Csige, Katalin

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

A "K irály i fenség" Írása közben ta lá lkozhato tt az író az 1907-ben elhúny t belga irodalom kutató , v icom te Spoelberch de Loven jou l ne-vével. K ét regényalak jára is k ite lt belő le : az egy ik aném et-am erikaim illiardos Spoelm ann , ak it korábban D avis-nek nevezett, a m ásik ped igLöw enjou l g ró fné, a bo londos társa lkodónő (725).Lgy iró éle tra jza term észetesen nem térhet k i az író i névadáste ljes körére , m inden vonatkozáscÍ.ra . D e [gy is anny i érdekességet kö-zö l, hogy érdem esnek tarto ttam bem utatn i a névadás kérdései irán t ér-dek lődő m agyar o lvasóknak .IRODALM I SZEM ÉLYNÉVADÁS A X lX . SZÁZAD I OROSZ IRODALOMTVKRÉBENV . A . NY IKONOV ,N év és társadalom (M oszkva, 1974 .) cím(i köny-vében m egállap ítja , hogy több m in t 300 [rás fog la lkozik az orosz íróknévadásával. A nevek pus zta szám bavéte le , a m (ibő l való k iragadásuk ,belem agyarázáB - ez je llem zi a tanu lm ányok többségét. E z egyú tta l aztb izonyÚ ja, hogy az irodalm i névadás v izsgála tában m ég vannak teendők .NY IKO} ';OV vélem énye szerin t az irodalm i alko tásokban szerep lő sze-m élynevek érdem i v izsgála ta csak több szem pont együ ttes érvényesÚ é-sével valósÚ ható m eg: a neveket össze kell vetn i az ábrázo lt kor reá-lis an tropon in ia i rendszerévei, továbbá a szerző korának névrendsze-rével, a mL[ stÍlusával, valam in t a nevek használa tának irodalm i hagyo-m ányával. A legú jabb ku tatásokban m ár érvényesü lnek ezek a szem pon-tok , {gy E . M AGA ZA l"IK m unkájában (O nom ap:Jétika ill govorjásije im e-na v litera tu re . T asken t, 1978 .) is , am ely a X IX . század i o rosz irodal-m i szem élynévadás je llem zését ad ja .A z {ró i névadás a reális névanyagbó l való választás, ille tve név-alko tás révén valósu l m eg az orosz irodalom ban is.A / R eális névanyagbó l való választás1 . A név m in t szociá lis ism erte tő je l.-\. kü lünböző társadalm i ré tegekben , osztá lyokban való használa teredm ényekén t a nevek szociá lis szem ;Jon tbó l az orosz nyelvben is el-kü lünü lnek . Ennek :.igyelem be véte le a névadás során azt eredm ényezi,hogyaszerep lök társadalm i hovatartozás, ':;'ra m agával a névvel is u ta l-nak az irók . E zért kelt fe lté inést az o lyan névad .:is , aho l a szerep lütársadalmi hovatartozása és neve között nincs meg az összhang. Pus- ne'kin "Anyegin"-jében Tatjána neve tulajdonképpen a parasztlányok jel- nülemző neve (NYTK01':'OV,I.m.235), egyúttal a szereplő néphez való kö- azelségének kifejezője. re.4 mondanivalót szolgáló Írói szándék megnyilvánulásaként értéke- dElendő a szereplő neve és társadalmi helyzete közötti diszharmónia. Ezt C"illusztrálja az alábbi két példa. Karatajev (Tolsztoj, "Háború és béke") a;egyszer(1 muzsik, keresztneve viszont korántsem ilyen: Platon. Ez sze- Ölrepel ugyan az egyházi naptárban, de úgynevezett "intelligens" és pa-pi név volt. Mivel Tolsztoj többször hangsúlyozza a szereplő bölcses- tEségét, lehetőség adódik a filozófus Platón