Bíró, Ferenc

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

BIRó ÁGNESközölhetek adattárat. Ugyanebből az ekből nem volt módom az adatok pontosabbelemzésére sem. A fenti példák közzétételével talán mégis sikerül felhívni a figyelmetegy olyan jelenségre, amely nagy mennyiségű adatot tartalmazó pontos statisztikákhiányában esetleg rejtve marad a kutatók szeme elől.A körösIadányi határrésznevek egy típusáról1. A földrajzi nevek tipológiájának része a névkeletkezési módok alapjánalkotott rendszer (vö. HOFFMANN IS1VÁN: MNyTK. 183 [1989]: 105-106). MivelKörösladány földrajzi nevei közül általános ismertségüket, gyakorihasználatukat ésrészben régi korukat tekintve, másrészt a denotátumuk jelentősége miaft is az egyiklegkiemelkedőbb csoport a határrészneveké, ezek keletkezésének vizsgálata ígykiszakítva is tanulságos .lehet. Jelen dolgozatomban nem foglalkozom a "'.településösszes határrésznevével, csak az egyik altípusba tartozókkal. A település földrajzineveinek rendszerezésekor kiderült, hogy. a határrésznevek , keletkezésébenmeghatározó .szerepet a jelentésbeli szóalkotási módok játszottak (vö. HOFFMANNIS1VÁN: MNyj. 30 [1992]: 3-23), ezek között is leginkább a névátvitel, elsősorban ametonímia.Sok körösladányi metonimikus eredetű határrésznév úgy jött létre, hogy a :hajdani vizek nevei váltak a vizekkel (érintkező) szomszédos nagy kiterjedésűterületek neveivé.2. E nevekre (ugyanúgy, mint a tájnevek egy csoportjára) is jellemző, hogy"egyedei tulajdonnévi létük első szakaszában nem" határrésznevek, "csak később,névátvitellel lettek azzá" (JuHÁSz DEZSÖ: NytudÉrt. 126 [1988]: -24). Tehát ametonimikus határrésznevek "úgyjöttek létre, hogy a meglévő nyelvi elemkészletnekcsak a jelentésbeli átértékelődése történt meg, a névalkotásban a grammatikaiszerkesztés nem játszott szerepet" (HOFFMANN: MNyj. 30 [1992]: 17). Így a csoportbavaló tartozásuk "feltétele még a funkcióváltást kísérő alaki-lexíkai változatlanság"(JuHÁSzi. h.). Az ilyen névalkotási móddal keletkezett, az új jelölésben megállapodottföldrajzi neveket tartja a szakirodalom másodIagos neveknek. E nevek esetében anévadás motivációja az eredeti denotátumnak, illetve nevének típusa; vagyismásodIagos határrésznevek létrejöhettek vizek, térszínformák stb. neveiból.Körösladányban a határrésznevek uralkodó (keletkezéstörténeti) típusát apuszta víznevekből származók alkotják. A következő nevek tartoznak ide:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABikeri,+Billentó, Büngösd, Csécseri, Dondorog. Guzsaly, Györkeri, Gyulaj, Károlyderék;+Kengyel, Kerektá, Korhány, Maj/a,ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAN a d a ré r , Pakac, Sárosér, + Sárosfok, Sebes~+ SÜVÖIIÓ,Tekerá, Tenkér, Ttkos, Tüdós,ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA+ Tüdósér, Vennes, Vesszosér. Összesen: 26név, 24 területet jelöl. A források alapján a községben a különböző korokban 1466részre tagolták a határt. Ebből tehát 24-nek víznévi eredetű nevet (is) adtak. Azösszegyűjtött határrésznevek együttes s~áma: 165. A 165-ből nagy valószínűséggel 80természetes, 85 pedig feltehetőleg hivatalos név.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA 80 természetes név magábanfoglalja a felsorolt 26 víznévi eredetűt is (32,5 %).Ha a névadó vizek jellegét tekintjük, azt mondhatjuk, hogy egy kivétellelzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA(Kerektó) valamennyi vízfolyás volt. Az asszociáció alapjául szolgáló vízneveknektöbb mint a fele alakilag egyelemű. 14 (53,8 %). A kételernűek között igen magas azZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA. .é r utótagúak száma: 9 (34,6 %); 1-1 -derék; - fo k ; -to utótagú víznév vált méghatárrésznévvé (3, együtt: 11,5 %).Az utóbbi kis összesítésból talán ném megalapozatlan arra következtetni, hogyKörösladány határában az elmúlt századokban több volt a folyóvíz, mint az állóvíz, avízfolyásokat hajdan gyakrabban egyeditették egyelemű névvel, mint többeleművel. akeskenyebb folyóvizet kevés kivétellel az ér közszóval nevezték meg.UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA3 . S hogy miért találta a múlt embere a vízerek nevét a határrészekmegnevezésére igen alkalmasnak? Erre a kérdésre a község folyó- ésbelvízszabályozások elötti térképe, de még a 30-40 évvel ezelőtti határ képe is választad. A kis erek ugyanis alig követhető tekervényes módon, a határt teljesen átszővekanyarogtak. ömlöttek egymásba, és szakadtak ki egymásból. így a ma embere is eltudja képzelni, hogy gyakran előfordultak olyan évek, évszakok, amikor az erekvizével borított hely nagyobb kiterjedésű volt, mint a szárazon maradt terület. Az erekszélessége és mélysége sűrűn vagy folyamatosan változott; a víz, a vizes hely volt ajellemzőbb, meghatározta a táj arculatát, így a neve is "erős" helyzetű lehetett. Inkábba kís száraz szigetek-et, közök-et, zugok-at kellett külön névvel megnevezni. A folyók,erek szabályozásával a terjedelmes árterek, kiszáradt medrek régi vízneveimegőrzödtek a termővé tett földek neveként, sőt még a szomszédos magasabbfekvésű partokra is használni kezdték azokat.4 . Ajelentésváltozás folyamatában (a forrásokban is megfigyelhető módon) azegykori monoszerriantikus víznevek poliszemantikussá váltak. A vizsgált nevekesetében a poliszémia folyamatosan, hosszú ideig (több évszázadig) fennállott. A XX.századra ez az állapot a nevek többségében megszűnt, a régi (víznévi) jelentéselveszett, csak az új (határrésznévi) él tovább. A 26 névből csak 4 (15,3 %: Büngösd,Guzsaly, N a d a ré r , Pakac) maradt meg többjelentésűnek, vagyis jelöl vizet (csatornát)és határrészt egyaránt, a többi 22 egyjelentésűvé vált, csak határrészeket nevez meg.A vízneveknek határrésznevekként való felhasználásában megnyilvánul a nyelvgazdaságossági törekvése, e nevek továbbélésével, gyakori használatával pedigmegőrződnek a régi vízivilág emlékei.BfRÓFERENC67.

A körösIadányi határrésznevek egy típusáról

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10362/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2015%20-%2093%2017.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A körösIadányi határrésznevek egy típusáról

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)