A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága legújabb tanulmánykötetének ötlete a VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia ürügyén vetődött fel. A könyv a neveléstudományi kutatások 2008-as legfrissebb eredményeit tartalmazza. A tanulmányok válogatásában mind a tudományos (íróasztal felőli), mind a gyakorlat-orientált (katedra felőli) megközelítések megjelennek

Németh, Nóra Veronika

Repository of the Academy's Library

Iskolakultúra 2010/7–8162zó tanulmánya jelent meg ebben a kötetben félszáz oldalt meghaladó terjedelemben.A mostani kötetben az említett pécsi konferencia németországi fejezeteiből kirajzolódó kép új, modern elemzési szem-lélettel megírt tanulmányokkal konkretizá-lódik, csaknem monografikus igénnyel tekintve át a felvethető elemzési szempon-tokat, forrásokat és a magyarországi diá-kok által látogatott egyetemek szerepét a magyar felsőoktatás történetében.Fata, M., Kurucz, Gy. és Schindling, A. (2006, szerk.): Peregrinatio Hungarica. Studenten aus Ungarn an deutschen und österreichischen Hoch-schulen vom 16. bis zum 20. Jahrhundert. Franz Steiner Verlag, Stuttgart. 548 o.Monok IstvánSZTE, BTKAz oktatás gyakorlatával felruházott és a neveléstudományban kutató aktorok gyakran nyilvánítanak véle-ményt és ismertetik gondolataikat, ered-ményeiket, tapasztalatikat különböző szín-tereken (lásd a tudományos konferenciák és a szakmai párbeszédek szakértőinek elkülönülő konferenciái); a neveléstudo-mány országos konferenciáján szerencsé-sen ötvöződik a két pólus.Az együttgondolkodást, egymás meg-hallgatását tükrözi a Kozma Tamás és Perjés István szerkesztésében megjelent tanulmánykötet is. Bár a szerkesztők nem feltétlenül törekedtek arra, hogy olyan szakmai diskurzust mutassanak be, mely-ben a tudományosan megalapozott ered-mények és a módszertanilag igazolt tapasz-talatok egy kiadványban jelenjenek meg, az olvasó mégis felfedezheti a kettő közöt-ti szükségszerű kapcsolatot. Ajánlatos lenne, hogy az olyan kérdésekben, melyek a társadalom minden csoportja számára fontosak (ilyen többek között az oktatás is), konszenzusok alakuljanak ki, tapaszta-latokra és kutatási eredményekre építhető stratégiák valósuljanak meg. Bár a harma-dik fél, a döntéshozói oldal, nem jelenik meg, a kötet hármas alcíme: Hatékony tudomány, pedagógiai kultúra, sikeres iskola, s a tanulmányok tartalma rávilágít-hatnak azokra a főbb kérdésekre, tendenci-ákra és problémákra, melyek a neveléstu-dományokat elvontabb, elméleti, s az iskolákat konkrétabb, gyakorlati értelem-ben érintik, s melyek rövidebb és hosszabb távon az oktatást befolyásolhatják.A neveléstudományok, mint a többes szám is jelzi, tág teret engednek a hagyo-mányos értelemben vett tanítás-tanulás mellett a pszichológia, a történelemtudo-mányok, a nyelvtudományok, a szocioló-gia és az egyre nagyobb teret hódító fel-nőttképzés területe felől közelítő kutatók és szakemberek számára egyaránt. A neve-léstudományokra jellemző interdiszciplina-ritás alapján az írásokat a szerkesztők hat fejezetbe csoportosították. A szerkesztői előszó után egy angol és egy magyar nyel-vű tanulmány olvasható, melyek a fejeze-teken kívül, önálló írásként szerepelnek. Barrie Bennett kanadai professzor két országban (Ausztrália és Kanada) végzett kutatás beszámolójának tanulságait ismer-Új kutatások a neveléstudományokban 2008A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága legújabb tanulmánykötetének ötlete a VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia ürügyén vetődött fel. A könyv a neveléstudományi kutatások 2008-as legfrissebb eredményeit tartalmazza. A tanulmányok válogatásában mind a tudományos (íróasztal felőli), mind a gyakorlat-orientált (katedra felőli) megközelítések megjelennek. 