asszociálására. Lev Miskin tE(Dosztojevszkij, "FélkegyelmLi") nevében a keresztnév (igen ritka azoroszok körében) és a családnév (plebejus) szociális diszharmóniája na szereplő származása (herceg) és társadalmi-vagyoni helyzetének "ellentmondását fejezi ki és hordozza magában. (2. A stÚusirányzatok és a keresztnevekA személynevek kiválasztásában fontos szerepet játszik az egyesstfrusirányzatok jellemző névhasználata. A klasszicizmus úgynevezettkozmopolita (antik m'itológiai, irodalmi) illetve az ezek mintájára alko-tott) nevei utá" a szentimentalizmus csak a költői, kellemes, szép hang-zJ.sú neveknek adott teret (Aglaja, Potina stb.). A Matrjona, Avdotya.stb. nevek kvasz és scsi szagot árasztottak, ezért Karamzin is neme-sebb nevet választott hősnőjének: Liza ("Szegény Liza"). A romantikanévhasználatára az egzotikus nevek jellemzők (Zemfira, Girej, Zaréma,)(Puskin: "Bahcsiszeráji szökőkút"). A realizmus - a XO<. század ural-kodóvci váló irodulmi irányzata - egyrészt áttért a szokásos, hétköz-n pi nevekre,_ másrészt megszüntette az ilyen vo.gy olyan nevek egyed-w'alm6t, kizárólagos voltát. Az orosz realista Írók névadása ugyanak-kor azt is illusztrálje, milyen szerepük lehet és van a hősök nevéneka m(1a:lkotás egész.....-ében, a mGvek közötti kapcsolat felismerésében.Bi FiktÍv nevek.'\z {rók által olkotott, költött nevek a jellemzés és a hangulatte-re71tés eszközei. Az orosz irodalomban is van hagyománya az úgyne-'. <.:zett besz~lő nevek alkalmazás6.nak. A Fonvizinnál található Sztaro-uum (sztarij = 'régi, ó', dumaty= 'gondolkodni'), Cseszton (csesztnij ='becsiiletes') tfpusú nevek mintegy feliratként közlik a szereplők leg-jr'lJcmzőbb tulajdons6gát, dc ebben ki is merul a jellemzés. Az ilyenn e v e k a k ö z v e t l e n j e l l e m z é s e s z k ö z e i , a k ö z n é v i j e l e n t é s d o m in á l b e n -n ü k . G r i b o j e d o v , " A z é s z b a j j a l j á r " d m C f k o m é d i á j á b a n i s á t l á t s z ó a ka n e v e k , d e e z e k 'l l á r c s a k c é l z á s t t a r t a lm a z n a k , k u l c s o t a d n a k a s z e -r e p l ő k j e l l e m z é s é h e z . S z k a l o z u b ( s z k a l a = ' s z i k l a ' , z u b = ' f o g ') a min-d e n é s s z e r L I s é g e t n é l k ü l ö z ő k a t o n a i f e g y e l e m t i p i k u s k é p v i s e l ő j e , d u r v a ,c s i k o r g ó b e s z é d C r . M o l c s a l i n (m o l c s a t y = 'h a l l g a t n i ' , ) a s z e m é l y t é s n e ma z ü g y e t s z o l g á l ó a b s z o l u t m e g a l k u v ó k i s h i v a t a l n o k t I p u s a , a k i n e k n i n c sö n á l l ó v é l e m é n y e .A X C < : . s z á z a d b a n a k ö z s z ó i j e l e n t é s s e i r e n d e l k e z ő n e v e k f e j l e t -t e b b t f p u s á t a l a k l t o t t á k k i a z o r o s z i r ó k , m e l y e k b e n a j e l e n t é s á l t a l k e l -l e t t a s s z o c i á c i ó k é r i n t k e z n e k a s z e r e p l ő k j e l l e m v o n á s a , i v a L . M a n y i l o v(G o g o l , " H o l t l e l k e k " ) n e v é n e k j e l e n t é s e c s a k n y e l v j á r á s i s z