Kiss, Jenő

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

ETIMOLÓGIA ÉS NYELVTÖRTÉNETSzómagyarázatok (emmama, ezerjó, zweigelt)Emmama, ennyanya és eppapa.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA rendelkezésre álló ad tok szerint néhány kis-alföldi faluban így is hívták (el vétve talán hívják is) a nagymamát és anagypapát.Az UMTsz. azzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAemmamá-t 1930-as följegyzésként (emama a.) közli a felvidékiMartosról. A nyelvatlasz is csak Martosról közli. (Martos KomáromtóI északravan: Cssz. 12. kutatópont, 460. térképlap.) Magam mint archaizmust a rábaköziMihályiból adatoIhatom (NytudÉrt. 103. sz. emmama a.).Az ennyanya a nyelvatlasz szerint a Győr-Sopron megyei Acsalagon és Szár-földön fordul(t) elő (1. a 4. és 7. kutatópontot a 460. sz. térképen). Az ÚMTsz.-bannicsen rá adat. Ezt is tudom adatoIni szülőfalumból (i. m. ennyanya a.).Az eppapa adatoltsága megfelel az előzőkének. A nyelvatlasz az egyik adatot amár említett Acsalagról, a másikat pedig (az úgyszintén említett) Martosról közli(461. sz. térképlap). Mihályiban már nem él, idős adatközlőim szerint azonban aszázadforduló táján még használták szülőfalumban.Mindhárom szó összetétel. De nem az e mutató névmás és a mama (nyanya,papa) együttese magánhangzóközi mássalhangzó-nyúlással (ahogy az ÚMTsz.címszavából erre következtethetünk). Hanem a griffmadár, kajszibarack, kondor-keselyű, lucfenyő, micisapka-típusú magyarázó összetétel, amelynek előtagja jöve-vényszó: a bajor-osztrák Ahn, Ahnel 'Gropmutter, Grojívater' (WILFRIEDSEIBICKE,Wie sagt man anderswo? Landschaftliche Unterschiede im deutschen Sprach-gebrauch. Duden Taschenbücher. Band 15. Mannheim, Wien, Zürich. 1983.2., neubearbeitete und erweiterte Auflage. 77). A bajor-osztrák szó anémet Ahn 'ős, előd'főnév nyelvjárási változata. Az Ahn eredete nem világos, talán gyermeknyelvi szó.Kezdetben ez a német szó is egyaránt jelentett 'nagymamá' -t és 'nagypapá' -t, akár-csak nyelvjárási megfelelői (KLUGE: Etymologisches Wörterbuch der deutschenSprache". 1989. Ahn a.). A némely nyugati magyar nyelvjárásba átkerült bajor-oszták szóhoz értelmesítő elemként járultak a magyar szavak (mama, nyanya, pa-pa), s az összetételek visszaható hasonulással nyerték el alakjukat., vö. nyelvjárásinammama, nappapa, örennyanya, öreppapa (a nyelvatlasz idézett térképlapjain).Hasonló jelentésű, rokonsági fokot jelölő bajor-osztrák szó átvételére 1. a felsőőriés mihályi, 'nagymama' jelentésű ómama szót (IMRE SAMU,Felsőőri táj szótár 131és NytudÉrt. 103. sz. 58; az eredetmagyarázatot 1.MNyj. 1979: 44).Ezerjó. A móri borvidék legjellemzőbb szőlőfajtája az Ezerjó: a szőlőterület90%-án termesztik (KATONAJ. - DÖMÖTÖRJ., Magyar borok - borvidékek. Bp.,1963.68). RAPAICSnyugati eredetűnek tartja (Magyar Gyümölcs. Bp., 1940.233).Egyes ampelográfusok szerint Németországból került hozzánk (KATONA-DÖMÖTÖRi. h.), s móri kapucinusok hozták be (NÉMETHMÁRTON,Ampelográfiaialbum. Termesztett borszőlőfajták. Bp., 1967. 