Móró, István

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Jegyzet(1) SZITAR, SZERGEJ: ŔđŇ-Áë˙, ÁŕőŇčí č Đŕáëĺ /Art-Blja, Bakhtin and Rabelais. = Project Russia,1. sz. 37. old.(2) Uo., 37–41. old(3) BAHTYIN, MIHAIL: François Rabelais művé-szete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp.1982.(4) Az „épít” szót Eco után szélesebb körben haszná-lom, a különböző háromdimenziós alkotások létreho-zására etc. Vö: „It should be noted that the term ar-chitecture will be used in a broad sense here, indica-ting phenomena of industrial design and urban designas well as phenomena of architecture proper.” =ECO, UMBERTO: Function and Signs: Semiotics ofArchitecture. = The City and the Sign. An introduc-tion to Urban Semiotics. New York 1986, 57. old.(5) KUNSZT GYÖRGY: A dekonstruktivista építé-szet új világa és a háttérben lévő régiek. NappaliHáz, 1991. 1–2., 22–29. old.(6) ECO, UMBERTO: Az új középkor. = Uő.: Az újközépkor. Bp. 1992, 20–58. old.(7) BAHTYIN, MIHAIL: François Rabelais…, i. m.(8) ECO, UMBERTO: A rózsa neve. Bp. 1988. Bah-tyin erről így ír: „A középkor az élet és az ideológiaminden hivatalos területéről kitiltotta a nevetést, dee területek határain túl a szabadság és a bűntelenséglegnagyobb kiváltságaival ruházta föl…” – BAH-TYIN, MIHAIL: François Rabelais…, 92. old.(9) A kérdést briliáns módon illusztrálja Bulgakov aMester és Margaritában. Vö. még SZILÁGYIÁKOS: Tetem és tabu. Egy viccbalzsamozó feljegyzé-sei. Bp. 1996.(10) WEST ERNŐ: Leningrádi Rockszínház.=VOLT, 1996. 15. sz., 88. old.(11) BAHTYIN, MIHAIL: François Rabelais…, i. m.,392. old.(12) Disposable architecture címmel rendeztek Kiel-ben szemináriumot 1991-ben, melyen az ŔÁ is résztvett.(13) BAHTYIN, MIHAIL: François Rabelais…, i. m.,392. old.(14) LABAZOV, MIHAIL–SZAVIN, ANDREJ:Ăđŕ íčöŕ  č  ďđ îńňđŕ íńňâî . = Ŕđőčňĺęňóđŕ čĘóëňóđŕ: C6. íŕó÷č. ňđóäîâ (ÂÍČČŇŔĂ). Moszkva.1991.(15) SZITAR, SZERGEJ: Ŕđň-Áë˙…, i. m., 17. old.(16) BAHTYIN, MIHAIL: François Rabelais…, i. m.,392. old.(17) Uo., 36. old., kiemelés tőlem(18) Uo., 17. old.(19) Uo.(20) „The photographs were used as exhibitionadvertisements, thus allowing the artist`s ass to as-sume the role traditionally occupied by the face.” –SZITAR, SZERGEJ: Ŕđň-Áë˙…, i. m., 41. old.(21) SZITAR, SZERGEJ: uo., 37. old. és BAHTYIN,MIHAIL: François Rabelais…, 460-473. old.(22) Uo., 92. old.Iskolakultúra 1998/6–7161SzemleEgy folyamat kezdeténNéhány hónapja több médium is fog-lalkozott ezzel a kérdéssel. Akkor nyilvá-nosságot kapott egy önjelölt szakértő vé-leménye is. Ennek a nem műszaki vég-zettségűek számára félreérthető (a hozzá-értők számára pedig vitatható) nyilatko-zatnak a nyomán a közvélemény figyel-me erre a témára irányult. Azóta nincs„szenzáció”, a munka a terveknek megfe-lelően folytatódik.Voltak olyan megnyilatkozások, melyekazzal vádolták meg a villamosenergia-iparcégeit, hogy az egész csak azért történt,mert nagyobb bevételhez akarnak jutni,újabb terheket rakva ezzel a fogyasztókvállára. Ennél is súlyosabb félelmeket ger-jesztett a lakosságban, hogy a névleges fe-szültségszint 10 V-os emelése háztartásieszközöket tesz tönkre, közvetve lakástü-zeket okozhat stb.Ilyen „hírek” után érthető, hogy a villa-mos energiát használók közül igen sokanfordultak kérdéseikkel az illetékes áram-szolgáltatókhoz és a Magyar VillamosMűvek Rt-hez. Továbbra is fontos tehát afolyamatos és szakszerű tájékoztatás.