Lizanec, Péter

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

R ö v id í t é s e k zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAapellativumok vannakzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA(láz, lonka, parlag, pojána, toplica), anelyek mind a ma-gyar, mind a román nyelvbe behatoltak. Ilyen esetekben a helyi tényezőktől függő-en, a névadók lehetnek románok vagy magyarok, sőt szlávok is. Például Láz ésLonka esetében Erdély északi tájain az ukránok. Éppen a hibás eredetmeghatározáselkerülése végett a helynévkutatóknak figyelembe kell venniök nemcsak a lakosságjelenkori, hanem történeti etnikai hovatartozását, a tanulmányozott településmúltját. Hangsúlyozni kívánom, hogy a helynevek eredetének megállapításakor ésazok településtörténeti következtetéseinek levonásakor feltétlenül szükséges anyelvész és a helytörténész együttműködése.alb. albánbg. bulgárhn. helynév, határnévhsn. helységnévZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA+ . kihaltm. megyemac. macedónnYJ. nyelvjárásiószl. ószlávr. románszb. szerbtsz. többes számukr. ukránún. úgynevezettvö. vesd össze!JANITSEK JENŐM ég e g y s z e r a k á r p á ta l j a i m a g y a r la k ta t e le p ü lé s e k tö r t é n e lm in e v é n e k v is s z a á l l í t á s á r ó lA területi lapok hasábjain (Kárpáti Igaz Szó, 1991. Ol.l9; Novini Zakarpattya,1991.01.30.), tudományos cikkekben már többször is kifejtettük álláspontunkatKárpátalja településneveiről. Mind a mai napig érkeznek hozzánk levelek, ame-lyekben területi, járási, városi és községi népképviselők tanácsot kémek e kérdés-ben. Szükségesnek tartjuk újból leírni a tényeket, mivel mind a mai napig megje-lennek olyan publikációk, amelyek elferdítik a valóságot.Közismert, hogy a kárpátaljai helységnevek használatában elég nagy zűrzavaruralkodott. Szükségessé vált a probléma objektív és tudományos tanulmányozása.1 6 3Az ungvári Hungarológiai Központ megalakulása után (1988 január) az egyetemmagyar filológiai tanszéke, a Kárpáti Kiadó, a területi újságok, a párt és tanácsiszervek munkatársainak részvételével közös értekezletet szervezett, amelyen hatá-rozat született a terület településneveinek rendezéséről. Az értekezletet követő na-pon a sajtóban - mellőzve az alkotmányjogi megoldást - a történelmi neveketkezdték használni, ami értetlenséget váltott ki a hivatalos körökben. A határozathelyes voltát különböző helyeken kellett bizonyítanunk. A felelősséget és a követ-kezményeket a magyar filológiai tanszéknek és a Hungarológiai Központnak kel-lett vállalnia. Később a területi végrehajtó bizottság felkért, illetőleg kötelezettbennünket a névhasználat kérdésének tárgyilagos tisztázására.Szem előtt tartva azt a tényt, hogy a helységnevek kialakulása történelmi fo-lyamat, amelyben benne van az adott nép történelme és kultúrája, mi tudományosfelelősséggel láttunk hozzá a kérdés tanulmányozásához. Több levéltári okmánytvizsgáltunk meg, igyekeztünk kideríteni a névalak első, s az ezt követő előfordulá-sait különböző okiratokban. Figyelembe vettük a mai, élő, népi névhasználatot is.A mintegy három évig tartó munka eredményeként kidolgoztuk a kárpátaljai tele-pülésnevek használatának alapelveit az ukrán és a magyar nyelvben (1.: LrZANECPÉTER,Helységnevek Kárpátalján. In.: Ung-Vidéki