Gombos, Jarmo

Pelle, Anita

Jarmo Gombos

Anita Pelle

Crossref

Közgazdasági Szemle

Az európai gazdasági integráció újragondolása. Beszámoló a Szegedi Tudományegyetemen tartott tanácskozásról

Repository of the Academy's Library

Közgazdasági szemle, lXiV. éVf., 2017. május (566–569. o.)az európai gazdasági integráció újragondolásaBeszámoló a szegedi Tudományegyetemen tartott tanácskozásróla szegedi Tudományegyetem gazdaságtudományi Karán az európai összeha-sonlító gazdaságtani Társaság (European Association for Comparative Economic Studies, EACES) támogatásával 2017. március 23–24-én megrendezett tanácskozást Vilmányi Márton dékán, valamint Sass Magdolna és Farkas Beáta köszöntője után két plenáris előadás nyitotta. Xavier Richet, a párizsi sorbonne Nouvelle egyetem professzora az európai unió jövőjének négy forgatókönyvét vázolta fel: 1. fennmarad a status quo, esetleg némi fejlődéssel; 2. erősödik a föderalizmus, ami két- vagy több-sebességes európához vezet; 3. az európai kormányzás és a monetáris intézmények fokozatos lebontásával megindul a dezintegrálódás; 4. európa különböző régiókra bomlik, az eu széthullik. az előadó rámutatott, hogy a harmadikként felvázolt for-gatókönyv valójában a francia populisták megközelítése. ezzel azért fontos számolni, mert a közelgő francia elnökválasztáson nem esélytelenek – bár remélhetően végül nem eu-ellenes politikus kerül majd a köztársasági elnöki funkcióba.1 Xavier Richet a saját forgatókönyveit összevetette az európai Bizottság fehér könyvében (EB [2017]) szereplő öt forgatókönyvvel, azt állapítva meg, hogy az utóbbi dokumentumból szá-mos elem (például költségvetés, adózás, külpolitika) egyszerűen hiányzik. előadá-sának fő üzenete az volt, hogy bármilyen visszalépés előbb-utóbb elkerülhetetlenül az európai integráció széteséséhez vezet.a másik plenáris előadó, Palánkai Tibor akadémikus a kérdést szélesebb kontex-tusban, filozófiai szinten tárgyalta, úgy definiálva az integrációt, mint közösségek létrehozásának, reprodukciójának és transzformációjának folyamata, illetve olyan társadalmi-gazdasági organizmusok fejlesztése, amelyek magasabb hatékonysá-got és jólétet eredményeznek. a Budapest Corvinus egyetemnek az európai unió fejlődési kilátásait egyébként optimistán megítélő emeritus professzora hiányolta, hogy az európai (és a globális) integrációnak nincs megfelelő, kiegyensúlyozott médiareprezentációja. Véleménye szerint az európai integráció már rég meghaladta azt a pontot, ahonnan még vissza lehetne fordítani, ezért az egyetlen út az integ-ráció elmélyítése felé vezet. ezzel együtt osztja azt a véleményt, hogy az európai 1 a másik jól teljesítő jelölt, korábbi gazdasági miniszter, emmanuel macron erősen európa-párti.a kézirat első változata 2017. április 7-én érkezett szerkesztőségünkbe.dOi: http://dx.doi.org/10.18414/Ksz.2017.5.566T u d o m á n y o s  T á j é k o z T a T ó 567integrációt újra kell definiálni egy pozitív vízió („erős és összetartó európa”) alap-ján, két alapelv: a szolidaritás és a szubszidiaritás párhuzamos érvényesítésével. az elsőként említett elv értelmében az integráció veszteseit kárpótolni kell, a máso-dik elv pedig arra vonatkozik, hogy az eu csak akkor lépjen fel, ha az alacsonyabb szinteken történő beavatkozás elégtelennek bizonyul.a tanácskozás ezután szekciókban folytatódott. az elsőben, amely az eu-beli vál-ságkezelésről szólt, Benczes István egyetemi tanár (BCe) a témát játékelméleti meg-közelítésben vizsgálta. az első görög mentőcsomag példáján azt mutatta be, hogy a szereplők számára nem volt optimális kimenet, miközben az eu érdekei nem voltak megfelelően képviselve. Vigvári Gábor adjunktus (BCe) a monetáris unió és schengen válságait hasonlította össze, és megállapította: mindkét rendszer tökéletlen, és éppen ez a válságuk forrása. meglátása szerint az integráció már elért vívmányainak struk-turális elégtelenségeit akkor is kezelni kell, ha