Vitányi, Borbála

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

79N évadás az iroda lm i m űvekbenzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBADolgozatomban arra kívánok választ adni, mennyiben motiválták Tömör-kény István írói névadását a szegedi nagy táj névhagyományai. Előző munkám-ban, melynek címe: Személynévvizsgálat Tömörkény István műveiben, a szer-ző nyomtatásban megjelent tíz kötete alapján összegyűjtött névanyagot a kö-vétkező szempontok alapján tekintettem át: vizsgáltam a névadás indítékait, anév és a nevet viselő személy kapcsolatát, a nevek hangalakját, az alakválto-zatok bőségét, a névadás egyéb változatait, a ragadványneveket és a címkénthasznált neveket. A névanyagban a család- és keresztneveket különválasztvatárgyaltam. A családnevek névtipológiáját a keresztnevek gyakorisági sorrend-je követte.Bár az író munkássága a XIX. század utolsó negyedében vette kezdetét,alakjai mégis a század eleji névdivatot követik. Alapul véve azt a tényt, hogya Tömörkény-novellák névanyaga sok esetben megegyezik a való élet neveivel,amelyek Szeged környékén ma is élnek, vizsgálataim a továbbiakban arra irá-nyultak, hogy mi az a szűkebb kor, melyek azok a települések, amelyek név-rendszerévei a legtöbb azonosságot mutatják a Tömörkény-hősök. Az összeha-sonlítás alapjául BALINT SANDOR munkája szolgált: A szögedi nemzet. (A sze-gedi nagy táj népélete. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974:75. II.) A szerzőa szegedi nagy tájon 152 helységet sorakoztat föl, "amelyeket a legutolsó kétszázad folyamán egészében vagy részben a szegedi magyarság alapított, ill. né-pesített be. A gányófaluk mellett fölsorolja az új tanyaközségeket, továbbáazokat a nem szegedi, sőt idegen gyökérzetű falukat is, ahova népünk kisebb-nagyobb számmal, de mégsem szórványosan betelepült." (1. m. 140.) A 152 tele-pülés közül 84-nek közli törzsökös szegedi családneveit a XVIII-XIX. század-ból származó egyházi anyakönyvek és várostérképek alapján. Az előfordulásiarány, mely a helységek összes névanyagának és az egyező Tömörkény-nevek-nek hányadosa, a legnagyobb, tehát 50 és 50% feletti volt 9 községben, 40 és50% közötti 6 községben, 30 és 40"/0 közötti 22-ben, 20 és 30% közötti 37 község-ben, 10 és 20% közötti 7 helységben. Az egyező nevek legnagyobb hányadát aCsengrád megyei helységek alkotják, majd csökkenő sorrendben a Bács-Kis-kun megyei, a békési települések következnek. A sort a bácskai, a bánáti, azerdélyi kis- és nagy községek zárják. Bálint Sándor idézett munkája a leggazda-gabb névanyaget a szegedi Felső- és Alsóvárosból közli: 335, ill. 336 nevet, ésez a Tömörkény-névtár 450 adatával 70 esetben volt azonos.A következő képet mutatják a családnevek a szegedi nagy táj névlistáival va-ló összevetés alapján. Példaként a 10 leggyakoribbat említem:xwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAAbrahám, Birr-csök, Dobó, Faragó, Gera , Hódi, Koszó, Ördög, Szekeres, Szűcs. Tömörkénye ne-veket a következő változatban is szerepelteti: Kisbörcsök, Katufrék Gera , SzűcsBoruzs, Ocskó Dobó, Hódi Vas, Hosszú Hódi. A Fekete családnév az összesítésbena 28., de kételemű családnév variánsaként mégis az első: Ballagó Fekete, Cson-ka Fekete, Fekete Karácsony, Fekete Sas, Fekete Tóth, Kondás Fekete, Sebők80rqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAVitányi