Dankó, Imre

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

muzsaly, nyár, ~, száldob, ~, tölgy, vadkörte, zsugrászcímszavak alatt találhat6k. Minden egyes névnél megtaláljuk afafajta pontos azonosítását. Az erdőirtással, ennek növényze-téveI, a bokrokkal és erdei maradvány-növényekkel, a gyeppel,gyepgazdálkodással, a nedves rétekkel és vízi növényekkel, va-lamint a gyömnövényekkel a fentiekhez hason16an szótárszerűenkUlön-kUlön foglalkoznak a szerzők. A termesztett növényekenbelUl a gabonafélék és kapáskultúrák, valamint a gylimölcsker-tészet és a szőlőtermesztés alfejezetekben tárgyalja péntekJános és Szabó Attila akalotaszegi növény takarót. Több igenhasznos, évszázadokra felbontott ökológiai vonatkozású, vala-mint névtani összegzés teszi igen értékessé számunkra e mun-kát, s mintegy rávilágít arra, hogyanévtannak -- fŐleg, haátlépi a szűkreszabott nyelvész-határokat -- a környezetvéde-lem számára is van hasznos, gondolatra és munkára serkentőmondaniva16ja.A ttNyelvészeti tanulmányok 1980" j6l megszerkesztett,mindannyiunk számára követendő, módszertanilag jól átgondoltcikkek gyűjteménye. Nemzetközi mércével is bárhol, a világbármely sarkában megállja a helyét.SZABÓ T. ÁDÁMLÉVAI BÉLA: JÓZSA TÖRTÉNETE A FÖLDRAJZI NEVEK TÜKRÉBEN.Debrecen, 1981. 59 p.A Hajdú-Bihar megyei helytörténeti kutatás az utóbbi kétévtizedben kUlönösen fellendUlt és a korszerú, alapos helység-monográfiák egész sorát hozta létre.l A feldolgozások mindegyi-ke nagyjából azonos munkaközö~ségekben készült. Ennek ellenéremindegyik más és más lett. A feldolgozás okra rányomta bélye-gét a szerkesztő egyénisége, érdeklődése, saját munkaterUlete.A monográfia fogalmát is másként és másként értelmezték. Álta-lában nem is így határozták meg a munkát, nem is nevezték így,j61lehet az igény minden esetben monografikus volt. Tekintve,154hogya legtöbb szerkesztő történész volt, a feldolgozásoktöbbsége történeti monográfia, illetőleg a történeti monográ-fia igényével fellépő történeti tanulmánykötet lett. A mono-gráfia műfaji követelményeinek leginkább megfelelt és azt acímében is vállaló munka Hajdúszoboszló hely története: Hajdú-szoboszIó monográfiája volt.2 Ebben a feldolgozásban a törté-neti tanulmányok mellett természettudományi bevezető, művé-szettörténeti, néprajzi, balneológiai összefog.1alás, helység-bibliográfia és népnyelvi ismertető is helyet kapott.)Helytörténeti feldolgozásaink között kUlönleges helyetfoglal el Kecskés Gyula 1974-ben kiadott munkája: PUspökladányújkori története helyneveiben címú egyszemélyes feldolgozása.A terjedelmes könyv úgy látszik iskolát teremtett. Amíg Kecs-kés Gyula munkája csak az újkorra vonatkozik, és kizárólagtörténeti szempontú, addig Lévai Béla feldolgozása Józsa, il-letve terUlete egész történetéről szól és a történeti szempon-tok mellett egyenrangúként alkalmazta a nyelvészet, közelebb-ről a névtudomány módszereit, eredményeit.Józsa debreceni szőlőskertekből 1872-ben alakult kettősközség /Alsó- és Felsőjózsa/. 1982. január 1. óta a községekJózsa Kertváros néven ismét Debrecenhez.tartoznak. A szerző aközség történetének újszerű, a helynevekből kiinduló feldolgo-zásával az önállóságát vesztett telepUlés, a következőkbenleginkább kop6, pusztuló, az átalakulásnak leginkább kitetttörténeti emlékeinek, a helyneveknek kivánt emléket állítani.Még pedig nemcsak összegyűjtésUkkel, feljegyzésUkkel, közre-adásukkal, hanem minden általuk hordott információ kibontásá-val, az információk rendszerbe foglalásával. A községnek 1972-ben megjelent már egy történeti összefoglalása.4 Lévai Bélamunkája nem ennek a fOlytatása, nem korrigálása, bővítése, ha-nem ezen centenáriumi kiadvány eredményeinek más oldalról,újabb nézőpontból, a helynevek forrásaiból való igazolása.Természetesen a közben eltelt évtized kutatási eredményeinekbeépítése is.Lévai Béla képzett nyelvész, közreadott anyaga saját gyűj-tésű. A feldolgozás módja azonban nem a szokványos, az eddigi155g~akorlatt61 eltérő. A hel~nevek közreadása bármenn~ire isn~elvészeti jellegű, a főcél az általuk hordott történeti in-formációk