A tanulmány a pedagógiai irónia területén megfigyelhető tudáshiány ellenére kísérel meg a jelenség természetéről megállapításokat tenni. A pragmatikai ihletésű irónia-kutatások eredményeit figyelembe véve mindenekelőtt a pedagógus által képviselt hatalom természetét kell ismernünk. Az általunk végzett vizsgálatban felnőtt adatközlőket kértünk arra, írják le a pedagógiai iróniával kapcsolatos élményeiket és reflektáljanak azokra. Az írásbeli kikérdezés során nyert korpusz tartalomelemzéssel történő vizsgálata után megismertük a jelenség tanulóra gyakorolt hatásait, illetve ezek feltételrendszerét. A reflexiókból kiderül, hogy a pedagógiai irónia csak a pedagógus által képviselt hatalommal összefüggésben értelmezhető a pedagógia lényegét visszaigazoló vagy annak ellenében ható jelenségként