a v a k k a lm a g y a r á z . a t ó (m a n a = 'd é l i b á b ' v a g y m a n y i t y = ' r é m l i k , tC í 'n i k ,t é t o v á z i k ')s j e l l e m z ő r á a l é g v á r a t é p Ú ő , t e rm é k e t l e n á b r á n d o z á s , s e m m i t t e v é s .G y e v u s k i n ( D o s z t o i e v s z k i j , " S z e g é n y e m b e r e k " ) n e m c s a k a s z e r e p l őj e l l e ' l l v o n á s á r a m u t a t r á ( s z e r é n y s é g , f i n o m s á g ; g y ö n g é d , m i n t e g y l á n y ) ,h a n e m u t a l a s z o c i á l i s k i v e t e t t s é g é r e i s : i l y e n c s a l á d n e v e t u g y a n i s c s a kh á z a s s á g o n k I v ü l s z ü l e t e t t v a g y a n n a k l e s z á rm a z o t t j a v i s e l h e t e t t . A s z e -r e p l ő n y o m o r ú s á g o s s o r s a t e h á t m á r a m e g n e v e z é s b e n b e n n e r e j l i k , sa M a k a r k e r e s z t n é v m é g j o b b a n m e g e r ő s f t i e z t , u g y a n i s e z a n é v i g e ng y a k o r i a z o r o s z k ö z m o n d á s o k b a n 'á g r ó l s z a k a d t , s z e r e n c s é t l e n ' j e l e n -t é s s e J . . E z a n é v a d á s i t I p u s a l e g e l t e r j e d t e b b a z o r o s z k ó k k ö r é b e n .P e t u s k o v ( p e t u h = 'k a k a s ') , S z k o t y i n y i n ( s z k o t = 'm a r h a , b a r o m ') , P u s z -t y a k o v ( p u s z t y a k = 'v a c a k , h a s z o n t a l a n s á g ') s t b . n e v e k f o r d u l n a k e l őP u s k i n " A n y e g i n " - j é b e n . R a s z k o l n y i k o v ( r a s z k o l n y i k = ' s z a k a d á r , b o m -l a s z t ó e l e m ') , S z m e r g y a k o v ( s z m e r d = 'p a r a s z t ' v a g y s z m e r g y é t y = 'b l f z -l i k ') s t b . D o s z t o j e v s z k i j n é l ( " B C f n é s b l f n h ő d é s " , " K a r a m a z o v t e s t v é r e k " ) .A b e m u t a t o t t é s a h a s o n l ó t { p u s ú n e v e k r e j t e t t j e l e n t é s é n e k é r z é k e l é s e ,m e g é r t é s e f a k u l t a d v . D e h a a z o l v a s ó b a n f e l t á m a d n a k a n é v b e n r e j l őa s s z o c i á c i ó k , a k k o r e z e k g a z d a g { t h a t j á k a s z e r e p l ő r ő l k i a l a k u l t k é p e t .A n é v a l k o t á s é s a b e s z é l ő n e v e k s a j á t o s t í p u s á t a l k o t j á k a f o -l y ó n é v - - c s a l á d n e v e k (O n y e g i n , P e c s o r i n , V o l g i n s t b . ) , a m e l y e k r é -v é n a m ( [ v e k k ö z ö t t i k a p c s o l a t i s n y i l v á n v a l ó b b á v á l i k . A n v e g i n ( o r o -s z u l ; O n y e g i n , a z O n y e g a f o l y ó n e v é b ő l ) n e v é n e k m e g v á l a s z t á s a k o rP u s k i n v a l ó s z f n C i ' l c g a r r a t ö r e k e d e t t , h o g y a z j ó h a n g z á s ú é s a r i s z t o k -r a t i k u s s z { n e z e t ( [ l e g y e n . L e n s z k i j ( a L e n a f o l y ó n é v b ő l ) m á r s z ü k s é g -k é p p e n k a p o t t f o l y ó n é v - c s a l á d n e v e t , a m e l y m in t e g y k ö z ö s a l a p u l s z o l -gá ll a p rov inc iá lis nem esekke l (P e tu skov , 5 zv