Fülöp, László

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Amikor a XVIII. század végén II. József köte1ez6vé tetteMagyarországon a vezetéknevek használatát, hazánkban megszűntaz a 1ehet6ség, hogy valaki spontánu1 fö1cseré1hesse a nevét,ahogy ez megtörténhetett'e16tte, amig vezetékneveink nem vol-tak megszilárdulva. Bár a névváltozás hivatalos úton történ6formájára 1709-t61 van az e1s6 adatunk (MIKESY SÁNDOR: Névtu-dományi vizsgálatok. 1960. 174), azonban a nagyarányú mester-séges névváltoztatás f61eg a múlt század közepét61 figye1het6meg.Ennek egyik oka az, hogy hazánk a vezetéknevek,kia1aku1á-sának id6pontjában (14--18. század), de azután is sok nemze-tiségű és nye1vű ország volt. A felszivódások, a beolvadás,az e1magyarosodás miatt a magyar vezetéknévanyag mellett nagyszámban ott találjuk az idegen eredetű neveket (BENKŐ LORÁND:Magyarosan. XVII, 2). Ezen idegen családnevek vise16i kés6bbtudatosan magyarositották nevüket, mintegy ezzel is jelezve amagyarsághoz való tartozásukat. Ismert, hogy az igy felvettés keletkezett neveink egy része egyáltalán nem illik belemagyar vezetékneveink rendszerébe. Természetesen nem csakidegen eredetű és hangzású nevet lehetett megváltoztatni,hanem magyar vezetéknevet is. Ennek több oka, inditéka lehe-tett, igy az örökbefogadás, törvényesités, e1irt név eredetialakjának visszavétele, vallási okok, negativ jelentésű név-t61 való szabadulás stb. A névváltoztatások tényez6it vizs-gálja OROSZ BÉLA (Nyr. 101: 31-40) tanulmányában, amely az1867-75 közötti közel másfél ezer kérelemben felsorolt okokatcsoportos itja. Századunk elején még útmutató is jelent meghazánkban a nevet vá1toztatni kivánók számára (LENGYEL ZOL-TÁN: Magyar névkönyv. 1917), amely sok esetben éppen nem amagyar rendszerbe il16 névajánlatot, csupán "magyaros" csa-1ádneveket tartalmaz. A Vizmentén (a Kapos völgyének Somogymegyei szakasza) történt névkutatásaim során csupán egyetlenplébánia anyakönyveiben találtam példát a névváltoztatásra,mégpedig a Kaposszentbenedekhez tartozó kato1ikusokná1.(Kaposszentbenedek ma Bárdudvarnok része.) Kaposszentbenedekprépostságát 1252-ben a1apitották (A veszprémi egyházmegyepapságának névtára, 1975. 328), de a török id6kben elpusz-tult. Igy az 1776-05 visszaá11itásig a falu és környéke Csö-kö1y p1ébániájához tartozott. 1777-t61 vezetik a kato1ikusmatrikulákat. Ma a település Kaposf6 filiája. A korabeli egy-házi beosztás szerint a prépostsághoz tartozott 11 falu és 16kisebb lakott külterület (puszta, hegy stb.), de néha ittkereszteltek más plébániákhoz tartozókat is (Kutas, Szu1imán,Patosfa stb.). A plébánia határa nagy volt, hisz a Zse1icezen részén sok, egymástól távol es6 település fej16dött ki.Ezek egy része ma Bárdudvarnok néven szerepel he1ynévtáraink-ban. Az itt é16k nagy része magyar eredetű családnevet viselt(Sunka, Gyenes, Dudás, Csapó stb.), de már a korai anyaköny-vekben is e16fordu1 egy-egy német (Sa11ér, Su1dinger, Veinin-gerin) vagy szláv (Loik, Jankovits, Dedinszky) eredetű csa-1ádnév. A települések lakói részint katolikusok, részint re-formátus vallásúak, ez ut6bbiak plébániája Kaposszentbenedekilletve Kaposfő. A viszonylag egységes vezetéknévrendszer1B15-ben borult föl, amikor az Eszterházy család a mai Kapos-főre német katolikusokat telepített be. Ezideig a falubannagyrészt csak református magyarok éltek. Magát a települést1275-ben említi először egyik oklevelünk (CSÁNKI DEZSŐ: So-mogy megye. 