1: 85). NAGYLÁSZLÓszerint "Ezt a335vélekedést nem fogadhatjuk el, mivel az Ezerjót már a kapucinusok móri megjele-nése előtt ismerték és termesztették hazánkban" (Borászati Füzetek 1995/1: 6).NÉMETHMÁRTONmagyar fajtának tartja, s úgy véli, hogy "A múlt század másodikfelében a Felső-Duna mentéről terjedt el". Az Ezerjó a természetes rendszer szerintconvar. pontica, subconvar. balcanica, prov. mesocarpa, subprov. tacica (i. h.).AzzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAEzerjó szőlőnév ered téről eddig egyedül a TESz. nyilvánított véleményt, azelső adatot 1869-ből idézve rá: "Magyar fejlemény: jelentéstapadással vált ki azezerjó-szőlő jelzős szerkezetből. A szőlőnemesítők szakmai szókincséből terjedhetettel. Keletkezésében szerepe lehetett a korábbi ezerjó 'ezerjófű' növénynévnek is".Forrásaim alapján a szótörténeti adatok a következők: 1844: Ezer jó szőlő fehér(LEGRÁDYLÁSZLÓ,Lajstroma és rövid leirása azon honi 's külföldi szőlőfajoknak,mellyek a' m. gazd. egyesület országos Szőlőiskolájában Budán folyó 1844ik évitavaszszal ... eladatni fognak. Pesten, 1844. 43), ezer jó (Magyar Gazda 1844:548), 1869: Ezerjó (Borászati Füzetek 722), ezer-jó (TESz. ezerjó a.). 1875: Ezer-jó-korafehér (KELETI KÁROLY, Magyarország szőlőszeti statistikája. 1860' 1873.Bp., 1875.70), 1883: Ezerjó fehér (MOLNÁRISTVÁN,A szőlőművelés és borászatkézikönyve. Bp., 1883.90).Az Ezerjó-naktöbb szinonímája is ismeretes: Budai fehér, Fehér budai,Korponai, Szátoki, Romándi, Stálóci stb. Közülük a Budai elő-, illetőleg utótagúak,valamint a Szátoki és a Korponai. Ezek a nevek arra utalnak, hogy a szőlő magyar-országi terjedési góca Buda és a tőle északra fekvő terület lehetett. Ugyanis SzátokNógrád megyei, Rétságtól keletre, északkeletre fekvő helység, Korpona pedigSelmecbányától délkeletre fekvő város, illetőleg az Ipoly jobb oldali mellékfolyójaSzlovákiában. E nevek nagy valószínűséggel azt fejezik ki tehát, hogy az Ezerjószőlőfajta terjedésében ezek a helységek szerepet játszottak - ahogy a Veszprémmegyei Románd a szőlőfajnak Győr vidékére kerülésében (a Romándi elnevezést aGyőr melletti Nyúl vidékéről közlik forrásaink).A szótörténeti adatok igazolják a TESz. ama véleményét, hogy az Ezerjó azezerjó-szőlő szerkezetre mint előzményre megy vissza. Nem helytálló azonban aTESz. azon vélekedése, hogy a név a szőlőnemesítők szakmai szókincséből terjed-hetett el. Ugyanis "Hazánkban a céltudatos keresztezéses nemesítés az 1880-asévekben Mathiász J. világhírű szőlőnemesítőnk munkásságával kezdődött" (KAISERGÉZA, A korszerű szőlőtermesztés alapjai. Bp., 1975. 101). A történeti adatok sze-rint az Ezerjó nem tudatos nemesítéssei előállított vagy szelektált szőlőfajta(CSEPREGIPÁL-ZILAI JÁNOS, Szőlőfajtáink. Bp., 1969.254-256), tehát nevét semkaphatta szőlőnemesítőktől. Kérdés, hogyan született akkor ez a név. A névadásalapja az volt, hogy az Ezerjó bizonyos jó tulajdonságaival kitűnt a névadó(közösség) által termesztett többi szőlőfajta közül. A névadásban az ezerjófű-nek(ha nem tükörfordításról van szó) bizonyára volt szerepe. Hogy kifejező voltánálfogva mennyire alkalmas volt szőlőnévnek az ezerjá, azt igazolja LETENYEYleírá-sa: nála az Ezerjó-szőlő az idegen, s magyar fül számára éppen ezért érthetetlen,akkoriban különösen nagy becsben tartott Chasselas