Torma, István

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

207\AMLKJIHGFEDCBAf ö ld r a j z i n e v e k és a régészetAz önálló régészettudomány kialakulása hazánkban a múlt század hatvanaséveiben következett be: PESTY FRIGYES helynévgyűjtésével csaknem egyidő-ben kezdte el ROMER FLORIS kutató és tudományszervező munkáját. A kuta-tások kezdeti szakaszára a régészeti lelőhelyek felkutatása, a fellelhető emlék-anyag számbavétele volt a jellemző. Ennek megfelelően fokozott figyelemmelfordultak a régészeti lelőhelyek nyomára vezető helynevek felé. ROMER FLO-RIS több ízben is utalt ezek fontosságára. A gyakoribbá váló ásatásokkal és aleletanyag növekedéséveI a századfordulótóI kezdve ugyan háttérbe szorult azúj lelőhelyek rendszeres felkutatására való törekvés, ennek ellenére ez az irány-zat és vele együttsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAa földrajzi nevek irántiérdelklődés végig nyomon kővethetőa magyar régészetben.Az 1960-as években kezdtünk hozzá Magyarország régészeti topográfiájánakösszeállításához; elsőként Veszprém megye lelőhelyeit tettük közzé négy kötet-ben. A topográfia az őskortóI a törökkor végéig terjedő időszak valamennyi is-mert régészeti lelőhelyének legfontosabb adatait tartalmazza. A szakirodalom-ban már szereplő lelőhelyek összegyűjtésén kívül a feldolgozásra kiválasztottterület alapos bejárásával új lelőhelyek felderítésére törekszünk. A terepbejá-rások segítségével a lelőhelyek számát megsokszorozzuk. Ez a módszer különö-sen az elpusztult települések maradványainak felkutatására alkalmas. A topo-gráfiai kutatások forrásai között a földrajzi nevek is fontos helyen szerepelnek./\. földrajzi nevek régészeti felhasználása mindvégig esetleges maradt, a leg-szembetűnőbb nevekre korlátozódott. Nem került sor a földrajzi nevek és az ál-taluk jelölt objektumok kapcsolatának tudományos vizsgálatára. A kevés kívé-tel között azzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAÖttevény név említhető meg (TOTH ENDRE: MNy. LXXIII, 194-201).A helynévgyűjtéssel és a földrajzi nevek elemzésével foglalkozók PESTYFRIGYEStől kezdve egyöntetűen kiemelik a földrajzi nevek történeti, telepü-léstörténeti forrásértékét. A bennük rejlő lehetőségeket a történettudományművelői bőségesen kiaknázták. A régészettel közvetlenül összefüggő neveket anyelvészeti, névtudományi irodalom nem tárgyalja külön csoportként, viszonttöbb ilyen név beható vizsgálata megtörtént (pl. legutóbb MEZŰ ANDRAs, .Félegyháza. NÉ. 1. sz. 14-20).A régészeti földrajzi nevek közé soroljuk mindazokat a neveket, amelyek-nek keletkezéséhez valamilyen régészeti objektum vagy lelet szolgáltatott indí-tékot. Döntő többségük jóval fiatalabb, mint az általuk jelölt objektum, elő-fordulnak azonban olyanok is, amelyek egyidősek azzal. Utóbbiakra elsősorbana várak közül hozhatunk példát (Essegvár Bánd mellett, Veszprém megyében).A régészeti földrajzi nevek keletkezését, viszonylagos gyakoriságát és a nevekfajtáit meghatározó tényezők közül első helyen kell megemlíteni magukat arégészeti objektumokat és a leleteket. A névadásban csak a paraszti lakosságszámára is szembetűnő épületmaradványok: vár- és templomromok; a nagyobb208zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBATorma IstvánzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAföldmunkák nyomát mutató építmények: földvárak, sáncok, gátak, halmok, töl-tések játszottak szerepet. A török korban elpusztult falvak helyét szinte kívé-tel nélkül megőrizte a népi emlékezet, a felszínen csak apróra törött cserepek-kel, állatcsontokkal jelzett Arpád-kori és még korábbi települések maradványaiviszont csak legritkább esetben keltették fel az érdeklődést. Annál inkább ma-radandó hatású élményt jelentett a sírok előkerülése. A tárgyi leletek közül el-sősorban a kincsek és a pénzleletek izgatták a fantáziát. Egyéb leletek emlékecsak a legritkább an került be a névadásba (pl. Kőkoporsódomb Csopakon,Veszprém m.).Fontos névalkotó tényezőt jelentenek a régészeti lelőhelyekhez fűződő nép-mondák, hagyományok (vö. TORMA ISTVAN, Régészeti adatok a néphagyo-mányban és a történeti mondákban. Előmunkálatok a magyarság néprajzához.Ill, 148). A közismert Csörszárok, Ördögárok mellett ilyen az elrejtett harangmondájából keletkezett Harangoskút és a monda szerint a (török) vezér sátoraalá összehordott halom Sipkahegy, Süveghordás elnevezése.A földrajzi környezet is befolyásolja a névadást. Míg domb- és hegyvidékencsak a nagyobb méretű vagy csoportosan jelentkező halmokat tartják számon,addig az Alföldön a fontos tájékozódási pontot jelentő magányos halmok több-ségének külön neve van.Végezetül a tájnyelvi különbségek is hozzájárulnak a régészeti vonatkozásúföldrajzi nevek változatosságához. Igy például a dunántúli Faluhely-nek (el-pusztult középkori települ-és helye) tiszántúli megfelelője a Telek.Névtani szempontból a régészeti vonatkozású földrajzi nevek nem alkotnakegységes csoportot. LÖRINCZE LAJOS felosztását (Földrajzi nevei nk élete. Bp.,1947. 