Dióhéjban, címszavakban ezek a témák fémjelzik a Working Papers in Language Pedagogy (WoPaLP) legújabb, 2009 végén megjelent számát. A WoPaLP – az ELTE Angol-Amerikai Intézetének angol nyelvű, lektorált tudományos folyóirata – 2007-ben indult az ELTE Nyelvpedagógia PhD Program keretében, s azóta immár harmadszor jelenik meg. Az eredetileg elsősorban a program résztvevői számára publikálási lehetőséget biztosító on-line kiadvány (http://langped.elte. hu/Wopalpindex.htm) mára szélesebb körben is ismert és elismert, vonzó publikálási fórummá vált

Tóth, Zsuzsa

Repository of the Academy's Library

131KritikaSzövegek közelről; nyelvtanulás: képzés és képzetek; kutatásmódszertan a gyakorlatban: WoPaLP 3Dióhéjban, címszavakban ezek a témák fémjelzik a Working Papers in Language Pedagogy (WoPaLP) legújabb, 2009 végén megjelent számát. A WoPaLP – az ELTE Angol-Amerikai Intézetének angol nyelvű, lektorált tudományos folyóirata – 2007-ben indult az ELTE Nyelvpedagógia PhD Program keretében, s azóta immár harmadszor jelenik meg. Az eredetileg elsősorban a program résztvevői számára publikálási lehetőséget biztosító on-line kiadvány (http://langped.elte.hu/Wopalpindex.htm) mára szélesebb körben is ismert és elismert, vonzó publikálási fórummá vált.elrendezve: tankönyvek, ferences szerzők munkái, énekes-, imádságos- és liturgikus könyvek, búcsús nyomtatványok, vallásos társulati kiadványok, vitairatok, jogi művek, egyéb kiadványok (például Játék-színi zsebkönyv, 1841). Ezután 7 fennma-radt rézmetszet-lemez következik, majd a könyvkötések bemutatása. Külön megje-gyeznénk, hogy Muckenhaupt egyike a sajnálatosan kevés könyvkötés-történeti szakembernek, így a kötések, illetve a könyvkötő eszközök leírása (25 tételben) kis somlyói könyvkötés-történet is egy-ben. A hatodik kiállítási egység különle-ges, hiszen úgy a nyomda, mint a könyv-kötő műhely naplói is fennmaradtak szá-munkra, 1698-tól 1754-ig a rendház szám-adáskönyveiben és leltáraiban, ettől kez-dődően önállóan.Glósz Miksa, Boros Fortunát, Pap Leonárd, Domokos Pál Péter és Dankanits Ádám után a csíksomlyói és a székelyföldi könyves ügyek – nyomda, könyvkötés, könyvtárak, olvasás – története értő kezek-ben nyugszik. Muckenhaupt Erzsébet sze-mélye még hosszú ideig garancia az anyag értő kezelésére, megszólaltatására, és reméljük, lesznek fiatalabb követői, akik az anyag tartalmi, ikonográfiai, egyháztör-téneti megközelítésében az ő tanácsait követve elindulhatnak pályájukon.Muckenhaupt Erzsébet (2007, szerk.): A csíksomlyói ferences nyomda és könyvkötő műhely. Kiállítási katalógus. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda.Monok IstvánEszterházy Károly Főiskola, Médiainformatikai Intézet, Informatika Tanszék Az első két szám után a Károly Krisz-tina és Holló Dorottya által szer-kesztett folyóirat ismét szakmailag magas színvonalú, tematikai és módszerta-ni szempontból változatos tanulmányokat kínál a nyelvpedagógia és az alkalmazott nyelvészet iránt érdeklődőknek. A hat cik-ket tartalmazó kötet hat különböző típusú kutatási területre vezeti az olvasót. Az első három a szövegelemzés módszereit alkal-mazva vizsgál különböző típusú szövege-ket: írott regisztereket, eredeti és fordított szövegeket, beszélt nyelvi interakciót. Két tanulmány fókuszában a nyelvtanulók áll-nak, egy újfajta tanítási-tanulási formához való viszonyulásuk, illetve a nyelvtanulás-hoz fűződő képzeteik tükrében. Az utolsó írás pedig kutatás-módszertani kérdéseket vet fel egy konkrét kutatás tapasztalatai-nak, tanulságainak fényében. A WoPaLP 3. Iskolakultúra 2010/3132száma hasznos olvasmány lehet nyelvta-nárok, fordítók, kezdő és gyakorlott kuta-tók számára egyaránt. Kedvébresztőnek álljon itt egy rövid összefoglaló a hat tanulmányról!”In the light of”: Két EU-témájú regiszter lexikai csoportjainak kor-puszalapú elemzéseJablonkai Réka tanulmánya két EU-témájú írott regiszter: az angol nyelvű EU-sajtónyelv és EU-szaknyelv lexikai szempontból történő összehasonlítását tűzi ki célul. Témájánál és vizsgálati