Hegedűs, Péter

Repository of the Academy's Library

dokkal küzdünk, de úgy tartjuk, hogy aki alehetetlennek látszó dolgokba nem mer belevágni, az a lehetségeseket sem fogjamegvalósítani.Végezetül hadd idézzek egy gondolatota finn Észak-Karéliai Tudásrégió Prog-ramjából (www.inco.hu), melyet nagyontanulságosnak tartok: Ma a valóságos vi-lágban élünk, dolgozunk, tanulunk, szó-rakozni pedig a virtuális világba „járunk”.Jó lenne, ha a jövőben ez megfordulna: avirtuális világot munkára és tanulásrahasználnánk, s a megóvott, féltve őrzöttvalós világot választhatnánk szórakozá-sunk, kikapcsolódásunk színteréül.IrodalomA mai világ és a jövő forgatókönyvei 1. Szerk.:VARGA Csaba és TIBORI Tímea. Nemzeti Stratégia2020-ig Könyvek c. sorozat. Kapu Kiadó, Bp, 1997.Magyar jövőképek 2. Szerk.: VARGA Csaba ésTIBORI Tímea. Nemzeti Stratégia 2020-ig Könyvekc. sorozat. Kapu Kiadó, Bp, 1998.Mi a jövő? Szerk.: BOGNÁR Vilmos, FEHÉRZsuzsa, VARGA Csaba. OMFB-ORTT-HÉA Straté-giakutató Intézet, Bp, 1998.Zöld könyv az információs társadalomról Por-tugáliában. Információs Társadalom Könyvek 2.OMFB-ORTT-HÉA Stratégiakutató Intézet, Bp,1998. 47-50 old.; 54-65. old.Információs Világjelentés 1997-1998. Szerk.:VARGA Csaba. Információs Társadalom Könyvek 4.Magyar UNESCO Bizottság-ORTT-HÉA Straté-giakutató Intézet, Bp, 1998.Megérteni a globalizációt. Szerk.: MOLNÁR János,KISS Endre. Friedrich Ebert Alapítvány, Bp, 1999.HUSÉN, Torsten: Az oktatás világproblémái. Kera-ban Kiadó, Bp, 1994.Az iskolai könyvtár. Szerk.: CELLER Zsuzsanna.OPKM, Bp, 1998.NYÍRI Kristóf: Globális társadalom és lokáliskultúra a hálózottság korában. Magyar Tudomány,1998/11 sz. 1286-1297. old.MAGYAR Gábor: A telematika és a fenntartható tár-sadalom. Magyar Tudomány, 1998/11 sz. 1298-1310. old.Az INCO című Internetes újság 1, 2. számának anya-gai (www.inco.hu).Adatbáziskezelők Országos Konferenciája. Bp, 1998.(FONYÓ Istvánné, GYÜRE Péter, BOBOKNÉBELÁNYI  Beáta előadásai)Z. KARVALICS László: A gyermek másodikévszázada. Internet Kalauz, 1999/12. sz. 58-59. old.Jegyzet(1) Az Internet Kalauz decemberi számában Z. KAR-VALICS László írását ajánlom figyelmükbe, mely-ben Don TAPSCOTT: ,Digitálisként felnőni’ címűbestsellere kapcsán ír a billentyűzeten formálódó net-nemzedékről. Mi legjobb esetben is csak„használjuk” a számítógépet. Ez a nemzedék azon-ban már „számítógépezik”. S ez nagy különbség.(2) A kezdeti terv Prága, Szentpétervár, Moszkvavárosaiban, valamint Bulgáriában és Jemenben talál-ható kéziratok digitalizálását tűzi ki célul. A „Világemlékezete” Nemzeti Bizottság ma már tíz országbanlétezik.(3) Az ,ATOM Program’-ot részletesen megismerhetiaz INCO 2. számából. (www.inco.hu)Beély Gábor56SzemleAfejlesztés célja, hogy a FővárosiSzabó Ervin Könyvtár (FSZEK),mint a főváros egyik legértékesebbközgyűjteménye jelenlegi helyén kibő-vülve méretében, funkcióiban és szolgál-tatásaiban korszerű, minden igényt kielé-gítő nagyvárosi könyvtárrá válhasson. AFővárosi Szabó Ervin Könyvtár rekonst-rukciójával és bővítésével tervezett szék-ház-együttest a könyvtár meglévő három,egymáshoz csatlakozó épületéből ala-kítjuk ki.W jelű épület: Budapest, VIII. SzabóErvin tér 1., Wenckheim-palota (műemlék)R jelű épület: Budapest, VIII. Reviczkyu. 