Iván, László

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

A XVII. századra megszilárdult a magyar névhasználatban a kételeműnév (családnév + keresztnév) . így azt gondolhatnánk, hogy Kecel újra-telepítésétől csak ez divott napjainkig. De a különböző összeírások,névsorok, peres iratok nemcsak erről tanúskodnak. Bepillantást engedneka hivatalos névhasználaton túl a községben a nép közötthasználatoselnevezésekbe, a beszélgetés közben használatos néveml itésbe. Megálla-píthat6, hogy személyek megnevezésekor az egyént elvétve illették csupáncsaládnévvel. (A mai névhasználatban már előfordul, de főleg az új be-telepedőknél, akiknek családi neve ritkán fordul elő.) Mivel a leggyako-ribb 21 családnevet (FIaisz, Fejes, Herceg, Kovács, Szab6, Németh,Hasz i116, Sendula, Fi1us, Borbényi, Lajk6, Farkas, Sebestyén, Hlavat i,Morvai, Vancsik, Orcsik, Turcsik, Stenczel, Palásti, Ant6ni) a lakosság35 %-a viselte, szükséges volt a megkülönböztetés érdekében a keresztnévhasználata. A leggyakoribb férfi keresztnevekkel (János, István, J6zsef,Mihály, András, Ferenc, Pál, György, Imre, Sándor, Mátyás) a férfiak87 %-át, a nOl keresztnevekkel (Mária, Rozália, Erzsébet, Terézia,Julianna, Anna, Veronika, Franciska, Katalin, Ilona, Ágnes, Éva) a nők93 %-át hivták. A gyakori családnév és keresztnév nem tudta igazánbetölteni feladatát. Megjelentek a nevek mellett a kort jelölő sz6cskák,betűjelek pl. idős (id.), öreg (ör.), ifjú (ifj.). Még ma istapasztalhat6 a prasztcsaládoknál. hogy az "apám" sz6 helyett az"idős"-t használja az azonos keresztnevű gyermek. A kor jelölését hol anév elé, hol utána tették pl. id. Farkas J6zsef, id. Fejes Mátyás,Ant6ni Pál id., Árvai Sándor id., Flaisz J6zsef ör., Herczeg János ör..ifj. Bolvári István, ifj. Borbényi Mihály, Dudás István ifj., FarkasIstván ifj. stb.Már az 17DD-as években megtalál juk a gyerekekné 1 a keresztnevekbecézését. Szinte hivatalossá vált egyeseknél a becéző forma, mert ahitoktatási csoportok összeirásába igy került bele pl. Ant6ni Mariska,Bodonyi IlIus, Bodonyi Panna, Bordács Gyurka, Farkas Pesta, stb. Azösszeírásban nem mindenki a keresztnév becéző formájával szerepel. Ebbőlarra következtethetünk, hogy csak a jellegzetes személyek becézése váltközismert té. Ezek néhánya a későbbi időben ragadványnévvé vált (IlkaT6ni, Harina Borbényi, Hisus Orcsik, Hariska Pista).A férfiak család- és keresztneve mellett a választási összeírások-ban megkülönböztetésül az apSl-keresztnevét is felírták. Ugyanezt tettékperes ügyekben is, mert legtöbbször az apa nagyobb tekintélyt szerzett aközösségben. Va16színűleg a hétköznapi használat is ezt a gyakorlatotkövette. Az apa keresztneve mellé gyakran illesztettek más sz6t.Legyakoribb a "fia" és a kort jelölő sz6 pl. Herczeg Istvány Albert,Herczeg János Albert; Ant6ni János Mihály fia, Ant6ni István Mihály fia;Bleszák János István fia ifj.; Haszi 116 István István fia id. stb.Előfordul olyan eset, mikor az apa neve helyett női ágon a nagyapacsaládneve szolgált a személy tisztázására pl. Fejes Mátyás ifj. Farkas.A mai gyakorlatt61 eltérően régen az elsőszülött fiú az apakeresztnevét kapta. Három generáci6n keresztül ez problémát jelentett.Erre ilyen megjelölést alkalmaztak Kecelen: Fejes J6zsef id. J6zsef fia.Szívesen mondták a kételemű név mellett a tisztséget vagy afoglalkozást pl. Antóni Pál judex, Biró Nagy István. 