Hírek, 1992. dec. 25.)Alapelveinket a megnevezett újságokban le írtuk, kifejtettük az Ungvári ÁllamiEgyetem tudományos konferenciáin, s azon az értekezleten, amelyet 1991. májusl l-én (1. Kárpáti Igaz Szó) a KMKSZ vezetősége tekintélyes magyarországi nyel-vészek és térképészek részvételével rendezett, közös megegyezéssel el is fogadtak.Tekintetbe véve, hogy politikai ambíciókból 1910-1913 és 1945-1948 folyamánKárpátalja helységneveiben változásokat vittek véghez, mi a valós történelmi ne-vek visszaállítására törekedtünk a lakosság névhasználatának megfelelően. Ez le-hetővé teszi a terület új adminisztratív-territoriális felosztásának előkészítését (1.:LrZANECPÉTER, Kárpátalja helységnevei. In.: Emlékkönyv Benkő Loránd hetve-nedik születésnapjára. Bp. 1991. 41l. o.)Abból indultunk ki, hogy Kárpátalja soknemzetiségű terület, így az egyes hely-ségneveket ukrán, magyar, román és német nyelvű alakban kell megadnunk. Ezértaz említett nyelvek szakembereinek véleményét minden esetben kikértük. Kárpát-alja minden településének hivatalos ukrán nyelvű nevének is kell lennie. Azokbana falvakban, amelyekben nagy számban élnek más nemzetiségűek, hivatalos okrná-nyokban, pecséteken, bélyegzőkön két egyenrangú megnevezés lesz feltüntetve.Így párhuzamos névhasználat alakul ki: sancoas-Zápszony, I'apanrnaő-Harangláb,Opoci-Oroszi (Sárosoroszi), BeJlI1KaBeraas-Nagybégány stb.A nyelvészek írásban fektették le álláspontjukat. Most a területi, a városi és ajárási végrehajtó bizottságokon a sor, hogy Ukrajna Legfelsőbb tanácsa elé terjesz-szék a kérdést. Meggyőződésem szerint az Ukrán Parlament pozitív határozatot foghozni, s elesik az az alaptalan vádaskodás, ami szerint mi ukránosítani akarjuk amagyar faluneveket. Igaz, azzal is vádolják e cikk íróját, hogy magyarosít ja a falu-neveket, s ezért még felelnie kell. Nem tudjuk, kinek áll érdekében. Mi a valósnyelvi tények mellett állunk ki tudományos alapon. Figyelembe vesszük a magyarnyelv törvényszerűsége it. Az ukrán megnevezések az ukrán nyelv törvényszerűsé-gei szerint alakulnak, ami tökéletesen egybeesik az 1991. május l l-i tanácskozásbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1 6 41 6 5 zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAállásfoglalásának 4. pontjával: "A nemzetiségi nyelvhasználatból hivatalossá tettneveket minden nyelv a maga tulajdonnév-alkotási szabályai szerint alakítja ki,például: Kisbégány - Marta oHHfaHb; Apsa de Jos - HmKH5IArrnra; Aknaszlatina- COJlOTBHHO- Slatina Osna" (A Hungarológiai Központ archívumából).Nem osztjuk a beregszászi járási KMKSZ vezetőinek véleményét, akik sze-rint a magyar helységneveket a magyar hangzás szerint kell átírni az ukrán ábécébetűivel. Például: Ha,l],bEeraus, Kim ~06pOHb stb. Ez ugyanis azt is jelentenii,hogy az ukrán helységneveket ukrán hangzás szerint kellene átírni a magyar ábé-cé betűivel. Például: Szvaljava, Nyizsnyi Remeti, Velikij Bereznij (nem pedigSzolyva, Alsóremete, Nagyberezna stb.) Az egyes nyelvek törvényszerűségeinekfigyelmen kívül hagyása az adott nyelv szabályainak és a nyelvet beszélők durvamegsértése lenne.Nem értünk egyet a KMKSZ Anyanyelvi és Nyelvpolitikai Bizottságának állás-pontjával, miszerint " ... ne a tudósok döntsék el, hogy ezt vagy azt a falut hogyanhívják, hanem