Pethő, József

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

2 9 9 zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAVégül is elmondhatjuk, hogy Jókai írói névadása nemcsak eredetien tükrözte azakkori gondolatvilágot, annak ábrándjaival és hullámzásával, hanem vissza is ha-tott rá. Ezt ugyanúgy tanúsíthatják azok, akik gyermekeiket Tímeának, Noéminekhívták, mint a költők és elbeszélők, akik ebben is az ő példáját követték. Ez utób-binak számbavétele azonban még meg sem kezdődött.?A nevek írásában a JKK-tzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA(Jókai Mór összes művei. Akadémiai Kiadó. Buda-pest, 1962.), a befejezetlen szövegkritikai kiadást követtem.A regénycímek rövidítéseinek feloldása - időbeli sorrendben - a következő:EMN (Egy magyar nábob), KZ (Kárpáthy Zoltán), RJT (A régi jó táblabírák),ECS (Az elátkozott család), SZG (Szegény gazdagok), ÚF (Az új földesúr), FV(Felfordult világ), PD (Politikai divatok), MM (Mire megvén ülünk) , FGY(Fekete gyémántok), KEF (A kőszívű ember fiai), ESM (Eppur si muove), JSZR(A jövő század regénye), ETÖ (Enyim, tied, övé), ÉK (Az élet komédiásai), EI(Egy az Isten).NAGY MIKLÓSK r ú d y G y u la s z e m é l y n é v a d á s ae l s ő Szindbád-kötetébenKrúdy névadását eddig két alapvető tanulmány tárgyalta: a Kovalovszky Miklósé(1956) és a J. Soltész Kataliné (1989). Kovalovszky úttörő, Krúdy-rajongását ismegvalló dolgozatában több máig meghatározó gondolatot villantott fel, J. SoltészKatalin pedig már - a személynevek valószerűségét vagy fiktív jellegét véve alapul- rendszerezett is. A vizsgált névanyagot mindketten több Krúdy-műből válogat-ták. Ettől a módszertől eltérve, újabb tanulságok reményében, én egy korpusz, azazegy jellemző Krúdy-kötet személynévanyagának teljes egészét vizsgálom néhányfontosabb szempontot érvényesítve.A Szindbád ifjuságát nem előzetes névtani felmérés alapján választottam, ha-nem azért, mert ez az egyik legismertebb és legfontosabb Krúdy-rnű: aJIHGFEDCBAKrúdy-Szindbád mítosz megalapozója, az író legsikeresebb és legmarkánsabb korszaká-nak nyitánya.A megválaszolandó nem mellékes kérdések egyike az, hogy mennyiben tekint-hető egységes műnek, azaz egy egységnek a Szindbád ifjusága. A válasz csak ár-nyalt lehet: a mérleg mindkét serpenyőjébe kerülnek súlyok. Az egység mellett9 BAROSGYULA: Jókai a szépirodalomban. Bp., 1925. 7-9. (Idéz olyan költeményeket, amelyekNoémi nevének és alakjának népszerűségét tanúsítják.)szól, hogy Krúdy maga is minősítette regénynek (TÓBIÁS 1964: 252); vannak no-vellák, amelyek egy eseménysort tárgyalnak; idetartozik a keletkezési idő és nemutolsósorban a stílus azonossága is. Másrészt viszont novellákról van szó, tehát akötet írásai önmagukban is megállnak; aztán világosan két csoportra válnak aSzindbád-novellák és a többiek, így a nyíregyházi emlékeket idézőknek az a része,amelyeknek a hőse Macskási és az Özvegy asszony álma. Magam mégis arra haj-lok, hogy nemcsak könyvé szeti szempontból tekinthető egységnek a mű, hanemmint irodalmi alkotás is. További érvek felsorolására, a fentiek kifejtésére azonbanitt nincs módom, előreutalok azonban még az alább tárgyalandó névanyagra, hi-szen összességében az is az egységességet bizonyítja.Különböző okokból - a legfőbbek a dolgozat kötött terjedelme és az íróinéva-dás-vizsgálatok eddigi fő iránya (vö. KOVALOVSZKY 1934, J. SOLTÉSZ 1979,VITÁNYI 1981 stb.) - csak a személynevekkel foglalkozom. A kötetben ezekből77-et találtam.JIHGFEDCBA1. AZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAn é v e l e m e k s z e r in t i c s o p o r t o kNői Férfi Női és férfi együttSzám % Szám % Szám %Telies név 5 6,4 12 15,5 17 22,0Csak családnév 8 10,3 28 36,6 36 46,7Csak keresztnév 17 22,0 3 3,8 20 25,9Egyéb (álnév, ra- 22 2,5 2 2,5 4 5,1zadvánvnév)Osszesen 32 41,5 45 58,4 77 100Néhány novellában több névváltozattal is említtetik egy-egy szereplő: pl.