Zelliger, Erzsébet

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

A nevek besorolását az egyházi névcsoportokba (martirológiumi, ó- és újszö-vetségi nevek) főleg KARÁCSONYSÁNDOR ZSIGMOND: Személyneveink 1500-1800-ig. NytudÉrt. 28. Bp. 1961. alapján végeztem.6. E két keresztnevet a középkori forrásanyag egybevonja.7. Zárójelben a név gyakorisági pozíciószámát adom meg.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAL . a gyakoriságinévlistákat.B. GERGELYPIROSKAbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA" . . . a nevedről lehullik a z é k e z e t . . . " }A tulajdonnevek azonosító funkciója nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a névkimondásakor a beszélgetőpartnerek egyazon meghatározott megnevezettre gon-dolnak, hanem abban is, hogy személynév esetén a név viselője azonosulni képes anevével: a legsajátabb, elvitathatatlan tulajdonának tekinti. Így van ez annak elle-nére, hogy a vezetéknevünket örököljük, keresztnevünket pedig legtöbbnyire s z ü -leinktől kapjuk, és a választásba nekünk nincs beleszólásunk. A véleményünketlegfeljebb akkor nyilvánít juk ki vele kapcsolatban, ha felnőtt korunkban a meg-változtatását határozzuk el. A nyelvi rendszer elemei közül tehát a nevek fejezik kileginkább az egyén és a közösség identitását. Ez magyarázza azt, hogy A NyelviJogok Egyetemes Nyilatkozata, amelyet 1996-ban fogadott el a Nyelvi Jogok Vi-lágkonferenciája, a Ill. szakaszban kizárólag a tulajdonnév-használat kérdéseivelfoglalkozik. A 34. cikk tartalmazza a személynevekhez fűződő emberi jogokat.Megfogalmazása szerint "mindenkinek joga van, hogy saját nevét saját nyelvénminden területen használja, valamint, hogy neve más írásrendszerbe csak szükségesetén, a lehető legpontosabb fonetikai átírással" kerüljön áto A nyelvi, névhasz-nálati jogok ilyetén való megfogalmazása a kisebbségi helyzetben élő népek, nép-csoportok számára létfontosságú.A határainkon túli magyarság névadásában közismert sajátosság, hogy szívesenadnak az államnyelvre lefordíthatatlan keresztneveket, mert általában csak ezeketlehet magyar formában anyakönyvezni. Így magyarázható azzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAIldikó, Réka, Attila,Csaba, Zoltán stb. nevek divatja ezeken a területeken. Köztudott a Szlovákiábanélő magyar lakosság (de nem csak az övék) ellenérzése a női nevek kötelező -ovávégződéséve\ kapcsolatban. A magyar nevek transzliterálásból, majd a latin betűsírásrendszerre való újabb átírásból fakadó névferdülésére ausztriai adatközlőimesetében találtam példát. A Vajdaságból származó Törköly család neve így válto-zott az írásképet tekintve Terkelj-re. Más esetben - nyilván az eredeti kiejtés vé-delmében - maga a név viselője változtat neve helyesírásán. A Lovász család nevealighanem ezért szerepel a kapucsengőjük mellett Lowas formában. A hasonlónévalak-módosulások példasorát hosszan lehetne sorolni.1 A kutatást az OTKAT 013745 sz. pályázata tette lehetövé.224A keresztnévadás a kisebbségben és a diaszpórában élő népcsoportok körében anévadó generáció nyelvhasználatával, identitástudatával, az ő integrációjukkal, il-letőleg asszimilációjuk kérdéskörévei függ össze. Ennek ellenére míg az előbbinekbőséges irodalma van, az emigrációs magyarság nyelvhasználatának névtani vo-natkozásaival a szakirodalomban nem találkoztam. A hiánynak több oka is lehet,de a téma kutatásának a speciális nehézségei bizonyára jelentős szerepet játszanakbenne. A továbbiakban két plébánia anyakönyveiből származó adataim alapjánadok ízelítőt ebből az anyagból, hogy a Bokor-beli jó barátot, Mező Bandit ezenvalószínűtlen szám Ú, ám kerek évfordulón névtani