BorbálaEekete, Sűli Fekete, Karácsony Fekete. A TanácszyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAcsaládnév a 143 név közülgyakorisági lista 22. helyén áll, több elemű családnévként az elsők között talál-ható. Változatai Tömörkénynél: Tanács Kovács, CsonkaxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABukocza Tanács, ÖtottTanács."Tömörkény megállapítja, hogya népnyelv nem nagyon tűri az idegen sza-vakat, ha lehet, másikat csinál helyettük, ha nem lehet, akkor legalább átala-kítja őket. így van ez a nevekkel is, ezért lett a sváb Fleckenstein-ből Flekeste,a bevándorolt olasz Toasso-ból Tóásó, a Steingassner uradalmi ispánból Stánkasznár, Még az olyan igazán magyar família, mint a Halbőr Pörgetegek csa-ládja, is a Halbohr nevet viselte valamikor." (VÉGH J. MIHÁLY: A népnyelvvizsgálója. Tömörkény Emlékkönyv 343.)A családnevek névtipológiájában a tulajdonnévi alapúak kerültek az elsőhelyre (összesen 45-féle), ezen belül az áttelepülésre utalók, azaz a puszta hely-nevek és az -i képzővel állók száma a legnagyobb. Az idetartozó 24-féle csa-ládnév közül a Szegedi Szótár is felveszi a következőket, egyeseket mint máigélő neveket említi: Csányi, Engi, Kazi, Kotogány, Lovászi, Nógrádi, Zákány. Akeresztnévi eredetű családnevek népes csoportjában ugyanúgy megtalálhatókaz önálló teljes keresztnéviek (pl.: Kispál, Kispéter, Nagymihály, Szélpál), minta becézett keresztnévi eredetűek (Dani, Gera, Kabók, Sebők), vagy a kereszt-névihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA+ -fi képzővel álló Pálfy. A név alapjául szolgáló szó szó'fajisága tekinte-tében a második osztályba a melléknévi alap ú családnevek kerültek 36 név-vel a következő megoszlásban: belső tulajdoneágra 20, külsőre 12, népnévre 4utal. Az arány nem véletlen, mert Tömörkény életképszerű elbeszéléseinagy többségükben [ellemzések, és ilyenkor a név is az ábrázolás eszköze. "Ve-szem magamnak tárcahősnek Förgeteg Sándort. Beleteszem egy csöndes falubaés rettentő veszekedni vágyó kedélyt adok neki." (Szegedi Híradó, 1886. áp-rilis 3.) "Annyi bizonyos, hogy szomorú dolog a gyermektelen ember, de ÓtottBús János sorsa még szomorúbb, mert már felesége sincsen." (Hajnali sötétben.Őszi virágzás 376.) Bár a köznévi alapú családnevek csak követik a mellékné-vieket, mégis a legváltozatosabb családnevek ide sorolhatók. Foglalkozásrautal 27-féle, növény- és állatnévre 3-3-féle. Régi mesterségek emléke el a kö-vetkezőpéldákban : Únozó, Olajos, Vízhányó, Víznyúzó. A Tömörkény műveibenelőforduló családnevek jó néhány ponton egyeznek a szegedi települések névlis-tájával. de Tömörkény érdeme, hogy ezeket a neveket csak alapnak tekintetteújabb, hangulatosabb családnevek alkotásához.ANagymihály családnév előfordul Zákányszéken, Felsővároson, Rókuson, aKiskasza Vadlövő Nagymihály János csak Tömörkénynél. A Kis, Kovács, Mi-hály nevek valóságos családnevek, de Kiskovácsmihály Mihály jellegzetes Tő-mörkény figura. A Kis családnév az összevetés során háromszor egyezett, deLuklábú Csűlkös Monori Kis István már írói képzelet szülötte.Munkám második részében a Tömörkény műveiből összegyűjtött családneve-ket és az 1522. évi tizedlajstrom szegedi vezetékneveit hasonlítottam össze. "Atizedlajstrom a középkori Szeged népéletének és társadalomtörténetének felbe-csülhetetlen értékű forrása" (MINyTK. 