Horváthné Papp, Ibolya

Repository of the Academy's Library

szövegek szemantikai vizsgálatához. Literatura 16.,1989. 3. 362–379. old.MAÁR Judit: A drámai és az elbeszélő szöveg sze-mantikai vizsgálata. Modern filológiai füzetek 53.Akadémiai Kiadó, Bp, 1995.PRINCE, Gerald: Narratology, The form and func-tioning of Narrative. Monton Publishers,Berlin–New York–Amsterdam, 1982.PRINCE, Gerald: Dictionary of Narratology. U ofNebraska P, Lincoln, 1987.RIMMON, Slomith: A Comprehensive Theory ofNarrative: Genette’s Figure III. and the StructuralistStudy of Fiction. PTL 1, 1976. 33–62. old,   58–59. old.SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Gérard Genette: Fig-ures, I–III. Helikon, 1973/2–3 sz.,   393–396. old.SZEGEDY-MASZÁK Mihály: A regény, amint írjaönmagát. Elbeszélő művek vizsgálata. Műelemzésekkiskönyvtára, h.n., Tankönyvkiadó, 1980.SZILI József: Látópont, kommentár és értekezés azelbeszélésben. Literatura 6, 1979. 2. 242–254. old.USZPENSZKIJ, Borisz: A kompozíció poétikája. Aművészi szöveg szerkezete és a kompozíciós formáktipológiája. (ford. MOLNÁR István), Mérlegsorozat, Európa Könyvkiadó, Bp, 1984.Vankó AnnamáriaIskolakultúra 2000/6–7161SzemleTalán mégis megszerettethető?A kémiai számítási feladatokrólHelyi tantervkészítés során, mintegy előzetes tájékozódásként,pedagógus pályára készülő főiskolai hallgatókat arra kértünk, írják lea kémiatanítással, illetve a kémia tantárggyal kapcsolatos pozitívélményeiket. A 23 fős csoportból 13-an nem tudtak ilyet megnevezni,azaz a kémia tanítása nem jelentett számukra élményt. Ugyanebbena csoportban az 5 fokozatú attitűdskálán a kémia átlageredménye1,77 volt. Noha tisztában vagyunk vele, hogy az előbbi példa nemtekinthető tudományos vizsgálódásnak, a tapasztalatok mégiselgondolkodtatóak és egybeesnek más felmérések adataival. (1)Atanulmányi versenyeken mutatottelismerésre méltó tanulói produktu-mokat némileg beárnyékolja az atény, hogy kevés iskolában folyik tehetség-gondozás (2), illetve ezen versenyek él-mezőnye gyakorlatilag csaknem ugyana-zokból az iskolákból érkezik. (3) Nem le-het megfeledkezni arról sem, hogy a felső-oktatási intézmények felvételi vizsgakö-vetelményeinek bizonyos módosulásai –például az írásbelin elért pontszámok dup-lázása – új feladatokat támasztanak. Mi-közben az írásbeli dolgozatok erőteljesenbefolyásolják a felvételi vizsga sikeressé-gét, a felmérések és a felvételinél elértpontszámok tanúsága szerint a jelölteknek„legnehezebbek az esszékérdések és a szá-mításos feladatok”. (4)A jelenlegi tantervek által preferált cé-lok, korszerű és eredményt is hozó (5)szemlélet megtartása mellett fontos fela-datként jelentkezik tárgyunk presztízsénekvisszaszerzése és növelése. Hangsúlyoz-nunk kell a tárgyban rejlő experimentálisélmények pedagógiai szerepét és a méré-sek, valamint a mérési eredmények érté-keléséből adódó problémamegoldó, krea-tivitást is igénylő gondolkodásmód fej-lesztésének jelentőségét. (6)Különösen fontos lehet ez a tehetség-gondozás aspektusából. Másrészt nem le-het megfeledkezni arról sem, hogy azeredményes felvételi vizsga is ezt kívánja.Ez megfogalmazódik a NAT követelmé-nyeiben is: „Tudjon mérési feladatokat