musqué Passatutti nevénekmagyarítására szolgált (1859: 60). Onomasziológiai megfelelőkként említem azefféle korabeli szőlőneveket: igen nemes 'chasselas', csudálatos szőlő, öröm szőlő'mirkovácsa' (LEGRÁDYi. m. 51).336Az elsőként adatoZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAIhatózyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAezerjó zőlő eredetkérdésében azonban mindaddig nem le-het határozottan nyilatkoznunk, amíg nem tisztázódik a magyar szőlőnévnek és né-met megfelelőjének, a Tausendgut-nak a viszonya. Ugyanis mindegyik lehet a má-sikból való tükörfordítás. (Vö. RÁcz JÁNos, Kétszáz magyar szőlőnév. MNyTK.208. sz. 53.) A szőlőfajta ugyan jó ideje már magyarországi termesztése miatt neve-zetes elsősorban, ez azonban az eredetkérdés szempontjából nem döntő tényező.Végleges válaszadás csak anémet szőlőnév szótörténetének az ismeretében lehetséges.Az Ezerjó a magyarból több szomszédos nyelvbe is átkerült, így a németbe (G.RESCH, Die Weinbauterminologie des Burgenlandes 110), a szlovákba (BLAHA,JOZEF, Ceskoslovenská ampelografia. Bratislava, 1952. 72, MÜLLER, KARL(Hrsg.), Weinbau-Lexikon. Berlin, 1930. 845), az ukránba (LIZANEC, Magyar-ukrán nyelvi kapcsolatok. Uzshorod, 1970. 109; MÜLLER: i. m. 846), a románba(CONSTANTINESCU, GHERASIM szerk., Ampelografia Republicii SocialisteRomania. Bukarest, 1959. II, 511), a szerbhorvátba (Opca Enciklopedija. Zagreb,1982. 8: 527), mutatván a Trianon előtti ország intenzív gazdasági kapcsolatait,egyszersmind a magyar szőlőtermesztés fontosságát. .kjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAZweigelt. CSEPREGI-ZILAIszerint "Magyarországra a 60-as évek közepén hoztákbe s kezdték szaporítani ... 1981-ben kapott állami minősítést, s jelenleg a fő árufaj-ták közé tartozik" (i. m. 270). Olyannyira, hogy a CSEPREGI-ZILAIszerzőpáros 1989-ben már azt írta: "az üzemekben a Kékfrankos után a második legjobban elterjedt vö-rösborszőlő-fajtánkká lépett elő (Szőlőfajta-ismeret és -használat. Bp., 1989. 270). Agyors karriert befutott szőlőnév, amely már bornévként is jól ismert, tulajdonnévieredetű: "a klosterneuburgi szőlészeti iskola korábbi igazgatójáról, dr. Fritz Zweigelt-ről nevezték el" (LENZ MOSER, Szőlőművelés - másképpen. Bp., 1967. 236; RÁczJÁNos i. m. 114). A szőlőfajta első magyar elnevezése a Kék Zweigelt szőlő volt(MOSER i. h.), amely a ném. Zweigelt blau-nak az értelmesítő szőlő szóval kiegészí-tett fordítása. A szőlőfajta ma már annyira elterjedt és jól ismert nálunk, hogy ko-rábbi hosszú magyar neve előbb Kék Zweigelt-té rövidült (CSEPREGI-ZILAI, Szőlő-fajtáink. 19764. 267), majd pedig Zweigelt lett belőle. Sőt megjelentek már nép-nyelvi változatai is: a cvejgel (Nyúl, Pannonhalma mellett: ÁBRAHÁMIMRE levél-beli közlése, 1989.) és a cvígelt (Becse: Jugoszlávia: PAPPGYÖRGYközlése).KISS JENŐ337

Szómagyarázatok (emmama, ezerjó, zweigelt)

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11357/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2021%20-%2099%2066.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Szómagyarázatok (emmama, ezerjó, zweigelt)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)