Laki, Ilona

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

próbáljuk. Évente egy-egy alkalommal, amódszerhez illeszkedõ téma esetében idõtszánunk ezen módszerek valamelyikének.Megízleljük motivációs erejét s hatását,amely a fent vázolt célok tekintetében –  aprobléma-érzékenység kialakítása, krea-tív- és önálló gondolkodás fejlesztése, vi-takészség, vitakultúra kialakítása, megol-dási stratégiák tervezésében- és végig vite-lében való jártasság szerzése, valamint azígy átadott tudáselemek tartós ismeretkéntrögzítése – vitathatatlan. IrodalomBastian, Johann – Gudjons, Herbert (1987, szerk.):Das Projektbuch. Bergmann – Helbig Verlag, Ham-burg. 250.Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák, különbsé-gek. Tankönyvkiadó, Budapest. 338.Csapó Benõ (1998, szerk.): Az iskolai tudás. OsirisKiadó, Budapest. 170.Divéki Erika (1997): Környezeti nevelés és annak le-hetõségei a földrajzoktatásban. Kézirat, SZTE, Ter-mészeti Földrajzi Tanszék. 78.Dömötör Márta (1998): Felmérés a földrajz tanárokmódszertani felkészültségérõl Magyarországon. Kéz-irat, SZTE Természeti Földrajzi Tanszék. 44.Fehér József (1987): A földrajztanítás módszertana.Tankönyvkiadó, Budapest. 319.Handel, Dagmar – Müller, Hans (1988, szerk.s): DasProjektbuch Sekundarstufe. Beltz Verlag, Weinheimund Basel. 310.Haubrich, Hartwig (1998): Geographie hat Zukunft(Wege der Geographie und ihrer Didaktik). Kallmey-ersche Verlagsbuchhandlung. 156.Makádi Mariann (1999): A földrajz megváltozott sze-repe a közoktatási rendszerben. In: Vizsgatárgyak, vizsgamodellek. (szerk. Ütõné Visi J.) 35–62.Nanszákné Cserfalvi Mária (2000): Pedagógiai je-lenségek vizsgálata. Tóth Kiadó Kft., Debrecen. 222.Niemz, G. (1989): Das neue Bild des Geographieun-terrichts Johann Wolfgang Goethe Universitat. Selb-stverlag, Frankfurt am Main. 251.Pap József (1997): A projekt alkalmazása a földrajz-oktatásban. Kézirat, SZTE Természeti Földrajzi tan-szék. 42.Papp K. – Nagy A. (2004.): Tanár szakos hallgatókkomplex természettudományos ismereteinek fejlesz-tése. Iskolakultúra, 5. 29–41.Schmidt-Wulfen, W. D. (1999): Zukunftsfahiger Erd-kundeunterricht. Klett-Perters, Gotha und Stuttgart.341.Schmidtke, K.-D. (1994): Geographieunterricht –nicht so eng gesehen. Aulis Verlag, Köln. 166.Ütõné Visi Judit (1999, szerk.): Vizsgatárgyak, vizs-gamodellek II. Földrajz. OKI, Budapest. 270.Ütõné Visi Judit (2000): A Földünk és környezetünktantárgy oktatásának aktuális kérdései a kerettantervtükrében. Földrajzi Közlemények, CXXIV. kötet,1–4. 165–180. Ütõné Visi Judit (2001, szerk.): Részletes érettségivizsgakövetelmény és vizsgaleírás – Földunk és kör-nyezetünk. (Munkaanyag). Kiss Árpád OrszágosKözoktatási Szolgáltató Intézmény VizsgafejlesztõKözpont, 132.Vince Judit (2000): A földrajztanítás hatékonyságánakvizsgálata. Kézirat, TDK Dolgozat. (Oktatásmódszer-tani OTDK, Veszprém, második helyezés.) 32.Voigt, Hartmut (1980): Geoökologische Schülerun-tersuchungen (Theorie und Praxis geographischerFeldarbeit im Unterricht). Ferdinand Schöningh Ver-lag, Padeborn. 