Hoffmann, István

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Névrendszertani m egjegyzéseka patrocínium i helységnevek történetéhezzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1. A magyar névkutatásnak több olyan területe is van, amelynek kérdéseit nemérinthetjük Mező András munkáinak ismerete nélkül. Ilyen a templomcímből ala-kult településnevek ügye is, amelyről igen alapos monográfiát készített (A temp-Iomcím a magyar helységnevekben. ll-IS. század. Bp., 1966). Hogy ez a munkaérdeklődésemet az átlagosnál jóval mélyebben érintette, a róla írott, kisebb tanul-mánnyá bővült ismertetésem mutatta (Gondolatok a történeti helynévkutatásról.MNyj. 35 [1998]: 109-117). S hogy továbbra is foglalkoztat, jelzi e tisztelgő írásom.Mező a templomcímet tartalmazó településnevek tüzetes bemutatását követőenáttekintő nyelvi elemzésüket szerkezeti analízis keretében végzi el. Így e nevekbelső kapcsolatait, az altípusok egymáshoz való viszonyát és más helységnévtípu-sokkal való összefüggéseit egyaránt láttatni tudja, kijelölve ezzel a patrocíniumitelepülésnevek helyét a magyar helynevek rendszerében. A szerkezeti leírás igenáttekinthető módon két fő kategória alá sorolva mutatja be a névtípus jellegzetesváltozatait. Leggyakrabban önállóan áll a patrocíniumi névzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA(Szentpéter, Szent-györgy, Mindszent), de lehet jelzője is (Felsőszentkirály, Bakvaszentbenedek). Elő-fordulhat emellett köznévi (Szentmihályegyháza, Boldogasszony/alva) és tulajdon-névi, helynévi (Szentmártonkátája, Boldogasszonydörgicse) utótaggal is.A (Mező terminusával) alapelemként álló patrocíniumok keletkezési típusait aza)-j) pontok alatt láthatjuk (238-42). Ez azt jelenti, hogya nevek leíró elemzésétnyelvtörténeti szemponttal is összekapcsolja a szerző, s bemutatja, hogy a szerke-zeti egyezést mutató nevek sokféle változás következtében válhattak egyneművé.E rendszeres változásvizsgálat - noha Mező munkája teljesen (nyelv)történeti in-díttatású mű - így a szerkezeti leírás kereteibe szorul. A szerző következetes foga-Iomhasználata révén könyvének részleteiből ugyan jól összerendezhetők a neveknyelvi szerkezetének módosulási irányai, mégis talán hasznos lehet ezeket a törté-neti nézőpont kiemelésével is áttekinteni. Azt, hogy ez Mező András törekvéseivelis teljesen összhangban áll, nemcsak az e munkájában meghatározóan jelen lévőnyelvtörténeti szemlélet mutatja, de jelzi a szerzőnek egy korábban publikáltdolgozata is (A típusváltás. Egy fejezet helységneveink élettanából. MNyTK.183. sz. [1989]: 143-6).Mint azt korábbi ismertetésemben is jeleztem, Mezőnek a patrocíniumi hely-ségnevek körében finoman kimunkált változásvizsgálat-szemlélete és fogalom-készlete jól illeszkedik azokhoz az újabb kísérletekhez, amelyek a helynevek nyel-vi átalakulásának lehetőségeit és megvalósulási formáit kutatják. (Vö. MNyj. 35[1998]: 114. Itt és a következőkben Mező kategóriáihoz további megjegyzések istalálhatók.) Az alábbiakban azt szeretném bemutatni, hogy az általam felállítotthelynévleírási keret (Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen, 1993) - illetőleg en-nek némileg módosított, továbbfejlesztett változata - milyen lehetőségeket kínál apatrocíniumi helységnevek történeti vizsgálatára. A továbbiakban alkalmazott fo-galmakat az e munkámban definiált módon használom.662.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAMivel a helynévadás szemantikailag tudatos tevékenység, a névkeletkezésifolyamatok és a keletkező helynevek szemantikai kategóriák segítségéve l jólleírhartók. A helynevekben kifejeződő jelentéstartalmakat a nevek funkcionális-szemantikai modelljei (FSz) ábrázolják. A szemantikai tartalmak a nyelvben konk-rét morfológiai elemekkel (Iexémákkal, toldalékokkal) fejezödnek ki. Egy nyelvhelynévrendszerének lexikális-morfológiai modelljei (LM) ezen elemeket, illetvekapcsolódási típusaikat mutatják be. A FSz és a LM modellek adják (egyéb prag-matikus feltételekkel együtt) a nyelv helynév(adás)i normáját.Az egy-egy névben kifejezendő FSz tartalomhoz természetesen sokféle lexémarendelhető hozzá, s a nevek sokszínűségét eredményezi a névalkotásban alkalmaz-ható nyelvi