Petri György költészetéről a szerző életében két monográfia született, e két művel párhuzamosan számos kritika, esszé, irodalomtörténeti és versértelmezés látott napvilágot. Az életmű lezárulta óta váratott magára egy összefoglaló, kiemelt figyelemmel a szövegekre koncentráló, értekező-elemző monográfia

Varró, Annamária

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

125Kritikaa szakembereket számos tanítás-módszertani változtatás kezdeményezésére késztette, azonban az olvasási tantervekben és a módszertanban napjainkig nem történt olyan lényeges módosítás, ami jelentős teljesítményjavulást eredményezett volna (Báthory, 2000). Mindez tükrözi, hogy bár a könyv közel egy évtizede jelent meg, mondanivalója napjainkban éppolyan érvényes és aktuális, mint a megjelenés idején.  Irodalomjegyzék Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbsé-gek: egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER, Budapest.Józsa Krisztián és Steklács János (2009): Az olvasás-tanítás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Peda-gógia, 109. 4. sz. 365–397.Kinney, M. B. (2006): A No Child Left Behind közok-tatási törvény az USA-ban: Mit tanultunk négy év alatt? Magyar Pedagógia, 106. 1. sz. 29–42.Snow, C. E., Griffin, P. és Burns, M. S. (2005, szerk.): Knowledge to Support the Teaching of Reading: Preparing Teachers for a Changing World. Jossey-Bass, San Francisco.Tóth Edit (2010): Tesztalapú elszámoltathatóság a közoktatásban. Iskolakultúra, 20. 1. sz. 60–78.Hódi Ágnestudományos segédmunkatárs, MTA-SZTE Képességfejlődés KutatócsoportTörök TímeaPhD-hallgató, SZTE Neveléstudományi Doktori IskolaNyelvre és poétikára koncentrálvaPetri György költészetéről a szerző életében két monográfia született, e két művel párhuzamosan számos kritika, esszé, irodalomtörténeti és versértelmezés látott napvilágot. Az életmű lezárulta óta váratott magára egy összefoglaló, kiemelt figyelemmel a szövegekre koncentráló, értekező-elemző monográfia.Horváth Kornélia könyve A magyar verstani tradíció és a kortárs magyar líra projektcímű OTKA-pá-lyázat keretében valósult meg, mely pro-jekt fő hívószavai a Petri-monográfiában is visszaköszönnek. A szerző fokozott figyelmet szentel az egyes szövegek nyel-vi-poétikai vizsgálatának, diszkurzív interpretációjában olyan komplex, sze-mantikai-szintaktikai és nem utolsósorban verstani sajátosságokra koncentrál, ame-lyek egyszerre értelmezik újra a Petri-élet-mű univerzális sajátosságait, ugyanakkor az interpretációs szemlélet változását követve új irányokból közelítenek java-részt olyan szövegekhez, amelyeket eddig nem vagy alig vizsgált részletesebben a kritikai recepció.A monográfia bevezetőjében a szerző rövid áttekintést ad az eddig megjelent – Fodor Géza (1991) és Keresztury Tibor (1998) által írt – monográfiákról. Az átte-kintés mellett pedig egyértelműen lefekteti a mű főbb céljait: míg a korábbi elemzések Petri műveit rendszerint az esztétikai beál-lítódás és egyfajta egzisztenciál-poétikai megközelítés nyomán vizsgálták, addig Horváth Kornélia – ahogy ezt a kötet alcí-me, a Poétikai monográfia megnevezés is jelzi – a versnyelvi-poétikai közelítés-módot teszi meg elemzéseinek alapjává. Interpretációjában egyszerre koncentrál a Iskolakultúra 2014/10126költői beszédmodalitásra, a költői-nyelvi artikuláció és szövegképző gyakorlat vizs-gálatára, valamint a Petri-szövegek nyel-vi-poétikai megalkotottságára. A mono-gráfia minden elemzése ezért következe-tesen felépített, határozott értelmezési és szövegelemzési koncepciót tár fel olva-sója előtt, melyek nemcsak a Petri-szö-vegek esetében, de bármely más lírai szöveg elemzésénél