Cs. Jónás, Erzsébet

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

ba).zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAHa ez az ismeretlen jel csupán egy szóból áll, a közlő befolyásolhatja a tulaj-donnévként való felismerést a határozott ragozású igealak mellett álló határozottnévelő nélküli tárggyal (láttam jüpüt), ha viszont ezt nem teszi, fennáll a befogadórészéről az önkényes értelmesítés (népetimológia) veszélye.E két utóbbi eset (iv és v) alapján állítható, hogy a határozott névelő speciálishelyzetben való elmaradása - ha nem is a tulajdonnév meghatározásának, hanemeseti felismerésének - igen fontos tényezője lehet.Hivatkozott irodalomAkH. 1984: A magyar helyesírás szabályai. Bp., Akadémiai K.HAmú 1997: HAmú MIHÁLY, A tulajdonnév mint szófajtani kategória: Az V.magyar névtudományi konferencia előadásai. Szerk. B. GERGELY PIROSKA ésHAmú MIHÁLY.Budapest-Miskolc, 471-7.HAmú 1998a: HAmú MIHÁLY,A tulajdonnév "meghatározása": NÉ. 20. 5-12.HAmú 1998b: HAmú MIHÁLY,Tulajdonnevek a nyelvi rendszerben: Tanulmá-nyok a magyar nyelvről. Szerk. H. VARGAGYULA. Eger, Eszterházy Károly Ta-nárképző Főiskola. 52-6.HEGEDŰS 1997: HEGEDŰSATTILA,Mi a tulajdonnév?: NÉ. 19.5-8.HOFFMANN 1993: HOFFMANNISTVÁN,Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen,KLTE, Magyar Nyelvtudományi Intézete.KÁROLY 1970.: KÁROLYSÁNDOR,Általános és magyar jelentéstan. Bp., Aka-démiai K.KISS 1999: KISS LAJOS, Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében.Piliscsaba, PPKE.SZEGFŰ 1991: SZEGFŰ MÁRIA, A névszóképzés: A magyar nyelv történetinyelvtana 1. Főszerk. BENKŐLORÁND.Bp., Akadémiai K. 188-258.SZENDE 1993: SZENDE TAMÁS, Vezetéknevek morfonológiai különállásáról:NÉ. 15.295-7.HEGEDÜSATTILANévtan és fordítástudomány - Anyegin és az OnyegaA névtani kutatások multidiszciplináris érintkezéseiA névtan a nyelvtudomány egyik önálló ága, amely a neveket a nyelvi kultúraanyagának részeként vizsgálja. A földrajzinév-kutatáson belül a víznév- és telepü-lésnév-vizsgálat, s az ezzel kapcsolatos földrajzinév-adás elemzése szorosan kötő-dik a művelődés-, település-, gazdaságtörténet, a történeti földrajz, a néprajz, ahelytörténet, az egyháztörténet számos kutatásterületéhez (vö. MEZŐ 1996, MEZŐ1999). A névtan jelentős területét képezi a személynévadás kutatása.317A személynevek mindig valamelyegyedet jelölnek, de mert a nyelvi jelek rend-szerében részei egy-egy társadalmilag meghatározottjelcsoportnak, ajelek egy-egyosztályának, szükségképpen egyediek és általánosak is (vö. BALÁZs 1963, TEMESI1980). A személynevek alaki és szerkezeti vonatkozásai jelzik a név használati ér-tékének kapcsolatát a névalakulatot alkotó összetevőkhöz, hiszen a személynévnemcsak az ún. vezeték- és keresztnév együttese, hanem az egyedi expresszívmegnevezések minden névtípusa is ide sorolható, vagyis a becenevek, a ragad-ványnevek stb.Anélkül, hogyacsaládnevek eredetével, történetével, fej lődésével vagy azegész családnévrendszer vázlatos leírásának forrásaival akár csak érintőlegesenfoglakoznánk a magyar és az orosz nyelvi kultúrában, meggyőződéssel állíthatjuk,hogy az idegen személynevek alapvető, a nemzeti identitásra utaló járulékos je-lentései, stilémái, konnotációi jelentősen sérülnek a fordítás során. A világirodalmiörökségünk recepcióelemzései kapcsán nyilvánvaló, hogy a névtan - a korábbanmegjelölt tudományok körét kibővítve - jelentős helyet kaphatna a fordítástu-domány interdiszciplináris kapcsolódásai között. A szépirodalmi művek névadá-sát vizsgálva e téren nem kétséges a műfordításokat elemző fordításstilisztikailletékessége sem.