eljárások sokfélesége is. Ezek az eljárások (éppúgy, mint aszóalkotásfolyamatáé általában is) három nagy típusba foglalhatók bele. Helynevek keletkez-hetnekjelentésváltozással, morfematikai, illetőleg szintagmatikus szerkesztéssel.Ha például a névadó egy folyóvíznek azt a jellegzetességét kívánja megjelölni,hogy milyen kísérő növényzete van, ezt leginkább fanév felhasználásával tehetimeg, s a névalkotási módoknak megfelelőenzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAAlma,baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA lm á d i, Alma-pat k, Almás-patak vagy Eger, Egres, E g re g y . Eger-patak, Egres-patak stb. névformák jöhetneklétre. Településnévi példát véve: annak kifejezésére, hogy egy településen egy bi-zonyos népcsoporthoz tartozó emberek laknak, leginkább népnevet haszálhatnak anévadók, s így létrejöhetnek N é m e t , Németi, Németfalu típusú településnevek egy-aránt. Ha a beszélők a településnévben azt a sajátosságot kívánják kifejezni, hogyaz adott településnek van temploma, ezt megjelölhetik a templom címével vagyakár a templomépületre közvetlenül utaló (akár jelzős) szóval: Szentgyorgy, Bol-dogasszony, Kerekegyház. A folyamatot az alábbi ábrával szemléltethetjük:A sajátosságot kifejező (S) elsődleges nevek keletkezésének modelljeFSz (1) 'jellegzetes kísérő növényzete'kategóriák (2) 'ott lakik, az övé'(3) 'a településen van templom'LM (1) növénynév: alma, égerelemek (2) népnév: német, tót(3) patrocínium, a templomépületet jelölő szójelentésváltozás morfematikai szintagmatikusszerkesztés szerkesztés1) Alma A lm á d i Almás-patak2) Német Németi Németfalu3) Szentgyörgy (Szentkirályd) Boldogasszony/alvaDicsőszentmárton SzentimresárosdKerekegyház SzántószentpéterSzentlászlómonostora Gyűdiszentpéteregyrészes nevek kétrészes nevekfunkció: S funkció: SZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA+ F, M + S67E folyamatot a patrocíniumi nevek szempontjából értelmezve az ábrából is ki-tűnik, hogy templomcímet jelölő szó csak korlátozott nyelvi eszközök felhasználá-sával vehet részt a névadásban: a helynévadási norma alapvetően metonimikusváltozással alkalmazza a szót településnévként. Másként fogalmazva: a névadáslegaktívabb korszakában a magyar helynévadási norma szinte kizárólagosan csaka metonímiát engedte meg a patrocínium településnévi használatában. Ezt mu-tatja, hogy Mező adatainak több mint a fele csakis ilyen formában fordul elő aközépkorban (238).A metonímiával keletkezett helynevek szerkezeti szempontból egyrészesek, mi-vel a denotátumról csak egy információt mondanak el, a patrocíniumi nevek eseté-ben azt, hogy 'az X nevű templom környékén fekvő', tudniillik falu, település.Hangsúlyozottan csupán elméleti szempontból valójában kettős metonímiával kellszámolnunk, hiszen a patrocínium elsődlegesen a templomépület nevévé válhatott,s további lokális érintkezésen alapuló névátvitellel pedig a település nevévé. Elő-fordul, hogy a metonimikus folyamat magát a templomépületet a templomcímmelegyütt megjelölő szót érintően zajlott le:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBASzentlá zlómonostora, Boldogasszony-kápolna, Szentmihályegyháza (az utótag itt 'templom' -ot jelent), de ez a típus má-sodlagosan, szerkezeti változással, bővüléssei is létrejöhetett. Az -egyháza utótagúnevek adatai ez utóbbi változási folyamatot látszanak igazolni, de az elsődlegeskeletkezést sem zárhatjuk ki a lehetőségek közül. E csoportban egy-két olyan névis előfordul, amelyben a patrocínium részeként szokatlan jelző szerepel: Dicső-szentmárton, Hegyiszentmárton. E nevek is egyrészesek azonban, mivel a jelzőtnem a településnév viseli, hanem a templom névadója.Az ómagyar korban a településnevek körében igen gyakori névalkotási módvolt a képzés. Templomcímből azonban ily módon nem keletkezett településnév.Mező sok ezer adata között csupán egyetlen ilyet talált (1343: Scent Kiraid), s rit-kasága alapján joggal állapítja meg róla, hogy "nem tartom valóságos használatúelnevezésnek ... Inkább íráshibára vagy egyéni névhasználatbeli alkalmi analógiáskiegészülésre gondolok." (130-1). Ez aztjelenti, hogy e névadási forma alkalmaz-hatósága a patrocíniumi nevek esetében is megvolt a korabeli nyelvben, azonbanlegfeljebb egy-egy beszélő (névadó) használta ki ezt a lehetőséget, általánossá nemvált, nem lett a névmodell részévé.