Farkas, Etelka

Repository of the Academy's Library

Napjaink koordinációs kémiájaTöbb mint 120 éve annak, hogy Alfred Werner alapvetõ munkájának eredményei közlésre kerültek, majd ezt követõn akomplexvegyületek kémiája (a koordinációs kémia) önálló és rohamosan fejlõdõ tudományterületté vált. Ezen belül ma márrendkívül szerteágazóak és állandóan változnak, bõvülnek a kutatott területek, az azokhoz alkalmazható/rendelkezésre állómódszerek köre. A múlt század során jellemzõ módon jelentõs alapkutatási eredmények születtek pl. egyensúlyi állandókmeghatározásában, komplexek kinetikai jellemzésében, katalitikus szerepük tanulmányozásában, stb. Mindezeneredményekhez számos magyar kutató is jelentõsen hozzájárult. A már elhunytak közül pl. Burger Kálmán, Kõrös Endre,Inczédy János, Simándi László, Barcza Lajos, Gergely Arthur említhetõ. Szerencsére több olyan neves „elõd” is megnevezhetõ,akik velünk vannak, de tevékenységük már nem ezen területre irányuló, pl. Beck Mihály, Markó László, Horváth Attila,Nagypál István, Papp Sándor. Az alapkutatási eredmények az utóbbi évtizedekben számos területen teremtik meg a hasznosuláslehetõségét. A biológia és a környezettudomány például, nagyon sok olyan gyakorlati problémát vet fel, amelyek a fémionokjelenlétével, szerepével kapcsolatosak. Napjainkban igen eredményesen folynak többek között azok abiokoordinációs/bioszervetlen kémiai kutatások, amelyeknek céljai között szerepel, hogy feltárjon, értelmezzen és a kémianyelvén fogalmazzon meg hiteles magyarázatot biológiai folyamatokra, jelenségekre, továbbá segítse ezen ismeretek átvitelétorvosdiagnosztikai, gyógyászati, szerves szintézisbeli, környezetvédelmi új, hatékony eljárások, technológiák kifejlesztésére. Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya, a Magyar Tudomány Ünnepe 2015. évi rendezvénysorozatának részeként, „Napjainkkoordinációs kémiája” címmel tudományos ülést szervezett 2015. november 11-én, melynek keretében, elsõsorban néhánybiokoordinációs/bioszervetlen kémiai kutatás közelmúltbeli eredményeit ismertették az elõadók. Az elõadásokkal kívántukszemléltetni a nemzetközileg is kiemelkedõ koordinációs kémiai kutatások eredményeit pl. az alábbi területeken: (i)Metalloenzimek szerkezetének és az általuk katalizált folyamatok kémiai mechanizmusának megismerésére irányuló kutatások(szerkezeti, illetve funkcionális modellek révén). Ez egyrészt jelenti az életfolyamatok modellezését célzó alapkutatást, másrészt un. bioutánzó reakciók kidolgozását, aminek esetleg gyakorlati jelentõsége is lehet (ii) A neurodegenerativ elváltozásokkifejlõdésében szerepet játszó fehérjék komplexképzési folyamatainak megismerése céljából végzett bioszervetlen kémiaikutatások. A mikroorganizmusok vas-felvételében kulcsszerepet játszó és gyógyászati jelentõségû hidroxámsav-alapúsziderofórok és egyéb hidroxámsavak szelektív fémionmegkötését befolyásoló tényezõk feltárása. (iii) Aritkaföldfém-amino-polikarboxilát komplexek kutatása, ami kiemelten a mágneses rezonancia képalkotás (MRI)kontrasztanyagainak, elsõsorban a gadolínium-komplexeknek (de más, pl. átmeneti fémionok (Mn(II), Cu(II)), fõcsoportbelielemek kationjai (Ca(II), Sr(II), Ga(III), In(III), Tl(III), Bi(III) komplexeinek is) kémiai vizsgálatát, új ligandumok szitézisét, akomplexek egyensúlyi, kinetikai és szerkezeti jellemzését, a szerkezet-hatás összefüggések feltárását célozza. (iv) Elsõsorbangallium- és platinafém komplexek körében több laboratóriumban is folytatott széleskörû kutatások (geometria, összetétel, töltés, termodinamikai stabilitás, ligandumcsere folyamatok, redoxi tulajdonságok stb. vizsgálata) számos ligandum(család)bevonásával.  Bizonyítottan (vagy potenciálisan) rákellenes hatású fémkomplexek tanulmányozása. (v) Fémkomplex alapúkatalizátorrendszerek aktivitásának és szelektivitásának szisztematikus növelésére irányuló (kísérleti és számításosmódszerekkel történõ) kutatások. (vi) Toxikus fémionok (pl. HgII, CdII) érzékeny, gyors és egyszerû (akár helyszíni) kimutatását lehetõvé tevõ oligopeptid próba-molekulák kifejlesztése oldatbeli és szilárd hordozón immobilizált formában történõalkalmazásokra. (vii) Arany(I) szupramolekuláris szerkezetekbe beépítése révén kialakított komplexek (melyeknek, újszerûkémiai és hasznos fizikai tulajdonságaik révén, számos területen elképzelhetõ gyakorlati hasznosításuk is) elõállítása éskarakterizálása.Az elhangzott elõadások alapján készültek a Magyar Kémiai Folyóirat jelen számában olvasható dolgozatok, melyek révén azolvasó informálódhat a fent említett koordinációs kémiai vonatkozású kutatások közül néhánynak az új eredményeirõl, azokgyakorlati jelentõségérõl, és az új kutatási trendekrõl. E dolgozatok szemléltetik, hogy napjaink koordinációs kémiai kutatásaiszámos területen jelentõsen hozzájárulnak hiteles tudományos eredményeken nyugvó és napjaink több, jelentõs problémájánakmegoldására új utakat és lehetõségeket kínáló ismeretek szerzéséhez.Farkas Etelka123. évfolyam, 2. szám, 2017.Magyar Kémiai Folyóirat 47

Napjaink koordinációs kémiája

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library