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBARácsky kisasszony, Rácsky Klára, Klára; Macskási, Gyuri stb. Az elbeszélő azon-ban általában ilyenkor is csak egy formát használ konzekvensen, és a másik (vagya többi) alig fordul elő, pl. a Női arckép a kisvárosban Lenkéjének teljes hivatalosneve, a dr. Szolyvai Mártonné csak egyszer szerepel a szövegben. Ezekben az ese-tekben a statisztikában csak a domináns formát jelenítettem meg, de az Adattárbanzárójelben megadom a másik névelemet is, ill. a teljes nevet.Egy szereplő viszont kétszer - természetesen két névvel - szerepel az összeg-zésben: a Szindbád titka két élesen elváló részében a főhősnő először Fánikának,majd .Kismadár'-oes: neveztetik. A névváltozás nem esetleges, az idő múlása(Szindbád el is felejti a lány nevétl) és Fáni sorsának változása az oka.Ll. Krúdy a női alakokat igen ritkán nevezi meg a teljes névvel, a becézésekkor is többször előfordul: pl. Kovács Eszti, Lányi Ilka. A férfiak esetében jóvalritkább a becézett keresztnév, 12-ből csak 2, az egyik ráadásul egyértelműen pejo-ratív említőnév (vö. HAmú 1974: 42--43). Mályvai Ferkó, a "hordóhangu pap"(Sz.: 144) szinte házasságszédelgőként él vissza a Zaturecky kisasszonyok naivitá-sával. Ezért nem jár neki - pap volta ellenére sem - a tiszteletadóbb hivatalos forma.1.2. Éles aránybeli eltérés látható férfi és női alakok között abban a csoportban,amelyikben csak a családnevet használja Krúdy, az arány 8:28, ez a női neve-ken belül 25%, a férfineveken belül 62,2%-ot jelent, a 8 női névből 6 -né asszony-300névképzős, 2 azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAkisasszonnyal egészül ki. A férfiak családnevei mellett is szintemindig áll kiegészítő elem: gróf Lubomirski úr, lovag Bertyánszky, Bacsó kertész,Portobányi úr, Rácsky őrnagy, Beretvás kománk, Testori cukrász, Mányoki bácsi,Oprics mester stb.1.3. Fordított a nemek közötti arány a csak keresztnéven szereplők esetében:nők: 17, ez a női nevek 53,1 %-a, férfiak: 3, ez 6,6%. Tudva, hogy Krúdy világánakcentrumában a nők vannak, a bensőséges viszonyt kifejező keresztnevek gyakori-sága persze nem lehet meglepő. Ráadásul e női keresztnevek több, mint fele becé-zett alakban szerepel. Szindbádot "csak a nők mulattatiák; csak ők érdekelték. Amittanult, olvasott vagy utazott, mind csak azért tette, hogy a nőknek hazudhasson,mesélgethessen. A legszebb tengeren, a legnagyobb felhők és a legpirosabb vitorlaalatt sem látott mást, mint a tengerparton fürdő halászleányt ... igazán csak azidegen, eljövendő nőket leste a szemével. a szivével" (Sz.: 53).EDERZOLTÁNhívta fel a figyelmet arra, hogy a költők feltűnően vonzódnak azolyan női nevekhez, amelyekben a lágy, édesWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1 hang fordul elő, néha ilyen kedve-sük valódi neve, néha maguk adnak ilyet, pl. Júlia, Célia, Lilla, Lolli stb. (J.SOLTÉSZ 1979: 130). Szindbád szerelmei, szeretett hölgyei között van Lenke,Amália, M á c s i, K a ro lin , Elza, kellemes akusztikai hatású az Anna és az Emma is.A jelentésasszociáció növeli a Mária érté két.1.4. Ritka az álnév, ragadványnév, ezek azonban különös figyelmet érde-melnekjelentőségük miatt. Idetartozik maga a legfontosabb név, a Szindbád is. Er-ről ezt olvassuk a Szindbád, a hajós c. novellában: az "álnév még abból az időbőleredt, midőn az algimnázium növendékei az ezeregyéjszaka tündérmeséit olvas-gatták és maguknak hősöket választottak a rege alakjaiból ... " (Sz.: 5). Az ifjúKrúdy alteregója azonban nem minden novellában Szindbád, három elbeszélésben(Szegény lányok élete, Szegény lány szerelme, Szegény lányok kenyere) a Macskásinevet használja az író. Ez a kettősség is jelzője egy stádiumnak: ekkor formálódikKrúdy Szindbádjának legendás