módsze-rénél fogva mind a különböző regiszterek nyelvhasználati sajátosságait vizsgáló kor-pusznyelvészeti kutatások, mind a szak-nyelvoktatás kérdései iránt érdeklődők számára fontosnak ígérkező írás. A kutatás fókuszában a Biber és Conrad (1999) által a szöveg „építőköveinek” nevezett lexikai csoportok (’lexical bundles’) meghatáro-zása és elemzése áll, a két regiszterre jel-lemző műfajokból összeállított, egyenként 120 000 szövegszó nagyságú korpusz alapján. A vizsgálat újszerűsége, hogy mindezidáig nem kutatott regiszterek lexi-kai csoportjainak feltérképezésére vállal-kozik, melyek napjaink szaknyelvoktatása szempontjából is rendkívül fontosak. Magyarország uniós csatlakozása óta sokak számára elengedhetetlenné vált ugyanis, hogy általános nyelvtudásuk mel-lett egy külön szaknyelvet: az Európai Unióval összefüggő speciális angolt is elsajátítsák.A jelenlegi gyakorlat szerint az EU- angol oktatása elsősorban uniós témájú újságcikkek segítségével történik. Kérdés azonban, hogy mennyire releváns és vajon elégséges-e e műfaj használata a szak-nyelvoktatásban. Az angol nyelvű on-line újságcikkekben megjelenő EU-sajtónyelv és a hivatalos uniós dokumentumokban használt EU-szaknyelv jellemző lexikai csoportjainak feltárásával és összevetésé-vel a szerző erre a kérdésre is választ keres. Eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált két korpusz lexikai csoportjai több tekintetben is eltérnek egymástól, követ-kezésképpen az EU-angol oktatása nem korlátozódhat újságcikkek feldolgozására, hanem szükséges az uniós intézmények által kiadott szövegekre jellemző nyelv-használat bemutatása is. A kutatás fontos eredménye az is, hogy a feltárt lexikai csoportok gyűjteménye közvetlenül is fel-használható a szaknyelvoktatásban.A politikai elkötelezettség hatása  a fordítói szövegalkotásraBánhegyi Mátyás írása a fordítástudo-mány területére visz bennünket. Témavá-lasztásának köszönhetően azonban nem-csak fordítók és fordításkutatók érdeklő-désére tarthat számot, hanem egy jóval szélesebb olvasóközönségére is, ugyanis arra a rendkívül izgalmas kérdésre keres választ, hogy vajon a fordítás lehet-e vala-mi módon a fordító ideológiájának hordo-zója, s ezáltal esetlegesen politikai mani-pulációs eszköz. A szövegnyelvészet esz-közeivel a szerző azt vizsgálja, hogy egy politikai témájú, érvelő típusú újságcikk idegen nyelvre fordított változataiban tet-ten érhető-e a fordítók ideológiai meggyő-ződése, politikai hovatartozása.A kérdés vizsgálatára a szerző egy for-dítási megbízást tervezett, melynek kereté-ben két, politikailag ellentétes beállítottsá-gú fordítóval fordíttatott angolra egy magyar nyelvű, jobboldali napilapból választott, érvelő típusú újságcikket, mely-nek témája egy a közelmúltban heves politikai csatározásokat kiváltó politikai kérdés volt. Elemzési módszerül Bánhegyi szuperstruktúra-elemzést használ, Hoey (2001) Probléma-Megoldás modellje alap-ján. Elsőként a magyar nyelvű szöveg szuperstruktúráját vizsgálja meg, majd veti össze a két fordított, angol nyelvű változatéval. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a célnyelvi szövegek meg-őrizték a forrásnyelvi szöveget jellemző érvelő probléma-megoldás felépítésű szö-vegtípust, vagyis a fordítók az ideológiai, illetve politikai meggyőzés céljából nem változtattak a célnyelvi szöveg szuper-struktúráján.133Kritika A mutató névmási funkciójú ’this’ szerepe az elkötelezettség kifejezésébenBoldog Gyöngyi tanulmánya egyetlen beszélt nyelvi megnyilatkozás (’utterance’) jelentésének feltárására, értelmezésére tesz kísérletet a konverzáció-elemzés eszköze-ivel. A szóban forgó megnyilatkozás: „She’s a… this is an intelligent woman”, egy angol anyanyelvű beszélőtől szárma-zik, mely egy a szerző által készített és hangszalagra rögzí-tett, személyes hang-vételű interjú során hangzott el, egy regény főszereplőiről folytatott társalgás közepette. A szerző arra a kérdésre keres választ, hogy vajon mivel magyarázható a megnyilatkozásban tetten érhető önjaví-tási mechanizmus. Mi motiválhatta