Összetettebb probléma a szintagmatikus szerkesztéssel alakult patrocíniumi ne-vek ügye. Hangsúlyoznom kell, hogy a leírási keret e részében az elsődleges ala-kulású nevek keletkezését tekintem át, a nyelvi rendszerben már létező patro-cíniumi helységnevek változási folyamatait a dolgozat végén vázlatosan mutatombe. A szintagmatikus szerkesztés során a sajátosságot kifejező névrész (S) adenotátum fajtáját jelölő (F) földrajzi köznévvel kapcsolódhat leginkább össze:Boldogasszonyjalva, Szentkeresztjalva, Szentmiklosháza,baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAS z e n tk ir á ly fo ld e , Szent-ábrahámtelke. E nevek FSz szerkezetét Mező legfeljebb csak nagyon ritkán tartjakapcsolatba hozhatónak a valóságos birtoklással: 'X védőszent birtokában lévőfalu', bennük sokkal inkább egyfajta 'az a falu, föld, szállás stb., amely X nevűtemplom környékén fekszik' jelentésszerkezet kifejeződését látja (242). Szintag-matikus szerkesztéssel tehát olyan kétrészes településnevek jöhetnek így létre,amelyben valamely 'település' jelentésű alaprészhez a templomra utaló, azaz a te-jihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA68lepülés sajátosságát kifejető patrocíniumi bővítményrész kapcsolódik. E nevek je-lentésszerkezete SZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA+ F formában írható le. Meg kell azonban jegyeznünk, hogyugyanilyen szerkezetű nevek másodlagosan, a patrocíniumi helységnevek földrajziköznévvel való kiegészülése révén is létrejöhettek.Az elsődleges keletkezésű patrocíniumi településnevek között a metonímiát te-hát kitüntetett névkeletkezési folyamatnak tarthat juk. Mező is meghatározó szere-pűnek tekinti a névtípus történetében a templomnév településnévvé való átvonódá-sát, s Bárczi, Benkő és Kristó nyomán névrendszertani helyzetükről megállapítja,hogy "szembeszökő a személynévvel alakult helységneveinkkel való párhuzamos-ságuk" (44). Anélkül, hogy ezt tagadnánk, a köztük mutatkozó különbségekre is rákell irányítanunk a figyelmet: személynévből az ómagyar korban igen gyakran ala-kult képzéssel is helynév, míg ez a névalkotási mód a patrocíniumi nevek körébőlszinte teljességgel hiányzik. Keletkezéstörténeti szempontból nyelvileg a patrocí-niumi neveket a metonímiához való nagyfokú kötöttségük alapján a törzsnévi ere-detű településnevek csoport jához mondhatjuk leginkább közel állónak.jihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA3. Az eddigiekben csupán a primér névadás körülményei között vizsgáltam apatrocíniumi helységnevek keletkezését, mintegy azt feltételezve, hogya helyne-vekben csak sajátosságot és fajtát kifejező funkció valósulhat meg. Ez azonbancsak akkor lehetne helyes feltevés, ha a mindenkori névadás valamiféle helynévnélküli állapotban, vagy legalább is a létező helynevek figyelembevétele, fel-haszálása nélkül történne meg. Ilyen állapot azonban magától értetődően a termé-szetes nyelvekben nem létezik, hiszen az új nevek mindig egy-egy adott helynév-rendszer elemeiként jönnek létre. Vizsgáljuk meg, milyen változtatásokat teszszükségessé ez a körülmény a fent bemutatott leírási keretben!Az ábrán található példákból kitűnik, hogy sajátosságot kifejező névrész nemcsupán fajtajelölő földrajzi köznévhez kapcsolódhat, hanem egy már meglévőhelynévhez is járulhat szintagmatikus szerkesztéssel, jelzőként:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBASzentimresárosd,Boldogasszonyhatvana. E nevek FSz szerkezete úgy írható le, hogy, 'az az X nevűtelepülés, ahol az Y templom van'. A település eredeti, korábbi neve tehát megne-vező funkcióban (M) áll csupán, s a hozzá kapcsolódó patrocíniumi jelző sajátos-ságot fejez ki. Az összetétel alaprészeként szereplő helynév Mező szerint sokféleeredetű lehet (MNyj. 30 [1992]: 34), úgy tűnik azonban, a keletkezésükkor szerke-zeti szempontból működött egyféle korlátozás: FSz szerkezetüket tekintve csakisegyrészes nevek vettek részt e névalkotási folyamatban.Sajátos csoportot alkotnak azok a nevek, amelyekben a patrocíniumi főtaghozjárul (néha módosult formában) bővítményként