyarországi Cionista Ifjúsági Mozgalmak Történetét Kutató Társulat – Magyarországi Hasomer Hacair, Budapest. Simon MáriaLauder Javne Óvoda és Iskola Iskolakultúra  2006/1141David Gur (szerk.): A vihar közepénAz Iskolakultúra könyveibõl

A vihar közepén.

A cionista ifjúsági mozgalmak ellenállása a német

megszállás idején

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

A vihar közepén : a cionista ifjúsági mozgalmak ellenállása a német megszállás idején

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/20384/20174/

A vihar közepén. A cionista ifjúsági mozgalmak ellenállása a német megszállás idején

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)