6) alapul véve nagyobbrészt a műveltségi nevekhez, azokon belül is atágabb értelemben vett építménynevekhez tartoznak: Faluhely, Pogány telek,Pusztafalu, Vár, Pogányvár, Bolondvár, Ördögárok, Római sánc, Tatárhányás,Pusztaszentegyház, Ráctemplom, Pogány temető, Töröktemető. Ide kell sorol-nunk a mesterségesen emelt sírhalmokat is: Halom, Kéthalom, Százhalom, Kö-veshalom. A régészeti nevek másik része az eseménynevek csoport jához köthe-tő. Ide tartoznak a Táborhely, Leshegy típusú nevek, bár ezek az esetek több-ségében az építménynevekhez is besorolhatók. Az eseménynevekhez soroljuk anépmondákból keletkezett neveket és a kincskeresésre, apró leletek előkerülé-sére utaló neveket (Kincsásás, Kincsesdűlő, Pénzesgödör, Aranybaltás, Tűzkö-ves).A régészeti vonatkozású földrajzi nevek életére, változására és elmúlásáraugyanazok a törvényszerűségek vonatkoznak, rnint az egyéb nevekre. Ezek is-merete nélkül a régészeti kutatásban csak korlátozott mértékben használhatókfel. Igy például a jelöléstágulás vagy jelöléscsere lehetőségének figyelmen kívülhagyása a lelőhelyekkel való azonosításkor tévedésekhez vezethet. A névadásindítékául szolgáló régészeti objektum ismerete nélkül viszont a névtani kuta-tás juthat tévútra. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint (374) a Komá-rom megyei Leányvár neve egykori apácakolostorral hozható kapcsolatba. Afalu valójában a Valmód nemzetség Árpád-kori földváráról kapta a nevét,amelynek maradványaihoz később az az országszerte elterjedt monda kötődött,miszerint a várban lányok laktak volna. A föld vár helyét a XVIII. sz.-i lakosságKlosterberg-'Oek nevezte el. Ez utóbbi név már annak a kérdésnek a vizsgálatá-hoz vezet el bennünket, hogy milyen mértékű összefüggés mutatható ki aföldrajzi nevek és az általuk jelölt régészeti objektumok között. A régészetivonatkozású földrajzi nevek vizsgálatában nemcsak az okoz nehézséget, hogyA földrajzi nevek észyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAa régészet 209ugyanazt a lelőhelyet néha egymástól erősen eltérő jelentésű névvel is illethetik,hanem az is, hogy az azonos névalakok közül sok csak az es-etelkegy részébenjelöl régészeti lelőhelyet. Amíg a Faluhely, Pusztaezentequiuiz, Pusztatemplom,Sánchegy, Kőhányás, Csonthalom, Testhalom, Sapkadomb, -laponyag, Pénzásás,Kincsásás, valamint a Pogány-, Tatár-, Török- stb. összetételű -lakás, -szállás,-hagyás, -templom, -sír , -temető típusú nevek kivétel nélkül, a vár szó valami-lyen összetételéből alkotott nevek a tréfás névadások kivételével mindig régé-szeti lelőhelyre utalnak, addig a Kolostor, Kastély egyaránt vonatkozhat közép-korí és újkori épületekre. A Tűzköves elnevezés természetesen kovakő-előfordu-lást is és őskori pattintott kőeszközök lelőhelyét is jelölheti. A Cserepes névkialakulásához zsindelyes tetejű épület, cserepesen kiszáradó szántóföld és rit-kábban edény töredékekkel borított felszín adhatta meg az indítékot.A hozzászólásomban csak vázlatos an jelzett okok miatt a régészeti vonatko-zású földrajzi nevek mind régészeti, mind névtani szempontból csak a két tu-dományág vizsgálati módszereinek együttes alkalmazásával értékelhetők. A ku-tatás előtt álló feladatok közül a legfontosabb a régészettel kapcsolatba hozhatóélő és holt földrajzi nevek és a keletkezésükre vonatkozó népi magyarázatokösszegyűjtése. A földrajzi nevek összevetése a régészeti lelőhelyekkel és a hoz-zájuk fűződö népmondákkal rávílágít a névadás okára. A nevek és a régészetiobjektumok közötti kapcsolat tisztázása lehetővé teszi az egyes földrajzi nevekrégészeti forrásértékének pontosabb meghatározását. A régészeti földrajzi nevekidőbeli és térbeli elterjedésének körülhatárolása, jelentésváltozásaiknak, inga do-zásaiknak megállapítása a további elemzések feladata. Mindezekbe a vizsgáló-dásokba be kell vonni a nemzetiségi eredetű földrajzi neveket, amelyek közötteddigi gyűjtéseim tanúsága szerint szintén szép számmal megtalálhatók a ré-gészeti kutatásban hasznosítható nevek.TORMA ISTVAN

A földrajzi nevek és a régészet

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10177/MNYTK%20-%20160.sz%c3%a1m%2043.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A földrajzi nevek és a régészet

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)