3. (egykori lakóépület)B jelű épület: Budapest, VIII. Baross u.18. (új épületrész, egykori lakóépü-let helyén)A palota építtetője gróf Wenckheim Frigyes volt (1842-1912). Az építkezést1886-ban kezdték meg és 1891-ben fejez-ték be. A fényűző eklektikus főúri palotatervezője Meining Artur (1853-1904), né-met származású építész. 1926 végén a Fő-város megállapodott az épület megvételé-ről az örökösökkel. A könyvtárrá történőátalakítási munkák 1927-től 1931-ig foly-A Szabó Ervin Könyvtár új székházatak. A Wenckheim-palotába történt 1931-es beköltözés óta a palotában átfogó re-konstrukció nem volt. Az eltelt évek állo-mánygyarapodása a helyhiányt nyomasz-tóvá, az állomány hozzáférhetőségét ne-hézkessé, a lehetséges szolgáltatásokatkorszerűtlenné tette. 1995 októberében a Fővárosi Közgyű-lés a FSZEK kezelésébe adta az úgyneve-zett Pálffy-palotát, mely a FSZEK-ral köz-vetlenül szomszédos (Ötpacsirta u. 5.). AMATESZ tervezőiroda (vezető építész ter-vező Hegedűs Péter) elkészítette a Pálffy-palota rekonstrukciójának és átalakításá-nak terveit a Zenei Gyűjtemény és akönyvtári irodák egy része céljára. E lépésmeghatározó jelentőségű volt, mert – mintaz épületegyüttes negyedik épülete – biz-tosítja a központi könyvtár rekonstrukció-jának és bővítésének feltételét jelentő ku-batúrát. Mindezen előzmények 1997 elején ak-tuálissá tették a FSZEK központikönyvtára bővítésének és rekonstrukciójá-nak alapját jelentő szakmai program elké-szítését. A Papp István főigazgató-helyet-tes által kidolgozott szakmai programalapján 1997-ben a MATESZ tervező iro-da építési engedélyezési tervet készített,melyre az Országos MűemlékvédelmiHivatal 1997 októberében adott építésiengedélyt. A tervezett fejlesztéshez a Ma-gyar Állam céltámogatást biztosított, így1998-ban megkezdődhetett a kiviteli ter-vek készítése, és még ebben az évben aBaross u. 18. alatti új épületrész alapozásais elkészült. Az építkezés azóta – a könyv-tár üzemelését lehetővé tevő ütemekrebontva – folytatódik. A teljes befejezés ésátadás 2001-ben lesz. A tervezett koncepció részletei aFSZEK szakmai, gazdasági, műszaki ésüzemeltetési vezetésének, valamint a ter-vezőknek a részvételével működő testületülésein alakultak megvalósításra elfoga-dott kiviteli tervvé.Ezzel mintegy 1.000.000 kötetes, kor-szerű könyvtár jöhet létre, mely mind ahasználat, mind az üzemelés szempontjá-ból szerves egységet képez, megőrizve ésúj elemekkel kiegészítve a palota műemlé-ki értékeit és hangulatát.Az épületegyüttes új eleme a Baross u.18. sz. épület telekrészére tervezett zártso-rú beépítés, mely a meglévő telekhatárra, aWenckheim-palota és a Baross u. 20. sz.