Áttérés 220 V-ról 230 V-raA magyar villamosenergia-rendszer három éve megkezdte annaka 2008-ban befejeződő programnak a megvalósítását, melynek révénaz eddig megszokott 220 V névleges feszültség helyett áttérünk (áttértünk)a 230 V-ra. Az alábbi cikk arra keres választ, hogy miért szükségesa névleges feszültség kismértékű növelése és milyen következményekkel jár,esetleg jelent-e valamilyen veszélyt ez a változás.Mi hát az igazság? Miért szükséges a fe-szültségnövelés és milyen következmé-nyekkel jár ez a változás?Az integráció egyik feltételeMára Európa politikailag és gazdasági-lag egyaránt rengeteg szálon, s igen sok-szintűen egymáshoz kapcsolódó egységgévált. Ebben a bonyolult kapcsolatrendszer-ben viszont az egyes elemek fejlettségealapján, hatalmas különbségek mutatkoz-nak a kontinens különböző államai közt.Nem kivétel mindez alól Magyarországsem, hiszen – bár még nem tagja az Unió-nak, mégis – számos területen teljesíti atagság feltételeit: ilyen például a hazai vil-lamosenergia-rendszer névleges feszültsé-gének folyamatban lévő áttérése 230 V-ra.Kétféle hálózatMagyarországon először Budapesten,1893-ban kezdődött meg az áramszolgál-tatás. Akkoriban a fogyasztóknál vegye-sen 100 V egyenáram és 100 V egyfázisúváltakozó áram volt. A villamos energiátkét különböző vállalat erőműve állítottaelő, illetve alakította át a fogyasztók ré-szére szállított feszültségszintre. A várha-tó feszültségesés miatt az egyenáramútáppontban 110 V, az egyfázisú transzfor-mátoroknál 105 V volt a tápfeszültség. Afeszültségesések akkori csökkenésévelazután ezek váltak fogyasztói névlegesfeszültséggé is.Az egyfázisú váltakozó áramú hálóza-tot később 190/110 V-os háromfázisúváalakították át. A harmincas évek elején –részben a nagyobb terhelések, részben azakkor létesülő kisfeszültségű szabadve-zetékek nagyobb feszültségesése miatt –jelent meg a 380/220 V feszültségű háló-zat, amely fokozatosan elterjedt, és a hat-vanas évek közepére teljesen kiszorítottaa 190/110 V-os váltakozó áramot és a 110V-os egyenáramot. Az idősebb korosz-tály talán még emlékszik arra, mennyiproblémát, nehézséget okozott ez az átté-rés! (A váltakozó feszültségre való átté-rés 110/220 V-os transzformátorokkal át-hidalható volt, de például az akkoriegyenfeszültséggel működő rádiókat kikellett dobni!)Európai kompromisszumNapjainkban újra feszültségáttérésre ke-rül(t) sor: 380/220 V helyett áttér(t)ünk a400/230 V-os feszültségre. Miért van erreszükség?Az európai kontinens országaiban a vil-lamosenergia-felhasználás elterjedése so-rán 220 V – az angol–ír szigeteken 240 V– névleges kisfeszültségű hálózatok ala-kultak ki. E különféle feszültségértékek afokozódó kereskedelmei kapcsolatok ésutazások miatt egyre több nehézséget ésproblémát okoztak. Az IEC (NemzetköziElektrotechnikai Bizottság) tagállamaimár a hetvenes évek végén felvetették azegységesítés gondolatát, aminek eredmé-nyeként az IEC – a különböző szempontokgondos mérlegelése alapján – a nyolcva-nas évek közepére ajánlást dolgozott ki a400/230 V-os névleges feszültség egysé-ges használatára, aminek fő célja az egyesországok közötti kereskedelem bővítésé-nek elősegítése és megkönnyítése, illetve agyártmányok nagyobb sorozatú előállítá-sának lehetősége.Az európai Közös Piacban az áruk sza-bad áramlása fokozta az egységesítés jelen-tőségét, ezért az Elektrotechnikai Szabvá-nyosítás Európai Bizottsága (CENELEC)elhatározta, hogy az 50 Hz-es kisfeszültsé-gű elosztóhálózatok eddig fennálló, orszá-gonként különböző névleges feszültségeit –átmeneti szabályozások alkalmazásával –400/230 V-os értéken harmonizálja. Ezzel –az időközben unióvá alakult – Európai Uni-óban az áttérés kötelező lett. A 60 Hz-es há-lózatok (főként Amerika és Japán) megma-radtak 120 V-osnak!Ez tehát végeredményben kompro-misszumos megállapodás volt, amennyi-ben középértékben állapította meg a kü-lönböző európai országok névleges fe-szültségeit.Az európai országok legnagyobb