a helybeliek és a környékbeliek véleménye legyen az elsődlegesszempont" (Kárpáti Igaz Szó, 1991. február 6.)Jelenleg arra van szükség, hogy indulatok nélkül tisztázzuk a településekkelkapcsolatos kérdéseket: a konkrét helynév használatának eldöntésénél feltétlenül ahiteles történeti okmányokból kell kiindulni, az önkényes névváltoztatásokat felülkell vizsgálni, s a névhasználat problémájának eldöntésében történeti, nyelvtudo-mányi, élőnyelvi szempontokat kell figyelembe venni. A helységnevek ügyeugyanis alkotmányjogi, nem pedig referendum kérdése.Természetesen a helységnevek megváltoztatásában bizonyára lesznek vitás kér-dések, amelyeket a lakossággal, a társadalmi szervezetekkel egyetértésben kelleldönteni.A KMKSZ a megoldást két névalak használatában látja. Azaz minden telepü-lésnek legyen egy hivatalos államnyelvi és egy hivatalos magyar megnevezése. Ez-zel az állásponttal nem lehet egyetérteni, mert furcsa helyzet alakulna ki, hogy egy-egy helységnek két neve is lenne: Sztrumkivka - Szürte, Cehlivka - Téglás stb. (1.:BEREGSZÁSZIANIKÓ, Magyar helységnevek Kárpátalján a nyelvi tervezés tükré-ben. In.: A magyar névtani kutatások legújabb eredményei. Miskolc - Budapest,1997. 360. o.). Ez, amellett, hogy zavart kelt, a történelmi igazságnak sem felelmeg. Mi nem mentünk ezen az úton, hanem kidolgoztuk a következő elveket:1. Meg kell hagyni a települések azon régi elnevezését, melyek szerepelnek atörténelmi okmányokban, s kiállták a különböző rendszerek változását, megőriztékeredeti nevüket: mint például Bilki, Zahattya, Kusnica, Oszij, Dorobratovo stb.2. Azokat a város-, illetve faluneveket, melyeket a történelem során változtak,felül kell vizsgálni, s azt a változatot választani ki, amely mind történelmi, mindnyelvi szempontból megalapozott, s természetesen figyelembe kell venni azt is,hogyan honosodott meg használata a lakosság körében.3. Pontosítani kell a helységnevek helyesírásának alapelveit az adott nyelvben,s a más nyelvekre való átírás szabályait is.Ami a magyarlakta települések nevének megváltoztatását illeti, ennek soránaz egyetem magyar tanszéke és a Hungarológiai Központ a következő elvekhezigazodik:1. Magyarul úgy írjuk a helységneveket, ahogyan a nyelvhasználatban megho-nosodott, s ahogyan a történelmi okmányokban is fellelhető. Orosz, illetve ukránnyelven történő írásuk esetén cirill betűket alkalmazunk, természetesen figyelembevéve a nyelvek fonetikai és morfológiai szabályát.2. A többelemű helységnevek a magyar helyesírási gyakorlatnak megfelelőenírjuk, orosz és ukrán nyelven a jelzős köznyelvi előtag lefordítható. Például: Fe-ketepatak - Csornyij Potyik, Kisbégány - MaIa (Malaja) Begany, Nagydobrony- Velika Dobrony.3. Az ukrán települések nevét a magyar nyelv fonetikai és morfológiai szabá-lyainak megfelelően átírásban használjuk. Volovec - Volóc, Kvaszovó - Kovászó,Szvaljava - Szolyva, Verjaca - Veréce stb.4. Az ukrán helységnevekben a köznévi eredetű jelző magyarra fordítandó:MaIa Kopanya - Kiskopány, Verhnyi Remeti - Felsőremete stb.5. A legfontosabb a helységnevek használatában a tudományosság: természete-sen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lakosság véleményét, azaz az önelneve-zést.(l.: LIZANECPÉTER,Kárpátalja helységnevei, Emlékkönyv Benkő Loránd het-venedik születésnapjára. 