az eu a többsebességes integráció for-gatókönyvét valósítja meg.2 Losoncz Miklós egyetemi tanár (Bge) a brexit európai integrációra gyakorolt hatásait vette górcső alá. Noha még csak rövid idő telt el a nép-szavazás óta, és a brit kormány még nem jelezte hivatalosan az európai Tanácsnak a kilépési szándékát,3 a brexit máris annak bizonyítéka, hogy az európai integráció nem megfordíthatatlan, és az eu nemcsak bővülni, de szűkülni is tud.az euróövezet és a belső piac működését tárgyaló szekcióban Somai Miklós tudomá-nyos főmunkatárs (mTa KRTK) azt a kérdést tette fel, hogy miért nehezebb az eu-nak a válság után megbirkóznia a kihívásokkal, mint korábban. sok szakértő szerint ez a bénultság a legitimáció gyengeségéből és belső hiányosságokból fakad – amelyek pedig a szolidaritás és a felelősségvállalás elégtelen voltában gyökereznek. Pelle Anita egyetemi docens (szTe gTK) rámutatott, hogy egészen 2009-ig az eu-ban konvergencia zajlott: mind az euróövezet perifériája, mind a posztszocialista új tagállamok gyorsabban növe-kedtek, mint a magtérség. 2009 azonban fordulópont volt, és a válság divergenciát idé-zett elő az eu-ban. Farkas Beáta egyetemi tanár (szTe gTK) azt mutatta be, hogy a személyek szabad mozgásával foglalkozó uniós dokumentumokban nem jelennek meg a posztszocialista tagállamok nézőpontjai. sőt egy 2016. júliusi imf-tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a szabad mozgás lehetősége összességében inkább hátrá-nyos ezen országok számára (IMF [2016]). a brexit-népszavazás óta pedig nem számít tabunak a személyek szabad mozgásának újratárgyalása.a gazdasági fejlődés egyenetlenségeivel foglalkozó szekció első előadója, Leon Podkaminer (WiiW, Bécs) Németország lokomotívszerepéről és ebből fakadó fele-lősségéről beszélt. az euróövezet tagállamainak bér- és termelékenységalakulását a németországi adatokkal egybevetve megállapította, hogy a németek termelékenységi fölénye csupán mítosz. ennek ellenére az európai unió túléléséhez elengedhetetlen a német bérek és közkiadások szintjének emelése. a magyarországi külföldi tőke-befektetések hatásait vizsgálva Szanyi Miklós egyetemi tanár (mTa KRTK) az alfred 2 a tanácskozás az európai Tanács március 25-i ünnepi ülése előtti napokban zajlott, így akkor még nem lehetett ismerni annak kimenetelét.3 a brit miniszterelnök, Theresa may az előzetes kommunikációnak megfelelően március 29-én az európai Tanács elnökének, donald Tusknak írt levelével hivatalosan megindította a eumsz 50. cikke szerinti kilépési folyamatot.T U D O M Á N Y O S  T Á J É K O Z T A T Ó568marshall-féle iparági körzetek externáliáiból indult ki. Kutatásai bizonyították ezen externáliák létezését, amelyeket azonban nehéz kimutatni. Sass Magdolna tudományos főmunkatárs (mTa KRTK) és Antalóczy Katalin főiskolai tanár (Bge) az fdi-adatok módszertani elemzésével gazdagították a tanácskozást. az adatgyűjtés több nehézsé-gére hívták fel a figyelmet, és bemutatták, hogy a multinacionális vállalatok a hatósá-gok előtt járnak még akkor is, ha a magyar Nemzeti Bank – fizetésimérleg-számítási céllal – már bevezetett olyan tőkemozgási kategóriákat, mint „speciális célú entitás”, „tranzittőke” vagy „eszközportfólió-restrukturálás”. általában véve az fdi-adatok egyre kevésbé felelnek meg az fdi eredeti definíciójának, ami módszertani fejlesztést követel meg. Somosi Sarolta egyetemi adjunktus (szTe gTK) zárta a szekciót a nem-zetközi kereskedelmi adatoknak egy más szempontból való megkérdőjelezésével: van-nak globális termékláncok, globális értékláncok és globális értékhálók, és ezeknek a szerepét a statisztikák nem képesek megfelelően megjeleníteni. a Kelet-Közép-európát érő kihívásokról szóló szekcióban a Varsói Közgazda-sági egyetem (Warsaw school of economics) hét kutatója: Ryszard Rapacki, Juliusz Gardawski, Adam Czerniak, Bozena Horbaczewska, Adam Karbowski, Piotr Maszczyk és Mariusz Prochniak mutatta be nagy