1rásban a "biró"szót B. betűvel jelezték: B. Herczeg István, B. Herczeg Gábor, HerczegJános B. A leszármazottak szívesen emlegették, nem kis büszkeséggel, aneves elődöt: Herczeg István János fia B.A jobbágyok, parasztok körében bármilyen más foglalkozásmegjegyzésre érdemest jelentett. Ezen megjegyzéseket a tulajdonosokszivesen viselték pl. Babenyecz Sándor Kovács, Balázs József Bognár,Flaisz János hadnagy, Darázs Mihályné (Muzsikus), Darázs János Juhász.A személy felismerésében segített a rokoni kapcsolat. A családnév,keresztnév mellett megjelent az ipa (após) családneve: Fejes IstvánTusori veje, Horváth István Benyák, Herczeg János (Czobor). Termé-szetesen a házasság előtt használtnévforma is megmaradhatott, és úgykövetkezett a feleség apjának családneve pl. Flaisz Pál ifj. Pecznyik.A XVII 1. század végén vagy a XIX. században Kecelre települteknevében előfordul a származás helye mint ismertető jegy pl. Árva MiliczAndrás (Árva megyéből való), Albert Hertzeg István (Kis-Albert, Somogyvm.), Hernádi Turcsik György (Alsó-, Felső-Hernád, Pest-Pilis vm.),Erdődi Turcsik János (Erdőd, Szatmár vm.), Herczeg Ádám Solti, HerczegAndrás Solti (Pest-Pilis vm.), Berta Somogyi vagy Berta S. István(Somogy vm.). E földrajzi neveken kivül szívesen használták a helyiföldrajzi elnevezéseket (alsó, fölső - a falu alsó vagy fölső részénlakó, a tanyák kialakulása után alsó-, felső-tanyák lak6i, hegyidombon, halmon lakó, kisközi - a Kisközben lakó): Als6 Csérni József,Alsó Lauk6 J6zsef, Alsó Morvai Györgyné, Felső Fejes Mátyás, Felső RadvaIstván, Flaisz Károly alsó, Flaisz Károly felső, Flaisz Mihály hegyi,Flaisz Mihály kisközi. A korábban emlitett nagyapa családneve, apakeresztneve-használat itt is jelentkezett: Felső Fejes József István,Béleczki János János fia felső, Filus Mihály József fia felső, FejesIstván Farkas felső, Filus Mihály alsó József fia, Flaisz János alsó Fe-rencz fia. A földrajzi hely megjelölése mellett vigyáztak a kor jelölé-sének megtartására: Fejes József ifj. felső, Haszilló István id. alsó.Az 1930-as években jelent meg az azonos nevűeknél irásban a r6maiszám alkalmazása, szóban pedig az egy, kettő, három stb. Alegalacsonyabb szám jelölte a legidősebbeket pl. Fejes István II., FejesIstván Ill., Fejes János Ill., Fejes János IV.Nem szóltam még az asszonyok névhasználatáról. Általában azországos szokást követték: a férj teljes neve után a -né szótagotragasztották. Ettől akkor tértek el, ha a vagyoni helyzetet, rangot kiakarták hangsúlyozni. Ilyenkor az asszonynév mellett a leánykori névrőlsem feledkeztek el: Farkas Jánosné Sendula Mária, Haszi lló IstvánnéFarkas Erzsébet, Herczeg Ilona Veréb Ferencné. Találunk az asszonynevekközött olyant, amelyikben a férj családnevéhez kapcsolódik a -né, ésmellette a leánykori név áll: Czobor Rozália Árvainé, Baksáné PénzesZsuzsanna, Siposné Antóni Mária. Sok esetben tükrözte a név a tulajdonossajátságos családi állapotát, az özvegységet: özv. Árvai Istvánné, özv.Dudás Gyuláné. Egyes esetekben a megkülönböztetés érdekében egyébelemeket tétettek neveik mellé: ö. Fejes Istvánné alsó.

Névhasználati szokások Kecelen 1734-től az 1940-es évekig

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/11272/1/10.pdf

Névhasználati szokások Kecelen 1734-től az 1940-es évekig

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)