Balázs, Judit

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

94, 69.jihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAVa tta tyú k. 70. Vikin g , 71. Villá m , 72. VSO p , 73, Vité z Na g yb á n ya i H o r th y M ikló s,7 4 . Vfzh ó lya g , 75. Zö ld kó e w1 .Irodalom:BALÁZSGÉZA(1991) A rádíökabaré nyelve.Nyr. 115: 8-15.BALÁZSGÉZA(1992a): Először a Tisza-túrán. Turista Magazin, 103: 20-21.BALÁZSGÉZA (l992b):. Belehallas: Egy nyelvészeti antropológiai probléma és környezete:EmlékkönyvRácz Endre hetvenedik születésnapjára, Szerk, KoZOCSASÁNDORGeZA ésLACZKÓKRISZTINA.Bp., ELTE, 13-18.HAJOÚMIHÁLY(1986): Magyar hajönevek,MagyarNévtani Dolgozatok 57. Bp.A nevek szerepe a rábaszentandrásí megszólításformákban .A szóbeli nevek két alapvető beszédhelyzetben, a megszóIítás és az említésszituációjában használatosak. Megközelítésük, leírásuk is e két, egymástól jól~ elkülöníthető, de egymással szorosan összefüggő használati kör szem előtt tartásávalvégezhető el (ÖRDÖÖ,Személynévvízsgálatok 79).1. A szemtől szemben való érintkezésben, a megszólításban - az általánosnévhasználati tendenciával egyezően - nemre és korra való tekintet nélkül a vizsgáltközösségben is a keresztnevek becéző alakjai használatosak legsűrűbben.A keresztnevek becéző formái az egyén élete során alakulnak, változnak,rendszerint élettereinek változását, bővülését, az egyén szocíalizácíójának folyamatátkövetve. Az általános tendencia azt mutatja, hogy ez a változás az adottnévrendszerhez képest relatíve indifferens; a közösség nagy részében ismert,elfogadottmegszólltőnév kialakulásához vezet: E lvi, E r zsi, É vi, Iboly, Ri, J o li, Ka ti,M a r i, Ro za Té r i, Szid i, Zsó fi, Zsu zsi, ve r a , Ár p i,F e r i, G a b ; ' G yu szi, J a n c si, Jani; Misi,Miska, P ista , Sa n yi. Ugyanakkor a különféle, közvetlenebb viszonyokon alapulókisközösségekben (család, rokonság, szomszédság, baráti kör, iskolai közösség,felnőttek tevékenységi csoportjai) egyéb, általában érzelmileg teIítettebbmegszólításformák élhetnek tovább, keletkezhetnek újak, s a kapcsolatokmegszűntével ki is kophatnak a névhasználatból. Saját keresztnevem megszóIítóformáinak alakulása is ezt a folyamatot jelzi: a (kis) J u d itka , J u tka , J u d it, J u d i, J U lika ,.Juco, Jucká, Jucáka, J u c i, J u c ika , (n a g y) J u c u s, C su n d i, C su n d ika , C su r i, C su r ika közülaz általánosan elterjedt a semleges J u tka lett, ill. maradt. .Alapalakban általában a ritkább, szegényesebb becéző 'rendszerűkeresztnevek szerepelnek: E m il, E r vin , Ká lm á n , Vikto r , valamint azok a női nevek,amelyek már alapalakjukban is becéző formájúak, vagy beleillenek a becézőrendszerbe: Ar a n ka , G yö n g yi, Ir m a , Ka m illa (vö. LóRINCZE:MNyj; 1 [1968]: 86~ PAPP!...AsZLÓ:Nyr. 80[1956]: 454; ÖRDÖGi. m. 80-3).23A különféle becéző alakoknak, ill. az alapalakú névnek és becéző variánsainakéletkorhoz kötődése, megkülönböztető szerepe a megszólításban is érvényesül (vö.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAR Á c z : NévtVizsg. 148; KAsLER:NyIrk. 8 [1964]: 235; SZABÓT . A.: NytudÉrt. 59 [1968]:5, 19). Az alapalakú név, valamint a falu névhasználatában közömbösebb becézővariáns rendszerint az idősebb generáció megszőlításában használatos.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAEmma,baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAI lk a ,I lu s ; Gábor, Karo, Kari, MiM, M is k e , Sanyi, a becézöbb változat pedig afiatalabbakéban, többnyire gyerekeík, unokáik megszólításában: Emmus, I l l ; l l ik e ;G a b i; Karcsi; M is i, M is ik e , Sanyika, Előfordul azonban, hogy a becézöbb forma azidősebb személyre, a közömbösebb pedig a fiatalabbra vonatkozik. Különösen aritka, az adott névrendszerben egyedi elófordulásű nevek körében tapasztalhatójelenség, hogy a névalak szinte összeforr viselőjének személyéveI. Az ilyen nevek azemlítésben is egyelemű névként funkcionálnak: (az) Amálka, (a) Beta, (a) T in i; (a)Tuti; (a) B o z s i; (a) D o d i; (a) K á z m i, (a) Zolti. Mint ahogy az egyedi elöfordulásúkeresztneveket általában nem örökítik .tovább, az egyedi becéző alakokat semszármaztatják át a szóbeli névhasználatban az azonos nevű utódokra. Ezzelmagyarázható, hogy