ön-állóan végezni”. (7) A helyi kémiatanter-vek készítése során épp ezért újra kellettgondolni a tárgy tanításának stratégiáját, a„kinek, mit, milyen mélységben” kérdé-sét, valamint a képességfejlesztésnek,eredményorientáltságnak megfelelő mód-szerek alkalmazását. A kerettantervek ésóraszámok körüli vita, illetve a termé-szettudományos tantárgyak NAT-belipresztízsvesztése (lásd ,Ember és természet’műveltségterület) a lehetőségeinkkel valóeredményesebb gazdálkodásra késztetbennünket. Ez alapja lehet a minőségbiz-tosításnak is. Remélhetőleg túljutottunk akémiai ismereteket igénylő pályák nép-szerűségének csökkenésén, illetve ha lassanis, de újak jelennek meg (például környe-zetvédő szak több felsőoktatási intéz-ményben). Az EU-s csatlakozással ilyenképzettségű szakemberek sokaságára leszszükségünk a mezőgazdaságon és az ipa-ron kívül az önkormányzatokban is. Gaz-daságunk fejlődésének egyik legfontosabbfeltétele a természettudományosan is jólképzett, ezért könnyen mobilizálható mun-kaerő. (Az ország felemelkedését nemszolgálná, ha vonzerőnk az olcsó munka-erő maradna!) S talán még arra is futjaerőnkből, hogy magunknak és a világnakOláh Györgyhöz vagy az Amerikai Ve-gyésztársaság elnökének választott Pav-láth E. Attilához hasonló tehetségeket ne-veljünk. Őt idézve a kémia pótolhatatlan-ságáról: „Most a biológiának jobb a PR-ja,ennek ellenére minden az anyag-ról szól”. (8)A feladatmegoldási készség kialakításafeltételezi bizonyos pedagógiai, metodoló-giai alapelvek figyelembevételét. A teljes-ség igénye nélkül az alábbiakban utalnikívánunk néhányra:– A problémamegoldó gondolkodás afogalmak precíz ismeretét feltételezi, éppezért az elméleti ismeretek tanítása soránkülön is hangsúlyt kell helyeznünk ezekre.– A számítási feladat szorosan kapcso-lódjék logikailag és időben is az új is-merethez.– Fokozatosan nehezedő és egyreösszetettebb feladatokat oldjunk meg.Először tanári segítséggel, majd a tanulóiönállóságra hagyatkozva. A gyorsabbanhaladókra legalább akkora figyelmetfordítsunk, mint a lemaradókra!– Nem feledkezhetünk meg a feladatokkiválasztásával elérhető motivációról sem.Életközeliek legyenek – bár ilyenekettöbbnyire a szaktanárnak kell összeállíta-nia –, érzékeljék a tanulók a kérdés és amegoldás gyakorlati hasznosságát, fontos-ságát. (Például növényvédőszerek haszná-lata, környezetszennyezési problémák,háztartásban használatos vegyianyagok ésműveletek stb.)– A tanulókísérletek (még a legegysze-rűbbek is) hozzásegítenek ahhoz, hogy azadott feladat szövegének elolvasásakor atanulói képzelet eredményeként megjelen-jen a valós szituáció.– A feladatban szereplő adatok kémiaijelrendszerre való átírása, a kémiai egyen-letek biztos ismerete segíti a probléma-megértést, így megoldását is.– Ha a szaktanár több megoldási módotis bemutat, lehetővé teszi, hogy a tanulóka hozzájuk közelebb álló gondolatmenetet,logikát alkalmazzák. Kívánatos a különbö-ző megoldások közös és eltérő vonásainakelemzése, a legegyszerűbb megoldáskiemelése.– Szoktassuk rá a tanulókat, hogy töre-kedjenek mólokban való számolásra, illet-ve a kért mértékegységeket alkalmazzák.Egyszerűbb adatokkal kisebb a számításihibák eshetősége is.