Nagy, Júlia

Repository of the Academy's Library

Iskolakultúra 2004/383Szemlefelkeltsük táncos kedvét és zenehallgatásiigényét, s végül fejlesszük a zenei értékíté-letét. Ez lenne az elsõ és második általánosiskolai osztály feladata, mielõtt belekezde-ne a zene-írás és -olvasás rendkívül fontosés munkaigényes gyakorlataiba.IrodalomDimény Judit (1981): Hang-játék. Zenemûkiadó, Bu-dapest.Sáry László (2000): Kreatív zenei gyakorlatok. ArsLonga, Jelenkor kiadó, Pécs.Burián MiklósA középkor könnyûzenéjeHa  meg akarjuk ismertetni a diákokkal a történelmet, a filmek valósnak tűnő díszleteivel szemben a múlt valós emlékeit kell úgy bemutatnunk nekik, hogy az lenyűgöző élményként hasson rájuk.Olyan korban élünk, amelyben agyerekek a történelmet, irodalmatlegelõször az amerikai filmekbõlismerik meg. Azokból a filmekbõl, ame-lyekben a történelmi hûség vagy a mû ere-deti tartalmának, mondanivalójának be-mutatása helyett az izgalom és az érzel-mek felborzolása a cél. És mivel könnyebbfilmet nézni, mint például olvasni vagymúzeumba menni, az amerikai filmek tor-zított történelemképe úgy ivódik be a gye-rekekbe, hogy a pedagógus feladata az is-kolában már nem az új ismeret közlése,hanem a filmélményekbõl szerzett áltudáskorrigálása. Hiszen már az óvodák jóhi-szemû óvónénijei is örömmel kapcsoljákbe a Disney-rajzfilmeket ajándékként,vagy csak mert így könnyebb – s a felsõ-oktatási intézmények magyar irodalmiszemináriumain ha megkérdezi az oktató,hogy hogyan végzõdik ,A párizsi NotreDame’, a hallgatók gondolkodás nélkülmesélik Esmeralda és Phoebus kapitányboldog egymásra találását. A tudásnak ez a korrigálása sem olyanegyszerû már. A diákok ugyanis hozzá-szoktak a komplex és intenzív élmények-hez a multimédia, az internetes játékok, amozi hatására, amellyel szemben a mesé-lés, (fel)olvasás már erõtlennek, unalmas-nak és fárasztónak tûnik – hiszen ráadásulmég a fantáziára is szükség van. Éppenezért az iskolai oktatásban most még na-gyobb szükség lett a szemléltetésre – más-különben a gyerekek egy részénél hatásta-lan marad mindaz, amit az irodalom-, tör-ténelem-, ének- stb. órákon végighallgat.Ha azt akarjuk, hogy az irodalmi alkotáslegyõzze a filmélményeket, az irodalomtörténete helyett végre a konkrét mûveketkéne elõvenniük a pedagógusoknak, s nemsajnálva az idõt és energiát, úgy elemezniaz alkotásokat, hogy az élményként és netanulnivalóként hasson a diákokra. A Musica Historica együttes új, ,Amorey’ címû albuma a középkori történelem,irodalom és zene oktatásában is nagyon jólhasználható összeállítást kínál nekünk.(Szerkesztette és a mûveket feldolgoztaCsörsz Rumen István.)A középkor zenéjérõl a legtöbb ember-nek az egyházi gregorián muzsika jut azeszébe. Az ,Amor ey’ egy kevésbé ismertmiliõbe: a világi énekköltészet izgalmas,változatos világába kalauzolja el a hallga-tót. S talán nem mellékes az a tény sem,hogy a maga nemében egyedülálló ez avállalkozás: mindezidáig Magyarországonilyen tematikájú CD nem született. Ráadá-sul a Musica Historica együttes munkájanem a dallamok puszta megszólaltatásá-ban áll. A feldolgozást komoly tudomá-nyos kutatás elõzte meg, a mûvek autenti-kus feldolgozása Csörsz Rumen Istvánszaktudását dicséri.Egyfelõl a középkor egyszólamú világizenéjébõl nyújt válogatást a huszonegydalt feldolgozó album, abból a muzsikából,84SzemleA gyermekkor-történet a hazaineveléstörténeti