Kálnási, Árpád

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

anyanyelvét, a nem katolikus lakosságra vonatkozó adatokat is. Terjedelmük eléggéváltozó, de a legrészletesebbek az 1778-1868 közöttiek. Nyelvük, az 1840-es éveketnem számítva, latin, 1846-47-ben és 1896-tól kezdve magyar.Az összeírások idején kérdőíveket küldött ki a püspök a plébániákra. Ezekre aplébános írásos választ adott. Ezután jelent meg a bizottság. A bizottság ellenőrizte éskiegészítette az adatokat, meghallgatta a panaszokat és írásban rögzítette, majdbeszámolt a püspöknek a vizsgálat eredményéről. Az eredeti jegyzőkönyvekbőlgyakran sok mindent kihúztak, máshol betoldottak. A jóváhagyott jegyzőkönyvet kétpéldányban le tisztázták. Az egyik a püspöki levéltárban maradt, a másik pedig aplébániára került. Az eredeti fogalmazvány ritkán található a levéltár anyagában.A kérdések között többször érdeklődik a püspök, hogy milyen kapcsolat van aplébános és a protestáns vagy ortodox lelkész között. A válaszok békés együttélésrólszólnak. Az egyik faluban megjegyzik, hogy a plébános és a tiszteletes jó viszonybanvan, együtt kártyáznak és boroznak.Egy másik kérdés: zavarják-e a nem katolikusok a katolikus ünnepeket,szertartásokat? Erre sem találtam panaszt. A másvallásúak a katolikus ünnepekenvirágot visznek a templomba és segítenek a feldíszítésben. A katolikusok viszonozzáka segítséget. Jó példa a mának is, hogy a különbözó nyelvű és vallású emberek isélhetnek békésen együtt.Martonvásáron Brunswick Teréz és Mária kérik a püspököt, hogy küldjönmagyarul is tudó papot a községbe, mert az ottani pap szlovák, német teológiántanult és nem tud magyarul. Így a magyar híveknek nem tud prédikálni, és agyónóknak át kell menniök más faluba. - A püspök gyorsan intézkedett. A papotáthelyezte egy német-szlovák lakosságú faluba, Martonvásárra pedig egy többnyelvet tudó magyar plébános került.A plébánia egyben bank is volt. A plébános kölcsönzött 6 százalékos kamatra(interes), de szükség volt jótállóra és zálogra is.Talán érdekes lesz egyesek számára, hogy nevezik az adott korszakban a latinnyelvű írásban a nem-katolikus felekezeteket. Református:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAHelvetica confessionis,Calvinisti vagy Haeretici. Evangélikus: Augustiani vagy Lutherani. Görögkeleti: Graeciritus vagy Schismatici. Zsidó: Judei. A más vallásúak gyakran összefoglalvaszerepelnek Acatholici néven.PONMLKJIHGFEDCBAA C s e n g e r i j á r á s h e ly n e v e in e k ö s s z e g y ű j t é s é r ő lA névtanos szakemberek körében ismeretes, hogy legsürgetőbb teendőnk azélő helynévanyag összegyűjtése, publikálása. E munka az 1960-as évek elején a "Zalamegye földrajzi nevei" (Zalaegerszeg, 1964) című kötet megjelenésével vett erőteljes167lendületet. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének irányításával folyó országosgyűjtőmozgalom eredményeként azóta több vaskos - zömmel megyei - adattár látottnapvilágot.A KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékén hagyományainkhoz kötödve aCsűry-iskola helynévgyűjtő tevékenységét folytat juk, gyűjtési szempontjaink az 1930-as évek gyakorlatára épülnek. A Szabolcs-Szatmár-(Bereg) és Hajdú-Biharmegyében folyó gyűjtésnek tanszékünk és a nyíregyházi főiskola nyelvészeti tanszékea gazdája. Az eddig megjelent kötetek, így MEZÖ ANDRÁS,A Baktalórántházi járásföldrajzi nevei (Nyíregyháza, 1967); KALNÁSIÁRPÁD,A Fehérgyarmati járás földrajzinevei (Debrecen, 1984); JAKABLAsZLÓ-KALNÁSIÁRPÁD.A Nyírbátori járás földrajzinevei (Nyírbátor, 1987); KALNÁSIÁRPÁD, A Mátészalkai járás földrajzi nevei(Debrecen, 1989) jelentik helynévgyűjtő tevékenységünk egy-egy állomását. E háromutóbbi adattárhoz csatlakozik a remélhetőleg még az idén megjelenő A Csengerijárás földrajzi nevei című kötet KALNÁSIÁRPÁD és SEBESTYÉNÁRPÁDmunkájaként. Ekötettel az egyetem nyelvészeti tanszéke befejezi a szatmári részek helyneveinekösszegyűjtését és kiadását. (A Vásárosnaményi járás helyneveinek összegyűjtését,kötetbe szerkesztését BALOGH LAsZLÓ vállalta el, e munka jelenlegi állásárólnincsenek pontos adataink.)A Csengeri járás földrajzi nevei című kötet megjelentetése egy kb. kétévtizedes időszak - remélhetőleg sikeres - lezárása lesz. 1974-ben kezdte el ugyanisSEBESTYÉNÁRPÁD a járás helyneveinek összegyűjtését. Az akkori kedvezőtlenkörülmények, személyi és egyéb problémák miatt azonban több mint másfél évtizedig"pihent" az összegyűjtött anyag. 