épület közé épült, a Reviczky utcai épületudvari szárnyaihoz is csatlakozva. Az épü-letrész Baross utcai homlokzata a Wenck-heim-palota homlokzati tagolódásáhozigazodik (lábazat, övpárkány, főpárkány),párkánymagassága a Baross u. 20. sz.főpárkányához, gerincmagassága a kétmeglévő épület gerincmagassága közéilleszkedik. A Reviczky u. 3. belső udvarátmegőrizzük. A Wenckheim-palota csatla-kozó hátsó udvarát a három épület egy-benyithatósága érdekében beépítjük, köz-ponti belső udvara üvegtetővel fedett újelőcsarnokká változik. Az épületegyüttesközönségforgalmi bejárata a belső udvarbavezető Reviczky utcai oldalbejárat lesz. AWenckheim-palota Szabó Ervin téri főbe-járata rendezvényi bejáratként funkcionál.A koncepció legfontosabb elemei, me-lyek a meglévő adottságok mellett feltéte-lei egy jól működő és hosszú időre terve-zett könyvtárnak:– A három épület egyetlen szerves egy-séggé alakítása úgy, hogy a Wenckheim-Iskolakultúra 2000/457SzemleA fejlesztés előtt a meglévő területek a három (W + R + B) épületben összesen 7.042 nettó m2ebből W (Wenckheim-palota) területe 4.410 nettó m2R (Reviczky u. 3.) területe 1.500 nettó m2B (Baross u. 18. lebontott épület) területe 1.132 nettó m2A tervezett fejlesztés utáni alapterület összesen 12.875 nettó m2ebből W (Wenckheim-palota) területe 5.773 nettó m2R (Reviczky u. 3.) területe 2.135 nettó m2B (Baross u. 18. lebontott épület) területe 4.967 nettó m21. táblázatpalotát tehermentesítsük a kiszolgálófunkcióktól és megőrizzük értékeit;– az olvasó, a könyvtáros és a könyv út-jának határozott elkülönítése;– tágas bejárati térrendszer kialakítása;– világos és könnyen áttekinthető tér-kapcsolatok létrehozása;– a nyilvános szolgálat térrendszerénekfelfűzése a nagyobb forgalmú terektől azelmélyültebb használatot biztosító terekig;– a szolgálati pontok elhelyezése a rak-tárak és nyilvános övezetek határán;– a fő függőleges közlekedési útvonalelhelyezése és megoldása az eltérő szint-magasságú épületrészek között;– a lakosság minden rétegének szabadmozgását lehetővé tevő nyilvános szolgá-lati terek;– a pince- és padlásterek tehermentesí-tése a főfunkcióktól.A térbeli elrendezés megfogalmazásá-nál a fenti szempontok érvényesültek. Aközönségforgalmi lépcső- és felvonó-blokk, a könyvraktárakra „támaszkodó”szolgálati lépcső és felvonók a szintenkén-ti olvasószolgálati pontokkal, valamint aközönségforgalmi vizesblokkok az épület-együttes súlypontjába kerültek anélkül,hogy az épületrészek áttekinthető össze-nyitását akadályoznák. 1. szint és pinceszintek:A szolgálati parkológarázs, a szociálisblokkok és raktárak (göngyöleg, karban-tartás), valamint a gépészet területe. (Tra-fó, sprinkler-központ, hőközpont, szellő-zőgépház.) A Wenckheim palota ablakosalagsori szintjein kiszolgáló funkciókathelyeztünk el, ide került a rendezvényi ru-határ, rendezvényi és szolgálati vizesblokkés a földszinti ruhatárból nyílóan a ruhatár„bővítése”.2. szint, földszint:A palota Reviczky utcai oldalbejárata akönyvtár új nyilvános bejárata, mivel aSzabó Ervin téri bejárathoz nem tartozikmegfelelő előcsarnok, nem szolgálható kifelvonóval és az új könyvtáregyüttest te-kintve „külpontos” elhelyezkedésű. E be-járat reprezentatív rendezvényi bejáratkéntfunkcionál. A díszes oldalbejárat az üveg-tetővel fedett belső udvarba, illetve a ru-határba