az Amálka szólító-említö new anya leányát a közömbösebbnévalakkal Ami-nak, a Bossi fiát lóská-nak, a Zolti fiát Zoli-nak szólítják azáltalánosabb használatban.A névdívat, az utánzási hajlam következtében olykor egy-egy név tömegesenkerül be egy-egy korosztály megnevezésébe, s idő múltával viselőikkel együtt felettükis eljár az idő. Különösen a női nevek körében feltűnő ez a jelenség. A falunévhasználatában az Eszter, Lidi, Lina, Zsófi név megszólításként is jellemzően azidős kerosztályhoz kötődik. Az utóbbi időben csupán az Eszter éledt fel újra, mert azanya az idősebb hozzátartozók tiltakozása ellenére is ragaszkodott ehhez a "szép"névhez. (A tiltakozók fő érve viszont éppen azt volt, hogy vétek tönkretenni ezt agyönyörű kíslányt azzal a "ronda öregasszonynévvel".)A beszédhelyzet, a kommunikációs kapcsolat jellege, szándéka is befolyásoljaa megszó1ítás formáját. A bízalmas nyelvhasználatban - elsősorban szimmetrikusviszonyban, ill. aszimmetrikus viszonyesetén a fölérendelttél kiindulóarr - gyakoriakaz olyan -ka, -ke képzés alakok, amelyek sem az általánosabb megszólításban, sem azemlítésben nem fordulnak elő: Amika, Editke, Juditka; Béluska, Ferike, Sanyika.Érzelmileg még telítettebb, még személyesebb az Ell. birtokos személy jeles forma:Amikám, Editkém, Juditkám; B é lu s k á m , F e r ik é m , Sanyikám. " .Érdekességképpen emIítem meg, hogy (élőnyelvhez közel állószövegtípusokban) a nyelvtörténet korábbi szakaszaiban is találkozunk az Ell.birtokos személy jeles, ill. explicit személynévmási birtokos jelzős alakok hasonló,közvetlenítő használatával. Az első két példa a kódexmásoló szövegközti üzenetéttartalmazza: GÖmK. 318: "Imadgy erethtem [e d e s ] cri (tynam", 237: "E l l edescri (tinam nam Igen zep az kevnuy myre nem fyzecz", a harmadik pedig szerelmeslevélből való: 1528: "wr ysthen tarczon megh En serethew magda/nam" (Középkorileveleink [1541-ig]. Szerk. HEGEDÚS ArnLA, PAPPI...A.Jos.Bp., Tankönyvkiadó. 1991.[1992.] 158).2. Az említésben kiterjedt használatú vezetéknevek szerepe a megszólításbanjóval csekélyebb (HEXENDC;>RF: Nyr. 87 [1963]: 428). Elsősorban beszárrnazott,24háztartásban dolgozó, a falu közös tevékenységeiben részt nem vevő asszonyokatszólítanak férjük vezetéknevén, az idősebbekzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA-né képzés alakkal, a fiatalabbak néninévkiegészítővel (ÖRDÖG i. m. 149). Ilyen társadalmi háttérrel abeszármazottasszonyok bizonyos fokig idegenek maradnak a falu közösségében, kapcsolatuknagyobb körben nem tekinthető famiIiárisnak, keresztnevük megszólító formája acsaládi, szomszédsági körön kívül általában nem is válik ismertté.Megemlítem még, hogy szűk körben, főként iskolás gyerekek, kamaszadókközt, valamint azonos tevékenységi csoportba tartozó felnőtt férfiak körébenugyancsak előfordul a vezetéknéven való szólítás, kivált, ha a név ritka, esetlegközszóijelentésű vagy közszóra emlékeztet: Bagarus, Bandzso, Csébér, Csiszár, Fülöp,baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAK a r a fa , Kertész, Makk, P á tk a , R e g é n y e , Tűskés.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA vezetéknevek funkciója ebben ahasználatban a megszólításban előforduló ragadványnevekére emlékeztet, snemegyszer alapul is szolgálnak ún. névasszociációs ragadványnevek keletkezéséhez.3. A vizsgált közösségben a ragadványnevek elsődlegesen az említésszituációjában funkcionálnak, de jelentős részük szabályszerűen megjelenik aszólításban is. Az ilyen ragadványnevek kiscsoportokon belül keletkeznek, szűkkörben használatosak. A csoportok tagjai szimmetrikus viszonyban állnak egymással,mind a szűk körű említésben, mind pedig a szemtél szemben való érintkezésbenragadványnéven nevezhetik egymást. A legjellemzőbb kíscsoportok az iskolaiközösségek, a gyerekek falurészek szerinti csoportosulásai, valamint a kamaszfiúk,felnőtt férfiak tevékenységi körei. A megszólításban előforduló ragadványnevektöbbségükben egyeleműek, .a névanyag legfiatalabb rétegéhez tartoznak,élettartamukat maguknak a kiscsoportoknak a sorsa határozza meg: fölbomlásukkal,megszűntükkel az ilyen típusú nevek kiesnek az aktív névhasználatból, idővelfeledésbe merülnek.Legjellemzőbb indíték szerinti