csemegévellepjem meg.A felső-ausztriai magyar diaszpóra nyelvhasználatának vizsgálata kapcsánkezdtem meg linzi plébániákon a magyar menekültek keresztelési adatainak agyűjtését.' Eddig négy plébánia névanyagát céduláztam ki, közülük három az egy-kori lágerek lakóinak lelki gondozását is ellátta, ezek közül az egyik, valamint anegyedik az ott élő magyarok pasztorizációjával ma is kapcsolatban van. Már azanyaggyűjtés első napján szembesültem azokkal a problémákkal, amelyek a gyűj-tés során végigkísértek, és amelyek a körülmények folytán az egész anyagra - mi-ként az egész vizsgált közösségre - jellemzőek. A vizsgálatnak ebben a szakaszá-ban az elsődleges célom a felső-ausztriai magyar diaszpóra névadási szokásainak avizsgálata volt. A gyűjtött anyag azonban ennél egyrészt szűkebb, mert csak a ka-tolikus keresztelési adatokat tartalmazza, továbbá mert azok közül is csak a Felső-Ausztriában történt keresztelésekét - márpedig a ma itt élő második generáció jórésze más tartományokban született -, másrészt az itt megkereszteltek közül sokanazóta máshol, többen nem is Európában, hanem például az Egyesült Államokbanvagy Kanadában élnek. A kutatás körülményeiből fakad az anyag másik sajátossá-ga. Az anyakönyveket a 40-es évek elejétől tekintettem át, a legkorábbi előfordulá-sok 1942-ből valók. A magyar megkereszteltek adatai bennük a helyi lakosságévalvegyesen fordulnak elő, de a későbbi, a lágerek anyagát tartalmazó oldalakon isvegyes en fordulnak elő az egész kelet-közép-európai térségből valamint a Balkán-ról származó menekültek és a kitelepített németek névanyagába ágyazva.Bármennyire meglepőnek tűnhet, még annak a megállapítása is nem egyszergondot okoz, hogy a szülők közül ki a magyar. A név alapján ez gyakran nemdönthető el: egyzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABlum vagy egy Wei/and nevű budapesti születésű anyát magyar-nak legalább olyan valószínűséggel lehet tartani, mint németnek. A Monarchiamigrációs viszonyai alapján magyarok leszármazottaival Ausztria bármely tarto-mányában lehet számolni. Ök már - amint a munkám során többször tapasztaltam- csak a nevükben viselik a magyar származás emlékét. Így támadhat a kéte ly,hogy valóban magyar volt-e az az Istwan családnevű anya, aki Felső-Ausztriábanszületett és a (nevelő)apja valószínűleg osztrák volt. Hasonló kérdést bármely má-sodik (harmadik) generációs apa, illetőleg anya eseténZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAfö l lehet tenni. A feldolgozássorán magyarként kezeltem nemcsak azokat, akiknek a családneve magyar volt, ha-nem azokat is, akiknek az anyakönyvből kideríthetően az anyja viselt magyar nevet.2 Ezúton is köszönettel tartozom Msgr. Dr. Balogh Vince plébános úrnak, hogy nemcsak a sajátplébániáján, hanem támogató levele segítségével további plébániákon is hozzáférhettem az anyaköny-vekhez.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA2 2 5A kutatás egy korábbi fázisában szerzett ismereteim alapján egyzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAKermendi nevűjugoszláviai születésű apát dunai svábnak, egy Gáspár nevű anyát vendnek mond-hatok, noha a neve alapján mindkettejüket magyarnak tartaná bárki. Vajon fel-használhatom-e ezeket az ismereteimet a családok nemzetiségi hovatartozásának ameghatározásakor, hiszen számtalan egyéb esetben nem rendelkezem megfelelőháttér-információval? Tekintve a burgenlandi magyarok rohamos nyelvcseréjétszázadunk második felében, nem tudhatom, hogy az alsóőri Horvath nevű anya,vagy egy ugyancsak Horvath nevű apa Felsőőrből, a burgenlandi Schreibersdorf-ból, azaz Buglócból való Sárkozi nevű apa vagy ugyanonnan