– A különböző típusú feladatok megol-dása során észlelt jellegzetes hibalehetősé-gekre, illetve azok kiküszöbölésére már abemutatáskor figyelmeztessük tanu-lóinkat.– A megoldási folyamatok lehetőségszerint vizuálisan is rögzülhessenek.A számítási feladatok megfelelő begya-korlására a tanórán viszonylag kevés időáll rendelkezésünkre, ezért építenünk kellaz önálló, egyéni munkára is. Mivel mamár sokféle feladatgyűjtemény hozzáfér-hető, e területen is szükség van a tanáriorientáló segítségre. Erre a célra a szük-séges elméleti ismereteket, mintafeladato-kat, megoldásokat tartalmazó gyűjtemé-nyek a legmegfelelőbbek. (Például MátéJánosné – Z. Orbán Erzsébet – SzeredayÉva: ,Kémiai feladatok és programok’;Máthé Árpád – Pálfalvi Aladárné – Per-czel Sándor: ,Így készüljünk a felvételivizsgára’; Maleczkiné Szeness Márta:,Szervetlen kémiai feladatok és megoldá-sok’; Villányi Attila: ,Ötösöm lesz kémiá-ból’). Megfelelő számú feladat megoldásaután rendszerezzük egy-egy feladattípus162Szemlekérdésfelvetéseit.Az alábbi példánk az oldatok témakörétmutatja be ily módon.– Oldatkészítés – adott töménységű ésmennyiségű oldat készítéséhez szükségesoldott anyag vagy oldószer kiszámítása.– Oldatok higítása: oldószer növelésé-vel vagy lehűtéssel oldott anyag kiválása.(Kristályvíztartalmú só kiválása önálló ésgyakori problémakörként jelentkezik.)– Oldatok töményítései: oldott anyagnövelésével (nehezebb, ha az oldott anyagaz oldatban képződik. Például H2SO4 ol-dat töményítése SO3 bevezetésével), illet-ve H2O elpárologtatásával.– Sók oldékonysága, az oldhatóság kü-lönböző mérőszámai (oldathoz vagy ol-dószerhez viszonyítva).– Azonos minőségű, különböző kon-centrációjú oldatok keverése.– Oldatok közötti kémiai reakciók.A következőkben a számítási feladatoktémakörében a kémiai egyensúllyal kap-csolatos feladatok megoldási módozataitmutatjuk be. Ezek kiemelését indokolja atény, hogy a kémiai reakciók nagy részeegyensúlyra vezet; továbbá a kémiaiegyensúly (dinamikus egyensúly) kiala-kulását, illetve megváltozását befolyá-soló hatások komplexek, környezeti ké-miai szempontból is különösen figyelem-re méltók.Írásbeli érettségi-felvételi feladat1981. 4. feladatMegegyező mólmennyiségű ecetsavatés etil-alkoholt reagáltatunk  egymással,miközben egy egyensúlyi állapot áll be.Az egyensúlyi állandó értéke K=4. Szá-mítással határozza meg, hogy a kiindulásianyagok hány százaléka alakult át!Megoldás:CH3COOH + C2H5OH = C2H5OCOCH3+H2Omólszámok:kezdeti: 1         : 1 átalakul: x x marad : 1-x 1-xkeletkezik : x +  xegyensúlyiösszes : 1-x              1-x    x                 x K =4 =x = 0,667 → 66,7% alakul át1988-as 5. feladatHa a 3:1 térfogatarányú hidrogén-nitro-gén gázelegyet megfelelő körülményekközött katalizátoron vezetjük át, az elegy-ben kémiai változás következik be. A ke-letkezett gázelegyben 14 térfogatszázalékammóniagáz lesz. Számítsa ki, hogy a)hány g/dm3 a kiindulási gázelegy sűrűsége25°C-on és 0,1 MPa nyomáson és azt,hogy b) hány százaléka alakult át ahidrogéngáznak, c) mekkora lesz akeletkező gázelegy sűrűsége 25°Chőmérsékleten és 0,1 MPa nyomáson"!Ar(N)=14  Ar(H)=1,0  Vm=24,5 dm3/molMegoldás: 3H2 + N2 = 2NH3mólszámok:kiindulási: 3 :    1 átalakul: 3x x marad: 3-3x 1-x keletkezik: 2xösszes: 3-3x + 1-x + 2xx = 0,25 b) 24,56 % alakul átösszes mólszám: 0,5 NH3; 2,25 H2; 0,75 N2 = 3,5 összes tömeg:     8,5g   +      4,5g    +    21g = 34gmoláris tömeg: 9,71 gc) sürüsége: 0,396 g/dm3a)Irinyi János középiskolai kémiaversenyfeladatai,Kémiai példatár II.’ Összeállította: Ma-leczkiné Szenes Márta (46. old. 12-es feladat) Két anyag a következő reakcióegyenletalapján reagál egymással: 2A + B  = A2BIskolakultúra 2000/6–7163Szemle)1)(1(2xxx)1)(1(2xxx14,02)1()33(2 xxxxmolgg4282.3  33/347,024,5dm5,8dmggBizonyos külső feltételek mellett meg-mérve az egyensúlyi rendszerben a háromanyag koncentrációját:[A] = 0,5 mol/dm3; [B] = 0,2 mol/dm3;[A2B] = 1,5 mol/dm3.A kiindulási anyagok közül az A vagy aB anyag alakult-e át nagyobb százalékbanA2B anyaggá?Megoldás:2A + B=A2Bmólszámok:összes: 0,5   0,2 1,5keletkezett: 1,5átalakult: 3 1,5 kiindulási:      3,5   1,7 átalakulás %-a:   tehát a BKémiai példatár I.(18. old. 110. feladat)Hányszorosára nő a molekulák száma80%-os bomlás esetén a következő folya-matokban?a) 2HI = H2 + I2b) 2NH2 = N2 + 3H2c) C6H6 = 3C2H2Megoldás:mólok száma: a)   b) c) kiindulási: 1 1 1  átalakul: 0,8       0,8 0,8marad: 0,2 0,2 0,2keletkezik: 0,4+0,4 0,4+1,2 2,4összes : 1 1,8 2,6A molekulák száma:      nem vált. 1,8x nő 2,6x nőKémiai példatár I.(43. old. 56. feladat)A kén-trioxid hevítésre kén-dioxid ésoxigén keletkezése közben disszociál. Írjafel az egyensúlyi reakciót, és számítsa ki adisszociációfokot, ha az egyensúlyi gáze-legy SO3-tartalma 50 térfogatszázalék Miilyenkor a gázelegy összetétele, s hányszo-rosára nőtt az összes mólszám a disszociá-ció során?Megoldás:2S03 = 2S02 + 0250tf%   50tf%mólszámok: 1 összes: 0,5  + 0,33 + 0,166keletkezik: 0,33  0,166átalakul: 0,33kiindulási: 0,83disszociációfok: → 40% disszociálmólszámnövekedés : 0,83 → 1 1,20 szorosKémiai példatár II.(56. old. 34. feladat)Az 1,7 millimól/dm3 koncentrációjú o-bróm-benzoesav-oldat PH-ja 3,0. Ugyan-ilyen töménységű m-brómbenzoesav-ol-datban 26 százalék a disszociáció. Mi azelső oldatban a disszociációfok, s mi a má-sodik PH-ja? Melyik erősebb sav? Mi adisszociációállandók értéke?Megoldás:C6H4BrCOOH  + H2O = C6H4BrCOO- +H30+1 mol 1 mol 1 mol 1 mol1. oldat 2. oldato-brómbenzoesav m-brómbenzoesavkiindulási koncentráció: c=1,7 ·10-3 mol/dm3  c=1,7 · 10-3 mol/dm3disszociáció: ?    = 0,26átalakul: ?     0,26·1,7·10-3 mol/dm3(bomlik)keletkezik: 10-3 mol/dm3 4,42 · 10-4 mol/dm3 pH: 3 3,35  -lg [H3O+]disszocióció fok: = 0,5882      (α1)K = vagy K =K1=1,42 · 10-3 mol/dm3 K2 =1,52 · 10-4 mol/dm3Tehát az o-brómbenzoesav az erősebbKözépiskolai Kémia Lapok(1986/3. sz. c. 18., 126. old.) Ha a  CO és H2O 1:1 mólarányú elegyét300C°-ra hevítjük, akkor az egyensúlyigázelegy 43,1 százalék (n) hidrogént tar-talmaz.a) Mi a CO + H2O = CO2 + H2 reakcióegyensúlyi állandója 300C° -on? 164Szemle857,05,33 88,07,15,14,083,033,010-3 mol/dm31,7 ·10-3 mol/dm3c · α21-α[C6H4BrCOO-] [H3O+][C6H4BrCOOH]b) Hány százalékos az átalakulás?c) Hány mol CO kell 1 mól vízhez, hogyegyensúlyban a víz 99 százalékra reduká-lódjon? Ez esetben hány térfogatszázalékhidrogén van az egyensúlyi gázelegyben?1. Megoldás:CO + H2O  =  CO2 + H2kezdeti mólarány: 1  :    1keletkezik: 0,431összes: 0,069  0,069    0,431 0,431átalakul: 0,431  0.431    kiindulási: 0,500a) K = = 39,00b) átalakulás: 0,431 x 100 %  = 86,2%0,5c) kiindulási:  x     1átalakul :    0,99 0,99marad: x - 0,99    0,01  keletkezik: 0,99 0,99K = 0,9920,01 · (x – 0,99) x = 3,5 molhidrogéntartalom: 0,99/4,5 · 100 % = 22 % 2. megoldás (A Középiskolai KémiaiLapokból véve):a) Ha 43,1% a hidrogéntartalom, akkor H2 = CO2 = 0,431 n mol/dm3, tehát a CO = H2O = (1 – 2 · 0,431) n / 2 = 0,069n mol/dm3K = [CO2] · [H2]  = (0,431)2 = 39,0 [CO] · [H2O]    (0.069)2b) Az egyenletből  leolvasható, hogy átalakult 0,431n  CO(ill. H2O), maradt 0,069 n, tehát volt 0,500 nA százalékos átalakulás: (0,431/0,5) · 100 = 86,2%c) Az adott feltételek alapján 1mól vízből és x mól CO-bólkiindulva az egyensúlyi koncentrációk:H2O = n (1 – 0,99 ) = 0,01 n mol /dm3, CO = n (x – 0,99)mol/dm3, CO2 = H2 = 0,99 n mol/dm3Tehát K = (0,99 n)2 = 0,992 = 390,01· (x – 0,99)n 2 0.01· (x-099)amiből x = 3,5 mól CO kell egy mól vízhez.Az egyensúlyi gázelegy hidrogéntartalma pedig: x =  0,99/4,5 = 0,22  vagyis  22% (n) hidrogénA Középiskolai Kémiai Lapok általközölt adatok szerint 32 hibátlan megoldásmellett 8 hiányos és 15 elvi hibás meg-oldás érkezett. Ezekben az egyensúlyi – éskezdeti – koncentráció fogalmak tisztá-zatlanok.Úgy véljük, hogy módszerünk alapjánkisebb hibaszázalékkal tudnak a tanulókilyen feladatokat megoldani.Ha tanítványaink sikerélményhez is jut-nak, s a jól végzett munka örömét ismegismerik, fenti céljaink eléréséhez isközelebb juthatunk. Felidézve Galileiszavait: „Az embert nem lehet valamiremegtanítani, csak hozzá lehet segíteniahhoz, hogy a tudást maga szerezze meg.”Irodalom(1) PETERKA Gabriella – BENTZIK Ferenc: Akémia helyzete egy felmérés tükrében. A kémiatanítása 1986/2. sz.  45–51. old.(2) BÁTHORY Z. – PFEIFFER Á. – Z. ORBÁN Er-zsébet: Magyar kémiaolimpikonok tehetségvizsgála-ta.  A kémia tanítása 1988/1. sz. 1–10. old.(3) Az OKTV kémia versenyén az utóbbi évben résztvett tanulók megyei, illetve iskolai összesítése. Akémia tanítása 1985/2. sz. 53–60. old.(4) MÉSZÁROS Mihályné: A kémia szakos hallga-tók felvételi vizsgáinak tapasztalatai a B. Gy. Tanár-képző Főiskolán. A kémia tanítása 1988/1. sz. 24–28. old.(5) VÁRI P. – KECSKÉS Andrásné – Z.  ORBÁNErzsébet: Tanulóink természettudományi tudásánakvizsgálata, különös tekintettel a kémiára. A kémiatanítása 1988/4. sz.(6) NAGY József: A rendszerezési képességekkialakulása. Akadémiai Kiadó, Bp, 1987.(7) NAT Természetismeret: 44. old.(8) Népszabadság, 2000. január 15. 26 old.(9) BALOGH Lászlóné  I. B. – O. K.: A nemzetköziérettségi természettudományos programjai. Iskola-kultúra II. évf./5. sz. 10–13. old.Horváthné Papp IbolyaIskolakultúra 2000/6–7165Szemle(0.431)2(0,069)2

Talán mégis megszerettethető?

A kémiai számítási feladatokról

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Talán mégis megszerettethető? : a kémiai számítási feladatokról

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/19305/19095/

Talán mégis megszerettethető? A kémiai számítási feladatokról

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)