csoportjaik a következők:a) Névasszociációs nevek.Ez a ragadványnévtípus jelenik meg legsűrűbben a megszólításban. Azidetartozó nevek keletkezésében, használatában a heccelődésre, incselkedésre,játékra való hajlamnak, valamint a nyelvi találékonyságnak van fontos szerepe.A névasszociációs nevek alapjául szolgálhatnak kereszt- és becéző alakúnevek: Céckovics « Ceci), Cinder « Cindiy; Bógó « Gyózó), Cinke « Inke <Irenke), Csai, Csaszi « Csabi). Ez a névtípus a becézőnevek és a ragadványnevekhatárán helyezkedik el a névrendszerben, problematikája mindkét oldalrólmegközelíthető (HAJDÚ, Becézőnevek 179-89; BALÁZSJUDIT: NytudÉrt. 114 [1982]:52-4). - A vezetéknevek közül főként az adott névrendszerből kirívó hangalakúak,közszói jelentésűek, vagy közszóra emlékeztetőek hozzák műkődésbe a névteremtőfantáziát: Bozót, Bökós « Tüskés), F ű s z é g , Szegfüszeg « F u s z e k s ; Jegenye «Regenye), Kaptafa, Karfa, Satrafa « Karafa), Péntek « Csütörtöki). - A mármeglévő ragadványneveket ugyancsak tovább alakíthatják, különösen gyakran abecézőnevek analógiájára: Csimpi « Csimpánz), Gaia « Galabics), Gizi, Gizike «Gizenga), Gori « Gorilla), P ik i « Piktor), P u k i « P u k k é d l iy :25•b) Szavajárási nevek.Főként a családi körben használt, furcsa vagy a megszokottnál érzelmilegtelítettebb megszólításokat alkalmazzák ragadványnévként. többnyire magára amegszólító személyre, utánzással kicsúfolva, kifigurázva:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAEnnyanya, Eppapa,baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAE p p a p á ja , Kizsbátyám, Piein, Zoltánka. A gyereknyelvi helytelen artikuláció,nyelvbotlás szintén gyakran játszik szerepet a szűk körű, szólításban is megjelenőragadványnevek keletkezésében: CségZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA« szeg), Csimma « csizma), Dódó «Gyózó), F a n y i « Sanyi), Koki « csoki), Mifi « Miei), TClcka « tClska), Torint «forint), Voli « Zoli).c) Külső tulajdonságon alapuló ragadványnevek.Közülük az általános külső benyomásra, termetre, színre utalók jelennek megszólítónévként. Általában ezek nem bántóak, sőt olykor még hízelkedőek isviselőjükre nézve: Bénkvikk; F o rs z á jtp a p a . Mazsola, N o m á d ; Dönei, Gombóc, Pieiny,Pocok, Posza; N e g ro , Pepita, Pöttyös.BALÁZSJUDITNéhány gondolat a névkutatásrólÖ R D Ö G F E R E N C , Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatásijegyzókönyvei (1745-1771) I. című könyve alapján1. Vannak a nyelvtudománynak olyan ágazatai, amelyeknek eredményesművelése aligha képzelhető el nagy mennyiségű adatanyag és annakhozzáférhetőségét elősegítő forráskiadványok nélkül. Bizonyára hasonló gondolatokösztönözték SZARVASGÁBORtés SIMONYIZSIGMONDotis a Magyar nyelvtörténeti szótármegalkotásakor, SZABÓT. ATTILÁt,amikor hozzákezdett az Erdélyi szótörténeti táranyagának gyűjtéséhez, és még sokan másokat, akikvállalták a fáradságos munkát,amelynek eredményeként nélkülözhetetlen alapműveket adtak mindennapihasználatra a kutatók kezébe. A fent elmondottak talán még fokozottabbanérvényesek a névkutatásra, mind a földrajzi nevek, mind a személynevekvonatkozásában, hiszen ezen a téren új tudományos eredmények most már csak nagymennyíségü adatbázisra építve érhetők el, jelenkori és történeti aspektusbanegyaránt.Az 1960-as években elindult országos földrajzinév-gyűjtést és -kiadást kéttörténeti szükségszerűség tette indokolttá. Az egyik ok a magyar mezőgazdaságakkori átalakulóban levő állapotából fakad: a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréseltüntette a falu határában a kis parcelIákat, egybeszántották a korábban utakkal ésegyéb más természetes határokkal elkülönített dűlőket, földterületeket; és amilegérzékenyebben érintette II névállományt, egyes helyeken törölték a mindennapihasználatból a természetes neveket, semmihez nem kötődó számokkal, betűjelekkel26. .

A nevek szerepe a rábaszentandrásí megszólításformákban

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10319/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2015%20-%2093%2005.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A nevek szerepe a rábaszentandrásí megszólításformákban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)