egy Károlyi nevűanya magyarnak tartotta-e magát. Minek vallhatta magát az a dávodi születésű, ne-ve alapján német nemzetiségű házaspár, aki gyermekének az Anna Rozika nevetválasztotta? Számtalan olyan dolog, amelyről dönteni kellett a cédulázás pillanatá-ban! Anélkül, hogy a problémát egyértelműen és megnyugtató módon meg tudnámválaszolni valamikor is, gyakorlati okokból ezekben az estekben is magyarnak te-kintettem a szülőket. Egy későbbi feldolgozásban azonban célszerű lesz az Auszt-riában született magyar nevű (tehát második/harmadik generációs) szülők névvá-lasztását az első generációsakéval összehasonlítani.A lágerekben kezdettől fogva volt magyar pap, így a magyar gyerekek keresz-telését többnyire ő végezte. Igaz, nem csak a magyar gyerekekét! Az anyakönyve-ket azonban túlnyomó részt nem a magyar pap, hanem német anyanyelvű szemé-lyek vezették. Ebből a tényből nem egy pontatlanság származik. Ennek a számlájá-ra írandó az is, hogy például az Évák, Máriák, Péterek esetében nem lehet tudni, azékezet hiánya vajon a szülők akaratát, vagy csupán az anyakönyv vezetőjének anémet nyelvi beidegződését tükrözi-e.A Herz Jesu plébánia 1945 után Linz egyik lágerének a lelki gondozását láttael. A legkorábbi magyar adattal 1942-ből találkoztam, magyar vonatkozású ke-resztelési adatai túlnyomó részt az 1945-től a 60-as évek közepéig terjedő idő-szakra esnek, 1966 után pedig már nem látszott érdemesnek az anyakönyvek át-tekintése: magyar vonatkozású adattal ekkortól fogva csupán akkora valószínű-séggel lehet számolni, mint bármelyik osztrák templomban. - A St. Anton plé-bánián az első magyar vonatkozású bejegyzés 1943-ból való, a következő 1948-ban történt, de ez az adat a Herz Jesu plébánia anyakönyvében is megtalálható.A további keresztelések 1951-től napjainkig folyamatosak, a 60-as évek másodikfelétől számuk ugrásszerűen megnő, és a névadási szokások egészen a gyűjtésemidejéig, 1998 novemberéig követhetők, tehát a két anyakönyv adatai időben ki-egészítik egymást. A St. Anton plébánián tartják nyilván a Magyar Otthon ká-polnájában a magyar lelkész által végzett kereszteléseket is. Ennek az osztrákplébániának magyar plébánosa van Msgr. Dr. Balogh Vince személyében, aki1961 és 1971 között maga is a Magyar Otthonban volt lelkész. A 60-as évekbenő szervezte a ternbergi magyar gyermektáborokat, ahol a menekültek gyermekeinyaranta három hétig tanulhattak pedagógusok vezetésével magyarul, és a kor-osztályuknak megfelelő ismereteket szerezhettek magyar történelemből és föld-rajzból. Ez magyarázza, hogy az egykori gyerekek fiatal szülőként hozzá visziksaját gyermekeiket kereszteltetni még akkor is, ha ők maguk már nem beszélnekmagyarul.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA2 2 6Mindkét plébánián kereszteltek olyan nagyobb gyerekeket, illetőleg felnőtteket,akik évekkel korábban magyar nyelvterületen születtek. A Herz Jesu templomban3, a St. Antonban 20 ilyen keresztelés volt. Ezeknek a névanyagát figyelmen kívülhagyom a továbbiakban, hiszen a névadás korábban, nem német nyelvterületentörtént. A vizsgálat anyagát ezek alapján a Herz Jesu templomban 62, a St.Antonban 73 magyar vonatkozású keresztelés szolgáltatja.A névanyag igen változatos. Ez megnyilvánul mind az írásváltozatok (pl.