az anyanyelvi beszélőt arra, hogy az eredeti-leg választott, s már ki is mondott – a beszélgetés tárgyát képező nőnemű karakterre vonatko-zó, rá visszautaló – személyes névmást (’she’) a ’this’ muta-tó névmásra módo-sítsa, vagyis a sze-mélyre való vissza-utalásnak ezt a szo-katlan, atipikusnak mondható módját válassza, mely preszkriptív nyelvtani szemszögből nézve súrolja az elfogadha-tóság határát? A jellemzést hordozó meg-nyilatkozást a szerző több szempontú elemzésnek veti alá, megvizsgálva szin-taktikai és szemantikai sajátosságait, vala-mint az adott beszélt nyelvi interakcióban betöltött szerepét. Az olvasó egy rendkívül alapos, lépésről lépésre haladó oknyomo-zás részese lehet, melynek során a szerző meggyőzően bizonyítja, hogy a mutató névmási funkciójú ’this’ tulajdonságainak köszönhetően miképpen válik az elemzés tárgyát képező megnyilatkozás a beszélő saját, belső meggyőződésből fakadó véle-ményének hordozójává, személyes elköte-lezettségének kifejeződésévé.A kollaboratív tanulás kialakulásának folyamata tanárjelöltek kollaboratív interakcióinak tükrébenDorner Helga és Major Éva egy a magyar oktatási rend-szerben még nem bevett, csak elvétve használt tanítási-ta-nulási forma beveze-tésének kísérletéről számolnak be, melyet egy tanárképzési kur-zus keretében végez-tek. A kísérlet és egy-ben a kutatás résztve-vői angol szakos tanárjelöltek: egy szakmódszertani sze-mináriumi csoport tagjai voltak. A kur-zus hagyományos oktatási formáit és feladatait az oktatók – e tanulmány szer-zői – egy on-line komponenssel egé-szítették ki, melynek különböző moduljait a hallgatóknak kisebb, 4–6 fős cso-portokban on-line tanulási környezetben (Moodle keretrendszer), egymással virtuá-lis interakcióba lépve közösen kellett fel-dolgozni, majd az együttgondolkodás ered-ményeit egy csoport-produktumban össze-gezni. A kutatás célja a kis csoportban való on-line kollaboratív tanulás folyamatának vizsgálata volt. A szerzők egyrészt kvantita-tív adatokat szereztek a résztvevők on-line felületen történő tevékenységéről, aktivitá-sáról, az üzenetváltások gyakoriságáról. Ezen kívül, a kvalitatív interakció-elemzés A szerző arra a kérdésre keres választ, hogy vajon mivel magyarázható a megnyilatko-zásban tetten érhető önjavítási mechanizmus. Mi motiválhatta az anyanyelvi beszélőt arra, hogy az eredetileg választott, s már ki is mondott – a beszélge-tés tárgyát képező nőnemű karakterre vonatkozó, rá vissza-utaló – személyes névmást (’she’) a ’this’ mutató névmásra módosítsa, vagyis a személyre való visszautalásnak ezt a szo-katlan, atipikusnak mondható módját válassza, mely preszkriptív nyelvtani szemszög-ből nézve súrolja az elfogadha-tóság határát?Iskolakultúra 2010/3134módszerét alkalmazva, értelmezték és kate-gorizálták a csoporttagok on-line tanulási környezetben tárolt interakcióit, melynek segítségével azonosították a vizsgált tanu-lóközösségben zajló kollaboratív tevékeny-ség különböző fázisait. A tanulmány nyo-mon követi, mintegy láthatóvá teszi a kis csoportban létrejövő tudásépítés folyama-tát. A kísérleti jellegű kurzus nehézségei-nek, buktatóinak számbavételét, a leszűrt tanulságok összegzését követően a szerzők a tanulmány végén hasznos gyakorlati taná-csokkal, ajánlásokkal látják el az e típusú oktatási-tanulási forma iránt érdeklődő, azt kipróbálni szándékozó olvasót, segítve a bemutatotthoz hasonló egyetemi kurzusok tervezését, melyek új utakat nyithatnak nemcsak a tanárképzésben, de ezen keresz-tül a jövő nemzedékek oktatásában is.Magyar egyetemisták nyelvtanuláshoz fűződő képzeteiRieger Borbála kutatása nyelvszakos egyetemisták nyelvtanulással kapcsolatos képzeteinek vizsgálatára irányul. A nyelv-tanulást övező elképzelések, képzetek megismerése nemcsak a téma iránt érdek-lődő kutatók, hanem a nyelvtanárok szá-mára is rendkívül fontos, hiszen az eddigi kutatások szerint e képzetek fontos szere-pet játszanak abban, hogy a nyelvtanuló hogyan éli meg a nyelvtanulás folyamatát, sőt befolyásolják a tanulás eredményessé-gét is. Adatgyűjtő