termékeny fogódzó-pontokat adhatnak. Részletes, a szöve-gek mikroszintjére is fokozott figyelem-mel koncentráló szövegelmezéseit tekint-ve mindenképpen hiánypótló könyvvel állunk szemben.A bevezető gon-dolatok után a tanul-mánykötet második és harmadik fejezete rögtön a versértel-mezés sűrűjébe viszi olvasóját. A fent említett értelmezési elveket mozgósít-va közelít először a Magyarázatok M. számára című első, majd az Amíg lehet című utolsó kötet-hez.A költő első köte-tének elemzésekor a magyarázat műfajá-nak vizsgálata, vala-mint az életrajziság, személyesség prob-lemat ikája  kerül előtérbe. A vers-szövegek mellett Petri nyilatkozatai is ellentmondásosak e tekintetben: a fejezet sok interjúrészlettel dolgozik, melyek amellett, hogy érdekes és kulcsfontosságú források, produktív adalékokként szolgálnak a „szerzői” és szövegi, versnyelvi én re-artikulációjá-nak vizsgálatához. Az Amíg lehet kötet-tel foglalkozó fejezet talán a monográfia egyik legértékesebb része, hiszen az élet-mű lezáródása óta senki nem vizsgálta ilyen részletességgel ezt a recepció által is a legmegosztóbb kötetként aposztrofált szövegegyüttest. Horváth Kornélia szerint a sokszor öntörvényűnek ható, heterogén szövegek mégis egy szigorúan megkom-ponált szövegkonstrukció elemei, különös tekintettel a kötet első és utolsó harmadá-ra. Elemzéseiben a szerző a kötet fő motí-vumvilága (halál, elmúlás) mellett a nyelv hangzó és formaképző erejére koncentrál, különös tekintettel a paranomázia jelensé-gére. A halál mint fő téma, sőt, mi több, mint nyelvi anyag Horváth Kornélia véle-ménye szerint a szö-vegközpontúságra és az autoreflexivitásra irányítja a figyelmet, azonban rövidebb szövegelemzései-ben nemcsak ennek kimutatására, hanem a kötetben fellelhető allúziók és intertex-tusok (József Attila, Babits, Kosztolányi) feltárására is vállal-kozik. A soron követke-ző, negyedik fejezet-ben (Petri „költészet-elmélete”) a szerző Petri interjúinak és esszéinek segítségé-vel mutatja be a költő líraelméletét. Habár korántsem beszélhe-tünk szisztematikus költészetfilozófiáról, mégis fontos meg-állapításokat közöl Petri ezekben az írá-saiban a költészet-ről, a költő szerepéről, a művészetről mint technikai problémáról. Utóbbi kulcsfon-tosságú gondolat, hiszen ez újfent a for-mai-poétikai megalkotottságra irányítja a figyelmet. Horváth Kornélia külön kitér az 1998-ban megjelent Nomen est omen. A líra általános elmélete című Petri-mű-re, amelyben a költő a kizárólag lírai szö-vegekre jellemző sajátosságok feltárását Az Amíg lehet kötettel foglalkozó fejezet talán a monográfia egyik legértékesebb része, hiszen az életmű lezáródása óta senki nem vizsgálta ilyen részletesség-gel ezt a recepció által is a leg-megosztóbb kötetként aposztro-fált szövegegyüttest. Horváth Kornélia szerint a sokszor öntörvényűnek ható, heterogén szövegek mégis egy szigorúan megkomponált szövegkonstruk-ció elemei, különös tekintettel a kötet első és utolsó harmadára. Elemzéseiben a szerző a kötet fő motívumvilága (halál, elmúlás) mellett a nyelv hangzó és forma-képző erejére koncentrál, külö-nös tekintettel a paranomázia jelenségére.127Kritikakísérli meg, különös tekintettel a verstani szervezettségre, a líra nemzeti nyelvhez kötöttségére (kvázi a vers lefordíthatat-lanságának kérdésére) és a műalkotások episztemológiai természetére. A monográfia következő fejezetei a korábbiakkal ellentétben egy-egy kivá-lasztott versszöveg vizsgálatára koncent-rálnak. A Vershangzás, hagyománykapcso-lat, autopoézis fejezetben először a Már reggel van, majd az Egy versküldemény mellé című szövegek kerülnek az elemző terítékére. Előbbinél a verstéma, a ritmi-kai