Kakuk, Mátyás

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

C ig á n y s z a v a k b ó l k e l e t k e z e t t s z e m é ly n e v e k zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA közölt neveket a Kunszentmártonban 1719 óta vezetett anyakönyvekből,tanácsjegyzőkönyvekből válogattam, de a gyűjtött anyagot összehasonIítottam néhánynagyobb területi összeírás neveivel (pl. Conscriptio Cingarorum 1788-9. Szolnokmegyei Állami Levéltár: Jászkun Kerület iratai. D. Capsa XII. Fasc. 4. No. 12). Acigány szóalakot és jelentését VEKERDIJÓZSEF:A magyarországi cigány nyelvjárásokszótára alapján adtam meg (Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar.Pécs, 1983).A török kiűzése utáni évtizedekben az Alföld városaiban és falvaiban az elsőújratelepülőkkel együtt jelentek meg a magyar cigányoknak, romungróknak nevezettemberek, akik a magyarokkal együtt, "in serie domorum" laktak, és "Pro Rationetemporis ruralem laborem, musicam et fabrile opificium egercendo" éltek.Névhasználatuk alig különbözik a magyarokétóI: családnevük mintegy 25%-a apanév(de az alapul szolgáló névanyag más, mint a magyaroké:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABoldizsár,mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABoldi, Bódi;Dániel, Dani, Dányi, Dina; Demeter, Deme; Farkas; Károly; Márkus, Marko, Muká,Mákos; Zsigmond, Zsigó, Zsiga stb.), 20%-a népnév (Cigány - a XIX. századra kihalt-, Horváth és Rácz - a leggyakoribb -, Kozák, Magyar, Németh, Oláh, Tóth, Török),körülbelül azonos arányban (16-18%) találhatók tulajdonságot (Babos, Balogh,Csollák 'kancsal, félkezű, féllábú', Fehér, Fekete stb.; Kuka, Málé stb.) és foglalkozást(főként Kolompár és Lakatos) jelölő nevek.A letelepedett romungrók mellett mindig voltak állandó lakhellyel nemrendelkezé, jórészt oláh cigányok, akiket az elöljáróság az összeírások idejére kiűzötta településekről (Kunszentmárton Tanácsjegyzőkönyvei 1777), adataik egy részétazonban anyakönyvezték; sok szórványadat keletkezett, amelyek gyakran a cigányoknem hivatalos névhasználatár61 tanúskodnak. Még 1760 körül is találhatók ilyenbejegyzések: Eltemettem "Czigány Pancsa fiat", "Vagi valachici zingari filiolem",meghalt "cantor cziganyának Leanykaja", "egyptiacus SenicuIus Makos", "Zing.orphana Kocza".A mintegy százötven cigányokat jelölő névnek körülbelül a 10%-áról tehetéfel, hogy cigányalapszóból keletkezett, az etimologizáláskor azonban főként háromnehézséggel kell megküzdenünk: 1. A magyar és a cigány nyelv azonos alakúszavairól el kell döntenünk, hogy melyik nyelvből származnak (a Kóró név a cigány/Wro 'vak' vagy a magyar 'elszáradt növény szára' jelentésű szóból ered-e?). 2. Nemment-e az eredeti cigány név analógiás vagy népetimológiás változáson keresztül? (APeko cigány 'sült' szóból Pék, a Nana - Nana cigány 'nagybácsi' jelentésű szóbólNánai lett.) 3. A hivatalos név mellett szinte minden cigánynak van külön cigány neve."... úgy vélik, a polgári név nem sok jót jelent .... A cigány névvel könnyebb élni; ez acsaládhoz köt, a törzs meleg biztonságába burkol" (ANDRÉBARTIlELEMY,Cigányországútjain. Abaliget, 1992. 15). A kétféle név váltakozva került az anyakönyvekbe, s anévviselő azonosítása, a két név összetartozásának megállapítása csaknem lehetetlen.A Lala családnevet 1732-1800 között csak cigányok viselték. Először magamis a Lajos kereszt név becéző alakjára gondoltam (vö. HArDú MIHÁLY,Magyar161becézőnevek [1770-1970]. Bp., 1974. 