105. sz. 7). Az összevetés 89-féle név azo-nosságát mutatta ki, és ez a gyakoriságot is figyelembe véve 1413 név. A sze-gedi települések és a Tömörkény-anyag párhuzamba állításakor 143-féle család-név egyezett. Leggyakoribbak: Nagy 189, Varga 176. 12%-os előfordulással,Tóth 132-szer jelentkezik, 9%-ban. A tizedlajstromban még nincs nyoma a kö-vetkező neveknek, melyek a XIX. századi anyagban már a gyakorisági listaélén szerepelnek: Börcsök, Gera, Hódi, Koszó, Ördög stb. Gyakoribbak viszontNévadás az iroda lmi művekbenzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA81a tizedlajstromban a Hegedűs, Dékány, Kovács, Mészáros, Sánta , Ba log, minta XIX. századi anyagban. A tizedlajstromban és Tömörkény műveiben egy-aránt előforduló családnevek névtipológiájában első helyen a köznéviek állnak,másodiIkra a tulajdonnévíek kerültek, és ezt kővetik a mel!léknévi alapú család-nevek. A foglalkozáara utalók két adata (Porkoláb. Sóvágó) a XIX. századinévjegyzékekben már nem található meg. Ugyanez vonatkozik a növénynevek-ből alakultak közül a Bor és a Rózsa családnevekre. A tulajdonnévi alapúakbóla Borsodi, Devecser i, Ernyei a tizedlajstromban még fellelhető, de a BALINTSANDOR közölte névgyűjtemény már nem tartalmazza, Tömörkény viszont is-mét feleleveníti. A tulajdonságjelölő családnevek 56%-a már a tizedlajstrombanis olvasható. Az Istenes és a Sötét családneveket a tizedlajstrom után Tömör-kény is felhasználja, de Bálint Sándor idézett művében nem találtam rá adato-kat. Tömörkénynél már valószínűleg ragadványnevek. "Ez az öreg Sötét Julisugyanis a számadó-juhász; még a régi világban született, azért keresztélték aleánynévre. hogy a német ne vihesse el katonának" (Hajnali sötétben. A csor-dakútnál 130). "Nógrády kísérői között egy asszony, bizonyos Istenes NagyGergelyné, fölfedezte a fiát. ki tavaly halt meg, mert a cséplőgép összetör-te" (Munkák és napok a Tisza-partján. Pusztai titkok 124). A XVI. és a XIX.századi anyag áttekintése során természetesen léteztek mindkét korban meg-levő személynevek. A 28-féle családnévhez 10 különböző keresztnév tartozik akövetkező megoszlásban: János 7, Pál 4, Mátyás, Péter, Mihály, István, László2, András, Balázs, Bálint 1.A legrégebbi szegedi vezetékneveken kívül PÉTER LASZLO közzététele ésföldolgozása alapján 1578-ból is ismeretesek a szegedi személynevek (NéprNytud.XVII-XVIII, 231). Néhány beszédes adat a részletes összehasonlítás helyett: aXIX. századi anyagnak 26%-a megtalál ható már a török defterben. A tized-lajstromhoz képest a családnevek 42%-os csökkenése ismert történelmi okok-. kal magyarázható. Az összesen 38..;félenévnek, mely Tömörkénynél és a def-terben is megegyezett, közel 30%-a foglalkozásra utal. Ennél kisebb, de mégmindig számottevő a keresztnevek nek ésa tulajdonságneveknek az összes adat-hoz viszonyított aránya. A XVI. és a XIX. századi anyag párhuzamba állításaután elmondható.shogy a legnagyobb Változatosság az áttelepülésre utalók kö-zött tapasztalható, hiszen az 1522-es tizedlajstromban még a fele sincs megazoknak az adatoknak, amelyeket Tömörkény családnévként használ föl 1885-től 1916-igVITANYI BORBALA

Névadás az irodalmi művekben

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10107/MNYTK%20-%20160.sz%c3%a1m%2015.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Névadás az irodalmi művekben

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)