a településnév: Szántoszentpéter,Gyűdiszentpéter. Ezek FSz tartalma megegyezik az előbbi típuséval: 'az az Y nevűtelepülés, ahol az X nevű templom van', s tőle csupán a névrészek sorrendjébenkülönbözik. Ez a szerkezeti felépítés (M + S) azonban nagyon ritka a településne-vek, de általánosabban a helynevek körében is. Úgy tűnik, e csoportban is m ű -ködik a már fent említett korlátozás: a településnevek csak egyrészes formábanvehettek benne részt (Beceháza > Becszentmiklós). Nyelvi szerkezeti szempont-ból e másodiagos névtípus létrejöttét a 14-15. században (239) az tette lehetővé,hogya patrocíniumi településnevek jelzővel bővült kétrészes nevekben főtagkéntszerepelhettek.694.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA településneve változási folyamatában szintagmatikus szerkesztéssel ter-mészetesen átalakulhat bármely meglévő helységnév, így maguk a patrocíniumieredetű helységnevek is szerepelhetnek összetételekben alaprészként. Bővítmény-ként a településnevek körében szokásos szemantikai csoportokba tartozó jelzőketkaphatnak, amelyek többféle funkciót fejezhetnek ki. Utalhatnak helyre, elhelyez-kedésre:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBASajószent éter, Vérteskeresztúr, Csíkiszentgyorgy, Alsószentbenedek, la-kosságra, birtokosra: Besenyőszentbenedek, Hajszentlőrinc, a település más tulaj-donságára: Diosszerumárton, Pusztaszentgyörgy, Nagyszentlászló vagy akár temp-lomának jellegzetességére: Kerekboldogasszony. Ezekben a nevekben a patro-cíniumi alaptag mindig megnevező funkciójú, a bővítmény pedig sajátosságot ki-fejező szerepű, s az azonos nevű helyek - ezek akár távolabbiak vagy a településosztódott részei is lehetnek - elkülönítésére szolgálnak (240-1). FSz szerkezetük'az a Szentpéter nevű falu, amelyik a Sajó mellett fekszik stb.' formában írható le.A patrocíniumi helységnevek szerkezetében külső, nem nyelvi okok (pl. a tele-pülés helyzetében bekövetkező változások) és belső, névrendszertani motívumok(pl. a helynévrendszer elemeinek modellhatása) következtében különféle változá-sok történhetnek. A névterjedelem csökkenhet is, növekedhet is. Azt a csökenést,amelyaLM szerkezetet érinti, és változatlanul hagyja a FSz struktúrát, redukció-nak hívjuk. Ez érinthet FSz tekintetben egyrészes (SzentkozmadamjánZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA> Szentkoz-ma vagy Szentdamján, Szentábrahám > Ábrahám) és kétrészes (Boldogasszony-jalva > Boldogfalva, Szentimrepaka > Imrepaka) nevet egyaránt. Az ellipszis aFSz szerkezet változását okozza: a kétrészes név egyrészessé alakul (Szentfábián-sebestyénszállása > Fábiánsebestyén). A névterjedelem növekedése ugyanígyérintheti csupán a LM struktúrát, ez a bővülés (Andrásháza > Szentandrásháza),vagy vonatkozhat mindkét szerkezeti szintre, ez pedig akiegészülés (SzentmiklásbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA>S z e n tm ik lo s fa lv a ) . Megtörténhet a morfémák kicserélődése is: LM szinten eztnévelemcserének (Szenttrinitás > Szentháromság), mindkét szerkezeti szinten név-részcserének (Boldogasszonyháza > Boldogaszonyjalva) nevezzük. A név szerke-zetét megváltoztathatja az eredeti etimológiai jelentés eltűnése, a deetimologi-záció: Szentmária > Somorja vagy Szemerja, Szentgrácia > Szentgerice és az ezzelgyakran együtt járó népetimológia is: Szenttrinitás > Szentrontás, Szentdienes >Szentgyenes > Szentegyenes. Egyes nevekben a fenti változástípusok szinte szét-elemezhetelenül egymásra rétegződve mutatkoznak meg: Szentkozmadomján > Koz-madombja, Szentadorján-mártir > Mártély.A tisztelgőknek szabott érthetően szűk keret sajnos nem engedi meg, hogy ehelyütt e változási folyamatokat részletesebben is elemezzem. Ezt majd egy má-sik írásomban fogom megtenni. Tekintse majd az ünnepelt azt egy újabb barátiüdvözlésnek.HOFFMANN ISTVÁN70

Névrendszertani megjegyzések a patrocíniumi helységnevek történetéhez

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11151/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2021%20-%2099%2010.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Névrendszertani megjegyzések a patrocíniumi helységnevek történetéhez

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)