Szabó, Péter

Repository of the Academy's Library

194Iulia Caproş: Students from Košice at Foreign Universities before  and during the Reformation Period in Town  [Kassai diákok külföldi egyetemeken a reformáció előtt és alatt].solivagus verlag, kiel, 2013. 426 oldal.*Iulia Caproş munkája a maga nemében különleges vállalkozás a Magyar Király-ság egyetemtörténete területén, ugyanis egyetlen város peregrinusaival a meg-adott időhatárok (1372–1660) között és ilyen részletességgel a jelen munka foglalkozik először. Munkáját több általa készített előtanulmány is megelőzte ebben a témában.1 Jelen monográfia, mely 2013-ban jelent meg a kieli székhelyű Solivagus Kiadónál, s amely kvantitatív és kvalitatív módszerrel egyaránt igyek-szik bemutatni a kassai polgárok peregrinációját, a szerző 2010-ben megvédett PhD-disszertációján alapul.2 Munkájának jelentőségét nemcsak újszerűsége adja, vagy az, hogy részletesen, széles forrásbázisra támaszkodva vizsgálja egyetlen város polgárainak egyetem-járását az érintett időszakban, hanem hogy munkamódszerén keresztül az egyes forrástípusok felhasználási lehetőségeire és buktatóira is rámutat. Mindezeken túl példák sokaságával szemlélteti az öt fejezetre osztott munkában bemutatott főbb kérdéseket. A kvalitatív módszerrel pedig, még ha teljes képet nem is kaphatunk a kassaiak peregrinációjáról, több fontos összefüggésre is sikerült rávilágítania.Módszerét a Hilde de Ridder-Symoens által felvetett lehetséges kiindulási pon-tok alapján választotta meg,3 s így egy adott földrajzi egység, régió – Kassa városa  – egyetemistáit tette a vizsgálat tárgyává. Meg kell jegyezni azonban, hogy hasonló regionális vizsgálatokat folytatott például Szögi László is, aki többek között a sop-roniak, vagy a szabolcsi, szatmári és beregi diákok, de a budai, pesti és óbudai diákok egyetemi tanulmányait is kutatta,4 ahogy megemlíthetjük Tonk Sándor alapvető művét Erdély vonatkozásában, avagy a lengyel Stanislaw Sroka bártfai kutatásait.5 A városi polgárok egyetemjárása már régóta foglalkoztatja a kutatást. Elég csak Kubinyi András megfigyeléseire gondolnunk, aki a külföldi peregriná-ciót a középkori magyar városfejlődés egyik fontos szempontjának tartotta.6 Iulia Caproş munkája, bár elsősorban az egyetemtörténet kutatóinak tartogat értékes információkat, Kassa város történetére és fejlődésének egyes szeleteire is fényt vet.*  A recenzió az MTA TKI–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoportja támogatásával (213TKI738) készült.1 Caproş 2004: 227–231; Caproş 2006: 81–94; Caproş 2007: 249–266; Caproş 2008: 89–101.2 Témavezetője Szende Katalin volt. Iulia Caproş Chișnăuban kezdte tanulmányait 1990-ben, majd 1999-ben a budapesti Central European Universityn folytatta. 2011 óta a moldovai diákok peregrinációjával foglalkozik.3 Ridder-Symoens 1986: 343–354.4 Szögi 2008: 147–156; Szögi 2011: 339–360; Szögi 2004.5 Tonk 1979. Sroka az utóbbi időben több írásában is behatóan foglalkozik a krakkói egyetem magyarországi származású diákjaival. Vö. például Sroka 2011: 5–14.6 Kubinyi 2004: 1–31.Korall 56. 2014. 194–199.KÖNYVEK • iulia caproş: students from košice at foreign universities 195A könyv egy olyan, majd 300 éves történeti periódus adatait foglalja magában, amelyet kettéválasztott a reformáció, illetve a két király közötti belháború, a török hódítás. 