Sebestyén, Árpád

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Bevezető Kálnási Árpád Szatmári helynévtípusokés történeti rétegződésük című könyvének bemutatásakorSzatm ár m egye helynévgyűjtési, fe ldo lgozási szem pontbó l nem tek in thetőelhanyagolt, fe ltáratlan terü letnek , terra incognitának . A z ilyen szem pontbó ljoggal szám ontarto tt m últbeli m unkák közül elég m egem lítenünk néhánylegfon tosabb forrásunkat.U talhatunk elsőkén t SZ IRMAY ANTALnak a 19 . század elején m egjelen tkétkö tetes m egyeleírására (Szathm ár várm egye ' fekvése, tö rténetei és po lgáriesm érete . B udán , 1809-10), am ely tárgya kapcsán igen sok rég i ok leveleshelynév i adato t is em lít la tin vagy m agyar nyelvű szövegeket idézve. Ü röm azöröm ben , hogy forrásait m a m ár - két évszázad távo lábó l - szin te lehetetlenségvisszakeresn i, e llenőrizn i, egyálta lán felle ln i, h iszen a m odern levéltárin tézm ényrendszere csak később form álódott k i, arró l nem beszélve, hogym agánjellegű , család i ok iratok jelen tős része nem vészelte át a századokat.Em líthetjük aztán - FÉNYES ELEK 1851-es G eographiai szó tárát á tlépve -PESTY FR IGYES 1864-ben készü lt kézira tos gyűjtését, am elynek esetünkbenkülön értéket ad , hogy a kéziratkö tetben hozzá van csato lva id . M ÁNDYPÉTERnek 1859-ben gyűjtö tt, m ajd k iegészíte tt helynévanyaga, am ely jó legészíti k i PESTY FR IGYES adattárát. - N yelvész körökben persze, m in t tud juk ,a Pesty -adattár joggal kap kritikát: a rendszerin t idős helybeli lakosok álta lbed ik tált nevek gyakran bizonytalan értékűek : a felsoro lásukból nemrekonstruálható a nevek pontos alak tan i fo rm ája , a m agyarázatok pedig leg többestben inkább a fo lk lór körébe tartoznak , m in t az oknyom ozó tudom ányéba.A BOROVSZKY SAMU szerkesztette m egyei m onográfia (1908)faluszócikkeinek fő figyelm e nem az oklevelesen adato lható pontoshelynevekre esik , hanem a nem esi családok birtok lástö rténeti kérdéseire . ASzatm ár m egyei kö tet sajá tos nyeresége, hogy benne MÓRICZ ZSIGMOND , "am onografia belm unkatársa" nem csak N agybánya város tö rténetének szerző je ,hanem értékes fejezetet írt "Szatm ár várm egye népe" címm el. Itt nem csaknépéleti, néprajz i m egfigyeléseket közö l, hanem behatóan fog lalkoziknépnyelv i, nyelv járási kérdésekkel is, b izonyára azokra a jegyzeteiretám aszkodva, am elyeket a K isfaludy Társaság ösztöndíjasakén t 1903 és 1906közötti m egyejárásai során készíte tt, m in t népm ese- és népdalgyűjtő .SZENDREY ZSIGMONDnak néhány oldalas - nagyobb fan táziára , m in tjud ícium ra valló - helységnévm agyarázatai u tán (M it m ondanak az ősiSzatm árm egye helységnevei. - In : FÁB IÁN SÁNDOR szerk . Szatm ár U gocsa ésB ereg K (özigazgatásilag) E (gyelőre) E (gyesíte tt) várm egyék . Bp ., 1939 . 528-531) végre 1940-ben hite les tudom ányos feldo lgozásra le lt m egyénk középkoriIIIhelynévkincse is MAKSA I FERENC monográfiá jában (A középkori Szatm árm egye. Bp ., S tephaneum Nyom da). "A z oklevelekből k ijegyzett s fa lvak szerin ttago lt fö ld rajz i és jobbágynévsorokat nyelvészeti szem pontbó l K niezsa Istvándr. egyet. c . rk . tanár úr vo lt szíves átv izsgáln i'és nyelv i alak juk szerin t m agyar,szláv , rom án, ném et és b izonytalan kategóriákba osztan i" (i. m . IV .). Ö röm ünkazonban ezú tta l sem lehet te ljes. A kiváló történész az egyes falvakszócikkeiben öm lesztve soro lja fel a