A cikk egy sajátosan
magyar
közösségi
hozzáférési
rendszer
– a
teleházak
– fejlődésének hullámzó
– egy korai
időszakban
rend
-
kívül
jelentős hazai
és nemzetközi
kihatású
– magyarországi
tör
-
ténetét
és akkori
sikerének
„titkát”
dolgozza
fel. Bemutatja
az
egyszer már
elszalasztott,
vagy kevésbé
kategorikusan
az eddig
kellően
ki nem használt
esélyt.
Állítása
– amit bizonyítani
igyek
-
szik – az, hogy
a digitális
transzformációban
ennek
az intéz
-
ményrendszernek
újra feladata
van, de
a tét sokkal
nagyobb.
Alapkérdése,
hogy
vajon
visszatérhet-e
egy régi-új
kerékvágásba
a máig
élő helyi
társadalomba
és gazdaságba
ágyazott
intéz
-
ményrendszer,
s ha igen, akkor
milyen
szerepben,
s mitől
függ
az, hogy
ez megtörténhessen.
Az egyik
legfontosabb
garancia
a
teleházak
közösségi
jellege,
ami összhangban
áll a modern
tár
-
sadalom
és gazdaság
közösségi
önszerveződési
trendjével,
ami a
digitális
jövő befogadási
képességének
is egyik
meghatározó
té
-
nyezője.
A teleházak
és hálózatuk
újjászületésének
jelei jól lát
-
szanak
és egyértelműek,
országos
mozgalom
és program
alapjai
lehetnek,
aminek
kibontakozó
keretei
új esélyt
adnak,
immár
a
digitális
transzformáció
legszélesebb
körű megvalósításának
ha
-
tékony támogatására