1989-ben jeleztern akkori tanszékvezetömnek,SEBESTYÉNÁRPÁDnak, hogy társszerzőként csatlakozom a munkához, ha errelehetőséget kapok. Az anyagi és egyéb természetű dolgok tisztázása után rám várt afeladat, hogy a meglévő anyagot a terepen ismét kikérdezzem, s lehetőség szerint újadatokkal bővítsem. A csengeri polgármesteri hivatal vezetője, Apáthy Györgypolgármester - korábban tanácselnök - élénk érdeklődést mutat a kötet iránt. Nemutolsósorban az ő szervezökészsége, ügyszeretete mozdította ki a holtpontról az1970-es években kátyúba jutott ügyet. A vele folytatott megbeszéléseken tisztáztuk akiadás anyagi és egyéb feltételeit, a megjelenés várható idejét, akiszállásokkalkapcsolatos támogatás módjait stb. Ezek után kerítettem sort a helyszíni ellenéző ésgyűjtőmunkára, melynek kisebb részét 1990-ben, zömét 1991 nyarán végeztem el.Minden települést bejártam, több adatközlöt kikérdeztem. Különös figyelmetfordítottam az újabb névtípusok (földtáblák, csatornák, létesítmények stb. neveinek)összegyűjtésére, az új adatok lokalizálására. Úgy vélem, e munka elég jól sikerült,hiszen az eredetileg kb. 450-500 gépiratoldalra tervezett adattár kb.' 900 oldalterjedelműre duzzadt. A gondjaimra bízott anyagban található térképek,gyűjtőfüzetek nagyban megkönnyítették a terepmunkát. Sok névre már csak aföljegyzett adatok alapján sikerült fényt derítenem.A munka befejező szakaszában ismét sort keritettünk egy megbeszélésre,melyen a szerzőkön kívül néhány érintett településnek a polgármestere is részt vett.Tájékoztattuk őket a munka jelenlegi állásáról, az Alföldi Nyomda árajánlatár61,válaszoltunk kérdéseikre. Összességében úgy tűnik (s ez bizonyára országos jelenség),lAAhogy a kevés pénzből gazdálkodó községi önkormányzatoknak nagy áldozatotjelentene egy ilyen mű anyagi fedezetének biztosítása. A nyomdai előállításnak. aszerzői díjnak és egyéb költségeknek az előteremtése így főként Csengerre hárultvolna. Nemrég azonban lehetőségünk nyílt egy országos pályázat elnyerésével ahiányzó összeg kiegészítésére, ezzel Csenger bizonyos mértékű tehermentesítésére.A kb. 6-7000 adatot tartalmazó kiadvány remélhetőleg több nyelvészeti(dialektológiai, névtani), néprajzi stb. jellegű tanulmányhoz nyújt majd kilúgozatlanforrásanyagot. E cikknek nem célja a kötetnek akár csak vázlatos elemzése,bemutatása sem. Így csak jelezném, hogy az adattár igen gazdag és sajátos víznévianyagot tartalmaz, hiszen Szatmárnak ezen a részén (különösen az Erdőhátterületén) ma is számos kisebb-nagyobb természetes vízfolyás, VÍzállástalálható. De akötet segítségével a régió Árpád-kori települési térképe is pontosabbanmegrajzolhatóvá válik. A települések névanyaga közül Csengeré ígérkezik igenértékesnek. MOLNÁRJÓZSEFnyomtatásban is megjelent okleveles gyújteményénekbeépítése, átdolgozása, a szócikkeiben rejtőző, de önálló CÍmszóként nem szereplöhelyneveinek kiemelése nagyban növeli majd Csenger adattárának történeti értékét.De bőséges és sajátos helynévanyag van az Ecsedi-láp falvaiból, Tyukodról,Porcsalmáról és más településekről is. A kötet a már ismert szerkesztési elvek szerintkészül, közvetlen előzményének és mintájának A Mátészalkai járás földrajzi neveicímű munka tekinthető. GEORGHELLERComitatus Szathmariensis (München, 1981)círnű, történeti helységnevekkel foglalkozó kötetének területünkre vonatkozó adataiis helyet kaptak a gyűjteményben, ez a többlet a településnevek vizsgálatához nyújtértékes adatokat.Szólni kell még egy ezután elvégzendő kiegészítésról. A gyújtés idején, 1990-ben, 1991-ben a hivatalos utcanévrendszernek a szocialista ideológiához kapcsolódóelnevezéseit még nem változtatták meg, a "kiigazítás" később történt meg (aholegyáltalán megtörtént). Jelenleg csupán Csenger utcaneveinek korrekciójáról vannakpontos ismereteim, a többi településről a végső ellenérző kiszállásom alkalmávalfogok adatokat szerezni. Ily módon az utcanévanyag az egészen friss változtatásokatis tartalmazza majd, lehetövé