163Kritikateti. Hunyady György az érzelmek nevelé-si vonatkozásairól számol be szociálpszi-chológiai aspektusból. A szerző az iskolai helyszínt két szempontból is kiemeli: „Az egyik az érzelmi befolyás tudatos kontroll-jának vélhető és várható szerepe, a másik az ún. érzelmi intelligencia fejlesztésének és alkalmazásának esélye.” (46. o.)A kötet első fejezetében (Nevelés és iskola) három tanulmány szól a nevelés és iskola világáról. Hunyady Györgyné és M. Nádasi Mária pozitív iskolai élmények hatását vizsgáló kutatás eredményeiről számolnak be. Mivel a gyermekkor és az ifjúkor nagyobb részét az iskola falain belül töltjük, fontos, hogy az ott ért hatá-sok minél pozitívabban maradjanak meg bennünk, ezzel is elősegítve személyisé-günk megerősítését és a helyes szocializá-ciót. Örvendetes adatot találunk a kutatási beszámolóban, amikor a „Kihez kötődik a pozitív élmény?” kérdésre adott válaszok-ból kiderül, hogy a megkérdezettek hatvan százaléka egy pedagógusra emlékszik vissza szívesen, s a kortárscsoport élmény-meghatározó szerepét csupán huszonöt százalék nevezte elsődleges fontosságú-nak. Kovács Zoltán és Sass Judit írásából az iskola szervezeti kultúrájába kap bete-kintést az olvasó. Bár a tanulmány össze-hasonlítás céljából kitér gazdasági célú intézmények adatainak bemutatására is, elsősorban a közoktatási célokat ellátó iskolai szervezetekre fókuszál. A kutatási beszámoló hasznos olvasmány intézmény-vezetőknek is, akiknek alapvető feladatuk, hogy az intézetüket veszélyeztető biza-lomvesztés, bizalomhiány ellen fellépje-nek, azt megelőzzék. A fejezet harmadik tanulmánya az óvodáskorig nyúl vissza. Zsolnai Anikó és Kasik László olyan szo-ciális és érzelmi készségek longitudinális vizsgálatát végezte el óvodások körében, melyek felelősek az agresszív és proszociális viselkedés (mások javát szol-gáló személyközi aktivitás, például: segít-ségnyújtás, támogatás, védelem, aggódás stb.) kialakulásáért. A Tanítás – tanulás című második feje-zetben az iskola világának dimenzióját elsősorban szegedi kutatók neve fémjelzi. Csapó Benő, Molnár Gyöngyvér, Papp Szigeti Róbert és R. Tóth Krisztina össze-hasonlító vizsgálatot végzett a pedagógiai értékelés papír- és számítógép-alapú mód-szerei között. A kutatásban általános isko-lások mellett főiskolások vizsgálatára is sor került. Az informatikai eszközök bevé-tele az értékelés hagyományos kellékei közé azért fontos, mert gyors és költséghaté-kony lehetőséget kínálnak, ugyanakkor új tesztelési módszerek alkalmazására is alkalmat adnak. A kutatás bebizonyította, hogy a jövőben az informatikai (akár inter-netes) mérés-értékelés átveheti a szerepet a papíralapú módszertől. A szerzők azon-ban felhívják a figyelmet az átállás foko-zatosságára és a két típus együttes alkal-mazására az átmeneti időszakban, az összehasonlíthatóság miatt pedig transz-formációs index kidolgozását javasolják. Csíkos Csaba elméleti alapokat kíván adni egy olyan gyakorlati területhez, mely a matematikai szöveges feladatok megoldá-sa során használt metareprezentá-ciókban és mentális modellekben érhető tetten. Az elméleti háttér feldolgozása egy későbbi fejlesztőkísérlet alapjául szolgál, melyet harmadik osztályos tanulókkal kívánnak elvégezni. A kísérlet célja, hogy a matema-tikai gondolkodást és a problémamegol-dást vizuális eszköz segítségével, megfele-lő rajz (sematikus és piktoriális) használa-tával fejlesszék. A tervezett kísérlet ered-ményeiből olyan módszertani következte-tések születhetnek meg, melyek a vizuális reprezentációk szisztematikus használatát is megalapozhatják. Molnár Gyöngyvér külön írásában is kitér a kisiskolások induktív gondolkodását fejlesztő program hatásvizsgálataira. A tanulmányban egy tantárgyfüggetlen, játékos fejlesztő prog-ram vizsgálatának eredményeiről olvasha-tunk. A kísérletet 2007 tavaszán végezték a kutatók, majd 2008-ban megismételték abból a célból, hogy megismerhessék a nyolc hetes fejlesztőprogram hosszabb távú hatásait is. Az eredményekből megál-lapítható, hogy sikerült kifejleszteni egy olyan programcsomagot, mely hatékonyan fejleszti a diákok induktív gondolkodását.Iskolakultúra 2010/7–8164Az iskola működéséhez szorosan kap-csolódik Perjés István és Vass Vilmos tan-tervelméleti-tantervtörténeti tanulmánya. A szerzőpáros célja, hogy bemutassa a curriculum-paradigmák változásainak tár-sadalomfilozófiai háttere mellett napjaink tantervi műfaját is. A tantervek változása