A tanulmánykötetben összegyűjtött és bemutatott kutatások relevanciája abban áll, hogy egyrészt feltérképezi az osztálytermi megfigyeléses technikák terén az utóbbi évtizedekben végbement nagy léptékű metodológiai fejlődés eredményeit, másrészt módszertant kínál egy – nálunk is egyre jelentősebb – megoldásra váró társadalmi problémára: az etnikailag és nyelvileg heterogén osztályokban való integráció és hatékony pedagógia vizsgálatára

Cs. Czachesz, Erzsébet

Szabó, Ágnes

Repository of the Academy's Library

127Kritika2007/2008-ban a KSH adatai alapján összesen 10 916 migráns gyermek tanult Magyarország valamely köz-oktatási intézményben, több mint 40 szá-zalékuk általános iskolában. Ezek az ada-tok azonban nem tartalmazzák azon magyar állampolgárságú, ám más nemze-tiségű, etnikumú gyerekeket, akik kultúrá-juk és/vagy anyanyelvük révén különböz-nek többségi társaiktól. Már pusztán a statisztikai adatokat látva is nyilvánvaló, hogy milyen sürgető probléma a nem magyar anyanyelvű diákok közoktatásba való integrálása, a nyelvileg és kulturáli-san heterogén osztályokban felkészült és képzett tanárok és hatékony pedagógia alkalmazása.A Hersh C. Waxman, Roland G. Tharp és R. Soleste Hilberg által szerkesztett tanulmánykötet iránytűként szolgálhat a témában induló és folyó hazai kutatások számára is. A kötetben összegzik az elmúlt másfél évtizedben kialakított, kifejezetten nyelvileg és kulturális szempontból is heterogén osztályokra kifejlesztett megfi-gyelési módszereket. 12 fejezeten át közel 300 oldalnyi terjedelemben kínálnak mind módszertani, mind elméleti perspektívát a multikulturális-interkulturális pedagógia számára. A szerkesztők bevezetője után, amelyben egyrészt értelmezési keretet, másrészt tömör összefoglalást adnak az olvasó számára, tíz fejezetben ismerked-hetünk meg az osztálytermi megfigyeléses technikák olyan tárházával, amelyek az eltérő kultúrájú gyermekek együttes taní-tását célzó pedagógiai módszerek haté-konyságát hivatottak vizsgálni és értékel-ni.A kötet a lehető legszélesebb körből merít; a tanárfókuszú módszerek az inst-rukciók szerepének és megfigyelésének hangsúlyozásától (2. és 5. fejezet) a haté-kony pedagógiai minták alkalmazásának vizsgálatáig (3. fejezet) terjednek. Bemu-tat egy diákok viselkedésének osztálytermi megfigyelésére alkalmas módszert (4. fejezet), kiegészítve mindezeket a tanár-diák interakciók együttes megfigyelésének lehetőségeivel (6. és 9. fejezet). Végezetül egy harmadik megközelítést is tárgyal, amely alkalmas az oktatási programok hatékonyságára vonatkozó következteté-sek levonására (7., 8. és 10. fejezet).Az egyes tanulmányok kimerítő alapos-sággal mutatják be az adott módszer kifej-lesztésének és felvételének lépéseit, az alkalmazás lehetőségeit. Az olvasó lépés-ről lépésre ismerheti meg először az esz-köz hátterében húzódó elméleti keretet, majd a szerkesztés, előtesztelés és kialakí-tás folyamatát, végül az alkalmazás mód-szertanát. A megfigyelési szempontok és értékelő adatlapok függelékként kapcso-lódnak az egyes tanulmányokhoz.A tanulmányok többségében olvashatjuk a közölt eredmények hátterében álló pontos statisztikai elemzéseket és nem utolsósor-ban a módszerek pedagometriai vizsgálatá-nak eredményeit is. Az egész köteten végig-vonul a reliabilitás és validitás, tehát a megbízhatóság és érvényesség igazolásá-nak és teljesülésének elengedhetetlen köve-telménye. A tanulmányok hosszan tárgyal-Módszertani térkép a kulturális és nyelvi diverzitás megértéséhezA tanulmánykötetben összegyűjtött és bemutatott kutatások relevanciája abban áll, hogy egyrészt feltérképezi az osztálytermi megfigyeléses technikák terén az utóbbi évtizedekben végbement nagy léptékű metodológiai fejlődés eredményeit, másrészt módszertant kínál egy – nálunk is egyre jelentősebb – megoldásra váró társadalmi problémára: az etnikailag és nyelvileg heterogén osztályokban való integráció