ívű kutatásuk eredményeit, amelyet a kelet- közép- európai kapitalizmusmodellekre vonatkozóan végeztek, a „régi” európával való összevetésben. Amable [2003] eredeti kategorizálását alapul véve, amelyet Farkas [2011] egészített ki, a termékpiaci versenytől a tudásszektorig bezárólag hat területen alkottak indexeket, s kiszámították, milyen messze vannak a kelet-közép- európai országok az ere-deti modelleket reprezentáló országoktól. munkájuk főbb gondolata, hogy mi itt, Kelet- Közép- európában németek akarunk lenni (az inputoldalon), de végül mediterránok leszünk (az outputoldalon). a nemzetközi szervezeteknek az európai és a magyarországi válságkezelésben játszott szerepét vizsgáló Piroska Dóra egyetemi docens (BCe) szerint az imf a pénzügyi piacok ügynökeként lépett fel, és társadalmilag nem volt kifejezetten érzékeny, míg az európai Bizottság a fiskális egyensúly őrének szerepét töltötte be, és mindvégig fiskális fókuszú maradt. ami az európai Központi Bankot illeti, számára az árstabilitás volt az elsődleges, a pénzügyi stabilitás csak másodlagos cél, és működésében csak az eurózónára koncentrált. Tétényi András adjunktus (BCe) a magyarországi mene-kültpolitika europaizálódását tárgyalta, de – amint azt előadásának egyik kommen-tárja hangsúlyozta – itt valójában dezeuropaizálódás zajlott, az európai (jogi) kereteken belül maradva. ez intő jelzés lehet az európai Bizottság által a fehér könyvben javasolt, majd 2017. március 25-én a tagállamok által a római nyilatkozatban megerősített dif-ferenciált integráció szempontjából. e fontos nyilatkozatot a tagállamok éppen a római szerződés 60. évfordulóján tették, amely köré a szegedi tanácskozás is szerveződött.Hivatkozásokamable, B. [2003]: The diversity of modern Capitalism. Oxford university Press, Oxford–New York.eB [2017]: fehér könyv európa jövőjéről. a 27 tagú eu útja 2015-ig: gondolatok és forgató-könyvek. COm (2017) 2025 final. európai Bizottság, Brüsszel.T u d o m á n y o s  T á j é k o z T a T ó 569farkas Beáta [2011]: The Central and eastern european model of capitalism. Post-Communist economies, Vol. 23. No. 1. 15–34. o.imf [2016]: emigration and its economic impact on eastern europe. international mon-etary fund.Gombos Jarmo–Pelle AnitaGombos Jarmo egyetemi hallgató, szegedi Tudományegyetem állam és jogtudományi Kar (e-mail: jgombos@yahoo.com).Pelle Anita egyetemi docens, szegedi Tudományegyetem gazdaságtudományi Kar Pénzügyek és Nemzetközi gazdasági Kapcsolatok intézete (e-mail: pelle@eco.u-szeged.hu).K e d v e s  S z e r z ő i n k !Az MTA Könyvtár és Információs Központtal együttműködve cikkeinket ellátjuk a CrossRef-nél regisztrált DOI-azonosítóval. Ezért azt kérjük, hogy a Hivatkozásokban tüntessék fel a hivatkozott művek CrossRef-nél regisztrált DOI-azonosítóját (természetesen sokszor előfordul, hogy nincs ilyen azonosító). Ez az azonosító a következő linkre kattintva kereshető meg: http://search.crossref.org.Például:Boldrin, M.–Montes, A. [2005]: The intergenerational state: Education and pensions. Review of Economic Studies, Vol. 72. No. 3. 651–664. o.A hivatkozott tételt bemásoljuk a keresőmezőbe, a találati listából pedig kiválaszt-juk a megfelelő tételnél lévő hivatkozást, és beszúrjuk a hivatkozás végére:Boldrin, M.–Montes, A. [2005]: The intergenerational state. Education and pensions. Review of Economic Studies Vol. 72. No. 3. 651–664. o. http://dx.doi.org/10.1111/j.1467-937x.2005.00346.x.Ne feledkezzenek meg a beszúrt hivatkozás hiperhivatkozásként való megje-löléséről a kéziratban!A CrossRef-nél regisztrált DOI növeli a cikkek láthatóságát, könnyíti az adott, kapott hivatkozások összeszámlálását!

http://real.mtak.hu/52633/1/07_GombosPelleA_u.pdf

Az európai gazdasági integráció újragondolása. Beszámoló a Szegedi Tudományegyetemen tartott tanácskozásról

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Crossref

Repository of the Academy's Library