A. Molnár, Ferenc

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

indította el népszerűségét, Az ismert angol énekesnőzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBASamantha Fox így nyilatkozik anevéről: "Volt Angliában egy tévésorozat Bewitched címmel, s anyám a főszereplöután nevezett el Samanthának (Rock Évkönyv '87. Bp., é. n. 77). A főként slágerérőlismert Házibuli című francia film (1980) egyik szereplöjét is így hívják. A maratonihosszúságú Dallas círnű amerikai sorozat egyik női alakjának is ez a neve. S nem iscsodálható, hogy már Magyarországon is vannak Szamantá-k (így, helyesírásunknakmegfelelőenl).A név megfejtésével először EUGENEVROONENpróbálkozott (Les noms despersonnes dans le monde. Bruxelles, 1967. 308), s szerinte a 'végtelen magányosság'jelentésű hindu samanta szó tulajdonnevesülése. J. VANDERSCHAAR(Woordenboekvan voornamen. Utrecht-Antwerpen, 1981. 317-8) szerint héber eredetű, és a Simea,illetve a Samma nevek alapszavából vezeti le. Mindkét név szerepel a Króníkák 1. ésSámuel 1-2. könyvében 4-4 személy neveként (Bibliai nevek és fogalmak. Bp., 1988.208, 218). Igen kevés a valószínűsége. Írói névadásról lévén szó, feltételezhető, hogyBarry beszélő nevet adott, miként - jelen esetben - a Lord név is az, ELSDONC. SMmItöbbek között ezt írja róla: "... nickname given to one assuming superior rank" (NewDictionary of American Family Names. New York-Evanston-San Francisco-London,1973. 117). Én is Indiáig jutottam el, akár VROONEN,azaz a Szamanta nevet indiaiközszónak tartom: "samanta, Sanskrit term apllied to persons given land or toconquered feudatory rulers" (The New Encyclopaedia Britannieats 8: 828). Észak-Amerikában, de a 60-as évektél Angliában is népszerű névvé válik. Több hollywoodiszínésznő cserélte fel eredeti nevét Samanthá-te, sőt regényhősnőként sem ritka.Magyarországon alighanem a Dallas Samanthá-ja gyakorolta a nagyobb hatást,hiszen több, mint két éven át láthattuk a képernyőn.Nyilvánvaló, hogy a szülők érzelmi okokból adták kislányuknak az Izaura ,illetve a Szamanta nevet: szép vagy rokonszenves volt a filmbeli személy, különlegesmaga a név stb. Ha pl. a végződést nézzük, mindkettő beleillik a Magyar utónévkönyvrendszerébe: Izaura : -ra : 50 név, -ura : 4 (a számokban benne foglaltatik a női nevekközül nagyon is "kilógó" Bonaventura is) -aura : 3, illetve Szamanta : -ta : 94, -nta : 7, -anta : 3. Úgy látszik, népszerű e két végződés, mivel GULYÁSNÉMÁTRAHÁZlZSUZSANNANapjaink keresztnévdivatja círnű dolgozatában az engedélyezett nevek közöttújabbakat isközöl: -ra : 6, -ta : 8, -nta : 1 (MND. 15 [1981]: 22-36).MIZSERLoosRQPONMLKJIHGFEDCBAN é v t ö r t é n e t i megjegyzésekIlona . A végső soron a görögyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAHeléna névre visszam nő magyar Ilona a finnbeis átkerült. "Finn nevek Magyarországon - magyar nevek Finnországban"rqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAcíműcikkében MIZSERLAJos is írja, hogy terjedéséhez a finnben való értelmezhetöségeszintén hozzáj árult: ilo 'öröm' + ni Sg. 1. poss. suff. (eIFU 7. 