1914. 159) Zomoyn néven. 1446-ban már Zomayonalakban fordul elő, és 1942-ig Szomajom volt a falu neve,amelyet ekkor a Kapos forrásvidékére uta16 Kaposfőre változ-tattak. (Korábban hozzá tartozott Als6- és Felső-Kaposfőpusz-ta, a matrikulákban altalában Kaposfő néven szerepel.) A be-telepítés miatt a falu két részre tago16dott: a műútt61 délrefekvő "Magyar Szomajom"-ra és az út melletti "Német ~ illSzomajom"-ra. Kezdetben a letelepült német ajkúak között nagyösszetartás volt érezhető; egymás közt, vagy más, német ajkútelepülések lakosai közt házasodtak (Bize, Kaposhomok). Ké-sőbb kirajzásuk megfigyelhető a kaposszentbendeki plébániamás falvai, de főként a közeli Kaposmérő lakosságának néva-nyagában is. Anémet betelepültek 1B15 után kis kápolnátemeltek, majd 1B73-ban (egyes adatok szerint 1BB5-ben) temp-lomot építettek, ezzel mintegy megalapozva, hogy 1913-bankiváljanak a szentbenedeki prépostságb61, s önál16 plébániátalapíthassanak.A nagy számú német ajkú telepesek neve többnyire német,kis mértékben szláv eredetű volt. Mivel családjaikban -- fő-ként a kezdeti időszakban -- sok gyerek született, beházaso-dások, későbbi költözések révén a környék településein mindtöbb német családnév jelent meg. Ezen jeleségek révén megin-dult a beolvadás, az asszimiláci6 folyamata, de a "Németfalu"lak6i is mindinkább elmagyarosodtak. Részint ez, részint akét világháború közti időszak politikai eseményei késztethet-ték őket arra, hogy megváljanak erdeti, német vezetéknevük-től, s azt magyarral cseréljék föl. Természetesen a mester-séges névváltoztatásnak nemcsak ilyen jellegű okai lehettek,hisz a jelenségre magyar vezetéknevűeknél is találunk példát.Anyaggyűjtésemhez forrásként a kaposszentbenedeki plébá-nia ma Kaposfőn őrzött egyházi anyakönyveit használtam föl1777-től 1B96-ig, az állami anyakönyvezés bevezetéséig. Ké-sőbb ezeket ellenőriztem az anyakönyvekről készült mikrofil-men (Bárdudvarnok, 1965. július 27. By the genealogical So-ciety Salt Lake Sity Utah USA No. 4976. A doboz száma A 3860és A 3B61). A névváltozásokat az anyakönyveket vezető plébá-nosok pontosan vezették, s a keresztelési matrikulákba mindigbejegyezték a név mellé, a későbbiekben pedig a megjegyzésrovatba. Hivatkoznak abelügyminiszteri rendeletre, a bejegy-zés időpontjára, a megváltoztatott és az új névre. Kezdetben-- az anyakönyvben maradt kis hely miatt -- szűkszavúbbak,később álland6 formát használnak. Igy: "Előbbeni 'Novák' ne-vét 'Nemeskéry'-re változtatta. Bejegyeztetett a kir. Belügy-miniszternek 1934. április 28-r61 17.493/1934 Ill. a számalatt kelt rendelete alapján." (Keresztelési anyakönyv 1B93.284). Magukat a kérvényeket, amelyben a nevezett egyének abelügyminiszterhez fordultak, nem ismerem, így azt sem tudom,hogy abban milyen indok