1536-ban Szapolyai János király hadai elfoglalták Kassát, s az uralkodó a város német lakosságának jó részét kitelepítette, helyükre magyarok kerültek. Másrészt Kassa az 1550-es évekre a Habsburg hatalom felső-magyarországi gaz-dasági és politikai központja lett, amelyet alaposan megerősítettek. A szerző ezen megfontolások alapján indokoltan választotta ketté az 1530-as korszakhatárral ezt az időszakot. Nem érdektelen azt látni, hogy miképpen befolyásolták ezek az ese-mények a kassaiak egyetemjárási hajlandóságát. Emiatt is érdekes, hogy bár Kassa volt a Habsburgok felső-magyarországi központja, a kassaiak többsége a reformáció hívévé vált. Így az 1530 utáni egyetemjárásban a földrajzi távolság helyett sokkal inkább a vallási szempontok domináltak, s ennek megfelelően a diákok a protes-táns egyetemeket részesítették előnyben. (Noha néhányan Ausztriában, Csehor-szágban, Lengyelországban és Itáliában is látogattak katolikus intézményeket.) Caproş munkája első fejezetében részletesen kifejti a vizsgálni kívánt kér-déseket. Arra kíváncsi, hogy miképp és minek függvényében változott a kassai peregrinusok száma, mely egyetemeket részesítették előnyben, s mivel magya-rázható mindez. Munkája talán legérdekesebb része azonban az, amely a diákok anyagi támogatásának kérdéseit, valamint posztgraduális karrierjük alakulását feszegeti. Ezek után a források három jól elkülöníthető csoportját taglalja, így először az egyetemi anyakönyveket, valamint más, egyetemhez kapcsolódó ira-tokat (például az egyes karok vagy egyetemi nemzetek, kollégiumok iratait stb.), továbbá a tanulók által Kassára küldött leveleket, melyek főleg a 16. századtól jelennek meg tömegesen. Nem utolsósorban pedig a kassai városi levéltári anya-got, vagyis a különböző adóösszeírásokat, a jogi iratokat és a városkönyvi bejegy-zéseket elemezi. Szükségesnek tartja azonban megjegyezni, hogy csupán a kassai anyag áttekintése nem elegendő, a régióbeli egyéb települések iratainak a vizsgá-lata is fontos, ami előrevetíti munkája precizitását. A második fejezet tartalmazza Kassa történeti, gazdasági, demográfiai és vallási, valamint oktatási viszonyainak rövid áttekintését. Ezt követően Caproş a 14. század és a 17. század első fele közötti egyetemjárás általános ismérveit fejti ki. Ebből megtudhatjuk, hogy korszakonként mely egyetemeket részesítet-ték előnyben a kassai diákok. Nem meglepő módon a közeli krakkói egyetem kiemelt helyet foglalt el közöttük, ahogy a vallási és politikai változások függvé-nyében később Wittenberg, de jelentősnek mondható Bécs, valamint több kisebb (protestáns) német egyetem is a reformáció idején. Összesen 278 kassai diák 306 beiratkozási adatát sikerült feltárnia 29 külföldi egyetemen az  1372–1660 közötti időszakból, tehát az első kassai egyetemista feltűnésétől a kassai jezsuita akadémia megalapítása körüli évekig. Munkája alapján az első külföldön tanuló kassai diák Horcho de Cossicz volt a prágai egyetemen, 1372-ben.Ebben a fejezetben foglalkozik részletesen az egyes egyetemeken megjelenő kassai diákokkal. Külön alfejezet tárgyalja a három legjelentősebbet (Krakkó, Bécs és Wittenberg), két további alfejezet pedig az 1530-as évekig, illetve az 196  KORALL 56. 1530–1660 között más egyetemeken tanuló kassai egyetemistákat vizsgálja a fent megfogalmazott szempontok alapján. A reformáció idején néhány jelentő-sebb, Caproş által semi universitynek nevezett intézményt (főleg gimnáziumokat, akadémiákat, például Olmütz, Boroszló, Altdorf stb.) is megemlít, mint az egye-temre vezető út fontos lépcsőfokait.Az alfejezetek mindegyike behatóan foglalkozik a diákok számarányának ala-kulásával, a változások okaival. E kérdések vizsgálata ad lehetőséget arra, hogy a szerző bemutassa az egyetemek belső ügyeit, továbbá feltárja a diákok életmi-nőségét és az egyetemjárást is meghatározó esetleges történelmi, politikai és val-lási tényezőket. Így például Krakkó esetében fontosnak tartja az 1430-as évekbeli Krakkó környékén pusztító pestisjárványt, ami indokolja a