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA Puskin-hősök orosz névadásaAz írói vagy költői névadást alapvetően az a szerzői koncepció határozza meg,amely a funkcionális stilisztikai hasznosság, célszerűség formájában testet öltve azegész kompozíció, aszövegegész koherenciáját biztosítja. Így a név az önálló élet-re kelő hősök műben megtett pályájánakjelértékű része, akár az akció, a történés, aszemélyközi kapcsolatrendszerek hálózata. 1999-ben ünnepli a világ Puskin szüle-tésének kétszázadik évfordulóját. Ennek kapcsán a hősök névadásának fordításikérdései újra középpontba kerülnek. Puskinnak a magyar olvasó számára is is-mert hősei, Anyegin, Lenszkij, Tatyjana Larina stb. nem véletlenül kapták a nevü-ket. A romantika és a szentimentalizmus "elegáns", különlegességre törekvő, vá-lasztékos névadása után Puskin az egyszerű orosz nevek szépségét kívánta szem-beállítani az előzőekkel. Akkor, amikor a művelt orosz társalgást - mint azt azAnyeginből is tudjuk - Oroszországban csak franciául lehetett elképzelni, sennekmegfelelően a nevek is ezt a normát követték, Puskin veszi a bátorságot, hogyZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAm ű -vészi formát és ezáltal rangot adjon az orosz anyanyelvnek, megteremtve a szép-irodalom mind a mai napig érvényes nyelvi eszköztárát. Puskin az észak-orosz földfia, aki a névadásai alapjául a hideg orosz északi folyók nevét választotta: a Fehértengerbe ömlő Onyega adja a verses regény címadó hősének nevét, ami valójábanOnyegin, vagyis az " Onyega partjáról való". Hasonlóan a Lenszkij név a szibériai.Léna folyó mellől származó" embert jelenti. A magyar névhasználatban a Tisza,Rábakozi, Bodrogi stb. családneveket képzelhetjük a helyükbe. Tatyjana Larinaneve az orosz olvasó tudatában összekapcsolódik a néplélek tisztaságát jelentő or-todox keresztény hitélettel. Puskin idejében előkelő hölgyeknek nem adtak ilyenhétköznapi keresztnevet. A költő verses regényében e paraszti név miatt bocsánatotis kér az olvasótói (vö: PAPP 1979: 388). A Tatyjana régi orosz népi női kereszt-318319zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAnévhez, melyhez családnévként egy szintén ősi keresztnévből, azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBALarissza női névnépnyelvi Lara változatából képzett Larin-Larina kapcsolódik. Így Puskin hősnő-jének neve az orosz olvasó számára duplán is ezt asszociálja: "a népi kultúra tisztaforrásából merítkező nőalak". Mintha a magyarban ezt hallanánk: Széppataki Róza,Teleki Blanka stb. A víznevekre (Onyega, Lena) vagy ősi szólítónevekre (Lara)visszavezethető orosz családneveknek - Puskin szándéka szerint is - a népi gyöke-rekhez öntudattal nyúló, a nemzeti kultúra közösségvállalásán alapuló emocionálistartalma a jelentős. A névadás másik csoportjánál, az expresszív minősítő, az úgy-nevezett beszélő neveknél, amelyeknek a XVIII. század szatirikus orosz irodaImá-ban való megjelenésük óta fontos szerep jutott a hősök plasztikus, képszerű leírá-sában, inkább a minden kultúrában fellelhető, emberi minősítő tartalom dominál(VINOGRADOV 1978: 134-151). Ám ha arra gondolunk, vajon a magyar olvasóvalaha is közelébe jutott-e ezeknek a névadáshoz kapcsolódó, nemzeti identitástu-datot erősítő, az orosz olvasó számára névtani ismeretei alapján evidens szöveg-tartalmaknak Puskin fordításait olvasva, joggal támadhatnak kétségeink.Nem normatív, csupán descriptív szempontból vessünk a továbbiakban egypillantást Puskin Anyeginjének magyar fordításaira. Arra a jelenségre szeretnénkrávilágítani, hogy a fordítás során az információk egész sora - jelen esetbenWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAa név-adás konnotációi - nem kerülnek, nem kerülhetnek át, a legkiválóbb művészi-esztétikai élményt nyújtó tolmácsolás esetén sem, teljes egészében egyik