169, 175). AzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBALajos keresztnevetKunszentmártonban azonban 1800 előtt senki sem kapta, másrészt pedig a Lalá-@nak nincs alakváltozata, noha a keresztnevekből alakult családnevek bőségesalakváltozatokat mutatnak (lásd fentebb). Az 1788-as "Lala Ferenc alias Balog"bizonyítja, hogy a két név azonos személyt jelölt. A magyar balog mn. ugyan főként'balkezes'-t jelent (ÚMTsz.), de van 'hibás' jelentése is (SzT.). A magyar balognakmegfeleIhet tehát a romungró laloro 'néma' jelentésű szó, amelyből a Lalakeletkezhetett. A Balogh 1800 után kiszorította a Lalát. Cigány jövevényszavainkesetében gyakori a szóvég lekapása (a cigány bibastalo-ból magyar bibasz), a cigányszóvégi -o-ból pedig lehet -a (cigány suno-ból magyar szunya).A Bali,mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABalyi, Bajá; Bari; Káli, Kalo, Kala nevek magyarázata megalapozott,nem is vitatható (HAroú, i. m. 63, 72, 73 stb.; KÁLMÁNBÉLA,A nevek világa. Bp., 1969.57, 70, 81). Cigányok neve esetében azonban a Bali, Balyi, Bajó nevek alapjaként acigány bali, biiji 'koca' adható meg, mert a Koca kedvelt ragadványnevük; a Bariugyanezért a bari 'kisbárány' -ból származhat, esetleg a cigány bara, biiri 'nagy' szőból.A Káli, Kala (ebből Kállai), Kalo cigánynevek a cigány kiilo 'fekete' szóbólszármaznak. Másutt gyakori még a Lolá a cigány 1010 'vörös, barna' szóból és a Párnáa cigány piirno'fehér' melléknévból.Több híres Suki családnevű prímást ismerünk. Kunszentmártonban 1757-benjászladányi, 1806-ban és 1830-ban túrkevei származású cigányok kötöttek ilyen névenházasságot, a névalakok: Suké, Suche, Sukké, Suki, Sükei. Aszóvégi -e, -é, -iingadozása is arra utal, hogy nem -i képzős helynévről van szó, de Suk helynevet nemis találtam (A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1913; HxroúMIHÁLY,Az 1873. évi helységnévtár névvégmutató szótára. MND. 81 [1989]). A névalapját ezért a cigány suko, süko 'száraz, sovány' jelentésű melléknévben látom,amelynek nőnemű alakja suki, többes száma pedig suke. A Száraz és Vékony 1761-tőlcigányok neveként is előfordul Kunszentmártonban. (Megjegyzem, hogy a zeneszerzőLavotta János neve a cigány lavuta 'hegedű' szóból ered, és a legendás Cinka Pannacsaládnevet is a cigány cino, cigno, tikno 'kicsi' szóból származtatam.)A Karvas családnév Kunszentmártonban 1771-1803 között fordult elő, pl.olyan redemptus feleségeként, aki többször volt cigányok keresztanyja. A nevetetimologizálva összetett magyar szóra gondolhatnánk, de az oláh cigányban vankarvabi, amely 'kukoricá'-t jelent, s Kunszentmártonban cigányokat neveztek éppenebben az időben (1774-1815) Kukoriczá-nak.Népetimológiás példa, hogy a jászkunsági összeírásban 1778-ban Peko Miklósszerepel, az anyakönyvekben 1779-ben kétszer is Pék Miklós. A cigány alapszó: peko,pekno 'sült, érett' lehet, mert később Nédá Rozália cigányt Süt-hus Rozália névenjegyezték be, 1731-ben pedig Sütt Erzsébetnek született gyermeke. Pék Miklósleszármazottai között gyakori a Sütó.A pulya szavunkat a TESz. talán szláv közvetítéssel a magyarba került románjövevényszó nak véli. BAKOSFERENCmég a szó -a végződését is megmagyarázza (Amagyar szókészlet román elemeinek története. 