134.Farsang Andrea egyetemi adjunktus, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék,TTK, SZTE, Szeged126SzemleA Földrajztanárok Egyleténekszerepvállalása a földrajzoktatásbanA gyakorló tanárok kétségbeesve lát-ták, hogy a tanítás parttalanná vá-lik, képesítésük nem erre az oktatá-si formára szól. Sürgették egy egyesületmegalakulását, amely a tanárság és a szakmavédelmét, társadalmi presztízsét szolgálja.A rendszerváltás után az oktatásban gyö-keres változásokat terveztek, amelyek érin-tették az iskolaszerkezetet, a tantárgyi fel-osztást és az óraszámokat is. Mindezek aföldrajzoktatást láthatólag kedvezõtlenülérintették, ugyanis a földrajz tantárgykomplex tudástartalmát és készség-képes-ségfejlesztõ voltát megkérdõjelezték. ANemzeti Alaptanterv (NAT) tervezetben aföldrajzot felosztották, mégpedig két újtantárgyi blokkba, a természetismeretbe ésa társadalomismeretbe sorolták. Ebben aválságos helyzetben, mint az már igengyakran elõfordult, a tantárgyban integrálttudományok képviselõi ahelyett, hogy ösz-szefogtak volna a földrajz megmentésére,külön tantárgyat és óraszámokat kezdtekszorgalmazni. Sürgetõ feladat volt megala-kítani egy szakmai egyesületet.A Földrajztanárok Egylete elõször 1994májusában alakult meg Csepelen a Gom-bos téri Általános Iskolában. EkkorNemerkényi Antalt kértem fel a tagságképviseletére abban a reményben, hogy azegylet a továbbiakban a Magyar FöldrajziTársaság egyik szakosztályaként mûköd-het, hiszen erre a választmánytól biztatástkaptam. A Földrajzi Társaság Közgyûléseelvetette az egylet gondolatát, holott a tan-tervi vitákban a földrajz óraszáma és egy-általán a megmaradása körül javában folyta harc. Idõközben Nemerkényi Antal aFöldrajzi Társaság titkára lett. Az Egyesü-let pedig önállóan, a Földrajzi Társaságtólfüggetlenül, de mindig együttmûködésrekészen megalakult 1995. január 16-án a IIRákóczi Ferenc Közgazdasági Szakközép-iskolában.  Az ülést Jakucs László pro-fesszor úr vezette.Az Egylet szerepvállalása az alapítóokiratból egyértelmûen kitûnik: „Az Egy-let független, országos hatáskörû szakmaiegyesület, amely mindenekelõtt a földrajzoktatásának korszerûsítését, fejlesztését,színvonalának és hatékonyságának foko-zását kívánja biztosítani, valamint segíti atanárok továbbképzésével, pedagógiaiszakmai szolgáltatásával, érdekvédelmé-vel, érdekképviseletével kapcsolatosmunkát”.A kitûzött feladatokból, amelyeket azalapszabály részletez, mennyit sikerültmegvalósítani? Vegyük sorra a vállalásokat.*„Az Egylet különbözõ fórumokon sze-repet vállal a szakmai érdekek képviseleté-ben, pl. a tantervek készítésében és to-vábbfejlesztésében, vagy a szakma érde-keit érintõ állami intézkedések elõkészíté-sében és véleményezésében. Részt vállal aszakmai döntések elõkészítésében.” Az elmúlt évtizedben a demokrácia fo-kozatos kiépülése folytán számos felkéréstkapott az egylet vezetõsége, hogy a tan-tervkészítési és véleményezési folyama-tokban vegyen részt, illetve a pedagógu-sok közérzetérõl tudósítson. Általábanévente 3–4 felkérés érkezett, amelyekremindig adtunk választ. A NAT elõkészíté-sekor és a bevezetés során is számosanyaggal támogattuk a bizottságokat, deezeket gyakran félretették, ha más lobbykérdekeit sértette. Néhányat idézzünk fel:,A demokráciára való nevelés lehetõségeia földrajz és a környezeti nevelés terüle-tén’, 1996 december. 