kultúrá-ból a másikba. Ennek minden bizonnyal - a fordíthatóság korlátai mellett - a cél-nyelvi olvasó befogadói horizont ja is határt szab. Hiszen honnan tudna a magyarátlagolvasó Puskin észak-orosz származásáról, a számára szimbólumértékű északiorosz folyók nevéről, a Tatyjána, Lara orosz női nevek használati köréről stb. Iga-zat kell adnunk Otto Kade német nyelvésznek, aki a fordítás folyamatát két szem-begördített kör közös felületével ábrázolja. Ez a megfeleltetés - az átadott kommu-nikatív tartalmak végtelen szám ú információi miatt - soha nem lesz 100%-os, deettől függetlenül minden fordítás a lehetséges maximumra törekedve jön létre (vö:KADE 1968: 3-18).Puskin Anyeginjének magyar fordításaiA névtani kérdéskört szűkítve most csupán egyetlen nevet járjunk körbe: ez azAnyegin CÍmadó hősének a neve, amely azt jelenti, mint tudjuk, hogy az "Onyegamellől való". A víznevek között magyarul is Onyegának nevezzük a névadás alap-jául szolgáló folyót. Miért nem ennek megfelelően rögzült a folyónévből képzettorosz családnév magyar változata a Puskin-fordításokban? Erre már az első magyarfordítás szerzője maga adja meg a választ.Alekszandr Szergejevics Puskin a Jevgenyij AnyeginZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAc ím ű verses regényét1823 és 1831 között írta. Első teljes magyar fordítása Bérczy Károly tollából 1866-ban a Kisfaludy-társaság kiadásában jelent meg. E fordítás - noha az eredetit he-lyenként biedermeieressé színezi - a magyar műfordítás-irodalom egyik remekmű-ve, amely jelentős mértékben járult hozzá, hogy Puskin műve oly rendkívül nép-szerűvé vált Magyarországon, s hogy a verses regény műfaja az 1870-80-as évek-ben oly kedveltté vált a magyar irodalomban (ZÖLDHELYI 1985: 679-680). MagaBérczy így vall az Anyeginnel való meghatározó találkozásáról, s a cím fordításá-ról: "E jeles műnek irodalmunkba átültetését célomul akkor tűztem ki, midőn né-hány évelőtt újra olvasván, szépségei annyira megragadtak, hogy az első vers sza-kokat játék- és kísérletképpen fordítgattam s az első fejezet végéig értem. Akkormég csak Bodenstedt német fordítása állt előttem; de bármily kitűnő legyen is ez,éreztem és tudtam, hogy a másolatból vett másolat halványan, színvesztetten fognaa toll alól kikerülni. Eredetiből olvasni, eredetiből fordítanizyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAAnyégin-t - e vá ynapról napra erősebb gyökeret vert bennem: oroszul kezdtem tanulni s az ehhezigen rokon tót nyelv korábbi ismeretének, de leginkább tanítóm, a pesti kir. egye-temen a szláv irodalom tanára, t. ez. Ferencz Józsejúr türelmének sőt valódi buz-galmának köszönhetem, hogy szíves segélyével már fél év múlva megkezdhettemAnyégin fordítását az eredeti szövegből. ( ... )Nem hagyhatom megjegyzéste\en a többeknek talán különös hangzású.Anyégin" nevet, melyet úgy, mint cirill betűkkel van írva, a mi betűinkkel leírninem lehetvén: jobbnak tartottam az orosz kiejtés szerint jelezni. Anémet"Onagin"-nek írja, mi csinosabb lehet, de nem hű, mert az orosz határozottanAnyegin-nek ejti ki e nevet, azon tompa széles a-val, mellyel a skót és az erdélyihangoztatja néha az o betűt" (BÉRCZY 1866).Valóban, az orosz o hangsúlytalan helyzetben labiális a-nak hangzik az irodal-mi nyelvben. Bérczy erre az irodalmivá lett déli nyelvjárásra támaszkodik, amikora magyar átírást indokolja. A német fordítás, s a magyar földrajzi névhasználategyaránt az orosz helyesírás szerinti, s az észak-orosz nyelvjárásban kiejtésben ishangoztatott Onyega-Onyegin változatot őrzi meg (vö: PAPP 1979: 26-27). Mintahogy Moszkva nevét is magyarul o-val írjuk, bár az orosz irodalmi nyelven be-szélő az Anyeginhez hasonlóan ,,Maszkva"-t ejt. Bérczy tehát - tudós tanára ha-tására -, a fonetikus névváltozattal mind a mai napig élő fordítói hagyománytteremtett.Bérczy Károlyt követően Győri-Juhász Jenő tollából 1935-ben ékezet nélküliAnyegin-nek olvashatjuk, Vozári Dezső 1941-ben megjelent fordításában Onyégin-ként látjuk viszont a főhős nevét. 