Balázs, Géza

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

rendjét követi. A versek tematikai sokszínúségével összehan-got teremt a névadás változatossága. A mitológiai, a biblikusnevek ugyanúgy megtalálhatók, mint a történelem, az irodalomképviselőié és a fiktívek:a romantikus hangvételűek.Petőfi életművét lassan meghaladja a róla szóló irodalom.S ebben ma már figyelemre méltó hely illeti meg a névtani ku-tatásokat. Paradoxon, hogy bár Kovalovszky: Az irodalmi név-adás c. tanulmányának megjelenése, tehát 1934 óta a szerzőkszerint Petőfi névadása a lírikus irányvonal miatt nem jelen-tős, mégis akarva-akaratlan szinte kizárólag a lírikus Petőfisokoldalúságát igazolják, bizonyítják a róla szóló elemzések-kel.VITÁNYI BORBÁLARICHARD WEISS: VOLKSKUNDE DER SCWNEIZ. /Grundriss/ EugenRentsch Verlag, Erlenbach-Zürich, 1978.Névtani szempontból sem érdektelen belelapoznunk Richard,:EISS összefoglaló svájci néprajzába. Bár ez a könyv népsze-rűsítő jelleggel íródott, mégis értékes keresztmetszetet nyújta svájci néprajzi kutatásokról, területekről. A könyvet ma-gyar vonatkozásban leginkább a nagysikerű, eddig három kiadástmegért, valamint németre és angoIra lefordított BALASSA IVÁN--ORTUTAY GYULA tilagyarnéprajzával rokoníthatnánk.A Volkskunde der Schweiz bevezetőjében /Allgemeiner Teil/a nép és néprajz meghatározását olvashatjuk, fölsorolja a szer-zŐ a rokontudományokat /szellemtudomány, történettudomány,pszichológia, szociológia; földrajz/o Érdekes, hogya nyelvé-szetről nem tesz említést, de ezt annak tudhat juk be, hogyamásodik részben /Spezieller Teil/ a nyelvészeti kérdéseket isa néprajz körébe utalja.Ebben a részben a hagyományos néprajzi tematikát követia szerző: 1. Település /város, falu, szórvány/, 2. Épület,lakás jtájegységek szerintI, 3. Gazdálkodás, tárgykultúra,4. Táplálkozás, 5. Öltözködés, 6. Szokások, ünnepek, 7.ihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA177Játékok, sport, 8. Színjátszás, tánc, 9. Hangszeres zene, ének.A 10. fejezetet a nép nye 1 v nek szentelte a szerző/V o 1 k ssp r a c he, S pra c h g u ti. Itt kapott he-lyet a nevekről szóló kis összefoglaló is.Mivel a téma kifejtése meglehetősen elnagyolt, pusztánnéhány jellemző vonást, adatot emelek ki belőle. A svájci nép-rajzi atlaszban egy oldalt a névválasztás szabályainak szen-teltek. Ebből leolvasható, hogy pl. Graubünden, Oberwalliskantonban az első gyermeket a nagyszülőkről keresztelik. Alegnagyobb a megkötöttség Graubündenben: itt ha meghal egygyerek, akkor a legközelebb születő kapja meg a nevét. Egyeskantonokban a helyi szentek névdivatja dívik. Pl. Unterwallis-ban Saint Maurice /Muaritius/, Brigelsben Sogn Sievi /Eusebius/.A paraszti névadásban máig megfigyelhetőek a "lesüllyedt kul-túrjavak maradványai" /"Überreste gesunkenen Kulturgutes"/.Igy máig él a rokokó névdivatja /Philomena, Sidonia, Kleopheastb./. A svájci névízl~a 19. században erős angolszász ha-tás is éri. Ennek maradványai a következő oevek: JOhny, Char ly ,Bobby, Anny, ~. A névadásra főleg a legutóbbi évtizedekbennagy hatást gyakorolt az irodalom, a film és a sport világa.Kimutatták például Johanna SFYRIS rendkívül népszerű Heidi-büchern-jeinek hatását a névkultúrára. Ennek a vonulatnak atermékei a következő nevek: MarIene, Sonja, ~' Dolores,~. A hagyományokat erősen megőrző rétoromán területekenmáig megfigyelhetőek a faluközösségekben a nemzetségnevek hasz-nálata.A Volkskunde der Schweiz nyelvészeti fejezetének többi ré-szében részletesen ír a köszönési formákról: amelynek népraj-zi-nyelvészeti szemléletű kutatója 1fugyarországon mindmáignem akadt.BefejezésÜl a néphitről kapunk általános összefoglalást.A Volkskunde der Schweiz ismét arról tesz tanubizonyságot,hogy a tudomány egyes területei egymástól nem elválaszthatóak,különösen nem olyan szakterületek esetében mint a névtudomán:y,nyelvjárástudomány és a néprajz. Hiszen -- mint egészen másuttDELL HY1illSírja -- még a modern nyelvtudomány sem mellőzheti178a néprajz segítségét: "A beszédaktusok nem elemezhetók adek-vát módon az etnográfia nélkül •••" /Foundations in socio-lingvistics, Philadelphia, 1974. 202./BALÁzs GÉZAKECEL TÖRTÉNETE ÉS NÉPRAJZA. Szerk. BÁRTH JÁNOS. Kecel, 1984.1215 + LXXX l~p.A hel:ységmonográfiák sorában már méretét tekintve isjelentős helyet fogl~l el Kecel története és néprajza. Azimpozáns kötet szép történeti és néprajzi fejezetei sok el-ismerést kaptak ~ megfelelő szaktudomá.nyok képviselőitől;névt~ni értékeiről természetszerilIeg itt kell szólnunk.Azért nem beszélek névtani "fejezeteiről", mert ilyencsupán egy t~lálható a kötetben /amelyre később részletesenkitérek/, névadatok azonban szinte mindegyik részben föl-fedezhetők, s ezeknek túlnyomó többsége igen fontos, értékesa névtudomány számára is.Már a szerkesztőnek abevezető helyetti községbemutatá-sa /9--15/ bővelkedik hel~evekgen: halmok, volt vizállások,d«lők stb. történeti és jelenkori neveit találjuk itt tér-képes /14/ illusztrációval. Ez ~zo~ban csak a bevezetés,ízelítő a következő fejezetek tömeges névadataihoz képest.VASS ELŐD A középkori és a török kori Kecel clm« mun-kája /63--75/ hel~évm~gyarázatokat, szórványos XV. századiszemél:ynévföljegyzéseket és XVI. századi török defterekbólbőséges cs~ládnévadatokat tartalmaz. BÁRTH JÁNos Kecel, Dö-mötör, Bánegyhá.za és POlgárdi puszta élete a XVIII. századelején c:Ímlifejezete (79--90/ elsósorban levéltári anyagbólsorol föl személ:ynévi adatokat. Ennél jóval gazdagabb anyagúugyancsak BÁRTH JÁNOS Újrakezdés ••• clm{[ fejezete /91--116/,amely külön részt szentel a hel~évi eredet« családnevek ta-nulságainak /111/. Az ugyanőtóle valÓ Népesség és társadalom/111--30/ urbáriumokból ad részleteket család- és keresztne-vekkel. Természetesen hel~eveket, d«lő-, szőlő-, mocsár-,179

Richard Weiss: Volkskunde der Schweiz. /Grundriss/ Eugen Rentsch Verlag, Erlenbach-Zürich, 1978.

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11060/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2010%20-%2085%2033.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Richard Weiss: Volkskunde der Schweiz. /Grundriss/ Eugen Rentsch Verlag, Erlenbach-Zürich, 1978.

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)