20.; ,Napjaink fele-lõssége a felnövekvõ nemzedék iránt’,1998 november 21.; ,A földrajzi szekcióüzenete a kerettantervrõl’, 1999. novem-ber 17. ,Szakmai véleményezés a Földünkkörnyezetünk tantárgy részletes érettségikövetelményrendszerérõl és vizsgaleírásá-ról’ 2000.Minden fórumon képviseltük a tanárivéleményeket, amelyeket továbbképzések,vitafórumok, tanulmányutak alkalmávalösszegyûjtöttünk. Talán ennek is köszön-hetõ, hogy a szakmai civil szervezetek má-sik három szervezet képviselõje mellett aFöldrajztanárok Egyletének képviselõjétválasztották az oktatási miniszter egyik ta-nácsadó testületébe, a Közoktatás politikaiTanácsba. Sajnos azt kell megállapítani,hogy a tanács – lelkiismeretes  munkája el-lenére – nem mindig volt hatással a végsõdöntésekre.A NAT bevezetésekor Egyletünk tanter-vi pályázatot írt ki, amelyen különbözõ al-ternatív tantervek születtek (1997. május10.). Ezeket ajánlottuk az iskoláknak a kö-vetkezõ változásig. Majd tantervi bírálato-kat vállaltunk, ilyen volt a Budapest tan-terv vizsgálata.*„Az Egylet különös figyelmet fordít atanulók tehetséggondozására, a szakmaiközéleti aktivitásuk elõsegítésére, a pálya-kezdõk beilleszkedésének megkönnyítésé-re. Kezdeményezi, illetve részt vesz aszakmai pályázatok kiírásában és lebonyo-lításában, a tehetséggondozás különbözõformáiban, mely tevékenységét kiterjesztia környezõ országok, magyar anyanyelvûgyermekeire is.”Iskolakultúra 2004/11127SzemleSzervezetünk hatodik éve rendezi meg aKárpát-medence versenyt és az azt követõtáborozást, melynek helyszíne Szlovákiá-tól a Vajdaságig változik – minden évbenmás és más tájakon. Célja a hazai és a ha-tárokon átnyúló területek magyar anya-nyelvû diákságának együtt versenyezteté-se a Kárpát-medence természet- és társa-dalom-földrajzi adottságairól és a közöskultúrértékekrõl. A verseny elõkészítéselehetõséget nyújt a kollegákkal valóegyüttmûködésre. A verseny után követke-zõ táborozás 6–10 napos, az anyagi lehetõ-ségektõl függõen, ugyanis sem nevezésidíjat, sem táborozási költséget nem kérünka résztvevõktõl. A versenyszervezéstLövey Istvánné kezdte el Borsai Csabával,már évek óta Berkó Judit és Vizy Zsolt kol-legám végzi a tábo-roztatást. Kimagaslóeredménynek tartjuk,hogy a tanulók mi-közben tanulnak, ba-rátságokat kötnek, ésévek múltán is ra-gaszkodnak a ver-senyhez. Elõfordul,hogy volt versenyzõ-ink tanárként is visz-szatérnek. Az Egylet vezetõ-sége egyszer kísérle-tet tett az összes hazai földrajzverseny át-tekintésére. Összehívtuk a versenyeketszervezõ kollegákat abban a reményben,hogy összefogva, közösen dolgozunk éskevesebb versenyre koncentráljuk az erõn-ket. Törekvésünk kudarcba fulladt, mertmindenki ragaszkodott a saját versenyé-hez, Meg kellett azzal elégedni, hogy, hamódunk nyílik rá, az eredményesen verse-nyeztetõ tanárokat támogatóink – a LázárDeák Alapítvány vagy a Cartográphia Kftstb. – segítségével jutalmazzuk.Pályázatokat írtunk ki a határon túli kol-legák és diákok részére 1997 tavaszán akövetkezõ témákban:– Lakótérségünk természeti és telepü-lésföldrajza;– Lakótérségünk környezeti értékei ésgondjai;– Lakótérségünk idegenforgalmi értékei.2004-ben környezeti pályázatot írtunkki 9–12 éves tanulók számára. Több mint170 pályamunkát kaptunk, a nyertesek – afelkészítõ tanárokkal együtt – a Fertõ-Hansági Nemzeti Park vendéglátását él-vezhették.