isz tunov ) va ló szem be-á llítá sra . A csa ládnév egyú tta l a köz tük levő távo lság k ife jező je is -lévén a L ena igen m essze az O nyegá tó l. L erm on tov , b izonyára m egért-ve a fo lyónév -csa ládnév funkc ió já t, o lyan neve t vá lasz to tt hő sének , a -m ely k ife jez i az A nyeg inhez va ló köze lségé t: P ecso rin (a P ecso ra fo -lyónévbő l). C sern isev szk ij "P ro lógus" clmli regényének fő szerep lő je isfo lyónév erede ta csa ládneve t kapo tt: V o lg in (a V o lga fo lyó ró l) • A háromszerep lő t ö sszekapcso lja a nevén k Ivü l az is , hogy m indhárm an a ko rhőse i, d e am Ig A nyeg in és P ecso rin így vagy úgy az é le t perifé riá já rakerü lt (távo li fo lyók = fe les leges em berek ), add ig V o lg in cse lekvő em -ber, az ~860 -as évek dem okra ta hőse .A m odell _u tán a lko to tt n evek has zná la ta sz in tén gyako ri az o ro sziroda lom ban . M. SZ . A LTM AN (R usszk ije p isza tye li i ucson ije v ru ssz .-ko j lity e ra tu re . G o rk ij, ~ 965 .) 396 szerep lő nevé t veze ti v issza p ro to -tlpu sra . T o lsz to jná l ("H ábo rú és béke") pé ldáu l a köve tkező nevek ta r-to znak ide : D o lohov (D orohov partizán ), B o lkonszk ij, D rubecko j (V o l-konszk ij, T rubecko j - rég i a risz tok ra tiku s nevek ).A bem u ta to tt n év tÍpu sok te rm észe tesen együ tt, ö sszekapcso lódvavannak je len az iroda lm i a lko tásokban . L erm on tov "K orunk hőse 't. dm aregényében ily en nevek fo rdu lnak e lő : M aksz im M aksz im ics - baná liso ro sz m egnevezés , a keresz tnév hagyom ányos ism éU ése az apa i név -ben ; P ecso rin - fo lyónév -csa ládnév '/ B e la - egzo tiku s ke le ti nő i név ;M éri - a risz tok ra tiku s, eu rope izá lt nő i név . G ogo l m ave iben egy névenbeLU keverednek a kü lönböző név tfpu sok : Ivan A lek szand rov ics H lesz ,..takov - a keres z tnév és az apa i név a reá lis névan yagbó l s zá rm azL l< .,a csa ládnév a 'h azud ik , szó szá tyárkod ik ' je len tésa h lesz tá ty zsa rgon -szó ra veze the tő v issza . A G ibner névaném et o rvos csa ládneve (am agyar fo rd Ításban H übner) a g ibnu ty 'e lpu sz tu l' je len tésú ' ig ébő l is le -veze the tő , anná l is inkább , m ive l be tege i "úgy gyógyu ltak , m in t a legyek 'V égü lis a X IX . század i o ro sz iroda lm i szem élynévadás az t illu5z t-r& lja , hogya névadás ö sszefc igg _az [ró i áb rázo lás fe jle ttségéve l: a je l-lem áb rázo lás h iányának köve tkezm énye a név je len tésének közve tlenfe lhaszná lása a je llem zésre ; soko lda lú , ö ssze te tt áb rázo lás es e tén anév asszoc iác ió s lényege kerü l e lő té rbe . A nevek ily en funkc ió jánakfe lism erése , m egértése hozzá já ru l a m (ia lko tás te lje sebb m egértéséhez .T erm észe tesen m ú 'fo rd Ításban sz in te lehe te tlen v isszaadn i a név á lla l

Irodalmi személynévadás a XIX. századi orosz irodalom tükrében

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/11114/1/19.pdf

Irodalmi személynévadás a XIX. századi orosz irodalom tükrében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)