és hatékony pedagógia vizsgálatára.kritikaIskolakultúra 2010/4128ják a megfigyelések és megfigyelők közötti reliabilitás örvendetes teljesülését, amelyet a szerzők mérőeszközeik fontos erősségé-nek tartanak. Figyelemreméltó azonban, hogy a szerzők kizárólag strukturált megfi-gyelési módszereket mutatnak be, amelyek tehát egyértelműen meghatározott kategó-ria-rendszeren, elméleti konstruktumok megfelelő konceptualizálásán, gondosan kidolgozott megfigyelési rendszerek és értékelőlapok használatán alapulnak, ame-lyeket – az esetek többségében – felkészült és betanított megfigyelők végeznek el. A reliabilitás ilyen esetben azonban nem az eszköz erőssége, hanem alapvető követel-ménye, hiszen – bár néhány szerző kvalita-tívnak definiálja módszerét – valójában strukturált, kvantitatív mérőeszközökkel dolgoznak. Ezenkívül a 12. fejezetben maguk a szerkesztők is kiemelik, hogy a kötet tanulmányaiban a kritérium és konku-rens validitás kérdésének elhanyagolása általános.A megfigyeléses módszerek nagy hátrá-nya az eredmények és az eszköz általáno-síthatóságának és adaptálásának proble-matikája. Hilberg és munkatársai a harma-dik fejezetben felhívják az olvasó figyel-mét arra, hogy az általuk kifejlesztett technikát eddig csak nyelvileg és etnikai-lag heterogén osztályokban alkalmazták, így kérdés, hogy homogén osztályok ese-tén is hasonló eredményeket mutatna-e a megfigyelt módszer. Ugyanez a kérdés felmerülhet más bemutatott mérőeszközök esetén is, mivel a tanulmányok többsége nem tér ki kontrollcsoportokon végzett kutatási eredményekre. A vizsgálati minta jelentős többségét latin-amerikai szárma-zású, spanyol anyanyelvű gyermekek tet-ték ki. Kisebb részben alkalmazták a mérőeszközöket olyan nem homogén osz-tályok esetén, ahol túlnyomóan afro-amerikai vagy amerikai őslakos gyerme-kek tanultak, valamint a bemutatott vizs-gálatok igen kis hányada foglalkozik ázsiai diákokkal. Nem feledkezhetünk el arról, hogy a mérőeszközöket angol nyelvet tanuló diákok megfigyelésére fejlesztették ki az Egyesült Államokban. A módszerek magyar környezetben való esetleges fel-használását tehát egy adaptálási folyamat-nak kell megelőznie, a más kultúrákban való hatékonyság és alkalmazhatóság azonban egyelőre kérdéses.Az utolsó fejezetben a szerkesztők maguk is felvázolják és egyben megvála-szolják a módszertannal kapcsolatos meto-dológiai (megfigyelő jelenlétének hatása, szubjektivitás problémája), episztemológiai (validitás kérdése és egyéb környezeti hatások), valamint pragmatikai (idő- és költségigény, megfigyelők tréningezésé-nek problémája) kritikákat. Végezetül új perspektívákat fogalmaznak meg, és kitá-gítják a jövőbeni kutatási lehetőségek és témák horizontját.Minden módszernél, így a megfigyelési stratégiánál is érvényesül egyfajta vám-rév hatás. Bár tisztában vagyunk a mód-szer korlátaival, olyan erősségekkel és előnyökkel rendelkezik – gondoljunk csak az egyéb mérőeszközök esetén sokszor hiányolt ökológiai érvényességre –, amely legitimizálja és elengedhetetlenné teszi alkalmazását a megfelelő konstruktumok megragadása érdekében.A kötet tagadhatatlan előnye és értéke abban rejlik, hogy az olvasó kézhez kap tíz jól felépített és megszerkesztett, kipróbált és alkalmazott, hatékonyság tekintetében releváns eredményekkel alátámasztott mérőeszközt, a felvétel metodológiájának részletes leírásával és a szükséges értéke-lési lapokkal együtt. Fontos azonban végiggondolnunk az egyes módszerekhez csatolt tanácsokat és intelmeket. A szerzők felhívják ugyanis a figyelmünket arra, hogy számos esetben elengedhetetlen a megfigyelők felkészítése és kiképezése, a pontozás és a metodológia megfelelő elsa-játítása, amelynek a hiánya nagyon köny-nyen vezethet helytelen alkalmazáshoz és ezáltal megalapozatlan következtetések levonásához. Az eszközök adaptálásának és hatékony felhasználásának sarokköve a megfelelő tréningek és képzés kivitelezé-se, megszervezése.