alakja, világa. A Szindbád- és a .Jvlacskási-novellák" világképe, stílusa lényegileg azonos, csupán a főhős neve különbözik.Kitüntetett szerepe van a .Kismadár" névnek is a Szindbád titka c. elbeszélés-ben. A főhősnő először Fánikának neveztetik, a második rész cselekményénekazonban más a színhelye és jóval később játszódik, Szindbád ekkor már Fánika"nevét elfeledvén mint » kismadár«-ról emlékezett meg magában" a lányról (Sz.:107). Ezután a ,,Kismadár" nevet használja az elbeszélő és Szindbád is, egészen atörténet végéig, csak a lány halálhírét hallva adja vissza Szindbád az eredeti nevet:,,- Meghalt Fáni? - kiáltotta elváltozott hangon" (Sz.: 117).A másik két idetartozó név viselője mellékszereplő: Trilla neve és személyecsak egyszer bukkan fel, Lubomirski gróf nevét pedig a megdöbbentő hasonlóságmiatt adja Szindbád a Krakkói kalaphoz címzett fogadó tulajdonosának.2. A nevek valószerüsége2.1. Krúdy névadására általában jellemzőek a stiZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAI izált, valószerűtlen sze-mélynevek, pl. Matskaházi Klaránsz, Szerelemvölgyi Áldáska, Császárkabáti stb.(J. SOLTÉSZ1989: 453-55). A Szindbád ifjuságában ezzel ellentétben csak való-szerű, realisztikus nevek fordulnak elő, ez azért is különös, mert az álom éskjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA301valóság, reális és irreális ellentéte az egyik legfontosabb szövegszervező elv. (Akésőbbi Szindbád-novellákkal összevetve ezt a tényt nem lényegtelen változásoklennének leírhatók.)A valószerű, realisztikus jelleg a "szabolcsi személynevek", azaz a nyíregyházi,Szabolcs megyei emlékeket idéző novellák szereplőinek nevei esetében két fő for-rásból táplálkozik. Egyrészt gyakran szerepelnek a századvégen vagy korábban ittbirtokos nemesi családok, ill. Nyíregyházán jól ismert polgárcsaládok, személyeknevei:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAZaturecky (vö. BOROVSZKY:537), Beretvás (vö. BOROVSZKY:311), Lányi(vö. BOROVSZKY:289, KEMPELEN1913: 342), Bakai cigányprímás (vö. MARGÓCSY1986: 55), Simkovics (vö. GEDULY 1896: 249, HENZSEL 1985: 306), Somogyi (vö.BOROVSZKY:41), Krenko (vö. GEDULY 1896: 251, 254).Másrészt Krúdy kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatja valóságos személyekneveit, de azok még egyértelműen azonosíthatók: Ketvényi Nagy Sámuel - DálnokiGaál Gyula (vö. KATONA 1971: 58-61), Testori cukrász - Tester cukrász (vö.MARGÓCSY1984: 113), Krucsay Emánuel- id. Krúdy Gyula (vö. KATONA 1971:23-25). Anyai nagybátyját Csáki Pál néven szerepelteti Krúdy, és igazi dzsentrinekábrázolja. A valóság nem csupán annyi, hogy Krúdy édesanyjának Csákányi volt acsaládneve, hanem az is, hogy "szegény pórleány" volt (KATONA1971: 36). A Csákijóval előkelőbb hangzású, hiszen a Csáky grófi család, amelyegyébként Nyíregyhá-zán is birtokos volt a XVII. században (MEZÖ 1973: 57), országszerte ismert volt.Krúdy ezt az irodalmi névadását a fikció szintjéről átvitte a valóságba, hivatalossátette, amikor anyja nevét 1915-ös katonai igazolványa sajátkezűleg kitöltött ré-szében Csákyként adta meg (az igazolvány fotója: TÓBIÁS 1964: 151).A stilizált nevek hiányának feltűnő jele az olyanféle beszélő nevek elmaradása,mint Koczintsi, Csinosi, .Álomházi (sok hasonló példa: J. SOLTÉSZ 1989: 455-6).Művészibb, rejtettebb módon utalnak (vö. KOVALOVSZKY1934: 39-40), általábana jelentéshangulattal, de egyéb módon is, pl. hangszimbolika, jelentésasszociáció,a névviselőre a következő nevek: Mária, a Szindbád, a hajós c. novella szereplője16 évesen hal meg,WVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA. fe h é r ruhában és fehér cipőben feküdt a koporsóban" (Sz.:14), ártatlansága, fehérsége Szűz Máriával hozza összefüggésbe; Ferenc (Sz.: 2)- szerzetes; H-né Galamb Irma hangja .iurbékolt" (Sz.: 77), "gömbölyű mellét,mint egy