kassai (és más) diákok számának visszaesését, ahogy az 1449–1450. és az 1475–1476. évi belső reformo-kat is, amelyek az egyetem látogatottságának növekedése szempontjából fontosak. A diákok társadalmi hátteréről, természetesen a források adta lehetőségek függvé-nyében, igen részletes adatokat közöl. Az esetleg megadott családnév, az apa neve, foglalkozása lehetnek azok az indikátorok, melyek közelebb vihetnek ennek a meg-ismeréséhez. Nem kevésbé részletesen foglalkozik a tandíj mértékével, egyetemen-kénti változásával (érdekes, hogy Wittenbergből az anyakönyvek nem őriztek meg erre vonatkozó információkat), azzal tudniillik, hogy a diákok mennyit fizettek. Ezek után a fokozatszerzést tárgyalja. Igen lényeges, hogy a diákok nagy többsége soha nem szerzett fokozatot, csupán látókörük bővítése, illetve (keres-kedőfiak esetén) későbbi vevőkörük megismerése és a kapcsolatépítés lehetett az oka egyetemi tanulmányaiknak, mely tényre korábban Kubinyi András már rámutatott. A témára vonatkozó források közül a 16. századtól a kassai levéltár-ban megőrzött, egyre nagyobb számú levelek jelentősége növekszik meg, melyek olyan adatokkal szolgálhatnak, amelyekre az egyetemek irataiból esetleg nem lehetne következtetni (elsősorban az anyagi támogatás kérdésére gondolkod-hatunk, de információkat őriztek meg a levelek az utazási körülményekről, az egyetemi tanulmányok kezdetéről, az egyetemi élet eseményeiről a beiratkozástól kezdve akár a vizsgák letételéig is). A fokozatszerzéssel kapcsolatban Caproş igen érdekes következtetéseket von le. E szerint a baccalaureatust a beiratkozást követően 2–5 év alatt szerezték meg a kassai diákok az ismert esetekben, s minden negyedik kassai diák elérte a  baccalaureusi fokozatot Krakkóban, a magisteri fokozatot pedig minden 14. diák, ami magasabb azoknál az átlagoknál, amiket Antoni Gasiorowski a krakkói egyetem kapcsán kimutatott.7 Amennyiben a források ezt megengedik, figyelem-mel kíséri a további tanulmányok alakulását, érintve az egyes fakultásokat. Már munkája e részében több érdekes életpályát felvázol. Egy esetben például meg-emlékezik egy bizonyos Lukács nevű hallgatóról, akit lázongásban való részvétel miatt bocsátottak el a krakkói Bursa Ierusalemből 1475-ben. De szintén érdekes az az adat, amely szerint egy bizonyos Thomas Laurencii de Cashouia, Blasius de 7 Gasiorowski 2004: 248.KÖNYVEK • iulia caproş: students from košice at foreign universities 197Ozd erdélyi kanonok és főesperes familiarisaként nem fizetett tandíjat 1455-ben Bécsben, mert valószínűleg ura állta egyetemi tanulmányait.Lényeges problémára hívja fel a figyelmet az egyetemtörténet szempontjából, amikor a de Cassowia, Cassoviensis, de Kaszowya stb. nevek ellenére megkérdő-jelezi bizonyos személyek kassai illetőségét. Néhányan közülük ugyanis szerinte csupán Kassán szerezték első iskolai tapasztalataikat, vagy pedig a város állta egyetemi tanulmányaikat, így tulajdonképpen nem tekinthetők igazi kassaiak-nak. A város életükben (és tanulmányaikban) betöltött szerepe miatt azonban indokoltnak tartja beemelni őket munkájába.A szerző azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy a beiratkozók miből fizet-ték tanulmányaikat. értesülünk az összeg nagyságáról, s gyakran a forrást is megismerjük: végrendeleti hagyaték, gazdag családi háttér, városi támogatás, jó összeköttetés a fogadó egyetemi város valamely családjával, a domonkos rend támogatása stb. Nem lényegtelenek azok a követelmények sem, amelyeknek meg kellett felelni ahhoz, hogy egy diák a város támogatását elnyerje. A 16. század-ban a wittenbergi egyetemi tanulmányok nagyjából személyenként átlagosan évi 50 forintjába kerültek a városnak. Ezeket