alapján kérték a névváltoztatást.Ezért tényszerűen csak az adatok leírására, illetve az abbóllevonható következtetésekre szoritkozom. Az első német szár-mazású, megkeresztelt fiút 1815. december 22-én (Michael, apaPaulus Hofmon, anya Catherina Soper), az első lányt !B16.augusztus 6-án (Margareta, apa Josephus Waisz, anya ElisabethOsztánin) jegyezték be a matrikulába. (Mindkettő keresztszü-lei németek Litter, Fait, Spanenperger, Wekkerlin.) Viszony-lag rövid időn belül, mintegy ötven év múlva, 1856-ban-tör-tént az első hivatalos névváltoztatás, mégpedig a Litz családegyik, Kaposmérőbe költözött tagjánál. Ettől az időtől kezdve1896-ig 46 esetben találunk ilyen bejegyzést az anyakönyvek-ben.A névváltoztatási adatokszül.év lakóhely eredeti név1. 18562. 18583. 18684. 18735. 18756. 18767. 18768. 18769. 187810. 187911. 188112. 188113. 188114. 188215. 188216. 188317. 188418. 188419. 188520. 188621. 188622. 188723. 188724. 188725. 188726. 188727. 188728. 188829. 188830. 188931. 188932. 188933. 188934. 185035. 189136. 189237. 189338. 1893KmérőSzomajomKaposfő-pusztaSzomajomSzomajomSzomajomSzomajomSzomajomSzennaSzomajomOlajhegyótelekp.SzomajomKiskorpádSzennaKmérőSzomajomEbédvesztőp.SzomajomSzomajomKiskorpádSzomajomSzomajomKmérőSzendp.SzomajomKiskorpádSzomajomZs.kisfaludKmérőKisasszondSzomajomSzomajomSzomajomSzomajomSzendp.KiskorpádSzomajomLitzSlotterSzüntelenHochSchererNákovitsGschvindValtnerBőzenbachHaberkornHeidingerKoczaVolstromerFriedrichMesistPupákFettZsinkóMiovetzLinczBechineMaurerSmollSpergelyStadlerGsvindTranheimVolstromerSteinerSzüntelenZsugovicsBöhmUrsprungPölczRegdonZsifkóNovákBiszvurmnévváltoztatásévehiányzik19021905189819341934190519331912193719141911190819341902193319341936hiányzik1890193419341934190419311935190319121934190519341934193419391934193419341934MéreiSomogyiSzalaiHerczegSomogyváriNákóiGálVárkonyiBognárHarmatHajdúFodorVidorBékefiMaróthiPéterfaiFüzesiZalánfiMagyarLigeqBékeiMegyeriSomogyváriKárpátiSebestyénGémesiTolnaiVölgyesSomogyváriSzalaiZentaiBánhidiÚjváriPándiRadnaiZátonyiNemeskéryBizei39. 1893 Kmérá Hajdinák 1933 Somogyvári40. 1893 Ho1e Jászberényi41. 1893 Báidibükk Kocza 1918 Siklósi42. 1894 Szomajom Huber 1934 Halmágyi43. 1894 Szenna Cseh 1942 Csikfa1vi44. 1894 Szomajom Haidinger 1914 Hajnal45. 1894 Szomajom Májer 1934 Márfai46. 1895 Kmérő Rapayka 1936 Rákosi(Megjegyzés Olajhegy, Szendpuszta és Bárdibükk Bárdudvar-nokhoz, ótelekpuszta Szennához, Ebédvesztőpuszta Kaposmérőhöztartozik.- A 40. számú adat a mikrofilmen nem szerepel.)Ha megnézzük a családnév-változtatást kérők születésiévét, akkor kitűnik, hogy az 1887-ben (6fő), 1893-94-ben (5ill. 4 fő), valamint az 1889-ben (4fő) születettek állnak azélen. A többiek száma 1856-tól ~895-ig évente 1-3 közöttmozog a plébánia területén. Hogy életük hányadik évében ke-rült sor ezen eseményre, az már több ada1ékot tartalmaz.Tulajdonképpen három csoportot különböztethetünk meg. Az el-sőbe azok a 4-17 év közötti fiatalok tartoznak, akiknek fel-tehetően a szüleik változtattak vezetéknevet, s ezáltal gyer-mekük (gyermekeik) neve is változott. Bizonyára ilyen az1886-ban