madár" (Sz.: 79) hintáztatta meg, kedves melegségéhez, jóságához is illika neve; a mogorva Gogolyák; Snell (= gyors) úr, a tornatanár; Szurmay ezredes, anevében rej lő szúr nemcsak katona voltára, hanem szúrós, mogorva magatartásárais utalhat; Krájczer Vincze, a Tamásiak ősapja Magdeburg-ban volt hamispénzverőa harmincéves háború idején.A névanyag vizsgálatát természetesen szeretném újabb szempontok bevonásá-val bővíteni a későbbiekben. Az életmű további névtani vizsgálatának szükséges-ségére utalt már Kovalovszky is, amikor azt írta, hogy Krúdy "számára fokozott,különös jelentőségük van a neveknek" (Kov ALOVSZKY1956: 527).A névtan elengedhetetlennek tűnik Krúdy világának mélyebb megértéséhez,stílustörténeti szerepének megítéléséhez is.kjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA302AdattárTeljes névNőizyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAH.-né Galamb IrmaKovács EsztiLányi IlkaSomogyi EszterVirágvölgyi HerminaFérfiCzenyuga PálCsáki PálGláber FerdinándKetvényi Nagy SámuelKopeczky SámuelKrájczer VinezeKrucsay EmánuelMályvai FerkóOrbán JóskaOrbán MihályPerhlimovszky PálSzalók PálCsak családnévNőiKleinnéözvegy MacskásinéMányokinéMetternich hercegnéMorvainéRácsky (kisasszony)Stem (kisasszony)TamásinéFérfiBacsóBakaiBeretvásBertyánszkyBokaCzirmaiCsécseriDobieczkiGogolyákKrenkoLubomirskiMacskási (Gyuri)MányokiMarchaliMitrovayOpricsPápaiPortobányiRácskySándoriSimkovicsSivóSnellSzukovicsSzurmayTestoriTóthZatureckyCsak keresztnévNőiAmáliaAmália (2.)AnnaAnna (2.)FérfiFerencFerenc (2.)Fritz303ElzaEmmaFániIrmaJankaJuciKarolin(Zatureckykisasszony)Lenke(dr. SzolyvaiMártonné)MálcsiMáriaMimiTésszaTini (Zatureckykisasszony)Egyéb (álnév, ragadzánynév)NőiKismadárTrillaFérfiLubomirskiSzindbádkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAHivatkozásokSz.: Krúdy Gyula: Szindbád ifjusága. Nyugat, Bp., 1911.BOROVSZKY:Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai.Szabolcs vármegye. .Apollo" Irodalmi Társaság, Bp., é. n. (1900).GEDULY 1896: Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza.HAmú 1974: Hajdú Mihály: Magyar becézőnevek (1770-1970). AkadémiaiKiadó, Bp.HENZSEL 1985: Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírá-sa. In: Gyarmathy Zsigmond (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás.V-VI. Nyíregyháza.KATONA 1971: Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. Akadémiai Kiadó, Bp.KEMPELEN 1913: Kempelen Béla: Magyar nemes családok. VI. Grill KárolyKönyvkiadó-vállalat, Bp.Kov ALOVSZKY 1934: Kovalovszky Miklós: Az irodalmi névadás. Kiadja aMagyar Nyelvtudományi Társaság, Bp.Kov ALOVSZKY1956: Kovalovszky Miklós: Krúdy Gyula és a nevek. In: BárcziGéza, Benkő Loránd (szerk.): Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára.Akadémiai Kiadó, Bp.MARGÓCSY 1984 és 1986: Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Feje-zetek a régi Nyíregyháza életébőlLés II. Nyíregyháza.MEZÖ 1973: Mező András: Nyíregyháza története 1753-ig. In: Németh Péter-Mező András: A régi Nyíregyháza. Nyíregyháza.J. SOLTÉSZ1979: J. Soltész Katalin: A tulajdonnév funkciója és jelentése. Aka-démiai Kiadó, Bp.J. SOLTÉSZ1989: J. Soltész Katalin: Krúdy Gyula névadása. Nyr. 452-464.TÓBIÁS 1964: Tóbiás Áron: Krúdy világa. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp.VITÁNYI 1981: Vitányi Borbála: Személynévadás Tömörkény István műveiben.Magyar Névtani DolgozatokZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAI I . , Bp.PETHÖJÓZSEF304

Krúdy Gyula személynévadása első Szindbád-kötetében

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11324/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2021%20-%2099%2058.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Krúdy Gyula személynévadása első Szindbád-kötetében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)