Szakály, Sándor

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Iskolakultúra 1998/9107SzemleKereszténydemokrácia,Magyarország, 1944–1949Ha napjainkban a középiskolásokat és az egyetemi hallgatókat kérdeznénka kereszténydemokráciáról mint eszmei irányzatról, illetve politikaivonulatról, valószínű, hogy kevés ismeretanyagról tudnának számotadni. Ha ugyanazon kérdéseket Magyarországra vonatkoztatvatennénk fel, talán még kevesebbet.koláknak a száma kevés, kapcsolatbanállnak egymással, ezért ismerik egymástevékenységét is, elismerik és értékelikegymás munkáját.A kiválasztást pedig a több éven át tar-tó, folyamatosan elvégzendő feladatokravaló tekintettel, azokra szabottan kellmegtenni. Felelősséggel, őszintén, nyíltpályáztatással. Legyenek ismertek az le-várható igények, programok és feladatok,az iskolák pedig pályázataikban írják le,mire képesek mit tudnak vállalni.Választani csak a már meglévő és ered-ményt felmutató iskolák közül szabad.Mintaiskolák felépítése megvalósíthatat-lan. Egyrészt évek múlnak el, mire elké-szülnek, másrészt kik, milyen tapasztala-tokkal, kiket fognak azokban tanítani?Nagyon sok, nagyon értékes munkárakerült sor az elmúlt években a környezetinevelés területén. Jó néhány iskolában ki-nevelődött egy rutinos szaktanárcsoport.Ezekre építve, közülük kell választani.Szerényi GáborBizonyára lennének olyanok, akikneka németországi Kereszténydemokra-ta Unió (CDU), valamint az ugyan-csak német Keresztényszociális Unió(CSU), illetve a magyarországi Keresz-ténydemokrata Néppárt neve „beugrana”,de valószínű, hogy a történelmi előzmé-nyekről, a múltbeli magyar keresztényde-mokrata kísérletekről keveset tudnának,pedig a Kereszténydemokrata Néppártelődje, a Kereszténydemokrata Néppárt, il-letve a Demokrata Néppárt BarankovicsIstván vezetésével az 1947-es ún. „kékcé-dulás” választásokon a csalásokkal győze-lemre segített Magyar Kommunista Pártmögött a második legnagyobb politikai erő-vé vált a parlamentben. Igaz, nem hoszszúidőre! A pártot szétverték, vezetői egy részekülföldre menekült, mások nemcsak a poli-tikától, hanem a közélettől is visszahúzód-tak. Az 1944–1945-ben remélt, de a szovjetmegszállók jelenléte miatt (is) szerintemeleve reménytelen demokratikus kísérletdiktatúrába torkollott. A kommunisták tel-jes hatalomátvételéig „fügefalevélként”megtűrt polgári értékeket képviselő pártok-ra, politikusaira már nem volt szükség. Akeresztény szónak pedig már a hangzása isirritálta a hatalom új birtokosait.Hogy miért, illetve miért „bukott el” akereszténydemokrácia Magyarországon,kik voltak, akik a meggyökereztetését fon-tosnak tartották, illetve őrizték azt évtize-deken keresztül? Erre is választ kaphatunka Kovács K. Zoltán és Rosdy Pál által szer-kesztett tanulmánykötetből, melynek szer-zői – a két szerkesztő mellett Tomisa Ilo-na, Balogh Margit, Frenyó Zoltán és Sza-bó Ferenc S. J. – alapos és hiteles tanulmá-nyokban szólnak a magyar tudományos ésirodalmi élet kereszténydemokrácia mel-lett elkötelezett olyan képviselőiről, mintEckhardt Sándor, a francia és a magyarnyelv kimagasló egyetemi tanára, a „fran-cia nagyszótár”-nak „nevet adó profes-szor”, Rónay György, irodalomtudós, köl-tő, szerkesztő és fordító, vagy MihelicsVid, Bálint Sándor, illetve Kerkai Jenőatya, a KALOT mozgalom legismertebbvezetője és nem utolsósorban a párt nagy-formátumú politikusa, Barankovics István.A felsoroltak többsége a politizálást in-kább vállalta keresztényi hivatástudattólvezérelve, mint politikusi ambíciókat dé-delgetve. Úgy vélték 1944 és 