született Lincz János, akinek nevét négy éves korá-ban Ligetire módosították. A középső korosztály a 20-30 évközöttieké, akik tán elköltözésük, házasságkötésük alkalmávaladhattak be kérvényt. Legtöbbjük azonban a 40-52 év közöttikorban szánta rá magát erre a lépésre, amikor gyermekeik ismár felnőttek. Érdekes megfigyelni, hogy ők a második világ-háború előtti években kérték a névváltoztatást. Céljuk való-színű a családi egység mentése, a kitelepítéstől való féle-lem, az együtte lés biztosítása lehetett. Csupán érdekesség,hogy 1934-ben két 47 és két 45 éves családfő kapott engedélytnevének megváltoztatására. A plébánia falvaiban -- nem szá-mítva a három hiányzó adatot -- 1898-ban történt az elsőkérelem megadása, s 1942-ben az utolsó, amit bejegyeztek. Alegtöbben, tizenheten, 1934-ben szerepelnek az anyakönyvben,többségük szomajomi lakos. Más években csupán 1-3 főnél ta-lálható a névváltoztatásra utaló bejegyzés. Ha megvizsgáljuk,hogy mely filiákon történt a legtöbb módosítás, akkor Szoma-jom vezet 24 fővel, őt követi a két legközelebbi település, akeletre eső Kaposmérő hét~ a nyugatra található Kiskorpád ésa délre fekvő Bárdudvarnok csupán négy esetben.Milyen eredetű nevet változtattak viselőik fél évszázadalatt magyar névre? A megoszlás a következő: német: 31 fő,szláv: 9 fő és magyar: 6 fő.A nevek legtöbbjénél a kezdőbetűt hagyták meg (39 név).Anémet családnevek közül 27 őrizte meg kezdőbetűjét. Ezek-né~s összefüggés (magyar megfelelő, fordítás stb.) nemtalálható. Közülük kettő azonban mégis hordoz valamiféle ösz-szefüggést az eredeti német és a választott magyar vezetéknévközött. Az 1934-ben nevet változtató Biszvurm Bize községbenszületett, ezért választhatta a Bizei családnevet. A másikilyen név a Friderich -- eredetileg német keresztnév -- elsőelemének magyar fordításából + a -fi utótagból tevődik össze(der Friede = béke). A négy eltér6 közül csak egynél találunkmotiváltságot, a Kaposmér6ben lak6 Litz nevét Méreire változ-tatta. Kett6 Gschvind, Volstromer és Heidinger más-más magyarvezetéknevet választott. Viszont ketten kérték a Somogyvári(a megye névad6 települése) és egy lakos a Somogyi, a megyétjelöl6 nevet. A két Heidinger (Haidinger) eredeti nevébőltöbb hangot is meg6rzött (Hajdú és Hajnal), ha a név kiejtésialakját vesszük alapul. Két esetben semmilyen összefüggéstnem találtam az eredeti és a választott név között (Spergely) Kárpáti, Hole > Jászberényi), ami nem jelenti azt, hogyaviszonylag gyér írásos adat mellett nem lehetett közvetlennévválasztási ok.A csekélyebb számú szláv eredetű név viselői közt istöbb német ajkú betelepül6 találhat6 (Nákovits, Miovetzstb.), akik neve az 1815-ös érkezettek listáján is szerepel.A Zs-Z megfelelést is számítva közülük 8 választott azonosbetűs nevet, csupán egy tér el ett61 a szokást61 (Hajdinák -Somogyvári). Érdemes megállni a Nákovits - Nák6i névnél. AKapos völgyében gyakori névtani jelenség volt (f6Ieg) szláveredetű, hosszabb vezetékneveknél a név megrövidülése. Hason-16esetek Sinkavics - Sink6, Zsalakovics - Zsalak6 stb. I-lyen folyamat játszódhatott le abban az esetben