kibontása, mag~arázata. Azonban nem minden helynévhord eg~forma menn~iségű és minőségű történeti információt.G~akori eset, hogya puszta helynévhez nem kötódik semmiféleérdemleges történeti mondanivaló. Il~en esetben a szerző másforrásokból, főleg hel~ismeretéből merítve mondja el a hely-névvel kapcsolatba hozható történelmi adatot, más természetűtudnivalót. Mint például az Alsó,józsa címsz6ban is: "Alsójózsafélő, Alsóujóuzsán/. A község keleti, alacsonyan fekvő része,tengerszint fe~etti magassága 128--132 méter. Eredeti határai:a felsőj6zsai Határ utca, az Ördögrész és a ~sillagos déli ha-tárárka, a szentgyörgyi határárok lma a Felszabadulás, azArany János és a Hatház utcaI, a Monostori erdő és a debreceniBellegelő. 1869-ben másfél nég~zetkilométer területe és 789lakosa volt. Alsó- és Felsőjózsa egyesítése óta általában aBöszörmén~i úttól keletre eső területet nevezik Alsójózsának,ahol a terület alacson~abb fekvése miatt tavasszal g~akoribbaka talaj meneti fagyok, mint Felsőjózsán. Néhány nappal hamarabbbeköszönt az ősz is. ,,5Reméljük, hogya Hajdú-Bihar megyébenis majdcsak meginduló, az előzményeket így, vagy úgy felhasz-náló, általános hel~névg~űjtés is majd támaszkodik rá.Lévai Béla munkáját, ami a Múzeumi Kurir c. folyóirat/38. szám, 1981.1 nagypéldányszámú különlenyomataként jelentmeg, eg~részt Kecskés Gyula munkája folytatásának, másrészta helynévg~űjtés-, feldolgozás- és kiadás olyan sajátos ese-tének tartjuk, ami rendkívül hasznos, de semmiféleképpen sempótolja az általános, az azonos módszerek és elvek alapjángyűjtött, rendszerezett és kiadott, az összehasonlítás nagymunkáját lehetővé tevő helynévfeldolgozást, kiadványt.Jegyzetek:YXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1. VÖ.: Dankó Imre: A Hajdú-Bihar megyei hely történetírás.Múzeumi Kurir 32. 1980. 58--76. Bőséges bibliográfiá-val. Hajdúdorog története 1970-ben, HajdÚhadház múltjaés jelene 1972-ben, Hajdúninás története 1973-ban, Haj-dúböszörmény története 1973-ban, Polgár története1561974-ben, HajdúszoboszIó története 1975-ben, Derecsketörténete 1980-ban, Berettyóújfalu története 1981-benjelent meg.2. Dank6 Imre !szerk./: Hajdúszobosz16 monográfiája. Hajdú-szobosz16, 1975. 848 p.3. Sebestyén Árpád: HajdúszoboszIó nyelvjárásának jellemzáee.In: Hajdúszobosz16 monográfiája id. m. 599--637.4. Szűcs Ernő /szerk./: Józsa nagyközség 100 éve 1872--1972.Debrecen, 1972. 192 p.5. Lévai Béla: J6zsa története a földrajzi nevek tUkrében.Debrecen, 1981. 16.DANKÓ IMREHAJDn MIHÁLY, A CSEPEL-SZIGHr HELYNEVEI.ihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAB p ., 1982. Akad. K .333 lapHGFEDCBAA kötet régen elpusztult falvak, középkori telepUléseink,rétjeink, dombo1dalaink nevét őrzi. azt, hogy már az Árpád-kor-ban Csepelen sűrű magyar lakosság volt, s nyelvUnk rendszerébebeillő régi szép nevek őrzik azt, hogyamezőgazdasággal és á1-lattenyésztésseI foglalkozó honfoglalók kedvelték Ceepelt. Nemvéletlen, hogy Benkő Loránd a sziget nevét a magyar tájnyelvicsepel: 'bozót, növendékerdő' szóból eredezteti. s noha próbál-koztak szláv eredeztetéssel is, Hajdú Mihály gazdag 6magyar--kori névanyaga is azt látszik igazolni, hogy e tájegység ne-vének is magyarnak kell lennie.Lényeges számunkra Hajdú Mihály könyve azért is, mert atörténelem viharaiban megfogyatkozott magyar 1akosságot szerb,horvát és német telepesekkel pótolták, akárcsak országunk másterliletein, itt is a múlt században már a Csepel-sziget egyesrészein szinte-szinte visszaszoru1óban vo It a magyar etnikum.A XX. században aztán itt épUlt föl a főváros legnagyobb mun-káskerUlete, s ez a magyar nye1vű és eredetű heIy- és utcanév-anyag újb6li megerósödéséhez vezetett. FelUletes klilföldi157

Lévai Béla, Józsa története a földrajzi nevek tükrében. Debrecen, 1981. 59 p.

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11041/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2010%20-%2085%2024.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Lévai Béla, Józsa története a földrajzi nevek tükrében. Debrecen, 1981. 59 p.

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)