vezet. E fedett belső udvar – vá-rosi tér – az ellenőrzési pont előtt helyez-kedik el és egybenyílik az egykori kocsi-szín területén elhelyezett, többcélúanhasználható kávézóval. A napilapolvasó-kávézó a belső udvar területére is kiterjed.A kölcsönzési-ellenőrzési pont elhelye-zése a hátsó keresztszárny alatt, annak pilléresítésével történt. A legnehezebb feladat az eltérő szintmagasságú épülete-ket összefogó, ugyanakkor minden, anagyforgalmú épület előírásait kielégítőlépcső- és felvonóblokk elhelyezése volt.Ennek alkalmas helye az I. és II. épület ha-tárán, a Reviczky u. 3. sz. épület szervesenbekapcsolódjék a könyvtár térrendszerébe,hiszen szintjei eltérnek a palota és az ah-hoz igazodó új Baross utcai épületrészszintjeitől.A Baross utcai új épületrész a nagyfor-galmú, szabadpolcos böngészde területe,míg a Reviczky utcai – eltérő padlószintű– épületbe az egyébként is elkülönítendőfunkciókat helyezzük; a földszinten ez agyermekrészleg. Elhelyezkedése ideális,saját belső védett játszóudvarral, az udvar-ban sárkányos samott-plasztikával, melyrea szabadpolcos könyvkiválasztó övezetek-ből rálátni. A szolgálati bejárat a hozzákapcsolódó tércsoporttal a Baross utcárólnyílik, közvetlenül kapcsolódva a szolgá-lati lépcsőhöz és felvonóhoz.58Szemle3. szint:A Wenckheim-palota meglévő féleme-lete a ruhatár fölötti födémmezővel kiegé-szül, és kapcsolódik hozzá a teljes Barossutcai épületrész tágas, pillérhálós szabad-polcos könyvkiválasztó övezete, mely aföldszinti böngészdével együtt a könyvtárlegnagyobb forgalmú területe. Az olvasó-szolgálati pont (a földszinti fölött) itt issúlypontban, a szolgálati lépcső és a fel-vonók körül helyezkedik el.4. szint:A teljes emelet a nem kölcsönözhető(prézens) szolgáltatások területe. AWenckheim-palota olvasók által kedvelt,gyönyörű termei felújítva továbbra is olva-sótermekként működnek. A palota Re-viczky utcai szárnyában lévő raktárak he-lyén is olvasótermet (szociológia) helye-zünk el. A korábbi díszes katalógusteremis olvasóteremként működhet, és a tükör-folyosó területe is megszabadul a kataló-gusszekrényektől. A középső apszisos te-rem a szomszédos termekkel és a tölgy-fateremmel rendezvény- és olvasótermek.A Baross utcai új épületrész a Reviczkyutcai belső udvar felé félköríves olvasóte-rasszal kitágul. A terasz mentén körben ol-vasóhelyeket telepítünk, mögötte folyói-ratállványokkal. A Reviczky utcai épület-rész olvasóterme az új lépcső- és felvonó-mag segítségével érhető el. 5. szint: E szinten a Reviczky és a Baross utcairészen a Budapest Gyűjtemény termei, ol-vasóhelyei, kutatófülkéi, illetve a külön-gyűjtemények klimatizált raktári területeivalamint egy, az R épület belső udvara kö-rül felfűzött galéria található.A Wenckheim-palotában ez a szint csaka Reviczky utcai szárny egy részére és akeresztszárnyra korlátozódik, kéziköny-vekkel és olvasóhelyekkel (szociológia).Az olvasószolgálati pont – a szint alapte-rületével arányosan – kisebb területű.Ez a szint az utolsó olvasói szint. Efö-lött már könyvraktárak, valamint irodákhelyezkednek el. A födémek a