a pénzügyi támogatásokat a diákok nyilvánvalóan maguk is kiegészíthették, kölcsönből, tanításból vagy más munká-ból származó bevételeikkel.Sajnos az említett 278 esetnek csupán elenyésző részében, mindössze  16%-ban talált információikat a posztgraduális karrierről. Ezeknek legnagyobb része a reformáció idejéből való. Az adatoknak ez a szegénysége elsősorban persze a középkori források viszonylag csekély számának tudható be. Például az 1556. évi kassai tűzvész miatt fordulhat elő, hogy bár a vizsgált korszakban a legtöbb diák (76%) 1530-ig került Kassáról külföldi egyetemre, mégis ebből az időszak-ból a leghiányosabbak a források. Caproş három verziót különít el az egyetem utáni életpályákkal kapcso-latban. Egy diák vagy visszatért Kassára, illetve a régióba, vagy az egyetemen maradt és ott folytatta karrierjét, vagy pedig máshová (külföldre, illetve az ország más részébe) távozott, akár azért, mert tovább tanult, akár valamely kedvező állás reményében. 1530 előtt, de persze utána is, sokan választották az egyházi pályát (például Szatmári György, későbbi esztergomi érsek, vagy Jacobus Melzer, a kas-sai iskola későbbi igazgatója). A környező iskolai állások sem maradtak zárva az egyetemet járt peregrinusok előtt (Kassáról került egyetemre például Hain Gás-pár, aki később a városi iskola tanítójaként Lőcsén készítette el a Lőcsei Króni-kát). A reformáció idején egyre nagyobb számban fogadták fel a vándordiákokat a tehetős polgárok vagy a környék nemesei írásos ügyintézést kívánó hivatalaik, intézményeik vezetésére, vagy éppen gyermekeik taníttatására. De az sem volt ritka, hogy a város maga kérte fel valamely volt diákját, hogy keressen a szá-mára az iskolába, a templomba vagy az adminisztrációba alkalmas személyt. Ahogy megbízást adhatott arra is, hogy tevékenységét máshol fejtse ki, tekintve hogy gazdasági, politikai, oktatási és vallási központi szerepét kihasználva, Kassa a saját vonzáskörébe vonta a régió jó részét. 198  KORALL 56. A szerző a földrajzi mellett a diákok professzionális mobilitását is vizsgálja, amely elsősorban az egyházi és világi pályák közötti átjárást takarja. Ide tartozik a fent említett Jacobus Melzer, aki előbb a kassai városi iskola igazgatója volt (1570-től), majd elbocsátását kérte a városi tanácstól, hogy felszentelhessék, amire az engedélyt 1578-ban kapta meg.A monográfiát részletes prozopográfiai adattár zárja, amely az egyes kassai diákokra vonatkozó, a szerző által feltárt valamennyi információt tartalmazza. A kvalitatív adatokról rendkívül informatív táblázat tájékoztatja az olvasót. Ter-mészetesen, ahogy azt maga a szerző is megjegyzi, matematikailag és statisztikai-lag pontos képet nem kaphatunk, de a kassaiak egyetemjárását jellemző fontos szempontokra sikerült rámutatnia. Az adatok áttekintését mindazonáltal nagy-ban megkönnyítette volna egy névjegyzék. Ezt a prozopográfiai adattár után lett volna érdemes elkészíteni.Az általa közölt adatok, ha csak kis mértékben is, de valószínűleg tovább bővíthetőek. Így például 1366-ban, Bolognában bukkant fel Johannes Ekklinus de Cassa, előbb, mint a már említett Horcho de Cossicz, aki jelen munka sze-rint az első kassai peregrinus volt.8 Az életpályákra vonatkozó adatoknál szin-tén meg lehet említeni egy bizonyos János nevű kassai jegyzőt, akit e tisztségébe  1399-ben neveztek ki mint Johanni in artibus baccalareót.9 Ő valószínűleg azo-nos azzal a Johannes Caschawval, aki 1395-ben tűnik fel a prágai egyetemen, jóllehet ott fokozatszerzéséről nincs adat. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2013-ben alakult közös Egyetemtörténeti Kutatócsoportjának egyik legfontosabb feladata éppen a minél teljesebb körű prozopográfiai adatgyűjtés, illetve a készülőben lévő adattár további bővítése új nevekkel. Iulia Caproş monográfiája a kutatócsoport munkáját szintén segíti. A táblázatok mellett grafikonok és térképek teszik könnyebbé a mű megérté-sét. Külön kell szólni a kötet végén található, imponáló (több mint 60 oldalas) bibliográfiáról, amelynek tételei között a latin, német, magyar nyelvű források mellett megtalálhatók a német, angol, magyar, cseh, szlovák, lengyel és fran-cia szakirodalom vonatkozó munkái is. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a munkamódszer, a források felhasználása és a felvetett kérdések alapos, követke-zetes vizsgálata nem hagy kétséget a munka értékét illetően, amely sokak számára tartogat értékes információkat.Haraszti Szabó Péter8 Veress 1941: 28.9 Kemény 1910: 189. Kemény Lajos itt a kassai városi jegyzőkönyvet idézi, azonban sajnos hivat-kozás nélkül.KÖNYVEK • iulia caproş: students from košice at foreign universities 199HivAtkozott iRodAlomCaproş, Iulia 2004: University Students from Central and Eastern Europe during the Late Middle Ages: Several General Considerations. Analele Asociaţiei Naţionale a Tinerilor Istorici din Moldova: Anuar Istoric (5.) 227–231.Caproş, Iulia 2006: Kaschauer Studenten an deutschen Universitäten vom Anfang des 16. Jahrhunderts bis zur Gründung der Jesuitenakademie zu Kaschau im Jahr 1657. In: Fata, Márta – Kurucz, Gyula – Schindling, Anton (Hgg.): Peregrinatio Hun-garica: Studenten aus Ungarn an deutschen und österreichischen Hochschulen vom 16. bis zum 20. Jahrhundert. Stuttgart, 81–94.Caproş, Iulia 2007: Košickí študenti na Univerzite v Krakove v 15. a na začiatku 16. storočia. Historický časopis (55.) 2. 249–266. Caproş, Iulia 2008: Influenţa universităţii din Wittenberg asupra dezvoltării intelectuale a populaţiei urbane din estul Europei în perioada Reformei: exemplul oraşului Košice. Analele Asociaţiei Naţionale a Tinerilor Istorici din Moldova: Anuar Istoric (8.) 89–101.Gasiorowski, Antoni 2004: Die Graduierten der Krakauer Universität im 15. Jh. im Lichte des „Liber Promotionum Facultatis Artium un Universitate Cracoviensi. In: Adamska, Anna – Mostret, Marco (eds): The Development of Literate Mentalities in East Central Europe. Turnhout, 247–265.Kemény Lajos 1910: Adalékok a kassai könyvmásolók, könyvkereskedők és könyv-nyom-tatók történetéhez. Magyar Könyvszemle (34.) 2. 188–191.Ridder-Symoens, Hilde de 1986: Possibilités de carrière et de mobilité sociale des intel-lectuels-universitaires au moyen âge. In: Bulst, Neithard – Genet, Jean-Philippe (eds): Medieval Lives and the Historian. Michigan, 343–357.Szögi László 2004: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526–1867. Budapest.Szögi László 2008: Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365–1919. Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv 18. 147–156.Szögi László 2011: Sopron városi és megyei diákok egyetemjárása Európában, 1381–1919. Soproni Szemle (65.) 4. 339–360.Tonk Sándor 1979: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest.Veress Endre 1941: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyvei és iratai, 1221–1864. Budapest.

Iulia Caproș: Students from Košice at Foreign Universities before and during the Reformation Period in Town [Kassai diákok külföldi egyetemeken a reformáció előtt és alatt]. Solivagus Verlag, Kiel, 2013. 426 oldal.

Iulia Caproș: Students from Košice at Foreign Universities before and during the Reformation Period in Town [Kassai diákok külföldi egyetemeken a reformáció előtt és alatt]. Solivagus Verlag, Kiel, 2013. 426 oldal.

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library