1945-ben Mészöly Gedeon visszatér Bérczymegoldásához, s hosszú időre ő teszi ki utoljára az ékezetet a hangsúlyos é-re.Áprily Lajos 1953-as, s mind a mai napig leghitelesebben csengő fordításábanAnyegin-t íro Vas István már a keresztnevet is elhagyta a hős neve mellől az 1955-ös fordítás élén, mint ahogy Weöres Sándor is Anyegin-t használ 1958-as fordítá-sában (ZÖLDHELYI 1985: 68-92). Legújabb magyar, elődeihez méltó fordítójaGalgóczy Árpád ismét ékezetes Anyégin-t használ. Az ő munkája az érettségiző di-ákok felkészülését segítő "Matura Klasszikusok" sorozatban 1992-ben akkor jelentmeg, amikor az orosz nyelv középiskolai oktatása (enyhén fogalmazva) az apályidőszakát élte át (PÉTER 1999: 9-10).A fordítói jegyzetek közül két magyar Anyegin műhelymunkáiba pillanthatunkbe. Bérczy Károly és Áprily Lajos feljegyzéseit nyomtatásban egy kötetben a for-dításokkal 1985-ben az Európa Kiadó gondozásában olvashattuk (PUSKIN 1984).Péter Mihály az érzelemkifejezés eszközeiről szóló monográfiájában az orosz idé-zetek mellett magyar műfordításaikat is elemzés alá veszi (PÉTER 1991). Leg-320újabb kötetének témája épp Puskin "Jevgenyij Anyegin"-je a magyar fordításoktükrében (PÉTER 1999). Bárhogy is kutat juk a magyar fordítások forrásirodaI-mát, nem találunk a néveredetre kitérő, annak névtani, stilisztikai, szemiotikaitartalmára történő utalást.A magyarázatot keresve vissza kell kanyarodnunk kezdő gondolatainkhoz: anévtan szerteágazó gazdag szövevényében a magyar névadás története és jelen ál-lapota még széles feltáratlan vizsgálódási terepet kínál a kutatóknak. A fordítástu-domány Magyarországon önmagában is fiatal ága az önálló diszciplínáknak(KLAUDY 1994, KLAUDY 1997). A kettő megtermékenyítő találkozása, amely mintláttuk, az olvasó érdekeit szolgálná - még várat magára. A névtani háttérismeretek- az érdeklődő olvasó kíváncsiságára számítva - a szemiotikai szövegtan olyanrejtelmeibe is bepillantást engednének, amely a névetimológia és a stílus kapcso-lódási pontjait tárnák fel: Anyegint, habár neve a magyarul is ismert Onyega folyónevét tartalmazza, miért nem a folyónév szerint ismerik a magyar olvasók, miköz-ben társait, mint példáulzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBALenszkij-t (a Léna olyóról), Pecsorin-t (Lermontov hősea Pecsora folyóról kapta a nevét) nem fosztotta meg a sors ettől a lehetőségtől. Er-re a kérdésre próbáltunk választ találni kis névtani barangolásunkban Anyegin ma-gyar fordításai körül.kjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAIrodalomBALÁZS 1963: BALÁZS JÁNOS, A tulajdonnév a nyelvi jelek rendszerében.ANYT. L 41-52.Bérczy 1866: BÉRCZY KÁROLY, Előszó az Anyégin Eugén fordításához: Kétmagyar Anyegin. Európa, Budapest, 1984:7-8.KADE 1968: OTTO KADE, Kommunikationswissenschaftliche Probleme derTranslation: Grundfragen der Übersetzungswissenschajt., B. II. .Fremdsprachen",Leipzig, 1968: 3-19.KLAUDY 1994: KLAUDYKINGA,A fordítás elmélete és gyakorlata. Scholastica,Budapest, 1994.KLAUDY 1997: KLAUDYKINGA, FordításWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAI . Bevezetés a fordítás elméletébe.Scholastica, Budapest, 1997.MEZÖ 1996: MEZÖANDRÁS,A templomcím a magyar helységnevekben (1 1 -1 5 .század). METEM, Budapest, 1996.MEZÖ 1999: Mező András, Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz.BGYTF Magyar Nyelvészeti Tanszéke, Nyíregyháza, 1999.PAPP 1979: PAPP FERENC,Könyv az orosz nyelvről. Gondolat, Budapest, 1979.PÉTER 1991: PÉTER MIHÁLY, A nyelvi érzelemkijejezés eszközei és módjai.Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.PÉTER 1999: PÉTERMIHÁLY, "Pár tarkafejezet csupán ... " Puskin "JevgenyijAnyegin "-je a magyar fordítások tükrében. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1999.PUSKIN 1984: Két magyar Anyegin. Puskin verses regénye Bérczy Károly ésAprily Lajos forditásában. Európa, Budapest, 1984.TEMESI 1980: TEMESIMIHÁLY,A magyar nyelvtudomány. Gondolat, Budapest,1980.321VINOGRADOV 1978: BI1HOrPA,lJ,OB,B.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAc . ,zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAJleKCU'leCKUeeonpocu nepeeooaxyooocecmeeunoű nposu. H3,UaTeJlbCTBOMlY, Mocxsa, 1978.ZÖLDHELYI 1985: Orosz írók magyar szemmel 11 (szerk. D. ZÖLDHELYIZSUZSA).Tankönyvkiadó, Budapest, 1985.CS. JÓNÁSERZSÉBETMerre tart a névtudomány?(Szubjektiv megjegyzéseka XX nemzetközi névtudományi kongresszusról)1. Ismét egybegyűltek a névtudomány művelői ez év szeptember 20-25 között aspanyolországi Santiago de Compostelában. A város nemcsak híres zarándokhely aX. század óta (székesegyházában találhatók idősebb szent Jakab apostol ereklyéi,innen van a város neve is), hanem közigazgatási és kulturális központja annak aGalicia nevű tartománynak (1980 óta autonóm terület), amelynek saját nyelve isvan, a galego, s a kongresszus házigazdái a több mint ötszáz éves egyetem oktatóiés hallgatói mellett ezen nyelv kutatói, az Instituto da Lingua Galega munkatársaivoltak. Ezek a tények már eleve meghatározták a kongresszus arculatát. A kong-resszus hivatalos nyelve a német, francia és angol mellett a spanyol volt, s a témáktöbbsége valamilyen módon a romanisztikához kapcsolódott. A spanyolul nem tu-dó kongresszista például aligha tudta az egyik szekció előadásait figyelemmel kö-vetni - ezt többen panaszolták is - pedig az etimológiai kutatások és a lexikográfiakapcsolatáról hallhatott volna. A spanyol névtanosoknak egyébként van is mivelbüszkélkedniük e témakörben.1980-1991 között jelent meg Joan Coromines kata-lán etimológiai szótára (Diccionari etimológic i complementari de la llenguacatalana. Barcelona, Curial-La Caixa), amely helynévanyagot is tartalmaz, így to-vábbi névtani kutatásokhoz nyújt adatokat. Most készült el a galego keresztnév-szótár, a Diccionario dos Nomes Galegos, amely hasonlít a mi utónévkönyvünk-höz (LADÓ JÁNOs-BÍRÓ ÁGNES: Magyar utónévkönyv. Vince Kiadó. Budapest,1998), s komoly részt vállaltak a nagy nemzetközi projektumban, amely aPatronymica Romanica (PatRom) címet viseli, s célja egy romanisztikai történetiszemélynévszótár (Dictionnaire historique de l' anthroponymie romane) elkészítéseés megjelentetése. (A munkában több ország névkutatói vesznek részt. Az e tárgy-körben megjelent publikációk teljes felsorolásától itt és most el kell tekintenünk.)2. Milyen újdonságokkal szolgált ez a kongresszus? A tíz szekció címe márönmagáért beszél: 1.a. a helynevek és a személynevek kapcsolata; 1.b. a helynevekstandardizálása; 2. névrendszerek interkulturális összehasonlítása; 4. szocioono-masztika; 5. egyéb nevek; 6. 'nomen et gens'; 7. etimológia és lexikográfia; 8.névtudomány és irodalom; 9. névtudomány és jog; 10. kutatási tervek és bibliográ-fiai információk. A szekcióüléseken kívül két vitaülés és két kerekasztal-322

Névtan és fordítástudomány - Anyegin és az Onyega

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11350/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2021%20-%2099%2062.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Névtan és fordítástudomány - Anyegin és az Onyega

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)