Összességében elmondható, hogy a könyv olyan szisztematikus metodológiai áttekintést nyújt, amely valóban új pers-pektívákat kínál a többkultúrájú, többnyel-129Kritikavű osztályokban folyó pedagógiai tevé-kenység és tanulói munka megismerésé-hez, az ezekben alkalmazható effektív módszerek feltérképezéséhez, amely nem-csak a kutatás, hanem az oktatás terén is kiválóan hasznosítható.Waxman, H. C., Tharp, R. G. és Hilberg, R. S. (2004, szerk.): Observational Research in U.S: Classrooms, New Approaches for Understanding Cultural and Linguistic Diversity. Cambridge University Press.Szabó Ágnes – Cs. Czachesz ErzsébetELTE, Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai KözpontThe RoutledgeFalmer Reader in Multicultural EducationA Gloria Ladson Billings (University of Wisconsin) és David Gillborn (University of London) által összeállított tanulmánykötet deklarált célja, hogy multikulturális oktatás témakörében együtt szólaltassa meg a „a közös nyelv által kettéosztott két nemzet” jeles kutatóit, s pótolja azt a hiányosságot, hogy vezető amerikai szakértők alkotásai ritkán jelennek meg brit tankönyvekben és fordítva.A kötet négy nagyobb részből áll. Az első, az Elméletek a kulcsfogalma-kat tárgyalja, többek közt az európai fül számára igen rosszul csengő, de az amerikai szakirodalomban megkerülhetet-len ’race’, azaz ’faj’, a multikulturalizmus, az antirasszizmus fogalmát. A második rész az Identitások kérdéskörével foglalko-zik, a harmadik és negyedik fejezet a Gya-korlat és a Módszerek témakörét öleli fel. A harmadik fejezetben arról van szó, hogy miként nyilvánul meg a rasszista attitűd a multikulturális iskolai osztályokban, a negyedik pedig az oktatással kapcsolatos kutatások egyes módszertani problémáit tárgyalja, teret adva például a kutató szere-pét érintő kérdéseknek is.A kötet bevezető írása, Michael Omi és Howard Vinant A faj koncepciójának elmé-leti státusáról írt cikke a fogalom történe-tileg kialakult két elméleti megközelítését járja körül. Az egyik felfogásban a ’faj’ mint elméleti konstruktum a társadalmi egyenlőtlenségek ideológiai magyarázatá-ul szolgál, a másikban gyakran objektív, független változónak tekintik, és nem veszik figyelembe a csoportidentitást, a folytonosan változó paramétereket, ame-lyeken keresztül a csoportérdekek megfo-galmazódnak, a státusok kijelölődnek, a szerepek eljátszásra kerülnek. A szerzőpá-ros amellett érvel, hogy a két történeti megközelítés helyett egy kritikai, folya-mat-orientált megközelítésre lenne szük-ség, amely a ’faj’ koncepcióját az aktuális politikai rendszert is figyelembe véve vizs-gálja, és tekintetbe veszi, hogy az egyes folyamatok, mint például a bevándorlás vagy betelepítés globális jelenségek, és nem redukálhatók egyes földrajzi terüle-tekre. James A. Banks A faj koncepciója, tudáskonstrukció és oktatás az USA-ban címet viselő írása az 1911 és 2000 közötti történelmi és társadalmi viszonyokat vizs-gálja, és azt, hogy a változó körülmények milyen módon befolyásolják a ’faj’-ról történő gondolkodást. Bemutatja például, hogy az USA-ban az 1900-as évek első évtizedeiben az Európa déli, középső és keleti régiójából tapasztalt nagymértékű bevándorlás által életre hívott asszimiláci-ós és pluralista paradigma keretei között miként alakult a bevándorlókkal szembeni attitűd, a ’faj’-ról alkotott koncepció. A tanulmány kiemelten fontos állítása az, hogy a társadalom demokratikus ideálja és a társadalmi gyakorlat közti inkonziszten-cia feltárása és artikulálása révén a 

Módszertani térkép a kulturális és

nyelvi diverzitás megértéséhez

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Módszertani térkép a kulturális és nyelvi diverzitás megértéséhez

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/21017/20807/

Módszertani térkép a kulturális és nyelvi diverzitás megértéséhez

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)