is, amelyrőlezen anyakönyv tanúskodik "Az apa neve Rad6r61 Radoczárajavíttatott, T6kaj puszta Mér6i határ 1891~lyen esetekbennem a névmagyarítás, hanem a névmagyarosadás jelenségérőllehet sz6.Hat esetben magyar eredetű nevet változtattak meg vise-16ik. Közülük ketten (apa és fia) a számomra érdekes és ritkacsaládnévtől váltak meg 19ü5-ben. Ez a Szüntelen, amely Ka-posfőpusztán találhat6 egy ízben, 1867-ben Szintelen alakbana halálozási anyakönyvben, majd 1883 után Kaposmérőben ötszörSzűntelen ~ Szüntelen formában. Csupán feltételezem, hogy enév első visel6je nagyon fehér, vértelen, sápadt arcú egyénlehetett. Két Kocza (jelentése: n6stény diszn6) változtattameg a vezetékne~más-más magyar névre. Az eltér6 lakhelyés évszám nem jelenti, hogy egymással nem állhattak rokonikapcsolatban, hisz ez id6 tájt gyakori volt a- költözködés,f6leg ilyen kis távolságokan belül. Csakis jelentése miattváltoztathatta meg ,nevét 1933-ban a kaposmér6i Pupák(együgyű, ügyetlen, élhetetlen, mamlasz ember) nevű egyénPéterfaira. A Cseh > Csikfalvi névváltoztatásra semmilyenokot nem találtam az anyakönyv adatai között. Az említett hatszemélynél is öt esetben maradt a név kezdőbetűjének meghagyn-sa. A leírtakb61 megállapíthat6, hogya 46 névváltoztatásb6139 (85%) törekedett arra, hogy magyarosított nevének elsőbetűjét megőrizze.Ezek után nézzük meg, hogy mi lett a hivatalos névvál-toztatás eredménye, a választott nevek hogyan illeszkedtek bea magyar családnevek rendszerébe! Mire is utalhatnának ezekaz újonnan választott és engedélyezett vezetéknevek ?Az apa nevére utal6k: keresztnévi 3, -fi 2.Áttelepülésre utalók: község + i 27, táj 6, népnév 1.Foglalkozásnév, mélt6ság megnevezése: 3.Egyéb nevek: főnév 3, melléknév 1. - összesen 46.Ha áttekintjük az el6bb közölt névsort, feltűnik, hogylegtöbben az -i képzós formához ragaszkodtak, azonban az a-nyakönyvek tanúsága szerint csupán kettejüknek volt oka azilyen típusú név választására (Mérei, Bizei) . Eróltetettnektűnik a 19. században alkotott Vidor keresztnév, a két -fivégződésű vezetéknév (Békefi, ZalánII) , az -~ végű Völgyes, sa fenn említett -~ képzős csoportb61 a Füzesi, Ligeti, Békeistb. nevek.E kevés számú adat nem enged nagyobb következtetésekre ahazánkban végbement hivatalos névmagyarosítással kapcsolat-ban. Csupán kis bepillantást nyújt egy plébánia, egy szűkterület névváltoztatási szokásába, amelv feltehetően nem voltönál16, elszigetelt jelenség, hanem kö~ette az akkori magyarnyelvterület névdivat és névízlés formuláját, valamint atár-sadalmi-politikai szükségszerűség adta választási lehetősége-ket. A vizsgált időszakban a névváltoztat6k mindegyike férfivolt, ami szintén az adott kor művelődéstörténeti jellegze-tességeire utal. Hogy közülük kinek mi volt a val6s indokavezetékneve megváltoztatásakor, ma már nehéz lenne kideríte-ni. Egy biztos, magyarok akartak maradni.

Névváltoztatások a kaposszentbenedeki plébánia területén

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/11221/1/05.pdf

Névváltoztatások a kaposszentbenedeki plébánia területén

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)