413. o.).Tudtuk, hogy az elvek kidolgozása még nem minden. A Területi Adminisztrá-ciónak és az Ukrán Parlamentnek kell mihamarabb döntést hoznia. Ezért 1992. áp-rilis 6-án kéréssel fordultam M. I. Krailóhoz, Ukrajna elnökének kárpátaljai képvi-selőjéhez, hogy ösztönözze mielőbbi döntéshozatalra a területi végrehajtó bizottságtörténelmi helységnevekkel foglalkozó csoportját.1992. május 7-én ugyanezzel a kéréssel fordultam 1. Sz. Plujcshoz, UkrajnaLegfelsőbb Tanácsának elnökéhez, hogy támogassa azt a tudományos álláspontot,mely szerint azokon a településeken, ahol nemzeti kisebbségek élnek, két megne-vezés legyen hivatalos. Például: ukrán-magyar, ukrán-román, ukrán-német, vagyisa pecséteken, bélyegzőkön, helységnévtáblákon mindkét megnevezés legyen egy-formán hivatalos (A Hungarológiai Központ archívumából).Erre a kérelemre 1992. október 19-én meg is érkezett Ukrajna Legfelsőbb Ta-nácsa kulturális kérdésekben illetékes tárcájának válasza, melyben Leszj Tanjukparlamenti képviselő, a kulturális tárca elnöke helyesli az UÁE magyar tanszék-ének bázisán működő Hungarológiai Központ állásfoglalását (A HungarológiaiKözpont archívumából).1992. június 16-án V. J. Burkaló, a Területi Tanács főtitkára írásban tolmá-csolta a Beregszászi Járási Tanács első emberének az UÁE Hungarológiai Köz-pontjának azon álláspontját, amely a települések történelmi nevének visszaállításátjavasolja. Csatolta annak a 83 településnek a listáját is, amelyen a hivatalos(változtatandó) név mellett szerepel a történelmi magyar, német, román név, vala-mint a kutatók, nyelvészek által ajánlott új névvariáns (A Hungarológiai Központarchívumából).Nem lehet eleget hangsúlyozni a települések történelmi nevének fontosságát, aváltoztatás szükségességét. Sajnos minden ilyen irányú törekvés kis eredmények-kel jár. Ennek ellenére nem kell feladni a történelmi igazság keresését, mivel a po-litikai és a nemzeti öntudat egyaránt azt diktálja, hogy ez a helyes út és ideje tisztavizet önteni a pohárba.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1 6 6167zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAMostanra már több mint 40 kárpátaljai magyarlakta település kapta vissza tör-ténelmi nevét alkotmányjogi úton az ungvári Hungarológiai Központ írásbeli ja-vaslatára. Ez a valós tény. Közöljük azoknak a falvaknak a jegyzékét, amelyeknekaz Ukrán Legfelsőbb Tanács visszaállította történelmi nevét.Beregszászi járásAz élő népi név írott A nevek A falvaks/sz emlékekben megváltoztatása 1946-ban történelmi neveinek visszaállítása1992-ben és később1. Asztély 1850 JlVJICaHKa ACTEH2. Bátyú 1910 BY3noBe Barsose3. Bene 1893 ll06pocinnll EeHe4. Berezdéda 1910 Ilinoso Eeper.uHH.ua5. Berezújfalu 1910 HOBe Ceno Benervüdionv6. Csetfalva 1851 LJeTOBe Herdianea7. Csonkapaoi 1910 Ilonone LJoHKanoni8. Guth 1851 Fapasniaxa fyr9. Halábor 1851 Fuaőapis Tanaőop10. Harangláb 1910 LI3BiHKoBe I'ooonrnaőZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAI I . Hetven 1910 Jlanose feT€H12. Jánosi 1808 IBaHiBKa 5IHOllli13. Kaszonv 1857 KOCI1HH KOCOHh14. Kízvós 1851 3Mi"iBKa K ia s o s m15. Kisbézánv 1851 Mana Biraus Mana EHHraHh16. Nagyhégány 1851 Bernnea Biram, Benmea EHHraHb17. Som 1893 LIeoeHKoBeUh llloM18. Vári 1910 Bapicso B a n a19. Zápszony 1910 