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAPatrick - Patrik, Günter - Günther), mind a névváltozatok gazdagságában - ebbebeleértve a különböző nyelvekre jellemző változatokat is (pl. Victor - Viktor,Christopher - Christoph, Matthias - Mátyás, Jan - Hans - Johann - Johannes,Nikolaus - Miki, Wilhelm - William stb.). Egységes kezelhetőségük érdekében aLadó-féle Utónévkönyv (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971.) alapján lemmatizál-tam a neveket, és ettől csak azokkal kapcsolatban tértem el, amelyeket az Utónév-könyv nem tartalmaz (pl. Lorenz, Horst, Hannelore, Gerlinde stb.).A kereszteléskor kapott nevek közül 18 férfinév (András, Antal, Attila, Edvárd,Ferenc, Günter, László, István, János, József, Mihály, Miklós, Péter, Reinhard, Ri-chárd, Tamás, Tibor, Vilmos) és 4 női név (Anna, Brigitta, Magdaléna, Mária)fordul elő mindkét plébánián, a többi név különbözik. Ez arra utal, hogy a lányoknévviselése jóval változatosabb, mint a fiúké.A megkereszteltek és a keresztségben adott nevek megoszlását a következőtáblázat mutatja:Herz Jesu St. Antonfiú 32 44lány 30 29összesen 62 73férfinév 38 42női név 34 37Összesen 72 79A két templomban az egyértelműen magyar névadási szándékra utaló nevek:AndrasZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA[ f } , Angyalka, Attila, Csilla, Dániel, Edit, Ella, Emőke, Éva, Ferenc, Floris[ f l , Gabriella, Gyöngyvér, Gyula, Hunor, Ildiko [ f } , Ilona, Imre [későbbi javításEmmerich-ből], Jolán, József, Julianna, Marianna, Mátyás, Miki, Noemi [ f } , Pé-ter, Tibor [két előfordulása közül az egyik későbbi javítás Tiburcius-ból], Zoltán,Zsolt. Sajátos hibrid alak a Sebastián és a Kristina.Több név arra utal, hogy a két nyelv azonos írású, vagy legfeljebb az ékezetmeglétében, illetőleg hiányában különböző nevei (Adam, Alexandra, Andrea, An-gelika, Anna, Barbara, Beatrix, David, Edit, Erika, Erna, Eva, Evelin, Fabian, Jo-hanna, Kornel, Magdalena, Maria, Nora, Peter, Regina, Richard, Robert, Viktor,Viktoria [ f } ) igen alkalmasak a kettős beilleszkedés kifejezésére. Ezeket nevezemaz összefoglaló táblázatban "semleges 1." típusú neveknek. Voltaképpen hasonlócélt szolgálhat a "semleges 2." típusú, a magyarban meglevő nevek német megfe-lelőinek a választása is: Alexander, Andreas, Annemarie. Anton, Beate, Bernadette,Brigitte, Christian, Christine. Christoph, Elisabeth, Ernst, Franz, Hans, Helene,227Hermine, Jakob, Johann, Johannes, Josej, Judith, Juliane, Karl, Katharina,Karoline, Ladislaus, Ludwig, Matthias, Michael, Nikolaus, Paul, Rosa, Stefan,Stefan ie, Theresia, Thomas, Wilhelm.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAAz ilyen nevek viselői (legalábbis magyarkörnyezetben) a nevük magyar változatát használhatják. Egy Julius névre keresz-telt, és ezt öntudattal viselő adatközlőm családi körben a Gyuszi névre hallgat.A nevek egy része - még akkor is, ha némelyikük az Utónévkönyvben ajánlott,illetőleg elfogadható minősítéssel szerepel - aligha tagadhatóan a német névadásigényére utal: Adolf, Albine, Alma, Arnold, Axel, Bettina, Eduard, Erwin, Georgi-na, Gerlinde, Gertrud - Gertrude, Günter - Günther, Hannelore, Harald, Hedwig,Helene, Helmut, Hildegard, Horst, Hubert, Ina, Ingrid, Karoline, Lorenz, Manu-ela, Norbert, Reinhardt, Renate, Roland, Sabine, Verena, Walter, Wenzeslaus,Wolfgang. Mellettük a nem-magyar névadás igényét tükröző harmadik nyelvekreutaló elemek is előfordulnak: Antonio, Beatrix, Claudia, Chrisopher, Dan, Dani-jela, Dominic, Dragan, Edward, Evelin, Gregory, Isabella, Jan, Jenny, Natascha,Patrick - Patrik, Patrieia. René, Steven, Victor, Violetta, William, Wladimir,Zeljko.A szülők olykor a kettős keresztnévadás adta lehetőséget használják ki, hogygyermekük német nyelvi beilleszkedésének, de magyar identitásának is keretet ad-janak. Ilyen névpárok (olykor sorozatok) találhatók: Gyula Andras Ferenc GüntherMária [1]; Helene Jolán; Johannes Péter; Attila Michael; Tibor Josef; ThomasAttila; Mátyás Helmut; Emőke Stefanie; Floris [1] Axel; NoemiZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA[ f } Victoria;Norbert Hunor; Dominic Peter Tibor; Verena Ilona Rosa - voltaképpen mégabban sem mutatkozik rendszer, hogy melyik név kerül az első, és melyik a má-sodik helyre.A felsorolt neveket adó családok nemzetiségi megoszlását a következő táblázatmutatja:Házasság Herz Jesu St. Antonmagyar 23 34ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAm a g y a r -n e m e t 25 23magyar-ro mán - 6magyar-szerb - 2magyar-egyéb 3 1házasságon kívül I I 7Összesen 62 74Ezek a családok gyermekeiknek az alábbi típusú neveket adták:Névtipus Első név Második névHerz Jesu St. Anton Herz Jesu St. Antonmagyar 10 14 10 9semleges 1. 12 12 10 I Isemleges 2. 19 22 22 7német 20 9 3 9egyéb 1 16 1 5Összesen 62 73 46 41baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA2 2 8A névadásra jellemző tendenciák közül egyelőre a korábbi emigrációs csoportkörében a német nevek előtérbe helyezése, a későbbi csoport esetében az egyébnevek kedvelése szembeszökő. Az előbbi esetben a magyar családnéven szereplődunai svábok vizsgálatba vonása, az utóbbiban a névdivat játszhat szerepet, de akérdés még további vizsgálatot igényel. (A gyűjtést Wels magyar alapítású SzentIstván plébániáján és a linzi püspökségen szándékozom folytatni.) Elemzendő leszmajd az első névként adott keresztnevek jellege, és azoké, amelyeket második,harmadik névként adtak. Az első és a második (harmadik) generáció névadásánakösszehasonlítása tovább bővíti majd az indítékokra, de a generációváltás nyomán anyelvhasználatot befolyásoló tudati, érzelmi tényezők alakulására vonatkozó isme-reteket. Több tanulsággal fognak szolgálni a különböző okokra visszavezethetőnévváltoztatások is.ZELLIGERERZSÉBETAbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAk o lo n i keresztnevek változó világaJ. SOLTÉSZKATALINama megállapítása, hogy századunk második felében "A kon-zervatív falusi névízlés falát áttöri a névdivat" (1979: 137) Kolon mai névadásiszokásaira is érvényes. Ennek következtében a község keresztnévrendszere napja-inkban jóval tarkább, mint akár negyven éve volt. Az utóbbi évtizedek névadásiszokásait a katolikus plébánia anyakönyvébe bejegyzett keresztnevek alapján is-mertetem. 1971 és 1995 között 531 gyermek született, akik összesen ISO-féle nevetviselnek, vagyis egy névre 3,54 gyermek jut. A 292 lánynak 79-féle nevet adtak, a239 fiúnak pedig 71-et. A lányok keresztneveinek átlaggyakorisága magasabb(3,69), mint a fiúké (3,36).A nevek között megtalálhatók az elmúlt évszázadok közkedvelt keresztény(bibliai és martirologiumi) nevei (1. ÖRDÖG 1973: 56; KÁLMÁN 1989: 47) is, mintpl. azzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAAnna, Éva, Katalin, Mária, Veronika, Zsuzsanna a női nevek közül, vagy azAndrás, Antal, Balázs, Ferenc, György, Imre, János, József, Lászlá,ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAM ih á ly , Pál,Péter a férfinevek közül.E hagyományos nevek mellett azonban szép számban vannak olyanok is, amelyekebben az időszakban jelentkeztek először a falu keresztnévállományában. A lány- ésfiúnevek közül ilyenek a következők:Lánynevek Fiúnevek1971 : Ingrid, Ildikó,Jarmila,Tatiána Marián,Róbert1972: Daniela,Henrietta,Klaudia, Lubomír, Radoslav,RomanMartina,Zsanett1973: Sonja O1974 Angelika,Lívia,Regina Arnold,Mário,Norbert,Richard,Valter,Zsolt229

„... a nevedről lehullik az ékezet ..."

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11283/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2021%20-%2099%2041.pdf?sequence=1&isAllowed=y

„... a nevedről lehullik az ékezet ..."

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)