3A: 289). A cikk e237németizyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA?'németországi'. A MargL. szerint egyszer a tizenhárom éves IV.László (a későbbi Kun László) csak úgy gyógyult meg súlyos rosszullétéből,betegségéből, hogy a már elhunyt és szentként tisztelt nagynénje segítségét kérték, saz ő fátylát rátették László király fejére. A királyi rokonság, a főurak közül is többenott voltak: 178 (89v): "ot vala anna azzon nemety hercheknek felesege. mely annaazzon vala iffyu lazlo kyral atyanak istvan kyralnak huga ['nőtestvére']".· Afakszímílén is látszik, s a Régi magyar kódexek-beli kiadás (10. sz.) jegyzeteibenponton annyiban korrigálandó, hogy az Ilona név a finnben a következőképp"értelmezhető": ilo 'öröm'rqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA+ na ess vus rag. Amikor a magyarbarát finn író, újságíró,a helsinki egyetem első magyar lektora, Antti Jalava (Almberg) 1878-ban születettelső gyermekének az Ilona nevet adta, a magyar név miatt jó barátját, BudenzJózsefet kérte fel keresztapának. Apjáról írt könyvében ILONA JALAVAmeg isemlékezik erről: "Budenz sahkötti ristláisiin »Olkoon aina ilonanne« [ ilo-na-nne; nne;;:::Pl. 2. poss. - M. F.] ja láhettilaatikollísen tokajinvíinia. - Olinpahan kerran ilona[ ilo-na - M. F.J isommilleni!" (ILONAJALAVA,Antti Jalava. Porvoo-Helsinki, 1948.261). Magyar fordításban az idézet a következő: "Budenz ezt táviratozta akeresztelőre: »Legyen mindig örömötökre«, és egy láda tokají bort küldött. így hátlegalább akkor az egyszer örömére [örömként] voltam a szüleimnek". Budenzegyébként szerette a szójátékokat, s gyakran és szellemesen élt velük (1. BALASSA:Nyr.65 [1936]: 40; A. MOLNÁR:FUD [= Folia Uralica Debreceníensía] 1: 79). Újabb finnnévtani munka is utal arra, hogy a finnben az nona név hangulatához azértelmezhetősége szintén házzájárul. At., hogy a szülők arra gondolnak,' a gyermekörömükre lesz (EERO KIVINIEMI,Rakkaan lapsen monet nimet. Espoo, 1982. 152).Az első finn Ilona az említett Ilona Jalava lehetett, s a név terjedéséhez amagyar kapcsolatok szintén hozzájárultak (KUSTAAVILKUNA,Oma nimija lapsen nimi.Helsinki, 1959, 65). Az Ilona 1908-tól jóváhagyott név, ezóta szerepel a hivatalos finnnaptárban. 1908-ban jelentésen megújították :a finn' névanyaget. Ilona napjátDionysius napjára tették (X. 9.), amely nevet viszont elhagytak. Korábban a Dionysius"megfelelöjéül'' alkották a férfi névnek szánt, de igen ritka, s egy-két esetben nőinévként is használt no ['öröm'] nevet(L. K. VILKUNAi. h.; MAlJA-LnsA HEIK\INMÁKl:Kalevalaseuran Vuosikirja 50: 67; KIVINIEMIi. m. passim).Dionüszosz a görög mitológiában a bor és a szólőterrnesztés istene. "Mint abor istenét főleg azért részesítették tiszteletben, amiért megszabadította azembereket a gondoktól, és örömet vitt az életükbe" (VOJTECHZAMAROV,sK'Y,Istenek éshősök a görög-római mondavilágban. Bp., 1970. 131).Egy olyan névstatisztika, amely a finn anyanyelvű állampolgárokat, az 1965-ben élőket és az azután 1981-ig születetteket, tehát úgy egy évszázadnyi időt(1880-1981) és 10.700.000 névelőfordulást vesz számításba (1880 előtt született csak0,4% volt) az Ilona nevet 12.794-szer regisztrálta. Többnyire második névként adták,első névként 997-szer (8%)., A finneknél második névadása általános. Elsőkeresztnévként 1910 és 1929, valamint 1975 és 1<)81között kapták legtöbben az Ilonanevet. A másodiknak adott keresztnevek között a népszerűbbek között van, a 45.,1920 és 1929 között volt a legelőrébb, a 20. (1. KIViNIEMIi. m. 175, 203, 231, 240, 246,269).238szintén