névváltozatokat, így azok külön-kü lön semidőponthoz, sem oklevélhez nem kapcso lhatók , így a nyelvészeti értékelésta laposan m egnehezítik . Jellem ző példáu l, hogy Panyola szócikkében nemkevesebb , m in t 20 alakváltozatban idézi a falu nevét a közelebb i évszám és helym egnevezése nélkü l. E zt a gondot m egoldhatná G yörffy G yörgy Á rpád-korifó ld rajza , ennek szatm ári kö tetére azonban m ég várnunk kell.A z eddig i gyűjtések és feldo lgozások hiányait lá tva m éginkább hálásaklehetünk M EZÖ ANDRÁ snak és NÉMETH PÉTERnek , hogy végre szigorú kritikairostával gyűjtö tt rég i nyelv i anyag alap ján feldo lgozták Szatm ár m egye m aihatárainkon belü li helységnévállom ányát is etim ológ iai szem pontbó l(Szabolcs-Szatm ár m egye történeti-e tim ológ iai helységnévtára . N yíregyháza,1972). E redm ényeik nagyrészt bekerü ltek K ISS LA JOS nagyhelynévm onográfiá jába (Földrajz i nevek etim ológ iai szó tára 1-11 . Bp ., 1988).Történeti szem pontú helynévgyűjtésünk egyik u to lsó darab jakén t tarthat jukszám on MOLNÁR JÖZSEF "C senger rég i helynevei" cím ű közlem ényét (DR .GYARMATHYZSIGMOND szerk . Szabolcs-Szatm ár m egyei hely történetírás 1-11 .N yíregyháza, 1979 . 269-97). A fél évszázados gyűjtés eredm ényeként közzétettm unka érté két növeli, hogy nagyobbik része a Szuhányi családnak a m ásodikv ilágháborúban m egsemm isü lt levéltárábó l van kijegyezve. K ár v iszon t, hogyem iatt v isszakeresése és ellenőrzése nem lehetséges.A történeti és élőnyelv i helynévgyűjtés és feldo lgozás összekapcso lásánakaposto la századunkban SZABÖ T . ATTILA volt. A harm incas évek tő l sorraje len tette m eg a helynévgyűjtés hasznáró l, m ódszerérő l és tö rténetérő l írttanu lm ányait, ille tő leg ad ta közre nem csak egyes telepü lések , hanem egészv idékek , tá jegységek összegyűjtö tt névkincsét. B ár m unkássága elsősorbanE rdélyben alak íto tta k i névkutató isko lájá t, hatása elju to tt a debrecen i egyetemCSÜRY BÁLINTvezette népnyelvkutató ihoz is. A bihari gyű jtés el is indu lt, de aháború m egakadályozta k ibontakozását: C sűry halála , tan ítványainak egyénisorsa szétszórta az erre felkészü lt gárdát.M égis az erdély i isko lának köszönhető , hogy a debrecen i egyetem en azö tvenes években ism ét felébred t a helynévkutatás irán ti érdek lődés. M agam isilyen szakdolgozati tém át választo ttam és írtam 1954-ben KÁLMÁN BÉLAvezetésével. H allgató ink nyelv járásgyűjtő terepgyakorla ta in ped ig egyre többtiszán tú li, szatm ári község dűlőneveit kérdeztük ki, jegyeztük fel és helyeztüke l a ta n sz ék k é z ira ttá rá b an . E z ek b ő l in d u ltu n k k i k é ső b b , am ik o r a z é lőh e ly n ev ek g y ű jté se o rsz ág o s m o zg a lom m á v á lt, m iu tá n m eg je le n t 1 9 6 4 -b en a ze lső m eg y e i ö ssz eg ző k ö te t: Z a la m eg y e fö ld ra jz i n ev e i.A tan sz ék ak ad ém ia i c é ltám og a tá s t k é r t é s k ap o tt a tis z án tú lih e ly n év g y ű jté sh e z , íg y S za tm á r m eg y é re is e g y re n ag y o b b fig y e lm e tfo rd íth a ttu n k . A n y íre g y h á z i ta n á rk ép ző fő isk o lá v a l ö s sz e fo g v a sz e rk e sz tőb iz o tts á g o t a la k íto ttu n k S zab o lc s -S z a tm á r m eg y e fö ld ra jz i n ev e in ekjá rá so n k én ti ö s sz eg y ű jté sé re é s k ia d á sá ra . A z e lső k ö te t - A B ak ta ló rá n th á z ijá rá s fö ld ra jz i n ev e i - M E ZÖ A N D RÁ S to llá b ó l m eg is je le n