részemár átvette, illetve folyamatosan veszi át aszabványos értékeket.162SzemleMagyar csatlakozásHazánk ugyan csaknem évtizedes ké-séssel csatlakozott e nemzetközi irányzat-hoz, de az Európai Unióhoz való tartozásigénye, valamint a kereskedelmi szem-pontok miatt az áttérést Magyarországonis feltétlenül végre kell hajtani.Az 1994. január 1-jén hatályba lépettszabvány az áttérést négy időszakra bont-va kívánja megvalósítani.Az eddigi 380/220 V-os hálózatok máraz áttérés időpontjában, tehát 1994. január1-jén 400/230 V-os rendszerként voltaküzemeltethetők, de 1996. január 1-jéig ez ahálózaton kizárólag a feszültség „átkeresz-telését” jelentette. Így a megengedett elté-rések a feszültségtől igen aszimmetriku-sak: -11,5% és +2,8%. Ezt az aszimmetri-át kell majd fokozatosan megszüntetni. Eza feszültség azonban az áramszolgáltatóicsatlakozásnál érvényes, a készülékeknél– a fogyasztói vezetékek feszültségesésemiatt – ennél néhány százalékkal kisebb.A szabvány rendelkezik a villamos szer-kezetek (készülékek, berendezések stb.)névleges feszültségeinek bevezetési határ-idejéről is. Itt gyorsabb volt az áttérés,mint a hálózatoknál. 380/220 V-os névle-ges feszültségű szerkezeteket csak 1995.január 1-jéig volt szabad gyártani és 1996.január 1-jéig forgalomba hozni!Ez igen fontos rendelkezik, ezért ajánlha-tó tehát mindenkinek, hogy ha tartós villa-mos fogyasztókészüléket vásárol – amit va-lószínűleg 2008 után is használni akar –, nefogadjon el olyat, amelyen csak a 220 Vvagy a 380/220 V felirat szerepel, hanem ki-zárólag olyat, amelyen vagy mindkét feszült-ségérték, vagy csak az új feszültségérték(230 V vagy 400/230 V) van feltüntetve. Ezutóbbiak az átmeneti időszakban is működő-képesek. Hivatalos kereskedelmi forgalom-ban tehát a régi névleges feszültségű készü-lékek már nem kaphatók, a „feketekereske-delemben” azonban még előfordulhatnak.Gond nélküli változásKérdés ezek után, hogy a fogyasztóknakelőny vagy hátrány-e az említett áttérés?Korábban különféle villamos készülé-keket, berendezéseket 220 V névlegesfeszültségre méretezték. Mi történik, haa jövőben kb. 4,5%-kal nagyobb feszült-séggel, azaz 230 V-tal lesznek igénybevéve?Ez a feszültségnövekedés egyetlen fo-gyasztói készülékre, berendezésre sem je-lent közvetlen veszélyt, nem okoz meghi-básodást, tehát önmagában a feszültségát-térés miatt semmilyen készüléket nem kellkicserélni. (A minősítő vizsgálatokat min-dig 10 százalékos feszültséggel is elvégez-ték, tehát a 220 V-os készülék 198 és 242,a 230 V-os készülék 207 és 253 V közöttkifogástalanul működik.)Más kérdés, hogy a növelt feszültségegyes termékek – elsősorban az izzó-lámpák – élettartamát csökkenti. Az iz-zólámpa élettartama ugyanis névlegesfeszültségen való üzemeltetése eseténkb. 1000 óra, viszont kb. 5%-kal na-gyobb feszültségen ennek csak mintegy70–75%-a. Fontos tudni viszont, hogyaz izzólámpákat már évek óta 230 Vnévleges feszültségre gyártják! Ha ezutóbbi lámpákat 220 V-on üzemeltetik,élettartamuk ugyan nagyobb lesz 1000óránál, azonban fényáramuk csökken.Az 1995 előtt vásárolt 220 V-os izzó-lámpákat tehát gyakrabban kell majd ki-cserélni, viszont nagyobb fényerővel vi-lágítanak.A többi fogyasztói berendezés (moto-ros és hőfejlesztő készülékek, elektroni-kus berendezések stb.) az áttérés után iskielégítően fognak működni. Gondoljukazonban meg, hogy az áttérés teljes befe-jezéséig még kb. 10 év telik el, addig vi-szont a legtöbb ilyen fogyasztói berende-zést természetes elhasználódás miatt iskicserélik.Nem kerül többeTovábbi kérdés, vajon a feszültség nö-velésével nem növekszik-e a fogyasztás,nem kell-e többet fizetni a villamosenergiáért?Az elektronikus feszültségszabályozó-val