eszközül a szerző egy jól ismert angol nyelvű kérdőív (Beliefs About Language Learning Inventory) módosított, magyar nyelvű változatát hasz-nálta angol és német szakos egyetemisták körében végzett felméréséhez. A résztve-vők kiválasztását a kutatás egyik kérdés-felvetése motiválta, mely arra irányult, hogy vajon a nyelvtanuláshoz fűződő kép-zetek általánosak-e avagy nyelvfüggőek, vagyis befolyásolja-e a célnyelv a tanulók nyelvtanulásról alkotott képzeteit. Külö-nösen érdekes ez a kérdés éppen e két idegen nyelv esetében napjainkban, ami-kor a német iránti érdeklődés egyre csök-kenőben van a magyar nyelvtanulók köré-ben, szemben az angol – „lingua franca” státuszának is köszönhető – töretlen nép-szerűségével.A célnyelv hatása mellett Rieger a nemek szerinti különbség lehetőségét is vizsgálja: különböznek-e a nők és a férfiak nyelvtanu-lási képzeteiket illetően. A részt vevő egye-temisták válaszainak főkomponens-elem-zésével a szerző a nyelvtanulási képzetek öt látens komponensét azonosítja. Az eredmé-nyek szignifikáns különbségeket jeleztek a németet és angolt tanuló diákok között a tekintetben, hogy mennyire érzik nehéznek a tanult nyelvet, valamint abban is, hogy kiemelkedő fontosságúnak tartják-e a nyelvtanulás bizonyos aspektusait (például szótanulás, nyelvtan, fordítás). Az utóbbi szempontból nemek szerint is szignifikáns különbségek mutatkoztak.Kutatási terv a gyakorlatban: egy kutatási projekt kutatásmódszertani tanulságai tíz év távlatábólKutatás a kutatásról, gyakorlati tanulsá-gok kezdő és gyakorlott kutatóknak – így összegezhető Holló Dorottya és Németh Nóra tanulmánya. Műfaját tekintve eltér a kötetben szereplő többi tanulmánytól, hiszen célja nem egy empirikus kutatás eredményeinek, hanem folyamatának bemutatása, a kutatási célok megfogalma-zásától a kutatási terv többszöri alakválto-zásain át egészen a megvalósításig, s mindez összevetve a kutatás folyamatának kutatásmódszertani kézikönyvekben fel-vázolt ideális menetével. A szerzők arra keresnek választ, hogy (1) milyen gyakor-lati problémák merülhetnek fel egy kutatás során, s hogy (2) mit tehetnek a kutatók annak érdekében, hogy az efféle, menet közben felmerülő problémák ne veszé-lyeztessék a kutatás kimenetelét.E kérdések megválaszolására a szerzők egy konkrét kutatási projektet vizsgálnak meg tíz év távlatából, melynek maguk is résztvevői voltak: az ELTE és a Leeds-i Egyetem kutatói által közösen végzett, nagyszabású, 3 évig tartó, a feladatköz-pontú nyelvtanítás vizsgálatára irányuló kutatást, melyet angolul tanuló magyar középiskolások körében folytattak. A szer-135Kritikazők e kutatás dokumentációjának (kutatási terv, kutatási jegyzetek, mérőeszközök, feladatok, publikációk stb.) elemzése, valamint egy a kutatásban részt vevő kuta-tók és tanárok projekttel kapcsolatos néze-teit feltáró kérdőív segítségével veszik számba azokat a tényezőket – technikai, körülményekből fakadó, szakmai termé-szetűeket –, melyek módosíthatják a kuta-tás eredeti célkitűzéseit, fókuszát, s befo-lyásolhatják annak egész folyamatát. A leszűrt kutatásmódszertani tanulságok pedig nemcsak kezdő, de gyakorlott kuta-tók számára is megfontolandók.Biber, D. és Conrad, S. (1999): Lexical bundles in conversation and academic prose. In:  Hasselgard, H. és Oksefjell, S. (szerk.): Out of corpora. Rodopi, Amsterdam – Atlanta, GA. 181–190.Hoey, M. (2001): Textual interaction. An introduction to written discourse analysis. Routledge, London. Tóth ZsuzsaPázmány Péter Katolikus Egyetem,Angol IntézetIrodalomA Gondolat Kiadó könyveiből

Szövegek közelről; nyelvtanulás:

képzés és képzetek;

kutatásmódszertan a gyakorlatban:

WoPaLP 3

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Szövegek közelről; nyelvtanulás: képzés és képzetek; kutatásmódszertan a gyakorlatban: WoPaLP 3

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/21001/20791/

Szövegek közelről; nyelvtanulás: képzés és képzetek; kutatásmódszertan a gyakorlatban: WoPaLP 3

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)