*„Az Egylet képzést, továbbképzést szol-gáló tanfolyamokat szervez. Kezdemé-nyezi, illetve közremûködik konferenciák,szakmai vitaülések rendezésében, tanul-mányutak szervezésében, lebonyolításá-ban.” A megalakulást követõ évtõl kezdveminden esztendõben tartottunk továbbkép-zõ tanfolyamokat. Ezek látogatottsága vál-tozó volt. Évente kb. nyolc-huszonhat fõközött alakult egy-egy csoport létszá-ma. A tanár kollegákleginkább azokat atovábbképzéseketkedvelték, amelyekterepgyakorlatokat,tanulmányutakat éselõadásokat ötvöz-tek egybe.Ilyen volt a „Taní-tás-tanulás a hely-színen – Kárpát-me-dence tanfolyam”,amely öt éven át folyamatosan mûködött.Sokan választották a kõzettani tanfolya-mot, majd a földtani tanfolyamot. A ke-reszttantervi módszerek, a társadalom-földrajz tanítása, vagy a jövõ század társa-dalom-földrajza témákként egyaránt sike-resnek bizonyultak. A távérzékelés tanfo-lyamot még nagy távolságokról is látogat-ták a tanárok. Az elõadók és a tanulmányiutak vezetõi egyetemi oktatók vagy másrokon szakterület kiváló képviselõi közülkerültek ki. Tanfolyamaink akkreditáltakvoltak, tehát tanúsítvány adására jogosí-tották fel az Egyletet. Közel száz hallga-tónk közül 73-an kaptak tanúsítványt.  Amódszertani kultúra fejlesztése érdekébenévente egyszer módszertani programotajánlunk, amelyet rendre Visi Judit és Ber-nek Ágnes tart. 128Szemle„Az Egylet független, országos ha-táskörű szakmai egyesület, amelymindenekelőtt a földrajz oktatá-sának korszerűsítését, fejlesztését,színvonalának és hatékonyságá-nak fokozását kívánja biztosíta-ni, valamint segíti a tanárok to-vábbképzésével, pedagógiai szak-mai szolgáltatásával, érdekvédel-mével, érdekképviseletével kap-csolatos munkát”.„Az Egylet támogatja a különbözõ régióktermészeti és társadalmi földrajzának meg-ismerését, az ismeretek közzétételét, kap-csolatot épít és tart fenn külföldi társegyesü-letekkel, és segíti a földrajztanárok helyszí-nen szerzett tapasztalatainak bõvítését.”A továbbképzés másik formája a tanul-mányutak szervezése. Minden tanul-mányutunk erõs szakmai programmal tár-sul. Általában egyetemi oktatók segítik azidegenvezetést, illetve saját tagtársaink.Leginkább fénymásolt szakmai anyag se-gíti a látottak elmélyítését. Útjaink az el-múlt esztendõkben felölelték a hazai tája-kat, hazánk minden nemzeti parkjára ki-terjedtek, és szinte minden magyarorszá-gi fõiskolai és egyetemi földrajz tanszék-kel volt közös programunk. Ennek az or-szágos tájbejárásnak az elindítója Szeke-res Zoltán, az Apáczai Csere János Gya-korló iskola vezetõtanára volt, aki mellettma már „felnõttek” új szervezõk is. Ele-inte csak két-három utat tudtunk elindíta-ni egy esztendõben, majd a tagság roha-mos növekedése lehetõvé tette, hogy 4–5hazai út mellett két külföldi tanulmány-utat is megszervezzünk. Az elmúlt tíz esztendõ programjába tarto-zik a budapesti kerületek bemutatkozásinapjainak szervezése. Már tíz kerületet sike-rült bemutatni az egylettagok segítségével.*„Az Egylet, eredményesebb mûködéseérdekében, feladatbankokat hoz létre éskülönbözõ kiadványokat és segédanyago-kat készít.”Alig kezdtük el a szervezeti munkát,amikor Magyarország tanítása bajba ke-rült. Nem voltak eszközök és a tanulókversenyeztetése is gondot okozott, ezért akollegák feladatait összeszerkesztettük a,Hurrá, földrajz’ címû, kétkötetes kiad-ványban. Majd szintén a kollegák össze-adott magyarországi diaképeibõl sorozatotjelentetett meg az Egylet. Mindkét anyagelkészülését a KOMA támogatta. A diaso-rozatot még ma sem követte új. 1998-banmegjelent a ,Környezeti nevelés és a föld-rajz’ címû kiadványunk.  2003-ban tervez-tük Magyarország képes földrajzának aközreadását, de a megrendelõ idõközbentönkrement.