ellátott készülékek (tv, video, számító-Iskolakultúra 1998/6–7163Szemlegép stb.) teljesítményfelvétele nem válto-zik. A motoros készülékek teljesítmény-felvétele nem változik.A villamosenergia-felhasználás kü-lönféle területeit végig vizsgálva láthatótehát, hogy (ellentétben a már korábbanemlített 110 V-ról 220 V-ra való áttérés-sel), a lakossági fogyasztóknak a mosta-ni áttérésből semmiféle hátrányuk nemszármazik.ElőnyökMűszaki előnyként könyvelhető el,hogy a különféle készülékek, berendezé-sek Európa-szerte bárhol, minden továbbinélkül használhatóak. A legfontosabbelőny azonban politikai jellegű: ismét egyjelentős lépéssel közelebb kerülünk az eu-rópai országokhoz, az Európai Unióhoz.Móró István164SzemleANietzschére reflektáló cím (A hata-lom akarása) kulcs lehet a könyvkoncepciójának megértéséhez, hi-szen egy magát értelmező és akaratbanmegnyilvánuló (ellen)tudásra utal, amelyhatalmat akar szerezni. A tudni-akarásunk,illetve az igazság-akarásunk, Foucault sze-rint intézményes alapokon nyugszik, egyegész sor különféle gyakorlat mozdítja előés újítja meg: a pedagógia, a könyvek, akiadók, a könyvtárak, a tudós társaságokés a laboratóriumok. Ez az intézményesalapú igazságvágy a többi diskurzusonmár-már kényszerítő erejű hatalmat gya-korol. (2)Foucault a hatalom–tudás–élvezet hár-mas rendszerét kutatja, illetve e rendszerműködésének és létrejöttének okait, mivelaz európai társadalmakban ez az alapja azemberi szexualitásról való beszédnek. Erendszer körülményeinek vizsgálata egyolyan stratégiai tudáshoz vezethet, amely-ben a diskurzus eseményjellegének vissza-állítása, a jelölő egyeduralmának meg-szüntetése és egyáltalán igazságvágyunkmegkérdőjelezése a feltétel. E tudás –hogy alááshassa a szexualitás diskurzusá-nak hatalmát – éppen a szexualitás diskur-zusának geneziséről szólhat.A kötet elsőként arra hívja fel figyel-münket, hogy a 16. század végétől kezdvevalóságos ösztönző mechanizmus serken-tette a szexualitás „diskurzussá formálá-sát” (3) – de lényegében egy „polimorf be-szédkényszer” (4) érvényesült. A szexuali-tás diskurzussá történő átalakítása igen ré-gi terv, mégpedig az aszketikus- szerzetesihagyományban gyökerezik. Nem csupán atöredelmes gyónás parancsa születik meg,hanem a vágynak teljes egészében diskur-zussá való átalakítása is: „mindent be kellvallani (…) az álombeli árnyalakot éppenúgy, mint a nem elég gyorsan elfojtott fan-táziaképet, a test mechanikus működése ésa szellem gyöngesége közti nem kívánatoscinkosságként (…) a testiség lesz mindenbűn forrása, és a testiség legjelentősebbmozzanata az aktusról fokozatosan áthe-lyeződik arra a vágy által előidézett zava-rodottságra, amelyet bizony nem könnyűészlelni és szavakba foglalni, mert a baj azegész embert sújtja, mégpedig a legrejtet-tebb módokon”. (5) Egy olyan diskurzusrészeként beszélhetnek a hívek, amely ál-Tiltás – Tudás – HatalomMichel Foucault A szexualitás történetének első kötetében (A tudás akarása)a már korábban (a Felügyelet és büntetésben) kidolgozott hatalomfogalmának egy újbóli megközelítését és egyben folytatását rögzíti.Feltárja a ,,tudás akarását”, ,,amely egyszerre tartópillére és eszköze” (1)a hatalmi technikáknak: tudás és hatalom bonyolult kapcsolatai jelennek ittmeg, és az a kötelesség, hogy tudatosítsuk magunkban, milyen politikaihatásokkal járt egy-egy történelmi pillanatra nézve az a vágy,hogy megkülönböztessük az igazat a hamistól.

Áttérés 220 V-ról 230 V-ra

Repository of the Academy's Library

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/18886/18676/

Áttérés 220 V-ról 230 V-ra

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Repository of the Academy's Library