3aCTaBHe 3ancoHhbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAM u n k á c s i járás1. Csongor 1910 LJOMOHHH qOHroo2. Dercen 1910 llPHcHHa llepueH3. Fornos 1893 JlicKoBe <I>OPHOlll4. Frizvesfalva 1881 KneHoBeUh <I>pincuroBO5. Rafajnafalu 1910 Padiaünose PawaHHoBo6. Szernye 1893 PiBHe CepH€Ungvári járás1. Antalóc 1897 AHToHiBKa AHTaJJoBui2. Bátfa 1897 Ilepesui Eanbo3. Botfalva 1897 OOHKoo.uoHHe EOTdlOnBo4. Eszenv 1851 5IBoPoBe Ecens5. Homok 1910 Xonuox fOMOK6. Ketergény 1910 P03iBKa Kerepnrüas7. Kisszelmenc 1910 Cononui Mani Cenaeuui8. Korláthelmec 1910 Xomsui Fenveu9.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAPalázv-Komoróc 1910 KOMaoiBl.\Í Ilanarrs-Kosrapisui10. Palló 1897 TIaBJIOBe TIanJIoll. Szürte 1897 CTPYMKiBKa CIOOTe12. Téglás 1897 Ilernisxa Taürnaur13. Tiszaaztelek 1910 TI1CJlHKa Tl1cOaITeJIeK~agyszőlősijárás1. Akii 1851 KJII1HOBe OKJli2. Batár 1897 Eparoae Eorap3. Csoma 1910 3aTI1ciBKa qOMaEzt a cikket Mező Andrásnak szentelem, aki az ungvári egyetemen több alka-lommal is tartott előadás-sorozatot.LIZANECPÉTERbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAL e á n y v á rA címben szereplő összetett szó két helység nevében található meg. A történetiEsztergom megyéhez tartozó Leányvár falu nevét KISS LAJOS azzal az apácako-lostorral kapcsolja össze, amely a hagyomány szerint egykor a Klosterbergen(Kolostor-hegyen) állt (FNESi II. 20.). Az 1364-től adatolható zempléni Rév-leányvár esetében érthető módon elfogadhatatlannak tartja, hogya leány és vár fő-név összetételéből keletkezett helységnév egy 1440-ben emelt földvár nevébőlszármazna (FNESz4 II. 413.). Leányvár nevének eredetét kutatva GERSTNERKÁROL Y bemutatja a mondai elemekkel átszőtt naiv névmagyarázatot, a falu kö-zépkori előzményének történetét és a Bél Mátyás által lejegyzett hagyományt. Vé-leménye lényegében megegyezik Kiss Lajoséval. Miután valószínűsíti az óbudaiklarisszák itteni birtoklását, úgy véli, hogy a török korban elpusztult vidékre visz-szatérők a szerintük korábban itt állt apácakolostor miatt nevezték el a falut Le-ányvárnak. Ennek bizonyítékaként említi a Klosterbergnek nevezett dombot, aholszántáskor régi edény töredékeket találtak (Neue Zeitung 1980. V. 31. 7.).A fenti etimológiai kísérletek véleményünk szerint a vonatkozó források szám-bavétele ellenére sem adnak kielégítő választ a nevek kialakulására. Az esztergomiLeányvár néveredeztetésében megmagyarázatlanul marad az összetétel utótagja, azempléni falunál pedig hiányzik a névadás indítékának kifejtése. A kérdés megvá-laszolásához szükségesnek látjuk a hasonló nevek, a rájuk vonatkozó hagyomá-nyok, mondák és régészeti emlékek együttes vizsgálatát.A helységnévként ritkán előforduló Leányvár földrajzi névként sem tartozik agyakoriak közé, ennek ellenére teljesnek nem tekinthető adattárunkba 38 továbbielőfordulását sikerült felvennünk.1 6 8

Még egyszer a kárpátaljai magyarlakta települések történelmi nevének visszaállításáról

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11253/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2021%20-%2099%2031.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Még egyszer a kárpátaljai magyarlakta települések történelmi nevének visszaállításáról

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)