t 1 9 6 7 -b en ,N y íre g y h á z án . A fo ly ta tá s ra a zo n b an so k a t k e lle tt v á rn i, e lső so rb an an y ag io k o k b ó l. A fe lle n d ü lé s ak k o r in d u lt m eg , am ik o r eg y m ás ik sz a tm á rih a llg a tó n k , a T isz ak ó ró d ró l é rk e ző , m a jd N ag y ec sed en ta n ító K Á LN Á S IÁ R PÁ D- d iák k ö ri, m a jd sz ak d o lg o z a ti s z á rn y p ró b á lg a tá s u tá n - b ö 1 c sé szd o k to r itém ak én t g y ű jtö tte ö ssz e é s d o lg o z ta fe l a F eh é rg y a rm a ti já rá s 1 4 k ö z ség én ekh e ly n év an y ag á t. E z le tt a z a la p ja "A F eh é rg y a rm a ti já rá s fö ld ra jz i n ev e i"c ím m e l k ia d o tt m á so d ik já rá s i k ö te tü n k n ek (D eb re c en , 1 9 8 4 ) , am e ly e t m á r m in ta K L T E ok ta tó ja á llíto tt ö s sz e , tö b b m in t fé le z e r o ld a lo n ta g la lv a 3 6 te le p ü lé sg a zd ag h e ly n év an y ag á t.K á ln á s i Á rp ád p é ld á s szo rg a lom m a l, fe g y e lem m e l é s k ita r tá s sa l fo ly ta tta am eg k ezd e tt m u n k á t. l 9 8 7 -b en k ia d ta - JA K A B LÁ SZ L óv a l - a N y írb á to r i já rá sn év g y ű jtem én y é t, 1 9 8 9 -b en a M á té sz a lk a i já rá s k e rü lt so rra , v ég ü l 1 9 9 3 -b an an eg y ed ik , m a i h a tá ra in k o n b e lü li s z a tm á ri e g y ség , a C sen g e r i já rá s n év tá rak ö v e tk e z e tt - S E B E STY ÉNÁ R PÁ D da l k ö zö s g y ű jté sb en .A n ég y im po zán s k ö te tb en a tö r té n e lm i S z a tm á r m eg y e 1 0 4 te le p ü lé sén ektö b b m in t 3 5 e z e r h e ly n ev e é s n év v á lto z a ta tö rv én y sz e rű en k é sz te tte K á ln á s iÁ rp ád o t, h o g y a g a zd ag an y ag n év ta n i, e lm é le ti k é rd é se it b eh a tó anm eg v iz sg á lja . Íg y szü le te tt m eg a m o s t m eg je le n t é s itt b em u ta to tt k ö te t:"S z a tm á ri h e ly n év típ u so k é s tö r té n e ti ré te g ző d é sü k " (D eb re c en , 1 9 9 6 . 2 7 4 ) .A k ö te t é r té k e it e lő re sz av a to lta a z , h o g y ad a ttá rá n ak e lső h á rom kö te té tfe ld o lg o zv a - a C sen g e r i já rá s ad a ttá ra ak k o r m ég n em je le n t m eg - a sz e rz őm á r 1 9 9 0 -b en e ln y e r te a n y e lv tu d om án y k an d id á tu sa fo k o z a to t. A C sen g e r ijá rá s an y ag áv a l v a ló k ie g é sz íté s t in d o k o lta eg y ré sz t a já rá s re n d k ív ü l é r té k e s ,"b e lső S z a tm á rt" k ép v ise lő , so k rég i je lle g z e te s ség e t ő rz ő n év k in c sén ekb ev o n á sa , m á s ré sz t a z , h o g y v e le te lje s sé v á lt a sz a tm á ri tá j e g y ség m a ih a tá ra in k o n b e lü li ré sz e , m eg rag ad h a tó v á a v id ék h e ly n év ad á s i re n d sz e re .(T a lá n n em fe lle n g ző s d e rű lá tá s , h a a z t rem é ljü k , a jö v ő b en le h e tő v é v á lik ah a tá r tú lo ld a lá n e lte rü lő , a ré g i m eg y e n ag y o b b ré sz é t te v ő te rü le t n év k in c sén ekö ssz eg y ű jté se é s fe ld o lg o z á sa is .)A k ö te t ta r ta lm á ra m á r a c ím e is p o n to san u ta l. A h e ly n év típ u so ksz é tv á lo g a tá sa a d en o tá tum ok , a m eg n ev e z e tt o b je k tum ok fa jtá ja a la p já ntö rtén ik . K önnyen be lá th a tó , h ogy cé lsze rű kü lön csopo rtb a so ro ln i ate lepü lé sn ev eke t, a b e lte rü le ti e ln ev ezések e t - u tcák , te rek , egy éb ob jek tum ok -a h a tá rré szn ev eke t, v ízn ev eke t, lé te s ítm