raktárakbanmindenütt tömör raktárra méretezettek.6. szint:E szint a legnagyobb raktári szint. ABaross utcai teljes alapterület raktár, ésfelújítva megtartjuk a Wenckheim-palotá-ban meglévő Ganz-Danubius raktári polc-rendszert is. E raktársor két legtávolabbitermébe kerül (klimatizálva) a nem köl-csönözhető, védett állomány.Iskolakultúra 2000/459Szemle7. szint:A Reviczky utcai épület tetőszintjén ki-alakított és a Baross utcai épületrészrefélkörívesen átforduló irodaszintet helye-zünk itt el, egységes irodai övezetben(szerzeményezés, feldolgozás, katalogizá-lás, számítógépesítés, irodák stb.). Mö-götte a személyzeti lépcsőre és felvonókrafűzve könyvraktárt telepítettünk. AWenckheim-palota keresztszárnyának te-tejére került a gázkazánház, gázmérő ésszellőzőgépek.8. szint:A Baross utcai új épületrészben helyez-tük el az utolsó könyvraktári szintet. Azépület súlypontjában, süllyesztett tetőszin-ti „udvarba” telepítettük a hűtőtornyot éside fordul a szellőzési rendszerek nagyrésze is.Hegedűs Péter60SzemleKönyvtárpedagógiaAz oktatási-nevelési intézmények könyvtáraiban a különböző korokinformációhordozóinak megfelelően fejlesztették az állományt,mindig meghatározó volt rá a kor szellemi élete, a pedagógia elméleteés gyakorlata. Befolyásolta a könyvtár működését a szülői ház és atanárok, tanulók által igénybe vehető iskolán kívüli könyvtárakfejlettsége. Így van ez napjainkban is. Korunk igényének megfelelőenés az új információhordozók megjelenésével a fiatalok könyvtáriellátása színessé és széleskörűvé vált.Aközoktatásban mindig óvakodni kellaz egyoldalúságtól, a kor múló divat-jának túlzott hatásától. Ma fontos,hogy a gépesítés előnyeit és hátrányait elő-ítélet nélkül végiggondolva alakítsuk ki aziskolai könyvtári élet legkényelmesebb ésleghatékonyabb módját. Meg kell keres-nünk annak a lehetőségét, hogy nyugtalan,zajos világunkban, míg egyre több helyenzúg, kattog, villog a gép, a könyvtár csend-jét igyekezzünk megőrizni területünk lega-lább egy részében. Össze kell egyeztetnünka mindenütt (lakásunkban, közlekedésünk-ben, munkavégzésünkben) jelen levő hasz-nos gépesítést a csendet igénylő elmélyülés-sel. Az iskolában nem elég csak az informá-ciót biztosítani a tanárnak, diáknak. A gon-dolkodásra, a találkozásra, az elmélyült al-kotó munkára, a csendben megszülető egy-másra találó vélemények csiszolására is le-hetőséget keresnek a tanárok és a tanulók.Mészáros István így ír az iskolai könyv-tárakról: „Az 1970-es évek végén merült fela hazai iskolai könyvtárügyi szakirodalom-ban az iskolai könyvtárakra alkalmazva a„tanulási forrásközpont” elnevezés. Szolgaiátvétel ez a kifejezés a nyugat-európai,amerikai szakirodalomból, amely az iskolaikönyvtárnak – e fontos komplex (= nevelésiés oktatási) feladatokat ellátó intézmény-nek, az iskola szerves részének – sem lénye-gét nem jelzi, sem teljes funkcióját nem fe-

A Szabó Ervin Könyvtár új székháza

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/19259/19049/

A Szabó Ervin Könyvtár új székháza

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)