kutatásokbanÉrdekes, kissé paradox helyzet előtt állunk, amikor agyermekkorkutatásokról gondolkodunk. A 20. század második felétőlegyre gyakrabban fogalmazódik meg a társadalmi szféra különbözőterületein az „elvesztett gyermekkor”, a „gyermekkor halála” toposza,ugyanakkor az elmúlt évtizedben gyermekekkel, fiatalokkalkapcsolatos kutatások sokasága készült el mind hazánkban (Ifjúság2000), mind pedig világszerte. A gyermekkorkutatásokon belülkiemelt helyet kapott a gyermekek, a fiatalok helyzetének, szerepének,a velük való bánásmódnak a vizsgálata a különböző történetikorokban. amely a királyi és fõúri udvarokban, váro-sok, falvak piacterein hangzott el vándor-zenészek vagy híres költõk elõadásában. Amûvek javarészt a lovagi költészet emlé-kei, közös forrásuk a trubadúrlíra, amely a11. századi Dél-Franciaországból szárma-zik. Köztudott, hogy a középkori Európá-ban a trubadúrköltészetben valósult megelõször a szerelem és a vele legtöbbszörazonosnak tekintett, ideális nõ eszményíté-se. A szerelmes lovag (a fin’ amant), hogyhölgyéhez méltó legyen, önmaga folyama-tos tökéletesítésén fáradozott, a szerelemörömét (joy) pedig a legtöbb trubadúr úgyélte meg, mint egy misztikus érzést, amelyköltészetének ihletet ad. Jaufré Rudelt pél-dául „a távoli szerelem költõje”-ként õriztemeg az emlékezet. A fõúri trubadúr egy ta-vaszi patakparton írta az albumon elhangzóénekét a kedveshez, akit mintha csak édesvágyak rajzolnának a messzeségbe. A tru-badúrok mestere, Bernart de Ventadorn pe-dig legtöbbször a tünékeny, gyönyörûség-gel teli pillanatokat énekelte meg. Az egyszólamú dalok mellett az albuma korabeli tánczenével is megismertet. A13. századi Neidhart von Reuenthal mind-két téli dala táncmulatsággal folytatódik,ahol stájer parasztok vigadnak. Kortársa, agallego nyelven alkotó Martím Codax azibériai szerelmi líra híres képviselõje volt,az albumon szereplõ egyik dalát az áprili-si királynéválasztáskor énekelték, s a fel-szarvazott férjeket csúfolták vele.A lenyûgözõ zenei élmény mellett aszerkesztõ egy különleges csemegével iskedveskedik a hallgatónak: a CD borító-ján Vaskó Péter avatott tolmácsolásábanaz elhangzott dalok mûfordítását is elol-vashatjuk.Remélhetõleg kiválóan használhatja azalbumot az általános és a középiskolai ok-tatás, de – tekintve, hogy tulajdonképp aközépkor könnyûzenéjébõl nyújt váloga-tást a lemez – ritka csemegeként szolgál-hat mindazoknak is, akik igényes kikap-csolódásra vágynak. Nagy JúliaAtársadalomtudományos történetírásmegjelenésével megrendült az egysé-ges, belülrõl koherens historiográfiá-ba vetett hit, megtört a makrotörténet-írásegyeduralma, és ezzel párhuzamosan fellen-dültek a mikrotörténeti kutatások, amelyekkiváló alapot szolgáltattak a gyermekkor-tör-téneti kutatásoknak is. A mikrotörténet meg-jelenésével megerõsödött az a gondolat, hogya múltról több történet is elmondható, „leg-alább annyi, ahány múltbéli jelentésösszefüg-gést a történész, szakszerû kutatási módsze-rekkel, rekonstruálni tud”. (Gyáni, 2000. 43.)A gyermekkor-történeti kutatásokra ezt amegállapítást még inkább érvényesnek tart-hatjuk, errõl bizonyosodhatunk meg mind ahazai, mind pedig a nemzetközi gyermekkor-történeti kutatásokat vizsgálva. 

A középkor könnyűzenéje

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/20016/19806/

A középkor könnyűzenéje

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)