ényneveke t. E típ u soknévadás lé lek tan ilag és e ln ev ezés techn ik a ilag is e lté rő k é rd ések e t ho znak e lő ,kü lön keze lé sük m indenképpen m ás-m ás tanu lságok m eg rag adásához veze th e t.A fő típ u sok sze rin ti tago lá son be lü l m indenü tt u gyanaz t a k é t to v ább i fők é rd és t v iz sg á lja a sze rző : az ado tt típ u s tö rtén e ti ré teg e it, ille tő leg a n eveke tlé treho zó ind ítékok , n év adás i m o tiv ác iók sze rin ti a ltíp u soka t.E lm ondha tju k : a m agya r n év tan i szak irod a lom ban nem ta lá lu nk m ég egym űve t, am e ly egy tá j egy ség he lyn évadásá t h ason ló m ódon , tö rtén e tifo ly am a táb an , a je lenb e li n év á llom ány ig h a ladv a ve tte vo ln a v iz sg á la t a lá . Av ilágo s tago lá s , a lo g iku san fe lra jzo lt a ltíp u sok , a g azd agon id éze tt p é ld áknyom án egy sze rre lá tju k á t a n év tan i je lleg ze te sség ek e t é s a n ev ek tág abb kö rűnye lv tudom ány i, je len té s tan i, a lak sze rk eze ti típ u sa it, m eg a nye lv észe ten tú lik ap cso la to k a t: a n év adás lé lek tan i, tö rtén e ti, n ép ra jz i, tá jfö ld ra jz i s tb .v ona tko zása it. E zek re k ité rn i te rm észe te sen nem leh e t itt a z én fe lad a tom :fe lk é rt e lő adó ink b izonyá ra tanú s ítan i fog ják á llítá sa im ig azá t.K ü lön u ta ln ék m ég a rra , am irő l a kö te t is kü lön fe jeze tb en beszé l: a n ev ekszó fö ld ra jz i tanu lság a ira . A z a néhány szó té rk ép , am e ly e t a sze rző néhányk iem e lk ed és t, b em é ly ed és t, ille tő leg je lleg ze te s növény - é s v ízn ev eke t je len tőn éve lem bem u ta tá sá ra közö l, c sak a jégh egy csú csa . E té rk ép lapok nem csakönm agukban ig en tanu lságo sak , h an em az t is b izony ítják , hogy 'a h e lyn éva lko tószó e lem ek v iz sg á la ta reng e teg tanu lságo t íg é r szó fö ld ra jz i szem pon tbó l is ,h iszen nagyon pon to san m u ta tja egy -egy tá j egy ség té rfe lsz ín i,n öv ényze te ln ev ezés i, v íz ra jz i é s ny e lv já rá s i sa já tság a in ak je lleg ze te ssz im b ió z isá t, a lk a lm a t k ín á lv a egy se reg tudom ánynak a tov ább i v iz sg á la th o z ,ak á r sz ink rón , ak á r d iak rón szem pon tú köze líté sb en . A fe jeze t p e rsze csakíze lítő , k ó s to ló : a sze rzőnek nem vo lt, n em leh e te tt cé lja a te lje s anyag ily enszem pon tú fe ldo lgo zása . R em é ljü k azonban , hogy pé ld á ja köve tők re ta lá l, v agysa já t m aga vesz i e lő a k é rd éskö rt k ésőbb i v iz sg á la tra .M indaz am it itt e lő ad tam , csak beveze té s a kon fe ren c iáho z : u ta lá s ah e lyn évku ta tá s m egye i e lő zm énye ire , K á ln ás i Á rp ád ada tfe ltá ró m unká já ra ,fe ld o lgo zásán ak ú jsze rű ség é re . S zám om ra - ak it a sze rző itten i é s ad a tfe ltá rókö te te ib en is m in t b á to rító já t, tan székveze tő jé t, seg ítő jé t em leg e t - ö röm te lié rzé s , h ogy e szép te lje s ítm ény t a je len lévők és a tág abb tudom ányo s közön ségfig y e lm ébe a ján Ih a tom .

Bevezető Kálnási Árpád Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük című könyvének bemutatásakor

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11504/17.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Bevezető Kálnási Árpád Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük című könyvének bemutatásakor

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)