megemlítik, hogy azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAnemety szóba az y-t idegen kéz It-ra javította. Szerintemvalószínű, föltehető, hogy itt a németi 'németországi' jelentésben áll, amit a javírónem érzett. A német-nek tehát 'Németország' jelentése lenne, értve itt ezen a Német-római Császárságot, a Német Birodalmat, illetve ide tartozó német fejedelemségeket,területeket. Németország adataira lásd például JÓkK. 123: "Nernynemew nemetor3abely [o: orjagbely] frater" (illi fratri de almaniay; MargL. 185(93r): ''vala némelynemes vr. alexander nevev. es jar vala mageri kyraltvl sicíliay kyralhoz kevuetsegben. Ez alexander vr . egy jdevben mene nemet orzagban austriaban . es eseek ...fogsagban ... nemely nemet vrnak my atta". A kettős szófajú népnévnekországnévként való használata (pl. Olaszban voltam) a régi magyarban általában nemismert (1. pl. NySz., TESz., GI.). Nemrég azonban megírtam, hogy a magyar szó azÉrdyK.-ben néhányszor szerepel 'Magyarország' jelentésben: 396: "Bela .., magyarra ayewt vona", 398: "mykoron azeert magyarraa yewttenek vona", 400: "Az kwn kyral ...nagy haddal be yewe magyarraa" (vö. 397: "nagy haddal be yewe e [meg magyarorzagba"). És ide vonható még a régiségben gyakori magyari - magyeri szó is (1. MNy.85 [1989]: 343). Ezek és a MargL. adata alapján lehetségesnek tartom, hogy anémetszónak a régiségben is volt 'Németország' értelme. Nyelvészeti szempontból azmellékes, hogy IV. Béla Anna nevű leányát a Magyarországra menekült Rosztiszlávcsernyigovi herceg vette el, aki később itt Bosznia, Macsó és Északnyugat-Bulgáríaura lett. 1262-ben halt meg, s bár nem kizárt, nem tudok róla, hogy özvegye újraférjhez ment volna. Anna ErzsébetrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAnevű testvére I. Henrik bajor herceg felesége volt,talán ez okozta a tévedést (1. HÓMAN-SZEKFŰ,Magyar történet. 2: 160. 1. utáni t., 171;Magyarország történeti kronológiája. 1. Főszerk. BENDAKÁLMÁN.Bp., 1981. 149-58).A MargL.-tól nem feltétlenül várhatunk család történeti pontosságot.yxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAPelikán. A gódény és a pelikán szavak történetéről, névként valóelőfordulásukról is nemrég cikket írtam (MNyTK. 183 [1989]: 360-7).Megemlítettem, hogy a pelikán szóból nem annyira a madárhoz való hasonlóságalapján, hanem inkább a pelikán-szimbólumhoz (Krisztusnak, az áldozatkészségnek ajelképe) kapcsolódva s névváltoztatással lehetett család név. Ezt azzal egészítem ki,hogy mivel Pelikán családnév például a csehben és a szlovákban szintén van (JirziPelikan cseh politikus), a magyar Pelikán nevek egy része innen vagy más nyelvekbőlis származhat.A. MOLNÁRFERENCRQPONMLKJIHGFEDCBAA s z e m é ly n e v e k n y o m a t é k á h o z1. "A kételemű egyem név fontosabb elemének ma már a családnevetérezzük" (SOLTÉSZKATALIN,A tulajdonnév funkciója és jelentése. Bp., 1979. 45.). Emegállapítás igazságát nem vitathatjuk. Ebből következően a kételeműszemélynévnek a természetes nyomatékolása csak az lehet, hogy a vezetéknév239

Névtörténeti megjegyzések

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10432/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2015%20-%2093%2069.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Névtörténeti megjegyzések

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)