*„Az Egylet növeli a társadalom korsze-rû földrajzi mûveltségét, segíti a földrajziismeretek terjesztését az oktatásban.”Az Egylet honlapjának a mûködése2001-tõl Gyenes Csilla, akkori elnöknõküzdelmes munkájának eredménye. Az-óta is szolgálja a tanárokat és az egyletimunkát. (www.fte.hu) Egyesületünknekmegalakulásakor kizárólag gyakorlóföldrajztanárok lehettek a tagjai, ám kide-rült, hogy milyen sok a pályaelhagyó, so-kan más tanárszakon végeztek, esetlegnem is pedagógusok, de szívesen résztvállalnak a közös munkából. Ekkor átala-kítottuk az alapszabályt és lehetõvé tettüka belépésüket. Ezzel vállaltuk a földrajzikultúra terjesztését. Késõbb SzekeresZoltán kollegám a Glóbusz címû utazásilapban nyitott rovatot igényes kirándulásiajánlatokkal. A múlt esztendõben a Men-tor címû pedagógus lapban szerkesztet-tem az Iránytû címû rovatot, amelyben aziskolák számára a kollégák is írtak tartal-mas útiterveket .Törekedtünk arra, hogy az információknaprakészek legyenek és a helyi szerve-zõk, nemzeti parkok címét, telefonszáma-it, illetve a legjobb szakemberek neveit isfeltüntessük, segítve ezzel az iskolai kirán-dulások színvonalának emelését.*„Az Egylet segíti a földrajz jelentõségé-nek és integrált jellegének megõrzését, fej-lesztését – elsõsorban az intézményes ok-tatás  rendszerében,  ennek érdekében ren-dezvényeket szervez. Fórumot teremtszakmai információk cseréjére, szakmaimódszerek megvitatására, a földrajzi kul-túra, értékek terjesztésére.” Évekre visszamenõen igyekeztünk alegaktuálisabb tanítási gondokra, módsze-rekre, tudásfejlesztésre, tantervekre figyel-ni, s ezeket konferenciákon is megvitatni.A kezdeti idõszakban 200–240 fõ jelentmeg egy-egy rendezvényen, de ma ezmajdnem a felére olvadt. Becsléseink sze-Iskolakultúra 2004/11129Szemlerint összesen 1200–1400 fõ vehetett résztaz alábbi konferenciákon:.– Országos Földrajzi és Természetvé-delmi Konferencia, 1996;– Földünk, környezetünk és a társada-lomföldrajz, 1997;– Milyen földrajzoktatást akarunk2000-ben?, 1998;– Gazdasági és pénzügyi ismeretek aföldrajzoktatásban, 1999;– Millenniumi földrajzi konferencia,2000;– Fejlesztõ pedagógia a földrajzoktatás-ban, 2001;– Idegenforgalmi földrajz-turizmus,2002;– Áldás és átok- a vizeinkrõl a víz nap-ján, 2003; – A földrajzi és a környezeti kultúra atársadalomban és az oktatásban, 2004.*„Az Egylet díjakat, kitüntetéseket alapítés adományoz”.Abból a megfontolásból kiindulva,hogy a tanárok rendkívül kevés elismerés-ben részesülnek három különbözõ díjatalapítottunk, de ezek anyagi juttatássalnem párosulnak. A kitüntetéseket a tanítás-ban és a továbbképzések terén legendás hí-rû tanáregyéniségekrõl neveztük el, hogyígy is emlékeztessünk elõdeinkre. TóthAurél-díjban részesülhet az a tanár kolle-ga, aki kimagasló eredményeket ért elmódszerei és versenyeztetése révén. Ha-vas Gáborné Bede Piroska-díjra a tovább-képzés terén jeleskedõket javasoljuk. Vé-gezetül az egyleti munkákban önzetlenülsegítõk részére Az egyletért kitüntetésthagyta jóvá a közgyûlés. Havas GábornéBene Piroska díjban részesült GyenesCsilla és Szekeres Zoltán, Tóth Aurél díjatkapott Nagyné Gyenes Margít és Az egyle-tért megbecsülést Horváth Erzsébet tagtár-sunk vívta ki.Laki Ilonaelnök, Földrajztanárok Egylete, Budapest130SzemleAz Iskolakultúra könyveibõl

A Földrajztanárok Egyletének szerepvállalása a földrajzoktatásban

Repository of the Academy's Library