egyértelműen utal arra a tendenciára, hogy míg korábban a tanulók tanulási teljesít-ményeire, eredményeire irányult a figye-lem, napjainkban inkább „az egyéni és fejlesztéseket segítő, kevésbé technokrata és operacionalizált, rugalmasabb tervezés és fejlesztés kerülhet előtérbe” (144. o.).Az új tantervekben a hangsúly a kompe-tencián és a kreativitáson, a tanulásképes-ség megőrzésén van, mely az élethosszig tartó tanulás alapját is képezi. A felnőtt-képzés térhódító és aktuális szerepéhez képest csupán két tanulmányt olvashatunk a Szakképzés és felnőttoktatás fejezetben. Benedek András a szakképzés során OKJ-s szakmát szerzett pályakezdők munkahelyi tanulásának adatait ismerteti. A tanulmány kitér a munkaadók oktatással szembeni elvárásainak bemutatására is egy 2006-os kutatás alapján. A szakiskolákban zajló szakmatanítás a 18–23 évesek körében az érettségivel nem rendelkező tanulók szá-mára sikeresnek mondható, hiszen munkaerőpiaci pozíciójuk nagymértékben nő, elhelyezkedési esélyeik jók. A munka-vállalók szaktudásának további csiszolása érdekében a munkaadók előnybe helyezik a munkahelyi tanulást. Györgyi Zoltán is a munkaerőpiaci elvárások felől közelíti meg a felsőfokú szakképzés kérdését. Elemzésének alapját egy 2008-as pécsi kutatás képezi.A tanulmánykötetben három témakör-ben olvashatók még írások: nyelvpedagó-gia, neveléstörténet és nevelés- és oktatás-szociológia. Az említett tudományterüle-tek tanulmányai közül a Debreceni Egye-tem Tanárképző Intézetének egykori sike-res iskolájáról írt többszerzős műhelymun-kára hívjuk fel a figyelmet. A neveléstörté-neti írások jelentősége abban rejlik, hogy a komparatív szemléletmód alapját képezik, s ezzel hozzájárulnak napjaink neveléstu-dományi kérdéseinek szakmailag releváns értékeléséhez. Ennek jó példája a Debre-ceni Iskola néven folyó OTKA-kutatás is, melyben olyan értékekre, módszerekre és pedagógiai kultúrára hívják fel a figyelmet a kutatók, melyek az aktuális kihívások és helyzetek esetében is iránytűként szolgál-nak. A tanárképzés működése a vizsgált korszakban új értelmezést nyer a bolognai folyamat hatására átszervezett új típusú pedagógusképzés rendszerében. A történe-ti tanulságok újragondolásra késztetik nemcsak az érdeklődőket, de talán az okta-táspolitikai szakembereket is.Az oktatáspolitika aktuális kérdéseivel és a nevelésszociológia legfrissebb vizsgálata-ival találkozhatunk az utolsó fejezetben. Nyolc tanulmány mutat rá arra a széles spektrumra, ami az oktatásügyet a társada-lom működése szempontjából érinti. A kis-iskolák lokális jelentőségével három tanul-mány is foglalkozik. Forray R. Katalin a falusi iskolák előnyeit és hátrányait veszi számba a lokális társadalom szempontjá-ból. Jankó Krisztina a körzetesítés hatásai-val kapcsolatban végzett kutatások eredmé-nyeiről számol be. Imre Anna az iskolahá-lózatok változásának társadalmi hatásait ismerteti. A kisiskolák és a helyi társadal-mak kérdése mellett a tanulmánykötet írá-saiból egy másik aktuális téma: a kisebbsé-gi oktatás, azon belül is a felsőoktatás ügye rajzolódik ki. Kozma Tamás, Takács Tama-ra, Szolár Éva interpretációjából megismer-hetjük a kisebbségi egyetemek betagozódá-si nehézségeit a bolognai folyamatba.Az Új kutatások a neveléstudományok-ban 2008 című kiadvány remélhetőleg egy olyan tudományos igényű könyvsorozat első kötete, mely a kutatók mellett a neve-lés gyakorlati oldalán dolgozó tömegek (pedagógusok) számára is hasznos ismere-teket és nézőpontokat mutat be, ezáltal is közelítve a tudományos kutatásokat a gya-korlati hasznosításhoz.Kozma Tamás és Perjés István (2009, szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2008. Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága, Budapest.Németh Nóra VeronikaDE, Humán Tudományok Doktori Iskola

Új

kutatások a

neveléstudományokban 2008

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Új kutatások a neveléstudományokban 2008

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/21047/20837/

Új kutatások a neveléstudományokban 2008

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)