téve a hivatalos utcanévadás napjainkig terjedőfolyamatának tanulmányozását.Végezetül ez ünnepi alkalmat is megragadva (de nem az ünnep rontásszándékával) egy rövid helyzetértékelésre vállalkoznék. Mindannyiunk előttismeretes, hogy ünnepeltünk, Hajdú Mihály - akinek ezúton is jó egészséget, töretlenalkotókedvet kívánok - mennyire szívén viseli a helynévgyújtés országosvállalkozásának gondját, hiszen nemcsak több adattár munkatársaként, hanem ACsepel-szíget földrajzi nevei összeállítójaként is maradandót alkotott. Csaksajnálhatjuk, hogy nem volt lehetősége egy névtudományi tanszék élén kifejteniemunkásságát. Különösen hiányát érezzük ennek napjainkban, amikor egyre inkábbnyilvánvalóvá válik, hogy az országos helynévgyújtő mozgalom lanyhulóban van,megcsappant a hajdani munkakedv. Az okok többrétűek, elemzésük messzirevezetne, de tény, hogy hazánk területének kb. 50 %-án (?) még elvégzésre vár amunka, s az idő sürget. Gyűjtőmunkám friss tapasztalatai alapján állíthatom: mostmár valóban az utolsó órában vagyunk. Magam úgy látom, egyes kollégák az169KM-NÁSIÁRPÁDígérgetésnél többre a hosszú évek, évtizedek alatt alig jutottak,másoklehetőségüknek (beosztásuknak) nem megfelelő mértékben veszik (vették) kirészüket ebből a munkából. (Vö. ÖRDÖGFERENcnek a Pais-emlékülésen elhangzottelőadásának néhány adatával.) -rqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA magyar nyelvtudománynak van már elégtorzóban maradt vállalkozása. Kár lenne, ha a helynévgyújtés is ezek számátszaporítaná.RQPONMLKJIHGFEDCBAN é v h a s z n á la t h e ly i s z ín e z e t ű c s o n g r á d i szölásokbanA nép költészet szóbeli jellegéből következik az irodaloménál erősebbhelyhezkötöttsége, mely azonban nem szorítkozik a nyelvjárás használatára. Áro ahelyi színeket nagyon nehéz felcsillantani, csábít a két véglet: "minden megvanmindenütt" és "csak nálunk található"; mögöttük sarkított világnézetek lappanganak.A minden ízében hagyományos népköltészet is korszakat vált, műfaji szerkezetemódosul, így eltérő fokozatok szóbeli művészetét nem is lehet közvetlenül összevetni.Korszakokon átívelő közös vonása viszont a teljes vagy részleges tér- és időfelettiség,valamint a névtelenség is, hiszen tipikus helyzeteket vagy személyeket mutat be. Míga mese és a ballada csak kevéssé, a monda, adoma, dal és a szólás is helyhezköthetőbb, Ennek legegyszerűbb módja a szó- (pl.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAszáke-bama, legény-leány stb.) és anévcsere (pl. Pápa-Buda-Kassa stb., ill. Farkas vagy Szarvas lulcsa , Kossuth-Horthy ésmások). A nagyobb számban kimutatható kölcsönzés ek mellett kétségkívül vannakhelyi, ún. belső keletkezésű változatok is.Ezúttal a helyhez kötött vagy (talán) helyben keletkezett csongrádiszóláshasonlatok névhasználatát veszem vizsgálóra. Századunkban hozzávetőlegesenmásfél ezer csongrádi szólásféle került feljegyzésre, ebből száznál alig több a"nevesített", vagyis név szerint említett személyt vagy helyszínt szerepeltetőszóláshasonlat. Ennek ellenére is nem a közmondásokban, hanem éppen aszóláshasonlatokban említik a legtöbb nevet, jóval gyakrabban, mint másnépköltészeti műfajban. Két alapvető gyűjtemény (MARGALITSEoE, Magyarközmondások és közmondásszerű szólás ok. Bp., 1897.; O. NAGYGÁBOR, Magyarszólások és közmondások. Bp., 1966) tüzetes áttekintése után megállapítható, hogy aszázegynéhány csongrádi szóláshasonlatnak kb. fele helyi keletkezésű, másik felekimutathatóan kölcsönzött, mégpedig majdnem arányosan változatlan, ill. módosított(pl. névcserés) formában. Jelen vizsgálódásból csak azt a mintegy negyedrésznyiszóláshasonlatot hagytam ki, melyet a csongrádiak változatlanul vettek át (pl. -Mindig másról beszél, mint Bodóné. amikor a bor árá t kérik; - P islog, mint miskolcikocsonyában a béka és hasonlók), hiszen e nevek "idegenek" maradtak. Mellőztem a170

A Csengeri járás helyneveinek összegyűjtéséről

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10409/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2015%20-%2093%2048.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A Csengeri járás helyneveinek összegyűjtéséről

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)