1949 között,hogy tudásukra, felkészültségükre, az álta-luk képviselt értékekre szüksége van amegújulni szándékozó Magyarországnak.Amint fentebb már utaltam rá: tévedtek.A kötet azonban nemcsak képviselői-poli-tikus „Arcélek”-et vázol fel – melyekbőlnemcsak a politikát isművelő ember, hanemaz egyén is megismer-szik –, hanem ElmerIstván tollából rövidáttekintést is ad a Ke-reszténydemokrataNéppárt, majd De-mokrata Néppárt tör-ténetéről 1944 és1949 között. Megis-merkedhetünk a pártlétrejöttével, célkitű-zéseivel, az 1944-esnémet megszállást kö-vető, majd 1945 utánipolitizálásával. Olvas-hatunk a párt 1947-essikeréről, majd „elle-hetet lení tésérő l” .A tanulmánykötetszámomra különösenérdekes olvasmányátjelentette Csicskó Má-ria és Szabó Róberttörténészek hatalmas munkával összeállítottéletrajzi gyűjteménye. Akét fiatal történész aDemokrata Néppárt képviselőinek életrajzátkészítette el, a legjobb lexikonok hagyomá-nyait követve. Hiteles, pontos adatok, szinteteljes életútvázlat, alig egy-két elírás vagysajtóhiba. Úgy vélem, a szerzők alaposösszeállításukkal példát adtak arra, hogy mi-ként kell egy ilyen gyűjteményt elkészíteniés már ebből is következik, hogy miért kell,hogy a kötet a korszakkal foglalkozók szá-mára kézikönyvként (is) szolgáljon!A történelem napjainkban (is) kötődik apolitikához, illetve a politika igyekszik atörténelemből a számára hasznos, céljai el-éréséhez felhasználható elemeket „átven-ni”. A kötet ettől a gyakorlattól is eltér, deúgy vélem, üzenet értéke van – kell, hogylegyen – azoknak a dokumentumoknak,melyek a tanulmánykötetet zárják. Ezek adokumentumok arról adnak képet, hogymiről és minek, kiknek az érdekében szó-laltak fel a parlamentben a DemokrataNéppárt képviselői 1946 és 1948 között.Úgy érzem, már a felszólalások címe és té-mája is elgondolkoztató kell(ene), hogy le-gyen, és nem kellnapjaink parlamentivitáit, történéseit iga-zán alaposan ismerniahhoz, hogy aztmondhassuk: nincs(sok) új a Nap alatt:Eckhardt Sándor:Köztársaság vagymonarchia? – Dönt-sön a nép!; BálintSándor: Becsüljükmeg népünk sajátoshagyományait az ok-tatásban!; MihelicsVid: A párt egyed-uralma nem használa gazdaságnak; Ró-nay György: Az egy-ház szabadon telje-síthesse kulturális hi-vatását; BarankovicsIstván: A jelen nyo-morúsága és a jövőtávlatai.Ha valaki a felsoroltak alapján arra gon-dolna, hogy az 1993–1996 közötti időszakparlamenti felszólalásairól kap képet, ak-kor ismét jeleznem kell: 1946 és 1948 kö-zött hangzottak el a közreadott felszólalá-sok! Egy valami azonban tényleg azonos:a helyszín, a magyar parlament.Az idők élén jártak. KereszténydemokráciaMagyarországon 1944–1949. BarankovicsIstván Alapítvány, Bp. 1996, 220. old.Szakály Sándor108SzemleA történelem napjainkban (is)kötődik a politikához, illetvea politika igyekszika történelemből a számárahasznos, céljai eléréséhezfelhasználható elemeket„átvenni”. A kötet ettőla gyakorlattól is eltér, de úgyvélem, üzenet értéke van –kell, hogy legyen – azoknaka dokumentumoknak, melyeka tanulmánykötetet zárják.Ezek a dokumentumok arróladnak képet, hogy miről ésminek, kiknek az érdekébenszólaltak fel a parlamentbena Demokrata Néppártképviselői 1946 és1948 között.

Kereszténydemokrácia, Magyarország, 1944-1949

Repository of the Academy's Library

Kereszténydemokrácia,

Magyarország, 1944–1949

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/18929/18719/

Kereszténydemokrácia, Magyarország, 1944–1949

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Repository of the Academy's Library