1982. 70), pedig KNIEZSAa románszármaztatást mind jelentéstani, mind hangtani, mind pedig széföldrajzi szempontbólvitathatónak érzi (Szlávlöv. 2: 724-5). VEKERDIJÓZSEFa magyar pulyá-t az oláh cigány162pujozyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA'fióka, csibe' szóból származtatja, amely acigányban román jövevényszó (i. m.137). Ez míndhárom ellenvetést áthidalja, és a cigány közvetítést igazolja a névtan is.Kol/ár Györgynek első felesége Czikány Erzsébet volt, 1764-ben Csirke Katalintól'született gyermeke. Pulya családnevű cigányok Kunszentmártonba Szentesrölkerültek 1817-től. A névalakok később inkább Polya, Pólya lettek, a házasságikapcsolatok pedig Gyoma, Endrőd, Orosháza, Arad megye.Részben névtani okok - a cigány nevek kevésbé szilárdak -, részben acigányok házasodási szokásai miatt - rendszerint egy kumpániából házasodnak "-gyakori, hogy a férjnek és a feleségnek azonos a családneve. Ennek egyik érdekesváltozata Piros - Pirók Zsófia, akinek férje 1761-ben Rumi Mátyás, 1757-benJuhászsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA[!] Mátyás. Az oláhcigányban a rumeno 'pirospozsgás'-t jelent. (Felteszem, hogy akésőbb előforduló Piroska cigány családnév kicsinyítő képzés melléknévi s nemkeresztnévi eredetű, mert a Piroska keresztnevet nem használták.)A Rabi családnév Kunszentmártonban 1831-ben fordult elő először. Cigányokesetében az alapszó az oláh cigány rabica 'fecske'; cigányok között a Fecske név isgyakori.Rupa jános peregr. aegypticusnak 1770-ben halt meg gyermeke. A név alapjaaz a cigány rup (többes száma: rupa) 'ezüst, forint' jelentésű szó, amelyből a magyarargómlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBArupo, ruppá 'pénz' is származik. A Krajtzár, Krajczár családnév 1783-tól fordulelő.1806-ban Bula György endrődi lakost temették. Nevének alapja a cigány bul'fenék, far'-ból a magyar bula 'női szeméremtest'. 1940 körül mi is elneveztük egyikfiú osztálytársunkat Bulá-nak; a szó jelentését tudtuk, a névadás okát nem.Befejezésként még egy idézet ANDRÉBARTIlELEMY1ől,aki századunk ötveneséveiben Franciaországban a cigányoktél azért kapta a Yoska "cigánynevet", mert azszámukra szép, hiresá név volt: "...egy iskolázott, művelt világ, mint amilyen agádzsóké, nehezen érti meg a cigányok világát" (i. m. 58). A további vizsgálatokkalmég közelebb kerülhetünk megértésükhöz.KAKUK MÁTYÁSPONMLKJIHGFEDCBAA z ü g y in t é z é s n y e lv e S z é k e s f e h é r v á r s z a b a d k i r á ly i v á r o s b a n( 1 6 8 8 - 1 8 4 8 )A közigazgatás nyelve a török alól 1688-ban felszabadult Fehérvárott anémet,majd a 18. század elején anémet és magyar. A jegyző (syndicus) alkalmazásánálkövetelmény volt a magyar, német és latin nyelvtudás. Az 1691-ben megválasztottAjtay Sámuel jegyző kötelessége volt kiadványok készítése magyaroknak,.németeknek és a városnak. 1726-ban Friebeisz Ádámot gróf Zichy Ádám azzalajánlotta városi jegyzőnek, hogy magyarul és németül egyformán jól tud. Ez volt a163

Cigány szavakból keletkezett személynevek

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10405/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2015%20-%2093%2045.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Cigány szavakból keletkezett személynevek

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)