sajátosságok, az allúziók, a szintakti-kai szerveződés és a hangtani vizsgálat, utóbbinál a versszöveg mint ars poétikus közlemény, valamint a „repedés” és az „anyaghiba” metaforáinak kibontása és más kontextusban való vizsgálata kerülnek előtérbe. A kötet hatodik fejezete (Irónia és nyelvi én-konstrukció) a Petri-költészet kapcsán a recepció által kulcsfontosságú elemként emlegetett trópus szövegkonst-rukciós szerepére koncentrál. A korábbi megállapításokkal ellentétben, amelyek egyértelműen szétválasztják az iróniát a nyelvi én-konstrukciótól, Horváth Korné-lia elemzésében az iróniát mint a szubjek-tum aktivitását és nyelvi eredetét vizsgálja a 4. bagatelle és az Önarckép 1990 című versszövegek segítségével. Kierkegaard (az irónia a szubjektum alapkérdése) és Paul de Man (az irónia veszélye hatás-talaníthatatlanságában rejlik) téziseiből kiindulva a szövegek vizsgálata során a következő konklúziót vonja le: az irónia rögzítése maga a költői tevékenység. Az ironikus szövegek vizsgálatának következő pontja A versnyelv ironikus erotikája című alfejezet, amely az Eroti-kus című verset veszi górcső alá, különös tekintettel a szöveg aposztrofikus sajátos-ságára, hangzásbeli szervezettségére, vala-mint a kimondhatatlan mint nyelvi téma problematikájára.Ahogy már korábban említettük, a kötet „poétikai monográfia”, így a versszövegek részletes elemzése során elengedhetetlen a versritmus tüzetes vizsgálata. A Rit-mus és intertextualitás című fejezetben szintén két vers kerül részletes elemzés-re – Egy őszi levélre, A hagyma szól –, elsőként a ritmikai, majd az intertextuális kapcsolatok feltárását megcélzó értelme-zés során. A szerző különösen hangsúlyos pontként értelmezi a versritmus eltéréseit, mivel szerinte a ritmikai váltás retorikai alakzatként működik, s emellett kitér a versritmus által kiemelt ’üvegpatkány’ és ’levélasszony’ szavak részletes motivikus és intertextuális vizsgálatára. A hagyma szól című elemzés a korábban már meg-jelent Tűhegyen tanulmánykötet elemzését viszi tovább és egészíti ki az irodalomhoz és a nyelv történetiségéhez való sokszá-lú kapcsolódási rendszer feltárásával és a szöveg nyelvi eljárásainak vizsgálatával. A tanulmánykötet záró, nyolcadik fejeze-te a Kontextusok címet viseli, melynek első fejezetében („Magyarázatok”) a szerző Petri György-, Dante- és Szabó Lőrinc-szö-vegek kapcsolódási pontjait tárja fel, majd a Hagyománytör(tén)és, avagy egy poétikai (anti)kapcsolat című alfejezetben Petri és Kosztolányi költészetének rokon vonásait vizsgálja elsősorban a paródia és az eltávo-lító irónia, valamint a költészettel kapcsola-tos hasonló nézeteik jegyében.Horváth Kornélia Petri-monográfiá-ja nem a teljes életműre, hanem egy-egy szövegre, szövegcsoportra koncentrál: a koncentrálás pedig kulcsfontosságú szó a kötettel kapcsolatban, hiszen határozottan szövegközeli értelmezéseket kap az olva-só. A nyelvi-poétikai szöveginterpretáció következetes, nyelvezetében érthető és logikus. A korábban megjelent Petri-értel-mezések termékeny továbbgondolása ez a kötet, amely minden fejezetében képes valami újdonságot hozzáadni az interpre-tációs szemlélet folyamatos változásának jegyében az életmű mindig megújuló újra-olvasásához. Horváth Kornélia (2012): Petri György költői nyelvéről. Poétikai monográfia. Ráció, Buda-pest.Varró AnnamáriaPhD-hallgató, PPKE Irodalomtudományi Doktori Iskola

Nyelvre és poétikára koncentrálva

Repository of the Academy's Library

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/21577/21367/

Nyelvre és poétikára koncentrálva

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Repository of the Academy's Library